Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-30 / 228. szám
A jánoshalmi tanács elaludt a knkoricabegyiijtésben A kulákoh elfekctésik a kukoricát A beadási kötelezettség telje. Bítése törvény, — ennek a törvénynek kell érvényt szerezni tanácsainknak. A kedvező Időjárási a dolgo- zók jó munkája, az 'állam támogatása során a terméseredi- mények jók úgy gabonából, mint kapásokból, — de különösen kukoricából. A jánoshalmi tanács elaludt, nem lőgott Idejében a kukorica, burgonya, napraforgó begyűjtéséhez. A községben a kukorica- törést 60 százalékig elvégezték és az előirányzott beadást 1 szá. zalékig teljesítette a dolgozó parasztság. Ez bizonyságot tesz a tanács laza, hanyag munkájára és bizonyítja, hogy nem megy önmagától a begyűjtés, hanem szívós, fáradhatatlan munkát, határozottságot a törvények Ismeretét azok’ alkalmazását, az ellenség elleni kemény fellépést kíván meg a tanácsaink vezetőitől. Ahol nem megy jól a kukorica-, a gabonabegyüjtés munkája, ott ezekben van a hiba. Szili tanácselnök nagy megelé- gedéssel jelenti ki. hogy a kuko- ricabegyüjtés a tegnapi nappal megindult. És miért csak a tegnapi nappal? Nem volt idejük a (dolgozó parasztoknak behozni, mert állandóan dolgoznak, — Ez persze helytelen és nem el. fogadható, A legdöntőbb hiányosság az, hogy maga a ta. nácselnök e’lvtárs nem tartja szívügyének a kukoricabegyüj. tés munkáját. Hozzájárul az is, hogy a tanács dolgozói nem végeznek népnevelő munkát azzal a megokolással, hogy késő éjszakáig dolgoznak. Ez nem fedi a valóságot, mert a tanács dől. gozói 5 órakor már abbahagyják a munkát. Ennek az eredménye, hogy a (tanács és a dől. gőzök között laza a kapcsolat, A tanácselnök elvtárs még nem eléggé vonta lé a tanulságot a tavalyi kukorica spekulá. dóról, amikor is 48 vagon ku. korucát feketéztek el a kulá- Jtok, a kupecek, a spekulánsok. A törvény laza végrehajtása nem más, mint népünk eredményeinek tudatos gátlása. A tanácselnök elviársat a megyei pártisajtó többször megbírálta, hogy változtasson munkamódi. ezerén és keményebben vigye az osztályharcot az ellenség ellen. Mindez a mai napig csak kis mértékben történt meg. Kljeién ti a tanácselnök elvtárs hogy ,,az ellenség nem támad”, sőt megállapítja azt, hogy , a ku- Sákság jól gazdálkodott az Idén’”. , A tanácselnök munkája az ösztályharc vitele terén az ellenség ellen megállt, úgy mint az ajtaja fölöltit függő falióra járása. Talán említsük meg Ka. eziba Péter 40 holdas kulákot, laki 630 kilógramm kukoricát akart elfeketézni es erről a tanács vezetője nem tud. A dolgozók államára 1ört ez a ku- lák és a beadási kötelezettség teljesítésénél pedig sírni fog a tanácsnál és a dolgozó parasztoknak hogy nincs kukoricája, így akarja félrevezetni a tanácsot, a dolgozókat népünk bitang ellensége, a kulák. Módszereiket állandóan változtatják és azokon a réseken támadnak, ahol mi hézagot hagyunk. Ahol lazaság és megalkuvás mutatkozik a begyűjtésben, ahol megtűrik az ellenséges agitá- ciót ott ez zavart okoz és kihat a további feladat megoldására és elharapódzik az ellenség hangja. „Lám a gabonabegyüj. tésben sem érvényesítik a törvényit, Így lesz a kukoricánál is*” A jánoshalmi tanács nemcsak a kukoricabegyüjtésben, hanem a gabonabegyüjtésben is lassan halad. Az elmúlt héten a begyűjtés üteme I százalékkal emelkedett, ami azt muftátja, hogy itt is' hanyag munkát végez a tanács. A munka megjavítására a to. vábbiakban a jánoshalmi tanács vezetőjének is maradéktalanul érvényt kell szerezni a törvénynek és kemény kézzel le kell leplezni a kulákok aljas cselekedeteit, hangszórón, faliújságon, népnevelőkön keresztül kell tudatosítani. Aki a törvényt) nem hajtja végre 8 nap után, illetve 15 napon belül nem adja be a kötelező terményét, annak a tanács emelje fel 5—Í0 százalékkal a beadási kötelezettségét, a rendelet értelmében. A népnevelők tudatosítsák, hogy a felesleget a piacra dolgozó parasztságunk csak akkor viheti, ha a község teljesíti a Megyénk területén megkezdődött a szüret. Ezévi szüretünk, borbegyüjtésünk: harci feladat. Az idei szüretnek és a bőrbe, gyűjtésnek is népgazdaságunk további megerősítését keil szol. gálni. Aki a szüretét pontosan és rendesen végzi el. és borbegyilj- tési kötelezettségét határidő előtt tejesíti, vagy felesleges borkészletét á|adja a Borforgal- ml Vállalatnak, az ötéves tervünk és békénk megerősödését szolgálja. Meggyest András soitszen;- imrei egyénileg gazdálkodó szőlőtermelő csoport tagja 2 hold szőlőről 12 hektoliter mustra szerződött és kötelességét pré. selés után azonnal teljesítette, örül, hogy termelési szerződést kötött, mert évközben a lekötött terület Után 522.28 forint Hercegszántó községben folyik a harc a begyűjtési terv túlteljesítéséért. Ebben a harcban a magyar és délszláv népnevelők egyaránt résztvesznek. A felvi. lágosítő munka eredményeképpen számos dolgozó paraszt szállította be valamennyi felesleges gabonáját a szövetkezet raktárába. Pepi Adám 15 holdas délszláv középparszt 529 kg búza C- jegyre va!ó beadásával mutatta meg hűségét Pártunk és népi demokráciánk iránt. Filákovily Mátyás délszláv kisparaszt, aki 4 hold főidőn gazdálkodik, 522 kg gabonafeleslegéj adta be C. vételi jegyre, — Délszláv testvéreim, — mondotta, mikor a gabonát lerakta a szövetkezeti raktárnál —, el vannak zárva a szabad élettől. Én boldog vagyok, hogy olyan országban él. hetek, ahoi nemzetségre való tekintet nélkül mindenkinek egyforma jogai vannak. A békéért és azért, hogy Jugoszlávia népeire is minél előbb ráragyogjon a szabadság napja, harcolok én is. Ezért adtam be felesleges gabonámat. Nem marad el a beadásban Jakosovity Marin 5 höldas délszláv gazda sem, aki 300 kg fe. lesleges kenyérgabonáját adta be. Példáját követte Jakosovíiy István szintén ötholdas kisparaszt is: 400 kg kenyérgabona beadásával. Mindketten azt mondották: — Mi délszlávok, a magyarokkal együtt adjuk be összes felesleges gabonánkat ötéves terv sikeréért, amely már eddig is sokq,t ad°U nekünk. tervét. Meg kell értetni dolgozó parasztságukkal, hogy a JóltaL- jesítés becsület és egyben anyagi haszon is, az elmaradás pedig szégyen ’ és károsodás. Tudatosítani kell a ,,C”-jegyre történő beadás előnyeit és a kukoricaszerződéskötés munkáját meg kell javítani jő felvilágosító munkával. A tanács kemény kézzel sújtson népünk ellenségeire, a kulákokra állítsa dolgozóink elé népünk’ ellenségét. Ebben a munkában járjanak elől a kommunisták és a tanácstagok mert a példamutatás biztosíték ’ arra, hogy Jánoshalma is a beadási kötelezettség teljesítésével eleget tesz népünk törvényének, védi békénket és elősegíti; az ötéves terv mielőbbi sikeres végrehajtását. művelési és egyéb előleget kapott, ami nagy könnyeDbséget jelentett számára a szőlőterület megművelésénél Most 12 hektoliter mustjáért, az előleget levonva, 1343 forint 96 fillért kapott előlegként, merj még ezután lesz a végleges elszámolás. Agócs György bácsalmási egyénileg gazdálkodó szőlőtermelő csoport tagja is teljesítette már szerződéses kötelezettségét. Ezer négyszögölről 4 hektoliter mustra szerződött és 453 litert teljesített. Kövesse a többi szőlőtermelő dolgozó paraszt is Meggyesi András és Agócs György példáját. Induljon meg a verseny a termelési szerződést, kötött dől. gozó parasztok között, hogy minél előbb teljesítsék kötelezettségüket és ezzel elősegítsék nép. gazdaságunk megerősítését. LipokatHy Mátyás 6 holdas délszláv gazda így vélekedett: — Nekünk, délszláv oknak, soha nem volt ennyi jogunk, mint most• Kultúrcsoporiunk van a községbem. Délszláv iskola és óvoda létesült a tervben, Az ötéves fern áldásai egyformán érintik a magyart és délszlávot egyaránt. Nem úgy van, mint i'Uóéknál, ahol elnyomják a nemzetiségeket, A Párt és a* állam iránt való hálámat akartam leróni — legalább részben — azzal, hogy 799 kg kenyérgabonámat, amely az összes feleslegemet képezi, bcJioztam a szó. vetkezet raktárába. Lipokatity Mátyással van egy- véleményen minden becsületes dolgozó paraszt Hercegszántón. Köztük Darazsec Mátyás 7 holdas délszláv kisparaszt is, aki 1419 kg és Lukucsev Vitályos 13 holdas délszláv kozépparaszl is. aki 601 kg C-gabona beadásával erősítette a békét. Az élenjáró délszláv -dolgozó Parasztok példáját számosán követik Hercegszántón. Szántó Já. nos 7 holdas gazda 425 kg, Szántó István 4 holdas gazda 3-10 kg, Rétiig József tanácstag, 14 holdas középparaszi 557 kg, Jnnszk\ Mihály 13 holdas gazda 1051 kg, id. Túri Anfnl 6 holdas gazda 705 kg, Tóth József 9 holdas gazda 361 kg, Morovitz István 5 -holdas kisparaszt, tanácstag 500 kg, Rujsz Lajos 6 holdas kispa- ra.';Z- 8E5 kg, Balázs Péter 6 holdas gazda 507 kg, V'Jncsek János 8 ho]d3s kisparaszt 451 kg felesleges kenyérgabona beadásával harcol a békéért és az ötéves terv további sikereiért. INDULJON MEG A VERSENY a termelési szerződést kötött szőlőtermelő dolgozó parasztok közölt, hogy kötelezettségük gyors teljesítésével elősegítsék a népgazdaságunk megerősítését Hercegszántón a magyarok és délszlávok együtt harcolnak összes fe'esleges gabonájuk beadásával az ötéves terv további sikereiért Kotlát• Imre számvetése Hangja, halk. Magatartása szerény, de szinte felélénkül, ami- kor az üzemtervröl, az elért munkaegységről, a jó munkája után járó részesedésről esik szó. I 1949, I Kollár Imre egyénileg gazdálkodott ebben az időben 15 hold földön. Jó gazdának ismerték »a múlételki dolgozó parasztok, Nyolcadmagáról kellett gondoskodnia• Nagy volt a család. Hiába vágtak le két nagy disznót félen, a nyár derekán már sokszor nem volt mivel berántani a levest. Kollár Imre becsületes ember volt életében. Erre nevéne gyermekeit is. Mindig arra törekedett, hogy biztosítsa maga és gyermekeinek jövőjét. Állandóan ózon törte a fejét, hogy hogyan vehetne ki nagyobb jövedelmet a földből. Szép is volt a veteménye mindig. A megszokott búza, rozs és kukorica mellett s°k gondot fordított a kerti vefeményre js. A faluban sokan azt beszélték róla, hogy bő jövedelmei tesz zsebre a já gazdálkodás révén, Kollár Imre nzonban soha sem volt megelégedve. Egyrg jobban érezte, hogy tudásának, tarveinek egyre jobban gátat szab a szűk Parcella. A szűk gazdaság nem biztosíthatja jövőjét, gyermeké- nejt fejlődését. 1949. nyarán azután nagy mozgalom indult meg Mátélelkén, létrejött az első nagyüzemi gazdálkodás: a tszcs. Egy szép este, mikor minden elcsendesült és gyermekei az igazak álmát aludták, fogta a Papírt és ceruzát, odahúzódott a pislákoló lámpa mellé. Számolni kezdett. A papíron gyűllek a számok, Tervet készített. Majd mikor már teljesen teleirfa számokkal a papírt, ösSzehajlolta és eltette a sublót mélyébe. Közben mült az idő. A csoport, fejlődött, pedig kora reggeltől késő estig dolgozott, saját földjén, hogy minél nagyobb jövedelemre tegyen szert. Elérkezett az aralás-cséplés ideje. Mikor a cséplés befejeződött, egy este újból a sublót efé állt, kihúzta a fiókot, elövette belőle a megsárgülf papírt, letette az asztalra és számolni kezdett. Jövedelmét számolta. Újból gyűltek a számok. De mulf az idő is. Már késő éjjelre járt és bárhogyan számolt, csak annyi jövedelmet tudott kiszámolni, amennylből a jövőheti vásáron gyermekeinek egy lábbelit, e.gy öltözet olcsó ruhát tud csak venni. Letette a Papírt. majd a* alvó gyér :iekei felé fordult. Szeretettet simogatta meg a kis Erzsikét, aki egyike a legjobb tanu- lóhnak az iskolában, n kis Verát, aki állandóan mosolyog, a kis Marikát, aki szívesen eljátszik vele minden este, Nagyot sóhajtott. Nekik sokat, kell tanulni majd, nekem pedig taníttatni őket, ez a kötelességem, azt akarom, hogy müveitek legyenek, hogy minden jóban részük legyen. Ezért én magam vagyok a felelős. így gondolkodott magában aznap es/a Kollár Imre középparaszt. Másnap korábban kelt, mint szokott, körüljárta udvarát, még többet vetett oda a szénából a jászol előtt álló. fé- nyesszörü lovának. Elbúcsúzott a magángazdálkodástól. Még aznap aláírta a nyilatkozat alá nagy kerek betűkkel a nevét. — Tszcs-tag lett. 1950. Vége az aratásnak és csípésnek. Kollár Imre megállta helyét a nagyüzemi gazdálkodásban. Boldog aratás és cséplés volt ebben az évben. A jövedelemelosztás napja elkövetkezett- Kollár Imre jó munkájáért 17 mázsa búza, 39 mázsa kukorica, 5 q burgonya, az ólban már két darab 140 kilogrammos disznó hízik, sok baromfi tarkítja az udvart. A szekrényben szép sorjában a gyermekek új ruhái sorakoznak. Két öl;özei ruha jutott mindegyik gyereknek két pár lábbelivel. Tizennyolc pár ulsőruha a szekrény két rekeszét tölti meg. Az új nagykabdtokat, melyet a gyermekek kaptak, már egy másik szekrénybe hell betenni. Kollár Imre boldog, de boldog az egész család, 1951. A zsákokból zizegve ömlik a napraforgó a padlásra. Magas begyet alkot már. Kollár Imre a tszcs, raktárba számolja a zsákokat, arcán látszik, hogy az Idén még megelégedettebb. Van ts miért1. 257 munkaegysége van. a fiának, a kis Ferinek 120. Az Idén 22 mázsa búza, 39 mázsa kukorica, 10 mázsa burgonya 7 mázsa széna, 20 mázsa száll ma, 150 kilogramm cukor, 630 kilogramm árpa és 4600 forint készpénz bizonyítéka a becsületes, jó munkának. Ma már 60 baromfi szaladgál az udvaron, a két nagy hízó pedig kíváncsian kandikál ki az ólból. A kis Vera tanul. Erzsiké hosszú estéken át tervez. Nagyon szeretnek tanulni. Mind a ketten későestig bújják a köny. vet. Kollár Imre nagyon boldog. Derűs, boldog élet az osztályrésze. A számvetés bevált. ÁRUDÁBÓL - RÉMHÍRGYÁR A kunszentmiklósi földmüvesszövetkezet Rákóczi-úli boltjának szépen rendezett kirakata nem egy járókelő figyelmét vonja magára. Az utcán játszó gyermekek arcukat a kirakatüveghez nyomják és ezt mondják egymásnak: — Nézd, milyen szép kerékpár... Amott pedig Zseblámpaelem is van. Persze, hogy többen benéznek az üzletbe, hogy ezt vagy azt vegyenek. Zsebldmpaelemet is kérnek. Annál inkább meglepődnek, amikor ezt a választ kapják: — Nincs, kérem. Kifogyott, — De hiszen a kirakatban pontosan hat darabot látok. — Az a kirakatban Van. De ag üzletben nincs ebből az áruból, — De kérem, nem lehetne a kirakatból kivenni egyet T — kérdi ekkor a vevő kissé Csodálkozva. — Ugyun kérem! Csak nem gondolja, hogy elrontom a kirakatot, Akkor újra kellene rendezni. Nekünk erre nincs időnk! — válaszolja erre méltatlankodva Gálos Ignác. a bolt egyik alkalmazottja. Egyesek elfogadják ezt a választ és elégedetlenül kivonulnak az üzletből. Mások nem ilyen engedékenyek. Rövid vagy hosz- szabb vi[a után azonban ök is kénytelenem távozni, merf az üzletvezető és az alkalmazottak hajthatatlanok. Ha kerékpárt kér valaki, az ugyanígy jár, A madarász sípszóval, a halász horoggal csal halat és madarat — mondja n közmondás, vájjon az üzletvezető ilyen „horoggal”, látszaHárgyakkal akar vevőket csalogatni a boltba? Ez bizony nem mindig válik be, mert csak sípszóval és horoggal a halász és a madarász sem ér el mindig eredményt — mégke- vésbbé egy üzletvezető. Még a kunszentmiklósi sem! De egyet dér — elégedetlenséget, amely szüli a rémhíreket. Ez pedig kinek az érdeke? Csakis az ellenségé! íme ot recept:, hogyan lesz at. árudából — rémhírgyár. ft
