Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

Végleg felszámoljuk mezőgazdaságunk elmaradottságát

A feudális Magyarország nem, Hagyon dicsekedhetett termésátlagainak magasságával, çem dl- lattenyésztésének minőségével, iő talajunk ellenére elmaradt, hültetrjes művelési módszereink mellett gabonatermelésünk 1890. óta, a második világháborúig —. teljes félszdzadon át — szinte semmit sem fejlődött• Évtizedeken keresztül u.7 métermázsa volt a termésátlagunk. Magyar- ország az egyes európai országok között a 17.ik helyen, az utolsók tcözölt kullogott- A felszabadulás meg&emmisí- tute a magyar parasztság ősi ellenségét: a nagybirtok rzzd- szert, ameiy gazdasági haladásunk legnagyobb ellensége és kerékkötője volt. Most azonban, hogy sokszázezer, azelőtt nincs, télén magyar földmunkás és cselédember létalapot, földdarabot kapott a kezéoe, még nem oldattuk meg termelési problémánkat. Nekünk tovább kellett mennünk egy lépéssel. A kioszAs ötéves terv új korssakot nyit faltaink kulturális fejlődésében

Pártunk vezetésével a dolgozók millióinak jólétéért, virágzó kultúráért

Az »[éves terv világosságot visz a magyar faluba. Az ö[éves terv végén nem lesz megyénkben egyetlen község sem villany világítás nélkül A villanyt mát eddig a kővetkező falvakba kap. Csolfák be; Kerekegyháza, Solt,

1 Világosságot vittünk falvaink- ba. De világosságot yittünk olyan értelemben is, bogy felgyújtottuk a tudás fényéi. A tanulás, művelődés a hajdani ural. kodé osztályok kiváltságából a nép joga lett s e jog megvalósítására az állam Jó iskolákaí, : képzett nevelőket, százmilliós ■ állami gondoskodást ad. Nincs ; még egy év t izédé sem, hogy a i falusi iskolák telenként féllét- I számmal működtek, tavaszra, a dologidőre, valósággal elnépte- . lened-ek. Nem, mintha a gyere» L kék nem szerettek volna tanul, s ni, a szükség rászorl|0,tta őket, , hogy dol~ ózzanak. Ujkécskén

A tervkölcsönjegyzés óta IS

űj gé,*állr -s‘ r-apy.i megyénk dolgró parasz‘sfiga. Ennek n IS áj gépállomásnak traktoraiban, gépeiben, épületeiben öltöltek testet a terv-, békekölcsönjegyÁllami gazdaságaink — a jó gazdálkodás példái

zés forintjai• Csupán erre a 1$ űj

gépállomás felálncásárn 26 mii. lió forintot fordított kormányzatunk. a megye 80 gépállomása ma már 626 traktorral dolgozik.

nyerét vette tőle, addig ma a 9^V az ember barátja. A gépi munka ■ felszabadítja az embert és kíméli erejét, A gépi munka ol- ' esőbb és jobb taiajmüvelést, nagyobb termést, magasabb élet- : színvonalat jelent.

Termelőn söreik eseti csoportokban kirirutf új életre kel a áolgosó parasztság

A földreformmal lezárul demokratikus agrár-átalakulásunk ; első fejezete, Következett a má- • sodik nagy fejezet: át kellett térnünk sürgősen a korszerű,

, belterjes gazdálkodásra. Az i egyéni gazdálkodás azt hozta magávai( hogy a nagy halak ' megélték a kishalakat, A nagj kulákgazdák tovább erősödtek, gazdagodtak és tönkretették a szegényebb dolgozó parasztságot. A dolgozó parasztságnak rá kellett térni egy olyan útra, amelyen megszabadul a nyomorúságtól és a gyötrede- lemtől,

Kecskeméten Rákosi eiviárs utat mutatott

Ezt az útat jelölte meg Rákosi elvtárs történelmi kecskeméti beszédéuen. Rámutatott

arra, hogy a termelöszövetkezeti csoportosan kivirul, új életre kel a regi elnyomott parasztság, Megyéiiüuen visszhangra tálát, tak Rákosi elvtárs kecskeméti szavai. Nagy tanítómé« «erükre hallgatva a legöntudatosabb dolgozó parasztok sorra rálépnek a szövetkezés útjára. Akik az el. múlt esztendők alatt nincstelen gondokkal küszködő, szegény emberek voltak, azokból ma gyarapodó, minden nehézséget könnyen legyűrő szövetkezeti pa. rasztok lettek.

Fokozódik az érdeklődés a szövetfeezeii gazdálkodás felé

Megyénkben a kis- és közép, parasztság a termalócsoportok eredményeit látva, egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a társas gazdálkodás felé. Ter. mêlés ük fejlesztésére, állatbevá. sárlá«ra gépekre a tervidőszak- ’ ban 875’ millió forint értékű beruházást kell megvalósítani, Mo. gyénkben a termelőcsopurtok építkezésre, javításra és íelsze, relési tárgyak vásárlására a kő- j vetkező összegeket használják fel: szarvasmarha istálló építésre I 1,600.000 forint, sertést,az tatéra ! 1,500.000 forint, ser‘éshizia-dák- - rá 300.000 forin^ juhbodalyokra

450.000 forint, silókra 470.000 fo. rint, dohánypajtákra 450.000 to. rint’ górékra I

80.OOO forint barumliólakra 600.000 forint, istállójavításra és egyeb gazdasági épületek javítására 500.000 fo. rint

A dolgozó parasztság nagy is, kojái mezőgazdasági termelésünk korszerűsítésében elsősorban az állami gazdaságok jelentik. Az ö-éves t.erv ezért jelentős gazdasági erővé fejleszti az állami gazdaságekat, melyek mind szociális; a nagyüzemek, mint mintagazdaságok és mint a mezőgazdaság tudományos művelésének gőcpent;ni: « jo gasdúüioEgy kombájn egy munkanap aiat; 14 hold gabonát learat és elcsépel. Ugyanannyi Idő alatt 5 aratópár mindössze 5 holdat arat le — anélkül, bogy a learatott gabonát e-csépelné. Ez azt jelenti, hogy egy komoájn 65—70 ember munkáját képes elvé. gezni. Megyénk 14 kombájnja közel ezer dolgozó munkáját sza.

badítja fel.

1891. és 1300 közötti tíz évben 6.7 métermázsa volt a termés, átlagu.ik. Uúiatermésünk az idén mln'-egy 19 százalékkal emelkedett a háború előtti tízéves átlaghoz képest. Ez a termés- növekedés egyenlő azzal, annál 1 a felszabadulás előtti a tag,er- mésű évbeu megyénkben kétszer termett volna a (öld.

dás példájával szolgálnak. Me- zőgazadságunk tenyészállatokkal

és minőségi vetőmaggal való el- lá-ásáról állami gazdaságaink gondoskodnak, amelyeknek fej. lesztésére, gépesítésére, gazdasági építkezéseire több mint :násfé| milliárd forintot fordít a terv. Az állami gazdaságokra vár az a feladat is, bogy fejlett termelési eljárásokkal, új munkamódszerekkel, magas terméshozamokkal, a gyakorlatban mutassák meg a dolgozó paraszt. Ság tömegeinek a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölényét. A tervkölcsönjegyzés óta 9 új állami gazdaság alakult megyénkben. Ezek az új állami gazdaságok ma már 11 ezer munkást foglalkozatnak.

Népünk ájlama Pártunk vezetésével a dolgozók millióinak jólétét, virágzó kul-úrf:‘. p-nzda- gabb életet biztosít. Nagyszerű jövőnk építése a dolgozó parasztság i-inkáján, kö.elességteljesí- t>~-ca nem n.s . -.u...uoa múlik. Ezekben a napokban a gabona, beadás e.jesijásével mozdítja elő legjobban minden egyes falusi dolgozó a jólétet és felemelkedést, biztosiló ötéves ten’ végre-, bajiősá*.

tolt földeken többet és jobban keli termelni.

Többet termelni csak alaposabb és gondosabb talajmunká. val lehet. Ju talajmuukát gépi erő nélkül ma már ei sem lehet kepzetni. Rákosí Mátyás elvíúrs egyik beszédében hangoztatta, a Párt azl akarja: minden dolgozó paraszt rendelkezzen « legmodernebb termelőeszközökkel, gépekkel. Ezen a területen sokat kellett pótolni az ötéves tervnek, hiszen gépesifés szempontjából a világ öt legelmaradottabb országa között foglaltunk helyet, az öíéves terv nyomán ma már egyre több traktor dübörög a földe, ken, pedig 1948-ban kapta csak megyénk az első gépállomást, — Azo^a nagy utat tettünk meg• 1949-ben már 17-re emelkedett a gépállomások száma, 1951-ben már 27 gépállomás működött, ma pedig már 30, 1951.ben 45.5

százalék volt a Qépi szántás. 1954-ben az ős*» mélyszántás 91 százalékát végezzük gépi erővel.

Egy traktor, amely évente 900 holdon végzi el a szántást 25.200 kilométer gyaloglástól mentesiti a dolgozó parasztságot Ha egy dolgozó paraszt lovasekével végezné el ennek a traktor nak a munkáját mintegy 90-szer szánthatna oda és vissza Kece kémét tox Bajáig,

Dunaegyháza, öregcsertö, Fii. töpszállás, Soltszentimre, Akasztó, Csengőd, Hajós, Dusnok. — Négy (ermelőszöveikezet jutott villanyáramhoz. Nem egy állami gazdaságban villanyerö hajija a gazdasági gépeket.

Falvainkban felgyújtottuk a tudás fényét. Évvégéig megyénkben 46 kultúrotthon lesz.

1935-ben 32 gyerek kezdte a* első osztályt, — a hatodikig csak négyen juto'-tak el, tovább egy som.

A- világosság megállíthatatlanul or e ..re, Faivamív nunesak gyarapodnak, szépülnek, hanem unüujObuan iiioon aitozik u kul- túrforradalom is. Megyénk területén 1949.ben még egyeben egy kultúrotthon nem volt. 1950-beo már 12, ma már 26 éa év végéig 46 kultúrotthon lesz.

1948-ban megyénkben 80 állandó napközi »tikon volt. 1949- ben 36, 1950.ben 53 és az idén már 70.

Államunk gondoskodása folytán egyre szaporodnak megyénkben a napköz] otthonok Is,

14 kombájn, 52 kévekötő-ara- ■ tógép könnyíti meg a gabonabe. takarítás munkáját. A terv további célkitűzéseiben gépállomásaink mozgó gabonaszállító, ourgonydszedogépek, motoros

permetezőgépeket kapnak. A terv ezévben ti millió forint értélen gépberuházás: irányoz elő. Míg a múltban a gép látszólag l■ totge volt o magyar . 'sőgae.iasági munkásnak, mert ke-