Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

A kiskőrösi gépállomás üzemi pártszervezetének karén a terv teljesítésén keresztül a jó vezetőségválasztásért Manapság különösen harcos és erélyes kell, hogy legyen az űze­tni pártszervezetek munkája a termelés terén. Az üzemi párt szervezetnek ■tudnia kell tömörí­teni a kollektívát a nehézségek leküzdésére és biztosítani a ter­melési tervek egyenletes, üte­mes teljes! 'ését mégpedig nem­csak a mennyiség, hanem a mi­nőség szerint is. Az üzemi pártszervezet első­sorban egyes munkarészeken dolgozó kommunisták által be­folyásolja az üzem helyzetét. tizeket a szempontokat 'tar­totta szemelőtt a kiskőrösi gép­állomás üzemi pártszervezete, amikor a legutóbbi taggyűlésen kiértékelte a pártszervezet mun. Kaját, Erre vett irányt az üze­mi pártszervezet a legutóbbi taggyűlés óta. Az üzemi párt. ízel'Vözet élöt bem kisebb fel­adat áll most, mint a miniszter, tanács határozatának időbeni teljesítésére mozgósítani mindeh erőt szervezetté tenni a mun­kát,’ győzelemre vinni a tszcs, féj észterét, a tnuftkaversenyt, az üzénaanyagtakarékosságot és a Párt elö.t álló döniö kérdést, a vezetőség újjáválasztását. Az üzemi pártszervezet véze. tősége jó munkaszervezéssel ké­szül a vezetőség újjáválasá.á- eára. A pánfuükcioháriusók a tszcs fejlesztésében példátmutátva szervező munkát folytatnak, Tszcs-ket patronálnak. Juhász József pártfunkcioháHus a ke celi Béke-tszcs-t patronálja. A pártti/iiár, Kalderás Rudolf elv­társ az akasztói tszcs-t, Suba István elvtárs a soft vadkerti Uj Alkotmány tazes-t, Kurucz Mi liá'.y a kaskaütyúi Kossuth, tszcs-t patronálja. A népnevelőket a párttltkár elvtárs irányítja állandóan érintkezik velük, érvekkel látja el őket A népnevelők szoros kapcso­latot építettek ki a párttagok­kal, a pártobkívU'i dolgozókkal és az egyénileg dolgozó parasz­tokkal Megkérdezik őket', javas latokat kérnek tőlük. Ezt a munkát különösen most fokoz­zák, a vezetőség újjáválasztásá- Cak jó előkészítése érdekében, , A párttagok, de a pártonki- vüliek is bátrabban kezdik al. Halmazai a kritikát és az ön­kritikát. Egyben javaslatokat Is tesznek. így hozta javaslatba a tagság a pártonkívüliekkel kar­öltve Pipabrcsi Mihály trakto. ros elvtársit vezetőségi tagnak, aki Közvetlen, szerény, sokat foglalkozik mint brigádvezetö a brigád tagjaival. Kritikát is bât. ran alkalmaz a vezetőség felé, A tagság fejlődését mutatja az, hogy a legutóbbi taggyűlésen kritikát gyakorolt Kurucz Mi­hály párte.nök felé, aki a gaz­dasági munkába ’ temetkezik bele és elhanyagolja a párt. munkát. Az üzemi pártszervezet aktív munkája nyomán a kommunista példamutatas soka'; fejlődött egy év alatt. Szvetgyik Miklós e v. társ, traktoros tavaly még 10 napos tervét csak 4ő százalék­ban teljesítette. Az idén már a pártszervezet aktiv foglalkozása után 140—185 százalékban vég­zi a 10 napos tervét. A párt- épí.és terén is fejlődés mutat­kozik. A jó munkások tagje'.öl. lek lettek. Juhász József, So- moskói József, Somoskói György ma már az élcsapat tagjai­Akiskörösi gépállomás űze­tni pártszervezete szép ered. ményt ért el de mégis mutat­kozik olyan hiba, amelyet sür- gösen ki kell küszöbölni, mert a pártszervezet jő munkája csak így lesz eredményes és fejlődő. A pártszervezet bár tartja a kapcsolatot .a pártonkívüliekkel a népnevelőkön keresztül, de ez a kapcsolat még sem eleven. A terv teljesítése, a vezetőség új- jáválasztásának sikere pedig azt a komoly feladatot állitja a pár ezer vezet elé, hogy többet foglalkozzon a ’ dolgozókkal, mert minél nagyobb a pártszer. vezet befolyása alatt álló dol­gozók köre, annál sikeresebben küzdik le a nehézségeket, an- nál tartósabb a gépállomás si­kere. Az üzemi pártszervezet nem szorítkozhat csupán az egyéni elbeszélgetésekre, melyeket a pártonkívüliekkel folytat. A pártszervezetnek nap mint nap a dolgozók közöt kell len. nie. Ifit kell megtalálni a helyes hangot különböző munkásréte­gekhez, a nőkhöz, a fiatalok- hoz A hátralévő időben a vezető­ség újjáválasztásának sikere megkívánja, hogy a pártvézetö. Bég állandóan kérje ki ügy a tagság, mint a pár.onkívüü dol­gozók véleményét, bírálatát, ja. vaslatalt a vezetőségválasztás sikere érdekében. Az üzemi pártszervezetnek élni kell jobban az ellenőrzés jogával. Taaiuimányozniok ikell a funkcionáriusoknak a gépállo más üzemi tervét, ezen belül eL. lenőrizni kell a párt és kormány- határozatok végrehajtását. Kéz. deményezni, támogatni kell a párttagok és pártonkivüliek Vé leményét, melyet a termelés ío. kozására tesznek. Mindeteknek a feladatoknak a végrehajtása lesz egyedüli biz tositéka annak, hogy a kiskőrösi gépállomás üzemi pártszervezálie a napi feladatok pontos elvég­zésével készül fel a jő vezető. Ségválasztásra. A jó vezetőség­gel pedig megkönnyítik és si­kerre viszi a gépállomás előtt álló legfontosabb Párt é3 kor. mányhaúározatok végrehajtását „Építsük, szépítsük iskoláinkat"­mozqalom eredményei a kalocsai járás területén A jugoszláv munkásosztály harca a Utó-klikk ellen A Trud, a bolgár szakszerve­zetek lapja >,A jugoszláv mun­kásosztály harca a Ti(0.klikk el­len” című cikkében pöbbi között ii következőket írja: A Tito-banditák n jugoszláv bányászoktól napi 12—14 órás borzalmas körülmények között végzen munkát követelnek. — Trbovlje köszénbányában a bá­nyászok térdigérő vízben dolgoz­nak, a bányavezelöség azonban nem törődik ezzel. A bányászok nem akarnak dolgozni Tito fasisztái számára. A Tito-lapok közlése szerint az Ibar.mentl bányákban a múlt évben 30 ezer munkanapot ve­szítettek, mert a bányászok nem mennek el munkahelyükre. A Ge&tapo-kopők összefogdosfak ugyan munkaerőket, de ebben sincs köszönet. Trepcsa bányá­ba tavaly erőszakkal elhurcoltak 11 ezer embert, néhány hónap múlva azonban csak ötszáz ma* radt oft belőlük. Idén márciusban a tUéiáták. nak sikerült 132 embert kénysze­ríteni Rasa bányába, de ugyan­ebben a hónapban 286 bányász szökött meg innen. A ti|óista sajtó szerint a bá­nyászok 30 százaléka elhagyja munkahelyét s ennek következ­tében a bányák termelése 40— 50 százalékkal csökkent. A jugoszláv bányászok ilyen jelszavakat írnak a falakra: „Dolgozz rosszul és lassan !” „Egy tonna ércet se az imperia- lis-ák számára!” A zenicai vasöntödében 26 százalékkal, a kreki öntödében pedig 40 százalékkal csökkent a termelés. A jugoszláv népek felszaba­dító harcában nagy szerepet ját­szanak a kikötömunkások és a szállítás dolgozói. Az Adriai- tengeren most 24.800 kikö^ötnun- icáó vesz résZt azokban ftZ ak. dókban, amelyek a hadianyag- szálltjás ellen irányulnak. A vasutasok kisiklatják a Vonato­kat és felgyújtják a benzintar- lályokat. Brosznánszki Brod ál­lomáson hatvan, a Vinkovci álló. máson pedig negyven benzintar­tálykocsit gyújtottak fel, A füföházak dolgozói a moz- donyjaví|ási tervnek csupán 40 százalékát végezték el. A lap végüj ezeket írja: — A jugoszláv dolgozók tud­ják, hogy csak a Tito-klikk vé. zette imperialista lakájokból és kalandorokból álló banda ha tál. mának megdöntésével tudnak menekülni a kizsákmányolástól. Csak így lehet Jugoszláviát visz- szaVezetnl a béke, a demokrácia és à szodalizimus táborába. Nehezen indult. Ügy Idlszoü, hogy nem is akar megindulni, de a jég megtört és igazija tóink ko molyán hozzáláttak a munkák megszervezéséhez. Ma már ko­moly eredményeink vannak. Az eredmények nemcsak anyagiak ban mérhetők le, hanem abban is, hogy felkeltettük a szülők érdeklődését az iskolák ügyé iránt őt( is, ahol eddig Semmiféle megmozdulás nem volt. Például Homokmégycn elértük azt, hogy a tömegsservezetek vállalták egy-egy tanteremnejt a paironá- lását. Ennek a tanteremnek ta­tarozásáról, rendbentartásáról tömegszervezetek gondoskodnak. A legjobb eredményt a járás területén Miska községben értük el. Itt társadalmi úton három tantermet és egy óvoda helyisé­get hoztak rendbe. A lömegszer- vezetek és a Szülői Munkaközös­ség gondoskodtak az iskolai tan termelt olajozásáról, a padlóza­tok kijavításáról, a tatarozások részbeni elvégzéséről, ső; az új líáróm tanteremnek még felszere lést te gyűjtöttek össze. A {szcs, a tömegszerveze>tek asztalokat és székeket adnak össze, hogy a három új tanteremben megkez dödhessék a tanítás. Röplabdapályát js készítenek a gyermekek részére. De sorolhatnánk végig, hogy milyen szépek az eredményok ezen a területen. Fajszon, Hajó­son, Géderlakon, és Foktőn új tantermeket állítanak be. A dol­gozók szívesen vesznék részt eb­bén a munkában, mert ez egybon az ö érdekeiket is szolgálja. A munkának eredménye az, hogy Foktőnj ahol még az elmúlt is­kolai évben 6 tanterem volt, a3 idén már 9 tanterem Van, amely­ből egy tornaterem és megszűnt n délutáni tanítás. Ugyaneg a helyzet Miskén is, ahol tavaly 5 tanterem volt, az idén pedig 8 tanterem van. De nemcsak a tantermek fel­állításában, hanem a felszerelés pótlásában és javításában is lá­tunk eredményeket. így például DunaszeMbenedeken társadalmi úton 48 darab padot javítottak meg. örogcsertön átfestették az összes táblákat, 8 darab padot és 4 darab széket javítottak meg és 2 darab új tábla beszerzését vállalták. Fajszon egy új táblát állványai, 1 darab asztalt és 1 darab széket adományoztak. És alig van aJ járásnak olyan iskolája, ahol nie indult volna meg az iskoláknak virággal való ellátása, Mindenütt készítik a fali virágállványokat és gyűjtik rá a cserepes Ivirágokat. Meg keli emlékeznünk azonban (l hiányosságokról js. Egyik-másik községben még igén gyc.nge a kezdeményezés és »okkal több eredményt lehetne elérni, Például Bátyán igen helyes lenne,, ha az iskola előtti térséget, amelyet eső idején a víz eláraszt, feltöltenék s pzt a munkát a szülőkkel meg is lehelne csináltatni, csak hozzá kellene kezdeni a szervezéséhez, Több eredményt várunk Dusno- kon is, Nem tartjuk elegendő­nek aZf, hogy ián már nevelői szobn, cs igazgatói iroda, mert ennél sokkal többet lehet ott ci- érni. Hiszen ott a gépállomás, ott van egy jól dolgozó termelő- szövetkezet, váhhak tömegszer- vezetek, amely6k biztosan segí­tenének ebben á munkában. Igazgatóink feladata nz, hogy tovább fejlesszék ezt a mozgat- mH és ahol nincs, vágy még kezdetleges, ott lógjanak hozzá annak alapos megszervezéséhez. Vállaljuk a kiskunhalasi SzülőI Munkaközösség versenykihívását és munkánk eddigi eredményei é$ igazgatóink további jé felvi­lágosító és szervező munkája óz­zál a reménnyel töltenék el ben­nünket, hogy ezt a versenyt mi fogjuk megnyeint. De elsősorban maguk a dolgozók fogják meg­nyerni, kiknek gyermekeik szebb iskolákban végezhetik tanulmá­nyaikat,. KÖVES GYULA, Kalocsa. A harkovi egyetem új épülete A harkovi állami egyetem a szovjet hatalom éveiben óriási tudományos központtá fejlő, dött. Kilenc kar és számos tu­dományos lntéáet működik kere. tében. Átépített formában most bocsátják rendelkezésre azt a 14 emeletes épületet, amelyben eddig a harkovi Tervező Inté­zet dolgozott. Az egyetemi épü. leiben 300—400 személyes elő­adótermeket, 1200 személyes dísztermet, kétmillió kötetes könyvtárt, klubot és sportter­meket rendeznek ha U1SOLTI BOLDOG EMBEREK Oszt szelek sepernek végig Uj- solton. Kukortoafosztásrn járnák az asszonyok s kinn, a határban még dolgoznak az emberek. Es- lénként összeülnek és emlékez- neJt. Múltjukra, jelenükre és lö­vőjükre gondolnak, Kordé Mi­hály, a3 egykori cseléd egy fény. képet néz erősen, Imre fia fény­képe ez. — Kát ezt sohasem mertem volna gondolni, — mondja. Las­san, megfontoltan ömlenek be­lőle. a szavak s szeme valami kü. Ionos fénytől csillog, mint vala­mi szépen csiszolt drágakő. — Könnyek ezek. de nem a sírás, hanem uz öröm, a megelegedeti- Ség és a hálaérzés könnyei. Nem patakzanak, hanem megülík a szemgödröt, bevonják a szemet és csillognak. Hosszú esztendők múltak el egymásután, cselédsorban, tes­tet nyomorító robotban és nagy szegénységben. Az Imre. Tán 10 esztendős leheteti, amikor mezí. telén lábbal, hidegtől ös$zekoc- canó fogakkal topogott a kora- tavaszi, nedves legelőn é-s őrizte az uradalom birkáit, később te­heneit. — Tán megkeresi a jövő esz­tendőre a csizma árát, — gon­dolta az apja. Kordé Mihály — Mert kellett a kereset, a magáé nem volt elég öt gyerekre. Amint nőttek, úgy Indultak neki az életnek, ki az uradalomba, ki a kulákhoz. Cselédnek, béres­nek, kanásznak. robotodnak. Hogy ez majd másképpen less egyszer, arra nem gondolt sen. ki. Ez volt a világ rendje. Min­dern kívánságuk csak az völt, hogy egyszer életükben jóllak­hassanak. Ez sem teljesült. A grófi birtok intézője gondosko­dott arról, hogy ne legyen tele a cseléd gyomrai — Még ellus­tulnak, — szokta mondant gú. nyosan, 1 Azután a háború pusztító or­kánja; sepert végig az országon. Kicsiny tanyák, egyszerű családi fészkek dőltek romokba a pusz­tán és a falvakban. Mcgreme- getf a főid a hatalmás vasször- nyc.tegek lánctalpa, alatt s hullt,- hullt az ember nagy halomba• VötöSzászlós harckocsik üldöz. ték a fasiszták hordáit és a nép kizsákmányolóif, az urakat. El­futott az intéző, elfuto/t a 9róf és a mennyei boldogságot ígérő pap. Kordé Mihályék és a többi robo’.osok pedig maradtak a he­lyükön. Azután földet osztottak azok­nak, kik addig a mások barázdái­ba ölték erejüket. Itt, az egykori cselédtélepiilés helyéit új élet született. A maguk emberei let­tek azok, akik mejlénelc csendőr, szuronyokat szegeztek eszten­dőkkel ezelőtt. Kordé Imre, az egykori kanúsz- gycr&k felnőtt emberré érett és most már a szabadság dala zen­gett benne elpusztithatatlnnul A szabadságról énekelt as egész hátár és az egyik cpülc.f falán diadalmasan vöröslőtí az Ötágú csillag. — Más világ lesz iff. meglát­játok, — mondogatták egymás, nak a régen hallgatag emberek. Kordé Mihály, Nagy Gábor és a többiek kíváncsian Várják a fejleményeket, ttt-oft Ijesz/ö hí­rek szállongtak, hogy jönnek ám a németek, meg az urak vissza. De ezt már nem kívánta senki a hír terjesztőin kívül, » Kordé Imrei 1941-ben katonai behívój kapotU Bevonult, Nem félt, mert nem volt mitől félnie. Hallott már arról, hogy máskép­pen bánnak mosj a katonákkal, nem úgy, mint régen. Gyorsan teltek az évek, 1948. és 1949. A nagy fordulatok évei. Imre tiszt tiskolára került és 1949.ben tisztté avatták. A csa­lád elcsudálkozoft és elcsudál- koztak a szomszédok is. Vadban nagy dolog, hogy egy egyszerű parasztember gyéreidéből katona­tiszt lehet. — Hát jól megváltozott ez a világ, — mondja Kordé Mihály egykori cselédtársának, Nagy Gábornak. — Megváltozott bi­zony. A javunkra változott, — felelt vissza Nagy Gábor. Másképpen zajlik az élet az ö házában is. Vannak ugyan gye­pieket, de most egyik sincs ott­hon. A huszonegyeszténdös La­jos mezőgazdasági kollégiumban van, a tizennyolcéves József még a múlt év telén bányásztanuló­nak jelentkezett. Most Tatabá­nyán van. Katalin, a legfiatalabb ugyamcsa-k kollégiumban van. bu. dapesten tanul, gimnáziumban. — Hát ezt is megértük egy­szer. Teáig érre nem gondoltam élejemben soha sém. Hogy nz én gyerekeim tanulhatnak, hogy művelt emberek lehetnek, — mondja Nagy Gábor. Kordé Mihály gyakran elővesz; a fia fényképéi s nézi a néphad­sereg tisztjét, Sok mindenféle gondolat kavarog benne. Emlé­kek tolakodnak elő s maga előtt látja Imrét, amint riadtan, a3 intéző pofonjaitól való félelemben fut az elszabadult állatok után a legelőn, 1 — ;, , - « — Megváltozott a mi életünk, édesapám, és nagyon szép lesz a jövőnk. Ezt védem, én most, ezért vagyok a néphadsereg ka­tonája, — mondta Kordé Imre alhadnagy, amikor meglátogatta szüleit, •-*- ­S mit imák N<*gy Gábor gye. rekeit „Büszke vagyok, hogy Bt dolgozhatom a bányáiban, hogy résztvehetek a szocializmus építésében”, —f írja Nagy József tatabányai vájártanuló. Furcsán muzsikál az őszi szél Ujsolt kicsiny házai felett. A korún leszálló, estében, kukorica- fosztás, kúkoiicamorzsolás köz­ben szavak siklanak egyik száj­ról a másik ember felé. S ha vendég kerül vatahonnan, fény. képeket, tevéteket szedegetnek elő a kicsiny házak lakói, sze- műk, mint valami szépen cslseolt drágakő, öröm és hálakönnyek cseppjeitől csillog. — Ez a fiafn. Katonatiszt. Al- had-agy, — mondja ilyenkor Kordé Mihály', — Ez a leányom, Budapesten van. Gimnáziumban tanúi, —■ új­ságolja, Nagy Gábor. Elöszede- get'Jc a messzeségből küldött le. veteket s hafkan morzsolva a szavakat, olvassák a. vendégnek, szomszédnak. Felszabadult föld, felszabadult émherek, felszaba­dult, boldog élet. Valahonnan éneklő hahnok szállnak, beszivá­rognak ajtón, ablakon, áttörnek n falakon. Rzybid és boldog em­berek dala zcjng n szabadság di­csére érc. 8 néhány házzal odébb, a Párt házának falán diadalma. sin vöröslik nz ötágú csillag. A szabadság csillaga, I

Next

/
Thumbnails
Contents