Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

ŐRÜLTSÉGEK ÉS CSODABOGARAK A MAI AMERIKAI IRODALOMBAN

M. GELOVANI,

Sztálin elvtárs alakítója az Eskü c.\ filmben

Minden irodalom egyúttal társadalmi és politikai megnyilatkozás még akkor is, ha nem nkar az lenni. Még akkor js, ha p-r- nográfiába menekül, vagy reakciós utópiák ködébe búvjk. Kiáltó pé.tía erre az amerikaj irodalmi „termés”, amo.y szórós,öl bőröstől az imperinlistállnnk a szolgálatában áll, az imperials, ta háborús népelnyomók tervei kiszo.gálásának aó.a el magát. Magyarázó szöveg helyett á,»jon itt nehány példa, amely mindennél jobban bizonyítja az impe. ria.js a irodakor bomlasz.ó célzatát.

A legnagyobb nmer;kai könyvsikerek között emlege ik Robert Pine „DaVjd és Anna” című regényéi. A regény Indonéziában já.szódik, főhőse egy angol, a kaucsukülte.vényes. (Mert ugyan ki mást válás».ha na hőséül egy sikerretörö amerikai író, mint egy kizeákmányolót?)

Ahogy Mr. Pine a jö/öt eikep/eli

Ebben a. regényben egy holland fes.őmüvész 3 köve.kezök. bt>n foglal össze tömör poli.ikai véleményt: „A világ halad, a nemzeten kitörtek na.áraik kö. aül. Semmi sem vái.oztathat a ■tényen, hogy a világon csak egye.len nemzet marad fenn e hogy melyik az, röviden ebben a jelszóban foglalható össze: az egész világ az amerikaiaké lesz.” Mi más ez, ha nem a hitleri Herrenvoik.rögeszme ismétlése amerikai vál, ozat ban. Ki nem hallott arról a magasabbrendü nácj felfogásról, amelyik azt dörögte, hogy a kultúra szó •puez.a hal’-a.ára P'sz.olyt kell ragadni. Most az amerikai imperialisták dugnak pisztolyt az emberek orra alá s ezt röviden kultúrának nevezik,

„Több tündérmeséi és több pornográfiát"

Az imperialista rablóhad.'árat- ra való készülődés irodalmi ügynökei még Kohói u,ánpótlásról la gondoskodni szerekéitek, a megfelelő tőkebefektetés mellett. E nagy imperialista nekibuzdulásban, ameiy a trágyadombon nyüzsgő kukacokhoz hasonlít, egyik jellegzetes kukacát tisz.

(etjük Henry Millerben, aki nemcsak azáltal vál, hírhed, té, hogy a pornográfia bajnokává küzdötte fel magát, hanem azáltal Is, hogy „pánszexuáUs anarchistának” vallja magát. A*t bizonygatja, hogy a „feinöt ek ugyanúgy vágyódnak a trágár irodalomra, mint gyermekek a tűn. dermesékre." Több tündérmesét és több pornográfiát! ez a JelSzava.

Nem kétséges, hogy ezek az imperialista írók. akik az embe. riség elaljasítására, a durva szenvedélyek egyeduralmának dicsőítésére törekszenek. Nymodon akarják narkotizálni a kizsákmányolt, megalázott tömegeket, de egyben ilymódon fejezik ki az imperializmus rothad;.

ságál is.

Kravcsenko szellemi ikertestvére

Talán a legupdoritóbb példája aZ imperialista szennyirodalom. nak ég az író személyi züllésé. Bek George Orwell, aki olybá itünik min ha aljas regényeinek szörnyegefeg főhőse lenne. Ez az ember öt esz endeíg álló; t a britek indi3i rendőrségének szolgálatában, ahol a prole árokkal és a benszülö'teiikei való ..bá- násmódor” sajátí o.ta eh Később a trockis ák aknamunkájába kapcsolódót Spanyolor. ezágban éa amikor a spanyol köztársaság ellen elkőve ejj ha. zaárujással vádol; ák, tulajdon Vallomása szerin; : „fasisz a ténykedéseimé' legjobb ehetsé. gém szerint véd em ég dicsértem.”

A második világháború alatt a Szovjetunió srvalázását választóba jövedelmező foglalkozásául és mivel Kravcsonkóbó], ebből. a gyalázatos, Szovje.unjót rágalmazó trockis a bértoi;nok. ból nem volt elegük. az Orwellt választották, mint „Kravcseckó. nál jóval erő.eljesebb és ba.úro. zo abb szószólójukat” az Irodalom berkeiben.

Ennt'k következ ében Orwell új könyvének megjelenését, melynek cime ,,1984” — az amerikai saj.ó diadalüvöijéssel fogad,a.

Ez a mü röviden arról szól, hogy a kapitalizmus 1984-ben megbukik, de ettől a világ ebek harmincadjára jut. A földei há. rom szociális,a országra ősz ja, Amerikára, Európa-A/.siára és Keler.Ázsiára. a. könyv hőse Mr. Smi h halálos ellensége a rendszernek. Ellensége, merj veszettül gyü-öll az ország 85 százaikká; ki evő dolgozókat, akik szerinte tuda ]anok, szolgalel- küek és bes iálisak

A könyv másik jellegieden m cskos része példátlan szerelmi töréseteket tárgyal. Az egyik «zere.mi jelenetről Mark Shorer, a New York Times jeles kri.iku. sa az[ állí.ja, hogy: „A szerző, a férfi és a nő szere'méneu új ezépségét fedezi fej.” Ez a „Szépség” melynek kapcsán Mr. Smith szerelme; vall Júliának, aki vele együ;t lázad, fej a szocialista rend ellen, szóról szóra így:

„Rothad* vagyok a ve.őmig"

— Minél több férfid volt, a* Dúl jobban szerelek. Gyűlölöm a iiztaságOí, gyű ö óm a jóságo Szeretném, ha a tisztességnek egyeljen szikráját sem lehetne többé fölfedezni. Azt szeretném, ha mindenki csőn j-';g ro.had lenne.

— Akkor kell, hogy tessem neked, szerelmem, mert én rothadt vagyok egész a velőmig.

A „Life” szerint minden idők irodalmának ez a Jegmegkapóbb, legelragadóbb kis szerelmi történe.e. Orweli politikai hitvallása pedig a köve.kezö idézetben csúcsosodik ki:

— Kész vagy mindent megtenni a nép ellen? — kérdi a főszereplő szerelmétől. — Hajlandó vagy hamisítani, lopni,

csalni, rágalmazni, mérget ősz. toga.nl, hajlandó vagy nemibe tegséget terjeszteni, hajlandó vagy mindent -meg,enni.,.

— Hajlandó vagyok.

— Ha például azi parancsol, nám, lö,,ymts kénsavat áriáját gyeim-.kék arcába, megtennéu azt is?

— Megtenném.

Ez a néndny idézet korántsem különc írók e-Szige.eit próbálko zásai) mu.aija, hanem az impe rializmus irodalmi síkon meg nyilvánu.ó tervszerű, tuda,0s ku.mérgezését.

Ez az irodalom: a rothadó ka. pltalizmus rothadó irodalma.

As igusitioiuío

kancellár

A londoni Daily Worker \ kőén az aláöot k'ís förté- I

net&t:

Amikor dr. Adenauer} a

00uni bíiukormüny kancellárja meyernezcLf „ ou_ ridge Beállóba, a sailófogadásra, n szá.ló előtt, sót a haliban »« elkeseredett [ömeg tünietésévei taiál- rcozott- ,,Menjen haza Adenauer!” ,Jii a nácikkal Angiidból!” ,jNem aKa'unk Des „apo-ügynökökei!” és ehhez hasonló kiáltások hangzottak minden oldd., ról, Baloldali ifjak és munkások röpcédulákat osztogattak Adenauer eilen, Több fiatalember Ge- siapo-tisZfne,k öltözőit és ebben a gyü.ölt egyenruhában sértegette a német miUtarizmus képviselőjét. Amikor a rendőrök segí - ségével a kancellár végre megkezdhette sajtófogadá. sdt, a következő mondattal kszdte nyilatkozatát:

— Elsősorban köszönetét mondok az angol népnek a s/y!"'!,”es és baráti fogadtatásért..,

Általános derültség fogadta eSt az államférfiúi kijelentést.

A Kecskeméti Árpád-Mozi mutatja be december 20.tói az ..Eskü” c magyarra szinkronizált s^ovjei filmalkotást, amely a Velencei Nemzetközi Fümfesztlvá.on 191ti.b&n az első díjat

nyert«.

A bajai szovjet könyvkiállítás

Jó munkánk eredményeként kü.ön meghívói kapott otthonunk, a H2.es bajai iparos,a- nuió o,.hon a bajai szovjet köayvkjáilíiásra. A múzeumban e.helyezett kiállítást otthonunk egész tagsága meg.átoga. ja. A könyvkiádí ásón egy törzsőr. mes er elvtárs vezetett bennünket végig, ismer.et.e a köoyvek ártalmát, $orra megmu,oga ta a gyönyörű illusztrációkkal díszí- *et, könyvanyagO;. A szaktársak tetszését a kiáll! ojt szovjet me. eekönyvek nyer,ék meg legjobban. De élénk érdeklődéssel nézegettük a szakkönyveket ls. Alig udtunk megválni a könyv, kiállításnak et'öl a részé,öl. — Tisz án láttuk a könyvek meg. akin ése u án, hogy milyen <r korszerű mezőgazdaság ég az|, hogy iparunk nagyarányú fejlesztése szebbé ég virágzóbbá teszi szociális a hazánka;. Meg *s fogadtuk mindannyian, hogy tnég többet forgatjuk könyvtárunk könyveit, hogy jó szakmunkásai lehessünk öjéves terveinknek. Hazaiérve, otthon gyű. lésen ér.ékel.ük ki tapasz,ala.

tainkat ég a légjobban dolgozó szaktársainkkal együtt én is könyvju,alomban részesül,em.

Azokból a könyvekből kaptunk, amit a szovjet elviársak jut.ai. tak 6zámunkra a könyvkláUítás meg.ekintése után. A jutalomnak mindannyian nagyon megörül,ünk. En m^aatn négy ifjúmunkás társammal együtt vál- laitam, hogy Sztálin elviár s születésnapjára otthonunk megrongálódott teiőliét és falait ki. javítjuk. Büszke Vagyok arra, hogy otthonunkat Bokányi Do. zsöröl, a Tanáosköztársaság hires munkdsveze/őjérti! nevezték el. Mlndannyiónk legfőbb vágya, hogy az ő szellemükben dolgozzunk, Ez lelkesít bennünket december 21-i felajánlásaink teljesítésére,

Jánosi Imre, ipari tanuló, a bajai 112.es tanulőot'hon tagja.

Túl van már a haj van esztendőn örgg Kelemen József. Arcán mély ráncbarázdákat gZániot.ak a küzdelmes évek, a látástól va- kuiásig tartó robot a Pepi birtokon, a szegénység, a nélkü.özés és a gond. Olyan az arca, mint valumt naay nyitott könyv. Elakadás nélkül olvashat rajta az ember,

Régente, sok-sok évvel ezelőtt nem tanúsított valami nagy ér. deklődést a világ fo.ydsq iránt. Újság egy évben Legfeljebb c^tik egyszer került a kezébe, az oh vásott szavakat azonban nem értette meg. Nem aZ ö nyelvén írták. De nem is igen volt ereje

sem arra, hogy olvasson. Fiatal

erejét belepocsékolta a mások barázdáiba s este már kimer«.. ten suhant „ mély kdbuliságba. Hát így élt öreg Kelemen József hetedmSgávah de így éljek szomszédai is. Tó.h János. Péter Szabó József, meg g többiek. Sorsíik ellen nemigen lázadoztak.

— Aki cselédnek született, gz is marad, míg él. Urak és szegények mindig voltak, — Így, ilyen beletörődőén beszéltek sorsuk, ró’. Azt hitték, hogy sorsuka• valami földöntúli haAiom má” nyomorúságos bölcsőjükben eleve elrendelte s ebbe bele ke.l nyugodni. S ha mégis lázadó-of, valaki? Hát nyomban csatttan‘- az intéző korbácsa, vagy zuhogott a Csendőrök ütése ® meg gondola tlanra.

Eays-er azu'án megrengett n föld. Hadak vonultak végig mindenfelé. nmp.rre csak a szem ellát, Vöröszászós. vöröscsillcrgos nehéz harcleocsik elöl menekültek az urak, n káptalan, az intéző és a csendőr, a harckocsik nyomában új élet született: a ssa.

Öreg Kelemen Jóísef ünnepe

badság. Kelemen József akkor hallotta először Sztálin nevét, — E.jen Sz.áUn, — kiáltották a vöröscsillagos szovjet, ka.onák s öreg Kelemen József levette fejár öl vise.tes sapkáját.

Valami kimondhata-ilan nagy irzé8 lobogott bensejében. a hála és a szeretet é'zése. Még nem tud.a, hogy mi következik ézután, hogy iguz-e, amit beszélnek a földosztásró., de boldog voip Nem suhog már feißtiük áz intéző Ostora, nem ordít a csendőr, Most már szabadok.

■— Szabadság! —• így köszöntek egymásnak nz emberek. A faluban aZcán megalakult a Magyar Kommunista Pú’f ás meg. alakult a föliosz/á bízol;ság is. Kelemen József úgy érezte, a komumnlsidk közön van a he. IVe. Kérte is fcivéte.é> a pártba. Felvették. APÓI kezdve mintha újjászületett volna.

Felosztották a PaPÍ birtokot is, öreg Kelemen Józsefnek 11 hold jutó f. örült a Család s örültek a többiek ts. Csak később akadtak meg. Mert hogy nemigen volt iga, mea szerszám. — Hát akkor sem hagyjuk magunkat, — biztatta társait öreg Kelemen József. Soy küzdelmes év volt már mögö te, bele is fáradt már, de most új erőre kapott.

*

Furcsa, edd;g még soha nem látott, soha nem ha.loff dolgok történtek az országban, a varosban és a faluban. A majorbeWk szinte naponta, összegyűllek s tanácskoztak,

— En axt mondom, nem járunk rosszul, ha megalakítjuk a

termelőcsoportot, — jegyezte

meg eyykük, így vélekedett öreg Kelemen József is.

— Meg keß alakítani azt a terme.öcsopurtot, ha azt akarjuk, hogy jobban éljünk, — mondogatta a szomszédoknak. Meg is alakították. Az új termelöcsoport neve ,,Szabadság” lett.

Attól kezdve megint máskép Zajlott az élet. Vidáman, nó/a- s-uvH dolgoztak a határban, fcö. sós erővel, egymásért. A termés. be‘akurí,ás után megtelt a kamra. Nem szűkölködtek semmiben sem. Fia, Ke.emen István, egy napon azzal állott elébe, hogy katona szeretne lenni. Katonatiszt. öröm csillogott öreg Kelemen József szemében. Na lám, hát erről is beszélhet már d# egykori cseléd fia. Nem g.lenti, dehogy ellenezné, hiszen nagy dicsőség az, ha a régen lenézett cseléd gyermeke m„ a nép hadseregének tisztje lehet.

— Hdt nem bánom, fiam. Menj. Csak azpín nehogy elfelejtsed, kinek köszönheted ezt, — mond. ta fiának. Fia azóta alhadnagy s amikor az apía látja, öröme telik benne. — örülne még Sztá Un elvtárs is, ha látná, — így dönnögi magában.

Hogy mennyi minden történik az ember éle/ében. Ift van lám es a nyár Is. Jó •rr—A- volt, íj igaz. Negyedmagával dolgoztak a csnpor brn és négyen összese-n 1/76 munkaegységet, értek el.

Hoa-i I i-’.-’-i, p? - c-" ‘ak ?

•— Életemben nem vol. még env- nyi kenyérgabonám, kukoricám, burgonyám — dicsekszik Kelemen József. Mea is van rá az oka. Nincs gor\d a kenyérre, húsra, borra, ideg van minden egész eszt,Cndöre, az újig.

Nagy nspra készülődnek a far lubeliek is, a Szabadság tszcs, beliek 1 s. December Bl.re, Sztá. Un eii'társ születésnapjára, öreg Keimen József mindennap valami újat gondol. Vezetőségi tágja az üzemi pártszervezetnek, illik hát példát mutatni. Gyorsdb. ban jár a kese ÿ munkánál. Tudja, hogy egyedül Neki köszön.

he.i, hogy fia katonatiszt, hogy kamrája tele Va”. Mennyi, de mennyi szenvedéstől, megalásia- lásiói szabadította öt meg Sztálin. Érzi gzt öreg Ke.emOn József és tudja, hogy december Sl.e nagy ünnep a! ö számára.

öreg Retemen József felnéz Sztálin képére és úgy érzi, hagy ez a nagy Ember gondol reá js, ‘örödik vele is. Rámosolyog 0 képre és úgy tájjá: a kép Vissza, mosolyog reá. Mintha csak azt mondaná: — Csak így javább, Kelemen elvtárs. Jó munkáddal te is a népek békéjéért harcolsz. Nagy érzések, kimondhatatlan gondolatok hullámzónak az em. herben. Mit is mondhatna hdtt Hogyan hálálja meg mindazt, amit eddig kapott? Keze gyorsabban mozdul /• munkánál é elsuttogja magában: — Etjén nagyon sokáig, Sztálin elviár$!

Csak ennyit mondhat és mégis menr.yi minden Van ebben. Csak ennyi; mondhat, de tudja már, hogy főbbe; íeiW Arra gendo., hogy most még iVabb eiöf merít a további munkához, mert Sz.á- lin gondol reá. — Hála neked Sztálin /— ... így ünnepei öreg Keimen József.