Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

Hogyan változott' meg Dávodon a voit püspöki uradalom cselédeinek élele? Egyetemeken tanulnak a volt cselédek gyermekei — mérnökök, orvosok és katonatisztek kerülnek ki soraikból ■Nagyot változott a világ Dá­kodon az elmúlt esztendők alatt s megváltozott az emterek élete is. A községben mindenki em­lékszik az egykori püspöki ura­dalom hatalmas birtokára, d; nagyon sokan emlékeznek az ott c.töltött cselédesked£3 éveire is, ínnyel Mátyás, idős Simon Já­nos, Gál György és még sokan, ott cseiédeskecn ok a uata.mas uradalomban. Esténként, am.- kor a munkától ■ fáradtan agy. nak coitek, kábult tejjel néhány hold íö drö’l ábrándoztak Arról, hogy milyen más is lenne az élemk, ha a maguk gazdái le­hetnének. Egyikuk-másikuk majd beleszakadj a nagy igye. kezetbe, mégsem tudott szerezni magának egy talpalatnyi tőidet sem. — A sorssal nem lehet ellen­szegülni. Urak é3 szegények mindig voltak és lesznek is, mig a világ íenáll — mondo­gat ák a sorsukba ősiétől oüoU, templombajáró, prédikációt hall. gato, munkában eltörödött öreg­asszonyok. így prédikálta ezt a pap is a szószékről. Beszéltek még arról is, hogy szerelmi kell azokat akik munkát adnak a czegér.yembernek s beszéltek arról is, hogy szolgai alázattal, engedelmességgel kell szolgáim a cselédnek az ö ,,urát”. Hát így volt ez ezelőtt. Persze, akadtak néhányan, akik sehogy sem tudtak ebbe belényugodni, akik szabadon akartak é.ni. Sorsukat »ugyan nem tudták megváltoztam, mert dörrent a csendőrök fegyvere, csattant a vállalók korbácsa- Hogy ez mégis megváltozott egyszer ez a felszabadító Vörös Hadseregnek köszönhető. Tud­ják ezt a püspöki uradalom egykori cselédei. Nézzük csak, hogyan élnek Dávodon most azok az emberek, akik napszámból tengették éle. tűket, akik az uradalom búzá­ját aratták, csépelték, akik cse­lédek voltak? Itt azután nyom. ban látszik a gyökeres változás, Először is földet kaptak vala- menyien. Simon János 6 holdat, Bényei Mátyás ugyanannyit, Radó János, mivel nagy volt a család, 10 holdat kapott a Püs­pöki uradalom földijéből. A ma­ga gazdája lett valamennyi a felszabadulás után. De ez még nem minden, — Régente az urak gyereke; egyetemekre, főiskolákra jártak. Most a mi gyerekeinknek kell bdakerülniök — beszélték a fa­luban. El is indultak néhányan. Hová kerüli: például Hetyei Jó- zsef 6 holdas dolgozó paraszt fia? Bizony, Hetyei Pál orvos lesz. Most a szegedi egyetemen tanul, o t sajátítja el az orvos­tudományt. — Erre bizony soha nem gon­doltam volna. Nem volt nekem pénzem ahhoz, hogy taníttassam a gyerekem. Most a Párt segíti a fiamat. A Párt adta meg a lehetőségei ahhoz, hogy tanul, hasson, hogy orvos lehessen — mondja Hetyei József. De nemcsak Hetyeieknél van ez így. Idős Börocz István 3 és fél ho.das dolgozó paraszt fia állatorvosnak készül s mo3t a budapesti egyetemen tanúi. Gyarmati Mihály 12 holdas dol­gozó paraszt is a püspöki ura­dalomban roboto.t régente a mindennapi feketekenyérért, ma a maga gazdája. M.nály nevű fia pedig néphadseregünk tiszt, je. Katonatiszt let Gál György 8 holdas dolgozó paraszt fia is. Horváth Pál 9 lio'das dolgozo paraszt Antal nevű fia vegyész- mérnöknek készül, — Tudom, hogy sok pénzébe kerül az államnak az én fiam tanítása is. Ezt úgy akarom visszafizetni az államnak, hogy beadom minden szem feles.eges gabonámat — mondja" Horvath Pál. Nagy a családosok kenyér kell a háznál, de 138 kiló gabo­nát mégis csak beadott a köte­lezettségén felül. Hasonlóképpen akar hozzájárulni fia lanittatá- sához Kovács István lő holdas középparaszt is, alá 148 kilo gabcnafclesiegét szád e össze és szállította a földmüvesszövetke- kezet raktárába. Kovács István fia ugyancsak állatorvosnak ké­szül, de tanul is szorgalmasan. Bényei Pál, Bényei Mátyás 6 holdas dolgozó p-araszt fia szin. tén néphadseregünk tisztje lett. Megváltozóit Radó Jánosék élete is. Idős Radó János ma már a Szabadság-termeiöszóvet­kezet tagja, fia pedig hadnagy a néphadseregben Hát így vál­tozott meg Dávodon az egykori cselédek éleie. Tudja ezt a fa­luban mindenki, ezért szeretik felszabadítónkat’ a nagy Szov­jetuniót s ezért szeretik Pár. tunkat, ezért harcolnak vala­mennyien a béke megvédéséért. MIT KAPOTT DUNÁT ELSE dolgosó parasztsága az ötéves tervtől Nagy község Duna inenfán Dunavecse. A végig kikövezem főútvonal mellett a gépállomás új épülőid látszanak. Tetszetős, korszerű épületek ezek. meg is nézi mindenki, aki csak a>'ra jár. Az új, korszerű gépállomás az ötéves terv eredménye. Tudja ezt Dimavecsén mindenki. Töúb mint ötszázezer forir.jjO.ba került ez az államnak. Látszik, hogy államunk nagy gondot fordít Dunavecse fejlődésére is. Na, de )i ézz ük csak, mit kapott ez a község az ötéves /érvtől? A gépállomás területén most épül egy lakóház, tíz család ré­szére. A gépállomás dolgozói le. hát együtt tehetnek majd csakd- jUickal az új l-kásban, Itt Vu» azután az új hídmérleg, ez nyolc­ezer forintba került. Létesítettek egy zsizsiktcienítö gázkamrát is. A napközi otthon létesítése 8000 forintba került. Az ötéves terv eddigi időszaká­ban teljesen berendezlek egy tantermet és egy óvodát. Ez ugyancsak 8000 jorintba. került. A tűzoltóság részére kaplak egy motorfecskaidöt. Ennek értéke meghaladja a 30.000 forintot. A duuustrand mentén a part kikö­vezése is komoly összegbe ke. rü’-t. Az ötéves terv eddigi léte­sítményeinek köDgége több mini 100.000 forint. Nagy összeg ez, de még mindig kevés ahhoz hé­KALMA R N E EZER FORINTJA Az egyik eiste Kalmár Húgóné a szokásos munkáját végezte. Megetette, megit3tta a jószágot, becsukta, őket, majd bement a konyhába, fogta a lámpát és a szoba falára akasztotta. Leült az asztalhoz, kiterítette az újságot. Olvasni kezdett. Kalmár néni már nagyon régóta van egyedül. Férje évekkel e.zelött betegség­ben elhúnyt. De este soha sincs egyedül Kalmár néni. Gondolat­ban mindig fiával van. Szeme most is szeretettel simogatja ré­gig g kis rádiót, mintha valakit látna benne. Büszke a rádióra, mert azt f'a, Kalmár Géza hon- védföhadnugy készítette. Géza főhadnagy lett. A nép­hadsereg tisztje. Ennél nagyobb büszkeség any3i szívet nem tölt­het he. Büszke is rá. Sokat el­gondolkodott azon, és szinte le­hetetlennek tartotta, kogy egy szegény fiúból a néphadsereg tisztje lehessen. >—— Ezen az estén Kalmár néni érzi azt, hogy mindezt a sok szépet es jót, melyben része van, a Fáifnak köszönheti. Gondola­ta visszá-visszutér a múltba. — Szegény Géza fia sokszor hosz- szú éveken át télen is kerékpá- ron tette meg az utal Bácsalmá­sig az iskolába. Pénzük ném vol/. Férje már akkor nem élt• Min­den betevő falatért nagy küzdel­met kellett folytatni. Á munká­ban öregedett meg. örökös haj­szában. Csak az uraknak volt ez országuk. Ezt a sötét múltat felvúlt°‘-ta a botdog felszabadulás. Azóta me.gváitozoif az élet. Fiának, Gézának legfőbb vágya teljesült. Mint főhadnagy végzi a műszaki egyetemet. A községből mindenki megbe­csüli Kalmár nénit és fiát, Gé­zát. Ha Kalmár Géza hazajön, mindenki várja a faluban. Ha el­megy, mindenki búcsúzik /öle. Szeretik, megbecsülik. Rajta ke­resztül becsülik meg mégjobban a néphadsereget. Kalmár Géza sem felejti el a dolgozó népet. Nem felejti el sorsát. Nem fe­lejti el a múltat. Minden perc­ben együtt él a dolgozó néppel. Erre gondol Kalmár néni ezen az estén. — Másnap este Kalmár Húgóné ezer forintot nyert. A boldogság leírhatatlan volt. De boldogsá­gában sem feledkezett meg ar­ról, hogy nemcsak ö. hanem az egész község is nyert, A 60 ezer forintos bekötőút, az új gyógy­szertár, aS új piactér, a téli diák­otthon, napközi otthon. a 400 kötete3 népkönyvtár, a járdák, az új tüzoltószertár, azt bizo­nyítják, hogy az öt éve s terv megkeresett minden dolgozót, adott minden dolgozónak, neki különösen. Kalmár Húgóné nagyon sokat nyert. pest, amit még kap Dunavecsó aolgozó parasztsága államunk­tól az ötéves terv hátralévő esz­tendeiben. Az ötéves terv második évében sor kerül a villanyhálózat kibö. vílésé'e. Tervbe 1tépték a* utak és járdák kiépítésé/) is. Ugyan­csak „ tervben szerepei egy nap­közi otthonos Çveda létesítése is, melynek elörelá/haíó költsége 00.000 forint lesz. a vízieveze-tö hálózat újjáépítése,I az alapcsö­vek kibővítése 10 000 forintos kiadást jelent majd. Ugyancsak lervhsvették egy központi kultúrház] építését, va. I amint erdő létesítését ts. Ez eh megvalósítása az ötéves terv be­ruházásainak összegét is meg­haladják majd. • Dunavecse dolgozó paraszttá, ga tehát láthatja hogy álla­tnunk megtartja szavát és meg. valósítja ígéretét De vájjon, — vissza tudja fizetni Dunavecse dolgozó parasztsága azt, amit államunk számukra nyújt? So­kat beszélgetnek erről Dunave. csen és a vélemények itt meg­egyeznek, — Nem tudjuk mi ezt vissza, fizetni, legfeljebb csak aprán­ként törleszthetjük. De nem is lehet megfizetni azt a szerető gondoskodást, melyben a mi ái. latnunk részesij bennünket, — mondja Szalai Lajcs 6 holdas dolgozó paraszt. Persze nem akarnak adósai maradni az ál­lamnak s ezért teljesitík haza. fias kötelességüket a gabonafe­lesleg beadásában. Szalai Lajos például 859 kiló feleslegét adta be. így gondolkodik Hajdú Já. nos kigyósparti kiizépparaszt is, aki összesen 38 mázsa gabona­feleslegét bocsátotta államunk rendelkezésére Körmendi Pál 0 holdas dolgozó paraszt, alti tag ja a községi tanácsnak, ugyan csak gabonafeleslegének beadá savai akarja meghálálni mind azi, amit államunk nyújtott ed dig az ötéves tervben. Körmendi Pál 6 holdas dolgozó paraszt 13 mázsa felesleges gabonáját adta be. így vélekednek a község töb. bi dolgozó parasztjai is. Vala­mennyien látják, hogy a Párt és a dolgozó nép állama, mennyi mindent nyújt a dolgozóknak. Ezéri igyekeznek eleget tenni kötelességeiknek. így maguk is hozzájárulnak az ötéves terv si. keres megvalósításához. / Mi lett Gál József fiából Szeptemberi hüs szellő simo­gatja az emberek arcát. Ugy- látszik hűvösre fordul az idő — jó lesz melegebben öltözni. A laktanya kapuja elölt — keménykötésü, acélos tekintetű bajtárs, — le-fel sétál, számol­ja a lépéseket, — 10—20—100. Aztán újból elölről kezdi. Nem messze tőle a mikrofo­non keresztül pattogós katona­dalok zavarják meg a számo­lást Most megáll — kihúzza ma­gát, megigazítja a sapkáját, egy rántással helyreigazítja a fegy­ver szijját. A szél erősödik, a fák hajla­doznak, — a bajtárs a megszo­kod kimért léptekkel lép... Egy... Tíz,. Száz,., — Aztán újrakezdődik. Gyönyörű épület, szép világos (tiszta, igen gondos emberek lakják. Az épület előtt zöld pá­zsit terül el és a gondozott kert amelyben a rózsákat a szél meghajtja és mintha ezerszín. ben Játszanának. Milyen gyö­nyörű és szép. Ki gondozza őket? Néphadseregünk fiai, a bé­kénk őrei a munkánk védelme Jónapot bajtársak! A beszélgető csoport elhallgat és egyszerre hangzik: Jónapot főhadnagy bajtárs. Gál Sándor főhadnagy baj­társ üdvözölte a bajtársakat. A beszélgetés tovább folyik. Nézd milyen szépek a rózsáink, sok fáradságba került. Ott van egy bozót, szedd ki. Hárman is ugranak egyszerre. A mikrofon hangja egyre erő­sebben szól... A következő dalt küldjük... Ez mind a laktanyában van * Most a mikrofon hangja el. csendesedik, ihajd elhallgat. A kultúrteremben szól a rádió, az asztalnál bajtársak beszé gél­nek bodor füstkarikák szállnak a menyezet felé. De jó nekünk Pista — így szól az egyik. — Jó bizony. — Éppen tegnap olvastam az otthonról kapott levélben, hogy már meg sem tudja számolni az anyám, hány fiú lett katona­tiszt a faluban. Megvan a lehe­tőség. Egyszerre hirtelen csend van, mindenki figyel, kezdődik az előadás. — Kedves Bajtársak! A minisztertanács szeptember 29-éú a Néphadsereg Napjává nyilvánította, azért, mert ........... néphadseregünk egy hús és vér a népből a népért él, — ha kell áldozza az életét. — Háromszo­ros hurrá hangzik. Az ablakszemek megremeg, nek, kint a járókelők egy pilla­natra - elmosolyodnak, aztiij sietős léptekkel hazafelé indul­nak. Az országúton egy kocsi viszi a föld édes terhét. A rajta- ülő a subát összébbhúzza ma. gán, — sercint egyet, csattan az ostor, gyorsabban halad a kocsi, A szél erősebben fúj. A kul­túrteremben is újra csend van. • Beszélgetnek. — Bizony bajtársak, éri sem gondoltam volna arra, hogy ma a néphadsereg főhadnagya le­szek — mondja Gál Sándor. Megigazítja vállszíjjá.!, végig- símit a homlokán, majd elkomo. fül és mondja. — Négyen vol­tunk testvérek, apám üzemi munkás vöt, betegséget szerzett és 1949-ben meghall.. Mint íaiusi gyermeknek bizony sokszor nem volt mit fölvenni. — Úgy volt — szólt egy hang közbe. Gái Sándor főhadnagy köze­lebb húzza a széket az asztal­hoz, aztán folytatja. — Azután pedig libapászior voltam,. Megváltozik az arc, föloldódik a komorságból és vidám lesz és tovább beszél. — Jött. a felszabadulás, meg­változott minden. A család ka. pott 4 hold földet. 1945-ben be. ! éplem a Magyar Kommunista Pártba Mindenben segített a Pár', éreztem annak támogató kezét. — Gyarapodtunk, az üres szo­bába bekerüli az új ágy, a szek­rény, az ablakokra most már függöny is került, a bAz újjá(. épült, új lábasból, új tányérból jobban esett az ennivaló, Így gyarapodtunk. Mindenki figyel... — Hiszen nálunk is így van — szól csendesen az egyik baj­társ. A székek recsegnek, egy kis rövid fészkelődén, majd újabo csend. — 1950-ben bevonultam katonának, onnan tjszlképzö is. kólára mentem és mint a nép. hacnereg főhadnagya harcolok az ellenség ellen és védem né­pünk békéjét. — Dé szép is ma a katonaélet Más mint azelőtt volt. Más bi­zony, • A felhők eltakarják a napot és közben így szól) az egyik baj­társnak. — Gyere védettebb helyre beszélgetni. — Hát öregem, a mi életünk más, mint az apámé volt. Tu. dód úgy volt náluk, hogy béka- ügetésben mentek az ebédért, meg a sisak tetejéből ették meg a díszebédet Tudod nem embe­rek voltak akkor a tisztek, ha­nem álatok. Ma már más a honvéd élete — mondja a föhad. nagy bajtárs kemény és katonás hangon. Biztosítsa a népünk a katonai szolgálat teljesítése mel­lett a szórakozás-", a pihenést a kultúrával való foglalkozást. ' a bajtársak olyan sportban vesz­nek részt, ami nekik a legmeg­felelőbb, Színjátszó, és tánccso- poftban vehetnek reszt aktívan, ahol a tiszt bajtársak állandóan ott vannak, együtt vannak a bajtársakkal, nemcsak a kikép. zésben, hanem á, szórakozásban is. Együtt vannak azért, mert egy hús és vér a néppel és a népnek a fiai, U A mikrofon újra felhangzik. Induló hangja haüatszik. Harsány, kemény, határozott vezényszavak után egyszerre dobban minden p-uskatus a föld­höz. Kemény, vidám, pozsgás arcú honvédek végzik a kiképzés munkáját és slajátítják el az élenjáró szovjet harci tudó. mányt. Arcukon a gyűlölet sugárzik, érzik a nép iránti felelősséget, népünk bizton számíthat rájuk, megvédik népünket a Tito.ban- da aljas gazsága, támadása el. len. örködnek a békés építő munkánk felett, Úgy mozognak mint egy áttörhetetlen acélfaL Készülnek a nagy napra a Nép­hadsereg Napjára. Harcszerübb mozgással, a kiképzés jobb el. sajátításával, az élenjáró szov. jet harci tudoímány megtanulá­sával. Büszkén tékint dolgozó né. pünk fiaira, néphadneregünk katonáira es tisztjeire. A nap alábukott a látóhatA. ron, es e lett] megüresedett a2 országút, — egy-egy kutya pa. aaszoa hangja hallatszik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents