Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

Büszke örömmel és lelkesedéssel készül megyénk 11 küldölt je az Országos Levelező Konferenciára Február l.re, a magyar sajtó ünnepére nagy lelkesedéssel készül a magyar sajtó valamennyi olvasója, a munkás.paraszt levelezők tábora Ezen a napon a dolgozók valamennyien át­érzik, hogy a sajló mily hatalmas segítséget nyújtott munkájuk­hoz, valamennyien átérzik, hogy a sajtó mindennapi kenyerük. Ezen a napon tartjuk meg a muukás.paraszt levelezők első Országos Konferenciáját. Megyénkben örömmel és lcike3c_ déssol készii) a magyar sajtó 11 levelezője, akiket eddigi munkájukért a január 13-án megtartott megyei levciezőkonfe- rencia országos küldöttként választott meg. Ez a nagy kittete, tés lelkes készülődést váltott ki úgy belőlük, mint a lap va­lamennyi levelezőjéből. zattól. Máris sok követője van Szabó elvtársnönek, akiiekéi kö. zöson határozta el, hogy a nap minden órájában tanácsaikkal és útmutatásaikkal, bírálatukkal ellenőrizni fogják a vezetést, hogy ne forduljanak e'ő a ta­valyihoz hasonló hibák a tszcs, ben. Erről fog beszélni Szabó e’v- társnö az Országos Konferen. cián, amelyre lázas örömmel készüi. Bandiic Ferenc, a Szabad Nép délszláv levelezője az országos levelezőimnfereneia küldöttje. A halármonti magyar és délszláv dolgozók forró üd­vözletét viszi Budapestre. Erről beszé- feleségének is nap mint nap. Különösen azóta, midőn megkapta az Országos Konferenciára Szóló meghívó­ját — Látod, asszony, mennyit változóit életünk. 1045. elölt még a (gyepiét fogtam, ku. iák igáját húztam. Résztvehs. tek egy ilyen konferencián, ahoi a saját anyanyelvemen szó álha­tók fel Bizony, a múltban iiyen nem volt, a.nlkor a nemzetisé­geket egymás ellen uszították és saját anyanyelvűket sem használhatták, Bandik elv társnak sok mon. danivaója, lesz, E,mondja, hogy mi látott és mit lát a ha'á. ron túl. A parlagon maradt föl­deket, a titőista hajcsárokat, „fedezet’’ mellett dolgozó 15— 20-as csoportokat, akiket kihaj. tónak a munkára. Elmondja majd mennyivel más az élet a határon innen, ahol üde zöld színben növekszik a vetés, Uj gépállomások, iskolák, kultúrházak nőttek ki a földből. Elmondja Bandik e.vtárs, hogy egy.egy levele nyomán, hogyan javult meg a munka. Mit segí­tett a bírálat, melyet a tanács fejé gyakorolt. Hogyan hozták helyre a mulasztásokat az ö bi. rálatára, hogyan vá tozott meg a begyűjtés képe levele nyomán. Szekula Benő, Kiskunhalas IMSZ-fiatal, a Szabad Ifjúság levelezője, egyik nap büszke örömmel vette át a meghívó1, melyben meghívták őt az Orszá. gos levelező Konferenciára. Boldogan sietett haza, ahol szü­leivel együtt örült e nagy kltün. tetősnek. Szekula Benő édesap­ja, a volt napszámos szeméből kicsordultak a könnyek. Ilyen öröm régen nem érte a családot. Szekula Benő a kitüntetést jó munkával köszöni meg. Mióta visszatért a megyei levelező, konferenciáról, még jobban fel­ismerte a levelezés jelentőségét, azonnal munkához látott. Máris írt a Szabad Ifjúságnak a DISZ munkájáról. Szekula Benő es. ténként előveszi jegyzetei*, ké­szíti hozzászólását, melyben büszke örömmel fogja elmen, dani, hogyan lett levelező, a Sza­bad Ifjúság hűséges levelezője. Szabó Józsefné, a Népújság levelezője Bácsalmás. A pártsajiónk leg. jobb levelezői közé tartozik Sza­bó Józsefné elvtársnő, akinek levelei már eddig is sok segitsé. get nyújtottak munkánkban. A megyei levelezőkonferoncián el­mondotta, hogyan lett levelező. Szaval egyszerűek, de szívből jövöek. A konferencia után még nagyobb lendülettel fogott a munkához, kérlelhetetlenül és keményen lép fel a munkafegye. tem lazitólval, a munkakerülők­kel Szemben. Esténként szór. galmasan tanulmányozza a tszcs működési szabályzatát. Arra neveli az asszonyokat, a tszcs dolgozóit, hogy egy hajszálai sem szabad eltémiök a szabály­kizin István, a Szabad Nép levelezője Csikérián, közvetlenül a ha­társzél mellett lakik Vizin 1st. ván elvtárs, a Szabad Nép levelezője, az Országos Konfe­rencia egyik részvevője. Kaka. sában az asztalon szép rendben sorakoznak fel a párt- és szépirodalmi könyvek. Vízin elvtárs politikai iskola vezető. A politikai iskolákon is beszél már arról, hogy milyen jelentősége va» a levelezésnek. Hallgatóit is arra neveli, hogy írjanak nii. tél többet a sajtónak. De min1 az állami gazdaság dolgozója, legfontosabb feladatának tekinti a munkai, gye,era megszilárdi. tását, melyhez nagy segítséget nyújtanak a munkások levelei. Mióta Vízin elvtárs a konferen­ciáról hazatért, azóta az állami gazdaság do'gozói is részty-esz. nek az ellenőrzésben. Kérlelhe. (ellenül fellépnek a muiikafe. gyelem megsértőivel szemben, így vonják most felelősségre Szécsi Gyula traktoros*, alti hanyagságból a traktort tönkre­tette. Vizin elv*ársnáj mindig megtalálható a Szabad Nép. Most is örömmel készül a kon­ferenciára, ahol a tszcsk és az állami gazdaságok munkájának hiányosságairól, eredményeiről, a munkaf. gyejem, a lógósok el. leni küzdelemről fog beszámolni. tíácsleleki Lajos, Baja Bácsteleki elvtárs a Népújság legjobb levelezője. Fáradhatat­lan munkája elismeréséül érte az a kitüntetés, hogy ré3zt ve­het az Országos Levelező Kon­ferencián, Bácsteleki elvtárs azonkívül, hogy színvonalas, harcos leveleket ir, jevelezökört is szervezett a konferencia után, mely levelezökör nagy ssgítsé. get nyújt az üzem munkájában az eredmények növelésében, a hibák feltárásában. A levelezökörnek 15 tagja van, akik egyöntetűen veszik fel a küademet a munkafegyelem megsértőivel szemben. Bácsié, leki e.vtárs fáradhtatlan mun­kája és a levelezők akitivitása meg is hozta az eredményt, mely a termelésben is megmutatko­zik. A bíráló levél nyomán ma már a Bajai Posztógyár lakatos, műhelye 100 szazaiékor, minőségi munkát végez. A levelezők nemcsak a gyárban, de az élet minden területére ráirányítot. ták figyelmüket. Hasznos segít­séget nyújtanak munkájukká a pártnak. Az országos küldöttek példa- mutatása még jobb munkára fogja ösztönözni levelezőinket, akik már eddig is hatalmas segítséget nyújtottak munkánk, hoz, mellyel pártsajtónk hűsé­ges levelezőivé vá.tak. Miért van a imiiasxköny v? A kerekegyházi vasútáliomá. sou január 18-án kértem egy jegyet Kecskemétre, A jegy­kiadó a 20 forintosból vissza, adott, azonban jegyet nem adott ki, mert közben egy másik dói. gozónak adott jegyet, s mikor én kértem, azt mondotta, hogy már kiadta. Bementem a for­galmi irodába, s kértem, hogy adják ki a jegyet. Amikor ezt megtagadták, kértem a panasz­könyvet. Azonban azt felelte a forgalmista, hegy a panasz- könyvet nem adja ide, sőt egye. nesen kizavart a helyiségből. (Mindezt aZ állomásfőnök is vé gighallgatta.) Nem tudom megérteni, hogy a vasutas dolgozók hogyan ér­telmezték a minisztertanács ha. larozatát a panaszkönyvvel kapcsolatban. Egy gondolják, hogy a dolgozók abba nem ír­hatnak, mégha ilyen sérelem érte is, — az csak azért van, hogy lógjon a fajon? Egy gondolom, hogy a vasút dolgozói vannak a népért, s nem pedig fordítva. Hajek íjászlőné, Kunszentmlklós A Szülői Munkaközösség szerepe a nevetői munkában Az 1951—SS. tanév elején lét- lem a Vll-a osztály főnöke. As év elején igyekezem minél job­ban megismerkedni a pajtások, kai. Felkerestem őket az ottho­nukban is, hogy iskolán kívüli helyzetüket, fölmérjem. Azt tapasxtaham, hogy bár a gyerekek szétszórtan laknak a város területén, három körzetben 8—10-es csoportokat lehet talál­ni. A gyengébb tanulók tippen egymás szomszédságában lak. nak. Észrevettem, hogy a láto­gatásom milyen jó hatással volt a, munkafegyelem megszilárdí­tására, ezért aZ e/aö osZfályszülöi értekezleten, mikor a tanulók ott­honi munkarendjét megdliapitot. tűk, javaslatot tettem a szülök jele. Elmondtam nekik, hogy a látogatásoknak még nagyobb eredménye tenne, ha rajtunk kí­vül a Szülői Munkaközösség t°g- ja is belekapcsolódnának ebbe a munkába. Javaslatomra először Drghos László né és äe-res Jó­zsefné shitek segítségemre. Az. ó,a több szülő kapcsolódott bele a munkába, a körzet, poliíikai- lag iegfcjl0tlebb és legnépsae. i'übb édesanyái. Ök végzik a láto­gatásokat, azoknál a környékben lakó pajtásoknál, ahol hanyatlás jelei mutatkoznak, vagy a szülök elvonják gyermekeiket „ tanulás­tól. As így megszervezett szülöi aktívák az iskolai, fogadó órán, vagy a Szülők Iskolája ‘előtt szá. mólnak be észrevételeikről, ta­pasztalataikról. A hiányosságo­kat, a következő osztálygzüiöi tckezle.fn közösen megtárgyal, juk és kiküszöböljük. Iskolai munkámat nagyon efö- segKeite a szülök ilyen termé­szetű mozgósítása. Úgy hiszem, ez as Összehangolt működés a ne­velés ügyének nagyobb megbe. Csilléséhez vezet az év végére SZLABOCZKY EMILNË tanár, Kiskun/élegyháza, Peföfi általános iskola. nélkülözhetetlen az agitáció» munkebon PÓKERPARTIÉ AZ ELNÖKNÉL Truman elnök, a floridai Kay West-ben szokta tölteni a vaká­cióját. A fürdőhelyre mindig elkíséri néhány újságíró, azok a „fontos” személyiségeié, akik irányítják az amerikai közvéle. inéiijt. Az elnök kedélyesen ba­rátkozik a hírlapírókkal és mint a Time cimü reakciós lap jelen­tette, esténként pókert játszik velük. Ez a parii úgy folyik le, hogy az elnök is leül a kártya, asztalhoz, minthogy szimbolika, ean néhány percig részt vesz a játékban, majd átadja a lapját egyik hátramozditójának, aki helyette játszik. Az illetőnek nincs más feladata, mint — ve­szíteni. Még nem fordult elő, h°gy a „közvéleményt” képvi. «elő újságírók ne nyerjenek ezek­ben a kártyacsatákban. A vesz­tes természetesen az államkincs, tár, mert a différenciât a Fehér Ház gazdasági hivatala csekkbe« fizeti meg másnap az újságírók­nak. Ezek után merje még va­laki állítani, hogy az elnök meg. vesztegeti a sajtót. A (linúr leértékelése fokozza a jugoszláv nép nyomorát Az amerikai kapitalisták és hü kiszolgálóik, a liiójstfík, újabb bűntényt köve/ek cl a jugoszláv nép ellen: a dinár értéket uz ame­rikai dollárhoz arányítva, hatod­részére csökken, ették. A dinár leértékelése ismételten beigazolta, hogy mi rejlik való„ jában g „Jugoszláv!,, függeilen- ségéröl” és az „amerikai segély áldásairól’’ szóló litóisja fecse­gések mögött. A jugoszláv nép­gazdaság az amerikai monopó­liumok függvénye left. As „ame. rikai segély áldásai” pedig ugyanolyan sorsra juttatták Ju­goszláviát, mint a többi 26 mar- shaUizátt államot, amelyekben már az 1949—1950-es étiekben végrehajtották n. Pénz leértéke­lését. A dinár leértékelését, d-mely. uek kimondottan fosztogató jel­lege Van, közvetlenül „ Trumain- Tito katonai szersödés megköté­se ugln hajtották végre. È szer­ződés értelmében a T Hja .klikk a jövőben fokozza a nyersanya­gok kiszállítását, még pedig a korabban megkötött szerződésben szereplő régi árakon. Ugyanak­kor — « leértékelés következté­ben — a kiszállított, nyersanya. górt kapott fegyvereket hatszo. rasan fizetik majd meg. Az amerikai „Associated press” hírügynökség jelentése szerint „a jugoszláv dinár leértékelése után egy 10 dollárbg kerülő amerikai árucikk, amelyet Ju­goszláviában 0 dinárért árultak, 1958 január 1-töi 3000 dinárba kerül. Ezzel szemben gs ameri­kaiak pl egy 300 dindros jugo­szláv áruért az eddigi 5 dollár helyett csupán egy dollárt fi. sütnek.” Látjuk tehát, hogy ez az új pénzügyi manőver Jugoszláviát még súlyosabb válságba dönti, ugyanakkor azonba-n ùj*bb mii- Uárdókat jeleni az amerikai lö­késeknek. a kü(kereskedBltni de­ficit, amely a múlt év első felé­ben 6 milliárd 841 millió dinár volt, mosf tovább fokozódik. — Nem elhanyagolandó fény az $On, hogy az imperialistáktól felvált kölcsönöket most ha/. szorosa:n keli majd visszafizetni. A dinár leértékelésének igen súlyosak a következményei és azt újabb f,erhek ismét a jugoszláv dolgozókra hárulnak. Tovább fo­kozódik majd a munkások, és parasz/ok kizsákmányolása. —- Hogy g jugoszláv parasztságot mtkép érinti a dinár leértékelé­se, világosan megmutatja a kö­vetkező példa: a Tito-klikk kö. telez/B magát, hogy a rijekat kikötőn át januárban 4,800.000 dollár értéket képviselő 60.000 tonnq kukoricái sZdlßt ki. A de­valváció után az amerikaiak ezért a, mennyiségért mindössze 800.000 dollárt fizetnek. A- amerikaiakat, kiszolgáló Tito-klikk ismét bebizonyította^ hogy esküdt ellensége a jugo* Szláv népnek. Ez az új intézke. dés még világosabbá tette a dol­gozók előtt, hogy a. gyarmati ki* Zsákmányolás alól csak úgy »zo* bódulhatnak meg, hg, mágdőntik a thöiefa rendszert.-»cac>HijKa3circscsa<SiK»ciH^^ Miénk a x iskola A felszabadulás óta dolgozó népünk mindjobban átérzi, hogy milyen fontos es szép feladat a jövő boldog ifjúsága részére rendbehozui, otthonosabbá tenni iskolánkat. A „Dolgozók as is­koláért’’ mozga om országszerte jelentős sikereket ért el. Tár. sadalmi munkával kitatarozták a tantermeket, pótolták a felsze­relési hiányokat és biztosították a. tanulás anyagi feltételeit, A Szülői Munkaközösségek csino­sították az iskolát. Ez a megmozdulás azonban általában csak a társadalmi szerveket, szülőket és pedagógu. «okát mozgósította, nevelési cél­jainkat nem segítette elő. Ta- nu.óink egyrésze még ma sem érzi, hogy a szocia ista tulajdont fokozottabban kímélnie kel). Nevelésünk e tekintetben még hiányos. Káirov professzor pedagógiai munkájában azt Írja: „A tár. sadalmi tulajdon feltétlen meg. becsülése az új ember egyik legfontosabb erkölcsi alapvo­nása. Ezt az erkölcsi tulajdon, sagot már az iskola padjában nevelik bele.” Sajnos, nálunk még ma is elő. fordu. hogy a tanulók nem be­csülik meg az iskola fejsze relé. sét. Megfaragják a padokat, be­törik az ablakokat. Az ilyen kö­zösségellenes magatartás meg. szüntetésére, a kártétel megaka­dályozására az elmu t tanév vé­gén több iskolában megszervez, ték a nevelők és a tanulók a Nazarova-mozgajmat, Gyermek keink szocialista kötelességet vállaltak a tantermek és as Is. ko a felszerelésének megóvásá­ra. A Nazarová-mozgaiom ta. onsztaiataiból indult ki „Miénk az iskola” mozgalom. Célja » szocialista tulajdon iránti helyes magatartás kialakítása. El kelj érnünk azt, hogy a tantermeket, a felszerelési és szertári tárgya­kat minden egyes tanuló olyan., nak tekintse, mint saját ottho­nát, saját felszerelését. Több­fejé függ már az iskolai fan. termekben az a kis tábla, mely­ünk fe.irata állandóan figyel­mezteti a gyermekeket: a „Miénk az iskola!” mozgalom, ban vállalt kötelezettségük tel­jesítésére. Megyénkben is szé­les hullámokban terjed a moz­galom. Neve.öink feladata, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését és megszervezzék számukra ezt a jelentős mozgalmat, mellyel takarékosságra, gondosságra, rendszeretetre neveljük Őket, másrészt anyagilag is értékes összegeket szabadítunk fel népi demokráciánk számára. Éunek az új mozgalomnak párhuza­mosan kell haladnia „Építsük, szépítsük iako álakat” moz­galommal. A két mozgalom egymásmelletti fejlesztésével el kell érnünk, hogy az iskola a falu egyik legszebb, legápoltabb épülete legyen, minden gyermek megszeresse, otthonának te­kintse azt az épületet, ame'y ben naponta négy-öt, vagy még en­nél több órát is tölt. A „Miénk az iskola” mos. galom legyen mogyénk minden pedagógusának közös ügye, mert megmozdulás mindem ered­ménye közelebb segít bennünket á Magyar Dolgozók Pártjánál. U. kongresszusán hozott hatá­rozatok megvalósításához. A Pedagógus Szakszervezet területi bizottságának Hirn dójából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents