Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-30 / 303. szám
Tapasztalatok a DISZ tagkönyvcsere munkájáról Szervezeteink életében bel;ö_ vetikezett a várva-várt nap, ami. kor megkezdődött az új DISZ. tagsági könyvnek a kiadása. Ez általában nemcsak szeivezeteink életében jelent fordulópontot, hanem minden becsületes dől. gozó és tanulófiatal éleiében fordulópontét jelent az új DISZ- tagsági könyv kézhezvétele. Nem egy esetben a fiatalok be_ mennek az alsóbb bizottságaink, hoz^ hogy megérdeklödjék, melyik napon kapják meg az új DISZ-tagsági könyvet. A könyvhöz való ragaszkodásuk sok esetben megmutatkozik abban is, hogy a tagkönyv.kiosztó tag. gyűlésen elmondják a fiatalok azt, hogy a párt tagsági, illetve tagjelöltkönyv után legnagyobb kincsüknek tekintik az új DISZ- tagsági könyvet. A terme'ésben megmutatkozik a jó munka. A taggyűlés után a Kecskeméti Gépgyárban és a Bajai Konfekció Üzemben a fiatalok teljesít, menye bizonyos Százalékban emelkedett. Mindezek az eredmények, amelyek megvannak, nem kie’é. gítöek ahhoz, hogy szervezeteinkben valójában megváltozzon az élet és az, hogy közelebb legyünk ahhoz a célhoz, amelyet a DISZ I. kongresszusán megszabott pártunk Központi Vezető ségének levele. Szervezeteink jó munkáját nem egy esetben bizottságaink gyenge segítése, ellen, őrzése és nem egy esetben rossz javaslata akadá'yoz- za. Erre példa a bajai városi DISZ_ bizottság, amikor belenyugodok abba, hogy a III. Béla-gimná- ziumban 320 DISZ.tag kbzü. csak 15 fiatalnak adják ki a tagsági könyvet Indoknak elfogadták az*, hogy a fiatalok hajlamosak a fegyelmezetlenségre és nem egynek pedig gyenge a a tanulmányi eredménye. Az ilyen szektás nézetek több esetben felütik a fejüket ét nem egy esetben bizottságaink tagjai, sőt titkárai haj.amosak ezek kezdeményezésére ahelyett, hogy ezeket a kezdeményezése, kot még csírájában elfojtanák. Ezek a hiányosságok gátolják a DISZ.nek a tömegbefo yását és nem utolsósorban a szervezeti é ©t megerősítését. EzeKuián jogosan vethetik fel a fiatalok a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikumban, hogy nem látják az új DISZ-tagsági könyv je.en. tőségét, illetve jogosan vetik fel, hogy a kiskunhalasi bizottság egyes tagjai az ilyen állásfoglalásukkal csak lejáratják az új DISZ-tagsági könyvet. Figyelembe kell venni azt, amit Dénes elvtárs pártunk II. kongresszusán mondott az „Ifi.szerü” szektás nézetekről szűk faiak közé szorított k-ub- életrö;, hogy nem lehet a magyar dolgozó ifjúságot ilyen szervezetben tömöríteni, össze, szorítani és nem utolsó sorban ezt az ifjúságot nem lehet ma már ilyen módon vezetni, mert a mai ifjúság már a Sztálin Vasműnél, bányákban, lermelő- szovetkezeteinkbeu próbálgatja oroszlánkörmeit, A helyes vezetés, segílés, ellenőrzés megjavításához alsóbb bizottságainknál nem egy esetben sikertelen, gyenge, nem utolsó sorban még hátráltatója Is az alsóbb bizottságainknak a megyebizottság helytelen ellenőrzése, segítése. A megyebizottságnak és az alsóbb bizottságoknak meg kell tanulniok és figyelemmel kel ; tanulmány ozniok Dénes elv társ II. pártkongresszuson mondott beszédének azon részét, amely foglalkozik az új módon va ó vezetéssel. Az új módon való vezetés módszereinek elsajátitá. sával több olyan példát tudunk felhozni, mint a kiskunfé'egy. házi IV. kér. DlSZ.alapszerve- zet munkája, vagy a kiskunhalasi Reketye II. Disz.szervezei tagkönyvkiosztó taggyűlésének jó előkészítése. Bizottságaink közvetlen fe1- adata a tagkönyvek klosztásá. ban az, hogy a hátralévő taggyűléseket alaposabban készít, eék eiö, hol a tagkönyvek kiosztá. sán kívül a hiányzó vezetőcégei pótolják, az alapszervezetek munkáját bírálják, értékelik megszabják a fiata.ok soronlévö feladatait Nagyobb segítséget kell kérni pártszervezeteinktől a beszámoló elkészíléséhez illetve az ünnepé, lyes taggyűlés előkészítéséhez Bizottságaink tagjainak sokkal keményebben kell fel épni a helytelen, szektás állásfogláá- sok elen és be kell bizonyítani hogy tudjuk úgy nevelni a DISZ. tagokat, mint ahogy azt Farkas elvtárs a II. pártkongresszuson megszabta: „Necsak olyan embereket neve.ni, akik csak napsütéses időben állnak a nép o dalán, de akkor is amikor veszély fenyegeti hazánkat és amikor mindén tudásukkal és erejükkel agyukkal és szívükkel az első sorokban fognak küzdeni, hogy szeretett népünk be. csületén ne essen csorba”. Sípos János,- * DISZ.megyebizoiiság. (Folytatás az 1. oldatról) gerne egy jómódú paraszté volt Az elvtársak itt hal.halták tízezer forintos kereseteket Elmondották itt egy három taggal dolgozó családról, hogy 42 000 forintot keresett a sző vetkezetten Hát mikor keresett egy 10 ho-das paraszt 42 000 forintot egy évben? Ré genta, eivtársaim, a jő boldogulás útja, magyarán mondva a kulákság útja a falun — amint erre Sztálin elvtárs is rámuta. íott —, az volt, hogy aki gazda godott, az nyúzta a béresét megkárosította a szomszédját kizsákmányolta, becsapta, akit csak tudott és így lassanként megto-lasodott. A gazdaságnak emiatt mindig volt valami kis bűnös melékíze a regi világban. Most pedig a szövetkezeti tagnak a jómódhoz nem kell, hogy kizsákmányolja a szomszédját, vagy becsapja embertársát, ‘hanem egyszerű, rendes, becsületes munkává mindazt a kultúrát, mindazokat a javakat, meg bírja szerezni, amelyeket azelőtt csak foggal- körömmel, huncutsággal, csalással, nyúzással, kizsákmányolással tudott megkapni. Ebben is megmutatkozik a szó. cializmus fölénye a tőkés rendszer felett. Az elvtársak tartsák ezt szüntelenül szem előtt. Meg vagyok győződve róla, ha a szövetkezeteink olyanok, hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a kö. zópparaszt, úgy ez a legered ményesebb agitáció szövetkeze, leink mellett. Fel akartam hívni a szövetke Zetek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De iazt hiszem, hogy ezen az érte. keleten nem kell agitálnom e kérdésben, mert szinie valamennyi felszólaló aláhúzta, hogy a nők milyen énekes munkát fejjenek ki a szövetkezetben, a gépállomáson is. Csak azt, kérem, hogy a jelenlévők otthon a szövetkezetekben és a gépáüo- [másokon is teljes erővel álljanak ki a nők mellen. Itt ezen az ér,[ekezlei|en láttuk, hogy a nők egy milliméterrel sem álljak hátrább a férfiaknál a tudjuk, a munkában is így vqd. Az ellenség azonban minden erővel megnehezíti a nőknek t.ermelőszüvet. kezetekbe ég különösen a gépállomásokba való belépését és o,j. lani munkáját. Nekünk erre szakadatlanul figyelnünk kell és az értekezlet világosan mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon az asszonyok és lányok — ha nehézségek és harcok árán js —. de kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megilleti. .(Taps.) Kevesebb szó esett itt az ifjú. tágról, a PlSZ-ről. Hozzátehetiem: ez általános hibánk nem. csak a mezőgazdaságban, hanem iaz iparban is. Valahogy még mindig nem becsülik meg eléggé u fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársiak ugyancsak a ko]hozparasZ|Ok előtt itar-jott beszédéből a fiatalokra vonakozó részt. Azt mondja Sztálin elvtárs: „A- ifjúság a mi jövünk, a mi remény aégünk, elv fára ak. Az ifjúságnak kell majd felváltania bennünket öregeket. Nekik kell majd zászlónkat a végleges gyo. zelcmi'c vinni. A parasztok közt nem kevcs «- olyan öregember akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszokás hatalma (’s a régi élet emléke, Érthető, hogy az ilyeneknek nem mindig dice■ rü[ a párttal, a sZOvjc/hatalom mai lépést far janink. Más az ifjúságunk, Az ifjúság mente mindé- régi tehertől Ä könnyeb ben teszi magáévá, a lenini esz méket, mint bárki más, S ép. pen azért, mert. us ifjúság köny- nyélben teszi magáévá a lenini eszméket, mint, bárki más, éppen ezért van hivatva arra, hogy a: elmaradókat és ingadozókat előre vigye, Igaz. nincs elég tudd Sa. De a tudás olyan dolog, amit meg lehet szerezni. , Ma. nincs meg, holnap meglesZ. Ezért a feladat: tanulni és me gint csak tanulni, elsajátítani „ leninismusf. Komszomoi elvfár. sak és komszomol elvtársnök! Sajátítsátok el a bohevízmust és vezessétek gz ingadozókat előre; Kevesebbet fecsegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza.” (Taps.) Sztálin elvtárs szavait az if júságrói nemcsak a szövetkezeitek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági él©;ünk minden terén érdemes megszív. lelni, inert ezen a téren még sok a .tennivalónk. M; gyakran Krlti. záljulc a DISZ-), az ifjúsági szervezetet, de arrói keveset be szélünk, hogy mi magunk sem karoljuk fel ökct eléggé. Ezen az értekezleten sem vott elég szó róla és ezért hívtam fej ra az elv,[ársak figyelmét. Befejezésül rá kívánok mutatni falusi pártszervezeteink munkájának fontosságára. Lá lattanban meg tehet mondani, hogy a szövetkezet vagy a gép. állomás ott erős ahol jó a pái'tszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbei, előre ki lehet jelenteni, hogy ott valami lüba van a pártmunkában. Elvtársaim, mi ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vidéki szervezeteink — elsősorban a szövegezőtekben vagy ép,Állomásokon dolgozó kommunistáink — figyelmét arra irányít juk, hogy azt a sok hibá;, amit nagyon helyes kritikával és önkritikával ezen az értekezleten fei;ártak, kijavítsuk ' és ezzei meggyorsítsuk a falu szocialista á| építését. Ismétlem, a fajú szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat. és sikereikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyé. ni leg- dolgozó parasztokat- A világért se bízzák cl magukat és ne gondolják, hogy mert i[.j, ezen a tanácskozásán százszámra vannak képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, & dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. Ég az eiviársak jó munkájától függ, milyen gyorsan fogjuk megnyerni az üközetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas, hosszantartó, lßlkes taps. üje. mes felkiáltások: Éljen Rákosi! — Szidiin-Rákosi!). Az Izvesztija december 27-i számának vezércikke „A, szocializmus útján’' címmel rámutat arra, hogy a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió vezeije hatalmas /ábprának ereje nap. ról-napra növekszik. A befejezéshez közeledő T951.es esztendő à szabad népek számára erőik további tömöri/épének esztendeje volt. Az 1951-es év i-smét megmutatta a közép- és délkeleieurópai országok népi demokrapkus rendjének nagy életerejét. Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Romania, Magyarország es Albánia, a gyökeres társadalmi és gazdasági áralakulásokra támaszkodva, a Szovjetunió testvéri támogatásúval és segítségé, vei, sikeresen folytatta a szocializmus alapjainak építésép 191,1. év végére ezekben a: országokban « háború eújii ipari termelési színvonalat ké/szeresan-háromts orosan haladok túl! a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva, az ipari Armeiés színvonala Lengyeiországban 20, Magyarországon 29, RomámáOan 26, Bul. g ár iában 15, Albániában pedig 31 százalékkal' emelKCdßf\. a Küszöbön álló 1952-es csZjCndö fí népi demokratikus országok, dolgozói előtt a további békés fejlődés távlatait tárj,a fel. Az Izvesztija, azután „ Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság építő munkájának credméiiycivei foglalkozik, majd ezekkel a sorokkal végződik; „az 1951.bon elért újabb nagyszerű, sikerek azokban a« országokban, ahol a hatalom a népé, világosan mutatják a demokrácia és a szocializmus eszméinek, Lenin és Sztálin eszméinek nagy, életét adó erejét.” A Trud leleplezi a jobboldali szocialisták új nemzetközi mes. [őrködéseit. Rámutat arra, hogy « jobboldalt jzocialisia vezetők sehoi scm tudták megakadályozni a bókcmo:gplom növekedését. Éppen ezért „a munkásosztályra gyakorolt hatásuk gyengülésének láttára, galvanizálták a II. Internacionálé hulláját és meg- afakl^ottdk „ „szabad ssakszervese/efg nemzetközi szövetségét, hogy megoss-ák fl munkásmozgalmat. Az újjáalakított „szocia. lista internacionálé” aZ atlaUti-tömb tanácsának minden fontos ülése után összeül. Az ülések célja, hogy segítsék gazdáik ha. lározaiafnak gyors megvalósítását... A „szocialista inter.nacio- nálé” és a „szabad” szakszervezetek nemzetközi szővefsége mindenekelőtt oda összponiosíjja erőfeszítéseit, ahonnan új veszedelem fenyegeti az imperialista a g rOsszoro/c uralmát”. A lap befejezésül kifejti, hogy a békeha'C során állandóan le kell leplezni a jobboldali szociáldemokratákat, okik — Sztálin megállapítása szerint — a „kapitaltzmus fö'ámctszai a inunk (isosz tóig sorai között új háborúk és intervenciók előkészítésében.” A nyugati imperialisták ta piai nagy hangon közölték, hogy december Sj.én kihirdették Libia „függetlenségét". Érdemes wiegjcgyezni, hogy a Rauter ügynökség tudósítja, amikor Libia „függetlenségének” kihirdetését kommentálta, ^lewi tudta eltit. kölni a következő fényt: „A líbiai stratégiai támaszpontok, amelyek a legutóbbi háborúban olyan fontos szerepe; játszottak, a nyugati hatalmak kezén maradnak.’ Az egyiptomi lapok figyel- mez Let ték is Líbiát, hogy óvakodjék anna,k a szerződésnek ra, tifikálásától, amely ,lZ ország megszállásának legalizálását je, lenti (,z úgynevezett „szövetséges csapatok” részéről, a el Dzsadid azt írja, hogy „Líbiának tanulnia ken abból, ami jelen, leg Egyiptomban történik”. Az angol békevédelmi bizottság nyilvánossÜgra hozta a Ion- doni amerikai nagykövethez intézett levelét. A bizottság felhívja, az amerikai nagyköVet figyelmét arra az egyre fokozódó nyugta, lanságra, a^ely egész A.ngUában támad n koreai fegyverszüneti tárgyalások elhúzás„ miatt. Az a\ngot békevédelmi bizottságnak az a felfogása, hogy n koreai fegyverszünet megkötését, kizárólag az az álláspont akadályozza, arntly6f az a'mcrikgi képv’smöh foglaltak el a tárgyalások valamennyi szakaszán. Ez arra mutat, hogy as USA fenn akarja tartani a feszültséget és erőszakkal keresztül akarja vinni akcrötéit. Négy vádlottat a szófiai A szófiai megyei bíróság most tárgyalta annak a tíz föbö: áltó kém. és diverzáns-bandának perét, amely a török, amerikai és angol kémszolgálat részére foly. látott kémtevékenységet a bolgár népi hatalom megdöntése érdekében. A vádlottak 1Ú4-Í. szeptember 9-e, Bulgária fesza. badulása után Törökországban bekapcsolódtak egy fegyveres Összeesküvő szervezetbe, amely az amerikai-óangol felderítő szolgálat központjának vezeiése alatt állott. A tárgyalás során a vádirat. halálra ítéltek kémperben ban foglalt bűncselekmények teljes mértékben beigazolódlak, amelyok alapján a bíróság Ivan Rajkov Ivanovot. Jankó Kolev Ivanovot, Todor’ Dimov Geor- gljevet és Sztefán Szpászov Ka. loforovot gotyőáltaii halálra és teljes vagyonelkobzásra, Georgi Goszpódlnov Pesevet 20 évi, Ivan Sztefanov Nedelkovot és Sztamo Sztojahov Szurcseveb 10 évi, Sztefan Kosztadinov Pet_ rovot és Szlávi Atanaszov Bra- toevet 8 évi, Petr Kosztadinov Petrovot 6 évi szabadságvesztésre ítélte. lények és számok Drágulás és Angliában a háborús években sem emelkedtek olyan rohamosan az árak, mint most, 1951 márciusa óta a Cipőárak S0—35 százalékkal, a fehérneműárak 15—20 százalékkal lettek magasabbak. A szén két ízben drágu.t meg, 25—30 százalékkal felemelték valamennyi közlekedési eszköz és mindennemű kö-szol. gátatás tarifáját. A rekordot a gyarmatáruk tartják 300 százalékos drágulással. Franciaországban a hús, a növényi claj kétszeresére drágult, a vaj ára 29, a kenyéré 05, a tejé 80 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek, közül a férfiruha ára több min/ háromszorosára, a cipő. kétszeresére emelkedett. árcsökkenés 1847. márciusa és 1951. már. clusa között a Szovjetunióban négyszer csökkentették a tö- megszükségleti cikkek árat Ezzel tovább növekedett a rubel vásárlóereje és egyben jelentősen emelkedett a szovjet dolgozók reálbére. A szovjet munkások és alkalmazottak ji>„ vedé íme már 1949.ben 24 százalékkal, a parasztok jövedelme több mint 30 Százalékkal emel. kdett a háboriielőtti színvonalhoz viszonyítva 1950-ben a munkások és a!. ka'.mazottak reálbére és a pa_ rasztok jövede;mo tovább emelkedett és az 1940. évihez viszo. nyílva 62 százalékos növekedést mutat. * /
