Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-30 / 303. szám

RÁKOSI ELVI ARS BESZEDE NYOMÁN MEGJAVULT A TANÁCS MUNKÁJA SOLTON

A dunavecsei járás többi 1-özsége között So'.t község do.- gozó népe is megtette vállalásait Sztálin elvtárs 72. születésnap, járu. Vállalta a tanács a begyűjtés vona.án, hogy kukorica-, burgonya-, bor, és sertésbeadási tervét !00 száza ékra teljesíti a nagy évfordulóra. Indokolt volt. hogy különösen a begyűjtésnek ezekben a szektoraiban erősítsék meg a munira üfce. mét hiszen a múlt évben kukoricában 36, burgonyában 5 Százalékkal tudták csak a tervet teljesíteni és hata más lemaradások voltak a bor- és sertés, beadás terén is A tanács a vállalások megtétele után nagy lendülettel lá- .ott hozzá a munkához. Az első lecember 1-i kiértékelés során maiban úgy átszőtt, hogy nem gondolták át eléggé à válla ások teljesítésének módszereit, mert kukoricában 93 százalékra, burgonyában 66 százalékra, bor- oeadásban 52 száza.ékra, sertés- beadásban pedig 48 százalékra si. kerü-t emelni az eredményeket A lemaradás elsősorban szervezési hibák eredménye volt. Nem volt megfelelő a verseny nyilvánossága, nem népszerűsítették kellő módon az élenjárókat nem pellegérezték ki a késlekedőket, lemaradó kát.

Rákosi elvtárs emlékezetes beszéde után azonban nagymértékben fellendült a be. adás ütem6.

A tanácsüléseken kisgyüléseken a jól teljesítők mind hangosabb szóval követe, ték a lemaradót, tak fele ősségrevonását és a verseny nyilvánosságának foko.

zott biztosítását. A helyszíni elszámoltatás, az osztályellenség, a kulákok, a spekulánsok fe telösségrevonása megindult A versenyvállalásckat, a felajánlá. sokat tervszerűen ismertették a dolgozó parasztsággal. Ennek a munkának meg is lettek az eredményei.

December 21-re kukoricában és burgonyában sikerült meg is haladni a vá-lalt 100 százalékot, mert a kukoricabeadás 101.5 százalékra, a burgonyabeadás pedig 110 ’ százalékra emelke. dett. A bor. és sertésbeadás 100 százalékra való teljesítése terén azonban már hibák mutatkoztak, mert borból 94 százalékot, sertésbeadás terén pedig 72 százalékot ért el a község Ezeken a területeken későn fogott a tanács a munkához és különösen a sertésbeadásnál nem vette figyelembe a hizlalás ütemét, nem fordított kellő gondot az ’eredmények tudatosítására,

A vállalások teljesítésének lendülete a beadás más terü.etén is jóhatású voit. A tojás- és baromfibeadás november hóban még 25—30 százalékon állt Jelenleg

ezen a két vonalon 20—30 százalékom eme.Uedés mutatkozott,

igen rövid idő ala'.t. A szántóföldi szénabeadás december 21-re 285 százalékra emelkedett fel, így pótolta a rétiszéna beadásban mutatkozó nagy elmaradást is Voltak

pénzügyi természetű válialá. sok is.

A felajánlások megtétele idején együttesen kezelt adóban 75

Százalékos, mezőgazdasági fejlesztési járulékban 97 százalékos, búzaföldadóban 87 százá ékor te jesítést állapítottak meg a kiértékelést végző közegek. December 21-én csak búzaföldadóban nem érte el a többség a 100 százalékot. Együttes adót 103 százalékra, a mezőgazdasági fejlesztési járulékot 114.5 százalékra teljesítették. Alta-ában a negyedik negyedévi adófizetési tervtelj esítést 40 százalékról 83.72 százalékra emelte fel

a tanács pénzügyi csoportja. Ebben az eredményben nem .e. hetett beszámolni a megyei ta- náesná. elfekvő bor-, stb. forgalmiadó tételeket melyek kb. 10 százalékkal még emelték volna a tejesítést.

Az őszi mezőgazdasági mun. kák üteme is megjavult.

A termelőszövetkezeti cső, portok vetési, mélyszántási tervüket 100 százalékra teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára.

Nem sokkal maradtak el ezen a téren az egyéni gazdák sem 90 százalékos tervteljesitésük- kel.

A soT-ti tanács jó úton van. legalábbis az eredmények erré mutatnak. Most az a legfontosabb feladata, hogy eredményeik ne tegyék őket elbízakodottá, hanem fokozzák a lendületet az évi tervek minden részletében való maradéktalan teljesítése érdekében. Különösen az elmaradások fokozott kijavításával harcolja, nak ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósításáért.

Szövetkezetek meg vei küldöttgyűlése Kecskeméten

Vasárnap a földmüvesszöve,. kezejek II. küldöttgyűlésén, melyei Kecskeméten tartónak meg közel masfé-szuz kü-döil( jeient meg. A küldöttgyűlésen je;en volt Végen Imre elvtárs, a SZÖ- VOSZ országos főtitkára is A beszámolót Fcrcncz Ernő', a MÉSZÖV titkára ,artó;,a me Beszéde elején megemlékezel,! a világbéke hagy őrének, Sztálin elvtársnak 72. születésnapjáról, ismertette azoka, a vállalásokat., melyeket a föidmüvesszövetke. zet dolgozói tétiek és teljesítettek erre a nagy napra. Beszámolójában fog.alkozott a szovjet tapasztalatokkal, melyek birtokában a föidmüvesszövetke- zeteke,| fejlett szocialista szövetkezesekké kell fejleszteni. A beszámoló kellőképpen foglalkozott a begyűjtés kérdésével, ezen a téren mutatkozó eredmények, kel és hibákkal, különösképpen éltékelte Rákosi elv^árs nagyjelentőségű beszédét, megjelölve ezen a téren a követendő feladatokat.

A beszámoló részletesen fog. lalkozott a földmüvesszöve,kezetek munkájában elérlt eredményekkel, hiányosságokkal és mulasztásokkal, a földmüvesszövet- kezetek előtt álló új, hatalmas feladatokkal. A szove;kezei.ek előtt legfontosabb feladatként jelölte meg a pártszervezetekkel, tanácsokkal Való szoros kapcsolat felvételét és biztossá, sál. Döntő feladatként jelölte meg a szövetkezetek ég termelőszövetkezeti csoportok közö.ti kapcsolat megszilárdítását, kiszélesítését. A beszámoló után felszólalók beszámoltak ki-ki a maga területéről, a földmüves- 6zövc,,kezetek munkáiéról. Király Mihály a kiskunhalasi járás MESZÖV.titkára a kisszállás) földmüve*Äzöveikezet rossz vezetéséről, a minta földműves- szövetkezetté fejlődő kelebiai szövetkezet szép eredményeiről számolt be. Barna Is,.ván Akasz. tó községből a föídmüvesszövet- kezetek veze.ölnek példamutatását jeíöl.e meg egyik fontos feladatkén». melye, úgy a mezőgazdasági munkálatok elvégzésében, mini a beadási kö»eiezefct- pég pontos teljesítésében mindig szem előtt kelj, taritaPiok a

szövetkezet vezetőinek.

Oroszlán István. a megyei tanács pénzügyi osz.áiyának vezetője a pénzügyi ellenőrzésről, dolgozó parasz.ok ellenőrzéséről számolt be. Példának felhozva a ,assi földmüveSszövetkezQle|, ahol a föídmüve&szöva^ezet dolgozói maguk leplezték ie napraforgóátvételi jegyekkel üzérkedő vezetőséget,

Dégen Imre eiv.árs, a SZÖ- VOSZ országos fop .kára kihangsúlyoz,a, hogy a földmüvesszö. vetkeze;ek gyorsütemü fejlődésében legfcn.oasbb tényező a Szovjetun.ó állandó, sokoldalú segítsége és sokoldalú tapasz, a lakainak felhasználása. Dégon elv.áxs a továbbiakban kiemelte, hogy a megyében már 23.700

termelőszövetkezeti csoportig

hirdeti ma már a termelőszövetkezeti gazdálkodás magasabb- rendüségé; a kisparcellás, egyé ni gazdálkodással szemben. Dé gén elv.árs m égvilág! to jn‘a a földmüvesszövefkezetek megnő, vekede t feladatait, mely a falu és a város közötti árui i rgalom lebonyolításában reájuk hárul. A jövőben — mondana — a be adáson felüli mezőgazdasági ter mények és ,ermékek felvásárlásának legfontosabb szervei » földmüvesszöve|keze:ek lesznek A hozzászólásokban Sarok Antal elvtárs, a megyej pár. bizottság mezőgazdasági osziály- veze.ője megjegyez; e, hegy a szövetkezei;; demokrácia még sok földmüvesszövetkezeiben nem érvényesül, a dolgozó parasztok még számos helyen nem ismerik a földmüvesszövekezet jelentő ségét. Ennek tudha»ó be, hogy a tagság egyrésze még ma sem fize-re he a részjegyeket. Sarok elvtára hiányosságkéni állapí;o». ta meg, hogy a földmüvesszö- vekezetek ritkán tartanak taggyűlést, nem foglalkoznak a tagokkal, így nem szoros a kapcsolat a vezeiöség és a tagság között. Példaként emli.ette a kiskunfélegyházi, kecskeméti és kalocsai földmüves«zöveikeze p ke;, ahol ez a hiányosság a legszembetűnőbb. A veze(öség és ;< tagság közö;ti kapcsolat aklw mu atkozik nieg legjobban, mi kor egy-egy hatalmasabb feladatot ließ elvegezni a földműves.

szövetkezeteknek és nz ak;íva- háiózat hiányában a reá háruló feladatokat nem tudja poa osan elvégezni. Majd javaslatot (ejt arra, hogy a földmüvesszövetke- z»;ek aktívan foglalkozzanak az élenjáró dolgozó parasztikkal, népszerűsítve őket, meri ezek n do.gozó parasztok a begyűjtés terén nagy segítséget tudnak nyújtani a földmüvesszö vetkezet munkájáoan. Felhívta a fö.dmü- vesszöve,,kezelek vezc ölnek figyelmét a politikai neveiömun. kára, fokozottabb ellenőrzésre, a pár,szervezetekkel való szore. sabb kapcsolat kiépítésére, mely" ben különösen szép eredményt ért cl a keiebiai fö.dmüvesszö- vetkezet. Ez a földmüvesszö. ve.keze, I, melynek eredményes munkája a gabonabegyiijiésben különösen kidomborodott. Meg keli valósítani, hogy a szöve;- keza;i kereskedelme» megyénkben is szocialista kereskedelem, mó fejlesszük, melynek érdeké, ben szükséges, hegy az árueí- osztók bő áruválasz,ékkai lássák el a földmüvesszöve,kezeiket. A földmüvesszö ve,kezet legfontosabb feladata, hogy a dolgozó parasztokkal megismertesse és megszeret;esse a szövetkezeti eszmét meiynek ered. ményekép&n u ma még egyéni, leg dolgozó kis. és középpnfasz- ;ok egyre nagyobb számban térnek át a fejlet,nagyüzemi szocialista gazdálkodásra.

A szövetkeződ küldő t gyűlés hathatós segítséget nyuj,aw a szőve.kezeti mozgalom (ovábbí terjeszése terén, megjelölte a

töldmüvesszöve.kezei ek e!ő;t ái. ló legközelebbi és légióm osabb feladatokat. A hozzászólások is egytöl.egylg azt bizonyí,ot.ák, hogy a szőve, kezeit vezetők megértenék, hogy milyen jelentősége van a földmüvesszövet- kezeteknek a mezőgazdaság szocialista átalakításában. A feladat most már az, hogy a föld- müveszövetkezetek veze.ői való ban hozzálássanak a küldőig er. lOkezleteken megszabott fel- ada.ok végrehajtásához. Telje. sí;sék azt a szép feladat©;, melyet a párt, a dolgozó nép tölük mezőgazdaság szociális.a átszervezésében. a falu áruellátása.

nak biztosításában tőlük elvár.

JÄRASBIRÖSÄG

Mélyszántást szabotáló K illáitok at ítéltek el a bácsalmási járásban

Az osztályellenség a mély. szán:ást munkák szabotálásávai igyekezet» kárt okozni jövöévi .érmésünkben. Naponta hallhattunk hír,t arról, hogy a kulákok szabotálják a mélyszántást.

A bácsalmási járásban is szá. mos kulákot lepleztek le, akik a mélyszántás helyet» mással foglalkoztak, vagyis „nem ér(ek rá” elvégezni ez» a fontos munkái. Horváth Béla kuják is így cselekedem. De most megkapta méltó büntetését, mert a mélyszántás szabotáld sa miatt ha;,hónapi börtön; kapót» és 1000 fo. rlnf pénzbüntetésre íiélték.

Méltó társa a szabotájásban

Garajszlci Sándor, szintén bácsalmási lakos, aki életében nem szeretett fizikai munkát végez, ni, hanem spekulációval akart könnyű keresethez jU|,nj. Persze ez annyira lefoglalta az idejét, hogy a mélyszántást „nem végezhette el”. A bíróság egy évi börtönre és 1000 forlm pénzbüntetésre ítélte a szabotáló}.

Gilányi György katymári ku„ Iák is notórius szabotáló. A mezőgazdasági munkákkal mindig hátul kullogott. A mélyszántás! ö sem végezte el. ezért» a biro. ság 10 havi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Élenjárnak a begyűjtésben

KECELEN: Apró János 13 holdas középparaszt minden 'örményből eleget tett beadási kötelezettségének. Maszli/j István 16 holdas középparaszt szintén élenjár a békeharcban. Minden terményből eleget tett beadási kötelezettségének, sőt élőállat, beadásból túl is teljesHett, m3rt 91 kilogramm helyett 133 kilo. grammot adott be.

Morvát Pál 6 holdas gazda

napraforgóbeadását 155 száza* lókban, burgonyabeadását 103 százalékban teljesítette.

VUSNOK községben Elés Pé. ter és Varga Péter dolgozó pa* Tasztok nemcsak a begyűjtésben járnak élen, hanem az elsők között fejezték be az őszi mély*, szántást is. '""-1

A magyar kormány jegyzékben utasítja vissza a jugoszláv kormány hazug állításait

a Mura egyik szigetén történt jugoszláv provokációs határsértéssel kapcsolatban

A külügyminisztérium tájé.

koztatási főosztálya közti:

A Magyar Külügyminisz. tórium a Mura egyik szigetén el. követett jugoszláv határsérióssel kapcsolatban a következő újabb jegyzéket adta át december 28_án a budapesti jugosz.áv kö. vétségnek:

„A Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv követ, ség 1951, december 27.én kelt jegyzéké*, amely a Magyar Népköztársaság kormánya 1951. december 20.1 jegyzékében rész. telesen ismertetett durva jugo. szláv katonai és polgári szemé, lyelt a Murának egy magyar te. rüiethez tartozó szigetére való beható ássál követtek cl, azzal tetézi, hogy a magyar szervek, nek az említett Mura sziget őr. zése véget» magyar területen foganatosított intézkedéseit min. den alap nélküli , agresszív el. járásnak”, ,,bitorló akciónak”,

Jugoszláv terület megszál.ásá. nak” és „kisajátításának” minősíti. A jugoszláv kormány nyíl. ván ugyanazokból a provokációs célokból folyamodik a tényeit ilyen meghamisításához, ame.yck a magyar területet képező szi. getre való behatolásra vezették.

A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a szó. banforgó sziget a trianoni béke. szerződés mellékleteit képező, a hivatalos haíármegáVapító. bizottság tagjai — köztük Jugo. szlávia képviselője — által ellen, jegyzett térképek tanúsága sze.

rint (lásd: Fontiére entre la Hongrie et le Royaume dos Ser. bes. Croates et Slovenes, Seo. tion „B” Bernes No, 48—51,

Bernes No. 51—57) minden két. séget kizárólag a határvonaltól, amely a Mura főágának közepén vonul, ÉK.re magyar területen fekszik A budapesti jugoszláv ügyvivőnek 1951. december 27_én a Magyar Külügyminisz. tóriumban tett látogatása alkal. mával ezeket a hivatalos térké. pékét felmutatták és így módjában vo'-t az azokba való be. tekintés utján erről a lényről meggyőződni. Minthogy az 1947.es párisi békeszerződés változtatás nélkül megerősítette a Magyarország és Jugoszlávia között 1920.ban kijelölt haiáro. kát nem férhet kétség ahhoz, hogy a fent említett térképeken feltüntetett határvonal ma is változatlanul érvényes.

Fentiek atapján a Magyar Népköztársaság kormánya ismételten leszögezi, hogy a Mura említett szigetére való behatolás jugoszláv részről eiőre megfon. tolt. durva határsértés voit és újból a leghatározottabban fel. szólítja a jugoszláv kormányt, oudoskodjék arról, hagy a Jugoszláv határőrizeti szervek a jövőben a magyar területen tévő szigetre való behatolástól tar. tózkodjanak. A Magyar Nép. köztársaság kormánya ragasz, kodik ahhoz, hogy a7 elkövetett szándékos üatársértést a jugoszláv kormány vizsgáltassa ki és annak elkövetőit részesítse példás büntetésben.^