Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

II. Rákóczi Ferenc szabadság- harcáról előadást január

20.án a történelmi társulai rendezésében Öveges Sándor. Ezzel kapcsolatban igen érdeke^ adatokat találtunk a Kecskeméti Levéltár clsárgult, oklevelei koSokan nem is tudják talá-n, hogy a kuruc-kor harcai nem korlátozódtak csupán a *e,m- ,|ékre. hanem a Duna—TlsZs» közén is véres összecsapások | zailo.tak le. A szolnoki var képezte ennek a területnek a kulcsa, Eleinte a «égy város. Kecskemét. Körös, Cegléd és Halas] 1703 ban még a budai német ac - minis* trátor számára «“»t0 «

adót, esetleg Sweidel ur re®z°r® a nemes paripát. De ugyanakkor a Szegeden székelő Giobic c6‘i- szári ezredesnek is kötelesek voltak megfelelő mennyiségű ( élelmet szállítani. Ez a fagyna- -laImii úr teg.öbbször nngymcny- ( nylségü bűzát. zabot, árpá* r°tt k| a kecskemétiek szamara is. ,

Rákóczi felhívása

1703 szeptember S.án Rákóczi fejedelem táborából Rest minden rendű lakosához leUu- vás érkezett magául a lemtől, amelyben mindenki^ fegyverbe szólít a nemzcti szabadßAg érdekében En. nek a felhívásnak nagy hatása volt. a kecskeméti szegény nép között. Amikor a fejedelem győzelmeiről értesültek, fütyültek a budavári parancsnok utasítására, hogy kémkedjenek a kurucok

után. Beállottak a „nemzeti néphadseregbe”.

így írja a krónika: Turzó Jims szőlőjének felét s a h0~:^- tanezó gyöpnek felet eladta Kincses Jánosnak egy paripa loen, hogy magát felszerelhesse. Rzeptember 28-án Nagy öj/orpl/ mezei kertjét adta el Sárkom Istvánnak, egy paripa lóért s a hozzá ülendő fegyverekért A város cselédei közül a kalászok és gulyások sokan hagyják ej hivatalukat és ..kurucsagra mentek.

Nehéz napok virradtak Kecskemétre

Határtalan lelkesedéssel sz&ll1 síkra Kecskemét szegény - nép« a magyar szabadság ügyéért ej tittyet hányva az administrât0- i i'oltra, meg a szegedi Rá ez kapitányra, elment vérét hullatni az édes magyar szabadságért.

Emiatt azonban igen nehéz napok virradtak a kecskeme i 6Zegény népre. Amíg a kiiruc csapatok Szolnok elfoglalásával ide is eljutottak, mentesültek a délről jövő császári támadásoktól. Hosszabb Ideig tartózkodott itt csapatával Bol yán János — előbb ezredes, majd generális — aki tránt több ízben kimutatta ezeretetét a kecskeméti nép. Az ezredes betegeskedvén 266 tallért, négy máriás garas pénz segítséget kapott, a szegények tn- léreiböl. 400 rênes forint értekben. Ezenkívül egy pár karmazsin Csizmával kedveskedtek neki és fehérneműnek való gyolcs, osai _ írja Hornyik János, a város krónikása.

Bottyán Jánosnak azonban rövidesen más gondja akadt. lm nen ve, e üldözőbe a Duuántui felé menekülő Hir;evjl]e tábornokot. Az itt maradt Zámé György kurucezredes nem tudta megmenteni a n^SV várost 6 köz: ük Kecskéméi et sem a császáriak betörésétől.

Az egyik oklevélből a követ, kezöket tudhatjuk meg ezeknek a délről jövő támadásokról: „Anno 1707. Die et Mense Április Kecskemétit Városa Dakotainak az Rácz Ellenség áltn való feldulapalások alkalmatos_— ■miimiiMm ihrbtxr.'Wifw*iYriwy}»«“"--■

Takaré

koskodj a villannyal!

megfosztatván s tövább át nem subsidálhatnak, elbujdosnak, kik felöl Ily foi-matló nem lehetett conscriptiójának servicnse):

Tizedekben

Megöletett

baz- íele-! M ■cla seg

leány

Első tized Második „ Harmadik „ Negyedik „ Ötödik „ Hatodik „ Hetedik „ Nyolcadik „ Kilencedik „ 'tizedik „ Tizenegy „

25

27

13

24

24

18

22

lö

6

32

21

Summa :

>99

Elhajtatott

ökör

lő

marha

Házi javakból vallott kárt

MILYEN LAPOK VANNAK MA

Magyarországon ?

A magyar sajtó, amely megszabadult a töke bilincseitől, hatilmas fejlődésen ment át. Nemcsak erkölcsi szempcAtból és i dolgozók megbecsülésében emelkedett eddig még el nem ért mtgaslatra, de a lehetőségek, melyek megnyíltak sajtónk előtt, szntén felülmúlnak minden, a múltban meglevő lehetőséget.

Ennek bizonyítására vessünk egy pilJanást arra, milyen lijok vannak ma Magyarországon?

1

8

2

105

45

—

1

5

ï

35

57

12

1

6

—:

31

OÜ

17

9

—

27

26

—

2

4

_

4

1

/o

3

2

_

4

0

26

14

.

2

_

4

5

42

—

86

33

—

—

90

45

43

3

2

—

115

136

1

3

3

100

58

j 38

6

1 35

1 8

1 797

1 511

1 263

26453 Tallér 39o09 141 IS

13322 15482

7538 22769 35650

19996

230817

Kaszákkal a szabadságért

Irodalom is 12 folyóiratban Js. lenhet meg. Külön lap az Agrár- tudomány, a Magyar Mezőgazdaság, a Szövetkezet, a Ter. melöszövetkc-zet, az Agrokémia és talajtan, az Erdőgazdaság, külön lapjuk van az állatorvosoknak A Magyar Tudományos Akadémia osztá.yainak közle* ményei hét folyóiratban jelen, nek meg,; ezenkvül 17 „Acta" jelenik meg 3—4 nyelven. A Közoktatásügyi Könyvkiadó 24 folyóiratot ad ki, közte a Gyermeknevelés, a Fedagóiai Szemle, a jKözigazgatási Szakoktatás az Orosz módszertan éa a Köznevelés c. pedagógiai •apókat, ezenkívül Számos szak. lapot, mint a Történelemtudo* mányi Társaság „Századok” az Irodalomtörténeti Társaság „Irodalomtörténet” c. lapját. Az orvosi szaksajtó 15 heti, illetve havi lapot ölel fel.

Amit a kereskedőknek az új íőrgalmiadó-rcndeletről tudni kell

A KISKERESKEDŐKNEK az új rendelettel kapcsolatban tudni kell, hogy minden áru általában csak egyszer, az előállítónál, a termelőnél esik termelői forgalmiadé &;á. A már megadózott árunak változatlan állapotban történő további kereskedelmi forgalma újabb termelői forgalmiadó alá nem esik.

Viszont a kiskereskedőnek az árubeszerzésre vonatkozó számlákkal igazolnia kel., hogy az általa forgalombahozott áru termelői forgalmiadója már le van róva. Termelői forga miadóval megadőzottnak kell tekinteni minden olyan árut, amelyet a

kereskedő a vonatkozó számla szerint közvetlenül a termelői forgalmiadó; fizetéséra kötelezett előállítótól, vagy egy másik kereskedőtől, nagykereskedelmi vállalattól vásárolt meg. Ha a kereskedő az árubeszerzésre vonatkozó számlával nem tudja igazolni, hogy ki a termelői fergamiadó fizetésére kötelezett előállító, vagy az a másik kereskedő, nagykereskedelmi vá;. falat, akitől az árut vásárolta, akkor úgy kell tekinteni, mintha az árut sajátmaga állította volna elő és ezért a kereskedő termelői forgalmiadé kötelezettségét keg megállapítani.

Élet< boldogulását- az ötévesnek köszönhetem

nom. Mégis naponta megvolt az 1—1 és fél munkaegységem.

Sugárzik a s3emo a boldogság* tói

— Ezt kosta nekem, az ötéves 1ert?. De nem... néni... — színia önmagát akarfa cáfolni. Még más egyebei is. Egy másfél mázsás disznót már levágtam. Két malacom még ott dll az ólban, .Most pedig veszek egy tehenet és három birkát.

Meghúzza magán vadonatúj bársonykábálját. Szinte büszkéi, kedik vele,

— Ezt is most vettem- Élet6'»* első bársony ruháját.

Aztán Így sorolja:

— Estm kívül vettem egy ün* neplö ruhái, alsónemüt, csizmát, cipőket, na és majd elfelejtettem, egy prémes kabátot 800 for in. tért.

ZombOrcseviCs Já»osnak Bács. szeiltgyörgyön mindezt az ötéves [Crv hoz fa, mely nemcsak az országot építi és gazdagítja ú) gyárakkal, ipa.rtelepékkel, de a dolgozók éleiéi is szebbé, gondtalanabbá varázsolja.

— Mi minden jut még osztályrészünkül a jövőben — mondja kis szünet mán.

Miközben ezekc, mondja, te, kintete kiröppen az ablakon át a közén ha/drazélre. Ide vetődik a rCgöcei templom tornyának árnyéka, ökölbe&zorut a k+zc, ha arra gondol, hogy Tito és janicsárjai est a boldog éleiét akarják elrabolni ,öle.

De a békeharcban ott vannak mind a Zomborcs'-vics Jánosok akik Iá ják nap nap mellett sa. ját szemeikkel, min; hajtják is robotollatják odaá, a végső kétségbeesésben szenvedő dolgozó népet, Tito fegyveres rabhajtöi és janicsárjai.

János U0 holdas kul dolgozd, f 1.20 pengö^:“™-'

bérért. Kát mázsa b. ‘ s°lt egy esztendőben J vei együtt. ,.e]ies _

— Nem voit ír.

hat mázsa. A. halál/A'oöi vont a kialkudott y Ka Valamelyik ü ligf dctt, annyi kiló őu Jipokra

sza, amennyi a ^ P

esett. Ha az Mj' ' f munkát, n^ert is \ , ,t Barna. Imre

nái. sem volt m, : .

1.B0 pengős nap01 p 6 teliéit így s°rő

U- 80 jute,.

IkyUrU /

volt. Egy fél J

fil™‘ t 1 ív, oldás huták D r(l ii -, q A gpszgm

'MM^kaidö meg 1.20 pengő < ßg £

reggel 4-.ól c* R^gel tolla a szaV Megkezdődő;t 4 ora^Z bonban künn fj "]U! k \N1J földjén. A mich ade ' Jha-hagy.

mh cik be keHctt fn- n> n,llÍ clk hazaért, volt jezrn MirC^g pengő nap. 10, de 11 °J—n óra műn- számért a l

káf követe , .

„ , „ János tekintete

Zombore , 0 ‘ u. ma ^9 mindig ha- anny' “®»r ezekre a na: nÁ-r v?°l A poki a virnunk teljesen

, " téllett voi■ lto-jj lábbelit venni.

: Nyomod °'íhoná fm , e mint egy ágy■ L-,1 h* ak mind a két\ ten K,]áhh0z a 3yerek :

Zomborcsevfcs János délszláv nyanyelvü dolgozó paraszt. Itt sihatott Báosszentgyörgyöu. — gaz, hogy amikor még kis ser. ülő gyerek volt. GyuryynnJz .ívták eut a kis tanya települést. ■ likőr pedig serkedni kezde t a í >0jú8:a, Györgypusztára kere5z- : click a nevét. Ma pedig a kö> légbe torkoló országút első hátánál büszkélkedik a közsra ne. >ét hirdető tábla: Bács^ent- jyörgy.

Mosolyog, amikor ezekről beszélgetünk. Ma már mélyebb ér- tetmét láfia azoknak az okok. nak, melyek ezeket a névváltozásokat szükségessé tették, ösz- szehasonliiást *s tesz:

— M,kor a községei Gyurity- nak hívnák, az egész határ a szabadkai kulákok birodalmához tartozót*. Később a György, puszta elnevezés azt, jelképezte, hogy nemcsak a kulákokngk való kiszolgáltafoiiságunk lesz örökös. do az ombcri cicitől való számkivetett ségünk t*. Bács- szpntgyörpyöt, az önálló községet, a boldog és örömteli életet, már a népi demokrácia adta ne. künk.

Mást is adoft a demokrácia Bácsszentgyörgynek. A düpdezö iskola helyett csinos és megszépült iskoláf. Kultúrházat. Az öl.éves fCrv pedig most valósi ja meg a villanyvilágítást, az önálló postahivatalt és egy új kö- v^stifat. Épül és fejlődik a köz. ség. Vele együtt pedig gazdagodnak és gyarapodnak az egykori kulák robotosok. az öleseit és a kizsákmányolás karmaiban vergődött dolgozó paraszto<k.

Zomborcsevics János a mago életsorján is érzi, hogyan segi jet.c öt is az ötéves iérv, a mun ka becsülete és dicsősége. Csal úgy szépen sorjában emlékezn keli a múltra, amikor Horvá

Ez a szomorú kimutatás muj- dennéi hűbb képet nyújt ai-ról a mérhetetlen szenvedésről, amely a császári hadaknak iszonyú kegyetlenkedése miatt sújtotta Kecskemét dolgozóit. Nem lohe, tett áldozni vállalás nélkül harcolni a'z elnyomás, a reakció ellen a nemzeti függetlenség érdekében. Ezek a sok felöl suj.ott alföldi városok vállalták a szén. védéseket, azért, hogy a kui-uc- 6eregek győzelemre vigyék a nép ügyét, megszabaduljanak a súlyos és tűrhetetlen terhektől, mellyel a város népét sújtotta az idegen zsoldosok pusztítása.

A. krónikás szívbemarkoió keserűséggel emlékezik meg a szenvedésekről és a kizsákmányolás tűrhetetlen nagyságáról: „Oh te kis maroknyi Magyar

Nemzet

■ Akit ékesgeietf vitézi öltözet;

, Régi jó híredből nincs is

■ emlékezet

I Rólad Királyod is már elfelejt i kezeit

1 Mivé/ Te Magyar vagyerősei - megvernek

c JfiMjt a kisgyermeknek, sírnod 1 sem engednek

’ Tűrhetetlen igát a nyakadba.

ve-tnel

Mi okért* — hogy házadból

kifiist öljenek

Rákóczi talpasai, a Felvidt az Alföld szegény népe koszé kai. kardokkal küzdöttek a s1 badságért. A szabadság. a

zsákmányolás é* rablás terhé való megszabadulás reménye i ta kezükbe a fegyvert. Ezek hadak határtalan lelkesedés ad.ák ód,, mindenükéi, életül is azért, hogy szegény Magy ország felett felragyogjon szabadság csillaga- A kecs mé,i szegények kis földdarab kát bocsátották áruba egy- ripa lóért és hozzávaló Jegyzetért ds Családot, gyermeke' hagyva vonul,ak Rákóczi Inja alá. Dicsőségüknek a C* ja és lelkesedésüknek a tü:i? éltéit hosszú évszázadokat világít és utat. muiat számra is. Mi bekében építünk, de'ü. (őriünk az imperialisták lal gyülekeznek. A kecskémé22 gények helytállása ai'ra ien nünket, hogy keményebb°8 , juk meg g «zerszám ny' ás vállaljunk minden á,dozaha. zánk megerősítése, sz,is‘^ fejiödésüoic biztosítása f ben.

Az országosan ismert, központi latokon és a vidéki lapokon kiül ma már csaknem minden nayobb üzemnek van saját lapja., amely az üzem problémája, va megfelelő terjedelemben tud foralkozni. A tömegszervezetek mid rendelkeznek saját napi-, vay hefi.appai.

A szaksajtó, amely a tudomány ftödésének elengedhetetlen segí- társa, hihetetlen mértékben Pgnött így például a műszaki aksajtó, a Műszaki és Ter- észettudományi Egyesületek zövetségének lapján, a „Ma yar Techniká”-n kívül több- ícat terjedeimes havi folyóira, ot jelent Ilyenek a Többterme- is, az Uiítók Lapja, aa Építö- tnyag. az Építés és építészet, az Muminium, a Bányászati Lapok, i Gép, az öntöde, a Magyar energiagazdaság, a Meteoroló. gia — és még soká soro hatnánk. A mezőgazdasági szak...„Nagy György mezei kerfjét adta el Sárközi Istvánnak egy paripa lóért s hozzá illendő fegyverekért..."

ságávU| Személyekben és Jószá. guikban Le|- Károk Csak rész szerint való (Mivel némeliyek teljességgel minden javaiktól

kcrüit. Mert még arra sem. tel.

lett, hogy egy szalmafönatü kosarai vegyenek, alvőhenjül a gyereknek,

A felszabadulás egyszeriben mcgvál/oz-atia életét Zomborcse- vics Jánosnak. Elsőnek jelent, kezett az állami gazdaságba dolgozni. Becsilieies műn Icájával napi 30 forintra is felment a kereset. Már teliéit, mindennap egy kiló birkahúsra is nem egy félliter, de egy egész liter borra. Q0 másra is. Ruhaneműre, cipőre és héf, kismalacra.

Már neki is volt sajáf, egyéni terve. A két, kismalacai meg- híziahu. Az egyiket levágja, a másikai meg Cuidja. Az árából bútort vcsz. Szekrényt, asztalt- Meg székeket is,

1951-bon hírül vette, hogy a községben termeiöcsoportot szer. ueznek. Elsőnek jeleni keze t. — örömmel fogadták, Tudták, hogy becsületes jó munkás. Amit T,l~ bíznak, annak mindig derekasan eleget fog tenni.

ügy is volt. Minden nap első volt, aki megindult a Ság vári földjeire, hogy a munkál megkezdje. Munkája ns egész tagságot magával ragadia. Mindig jól dolgozott.

327 munkaegységet szerzett az elmúlt gazdasági évben. Munka, egysége után készpénzben 3273 forintot kapót. -4 készpénzen Jelű pedig 17,18 mázsa búzát, 2.06 mázsa lozsot, 6^5 mázsa árpát, 32.75 mázsa kukoricái, Iá mázsa krumplit, 52.75 mázsa takarmányrépát, 8.18 mázsa szénát és 500 kéve szárai.

— Nem is keim‘ emeile1t reggel Jj.töl este 11 óráig dolgoz•