Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

A tompái állami gazdaságban jó a munkaszervezés, kölső segítség nélkül elvégezték a növényápolást és biztosítják az időbeni A vesetőség munkájának hibái a bácsalmási állami gazdaság­ban •—■ egy-két eset tükrében 185 hold rozs és búza várja éretten az ara tást a tompái álla­mi gazdaságban. Az aratógép mellett 20 tagú brigád kézi ka­szával dolgozik. A jó munka- szervezéssel elérték, hogy a nö vényápolási munkákat külső segítség nélkül, időben elvégez­ték, a gyapotot négyszer ló- ekézték és háromszor kapálták. 91 hold étkezési borsó nagyobbik részét már felszedték. A két növénytermesztési brigádból egyik arat, a másik befejezi a borsószedést és ha az idő úgy kívánja, szintén beáll az ara­tásba. A vezetőség a gazdaság min­den dolgozóját megmozdította az aratásra. Vasárnap a vezető­ség tag jai, az irodai dolgozók, a kovácsok, stb. brigádot alakítva vitték előre az aratást. Az ara­A jugoszláv gyermekek ég if. júság sorsa ugyanaz, mint a munkásoké és a dolgozó paraszt­itömegeké. A végtelen kizsák­mányolás és a terror ráneheze­dik a gyermekekre és az ifjú­ságra is. Beteg, éhes, rongyos gyermekek ' Tragikus a jugoszláv gyerme­kek sorsa. Az egymilliónyi hadi. árva és azok a gyermekek, akik. nek szülei börtönökben és mun. Jcatdborokban vannak, siralmas körülmények között élnek. E gyermekek közül több mint 450 ezret, „kihelyeztek” a kulákok közé, akik kegyetlenül kizsák­mányolják őket. Több mint 300 ezer gyermek pedig a Tito-féle árvaházakban nyomorog. Bete­gek, éhesek, rongyosak, s ned. vés, gyakran ablaknélkUlí há­takban laknak. Ennek következ­tében a pokopllel árvaház növen­dékei közül több mint 70 száza­lék csonttuberkulózisban szen­ted. A tüdőbetegek száma oly pagy, hogy külön tábort állitot. É ak fel számukra Kardhomban, le orvosi segítséget Itt sem (nyújtanak nekik. A városi é8 falusi utcák képe szomorúbb, mint a hitleri idők­ben volt. Beteg, éhes gyermekek koldulnak csapatosan az utcá­kon. A titóistdk gyarmati mód­szereket használnak fel a gyer- inekmunkacrO kizsákmányolásá­ra. Tömegesen mozgósítják a 10. 35 éves gyermekeket kényszer. imunkára. A munkatáborok lét­számának 40—60 százaléka gye­rekekből adódik. Ezenkívül több ínint 40 ezer gyermeket dolgoz­tatnak embertelen körülmények között a gyárakban és falun. Emelkedik a gyermekhalandóság A gyermekek számára járó élelmiszeradagokat az utolsó két évben háromszor szállították le, de jegyeikre még ezt a keveset sem kapják meg. Az anyák rossz táplálkozása következtében a gyermekhalandóság 25 százalék­ra emelkedett. A titóídák költ. ségvetésük nagy részét a hábo. rús előkészületekre és az erő. szak-szervek fenntartására hasz­nálják fel. Népművelésre semmi sem jut. Az iskolák romos, egészségtelen épületben vannak és a gyermekek a földön ülnek. Jugoszláviából az imperialista országokba nagymennyiségű fa­anyagot szállítanak, de a múlt évben az iskolák 85 százaléké, nak nem volt tüzelője. A télen emiatt 700 iskolát kellett bezár­ul. a titólsták bevallása szerint a tanulók több mint 60 százalé­ka tüdőbeteg. Nem irigylésre méltó az Idő­sebb korosztály helyzete sem. őket arra nevelik, hogy az im­perialisták engedelmes ágyúlöl- lelékeivé váljanak. Minden 14 éves kort betöltő ifjúnak és le. tóbrigádban a munkacsapatok egymással versenyben dolgoz­nak. A gazdaság óvatos becslés szerint is 14—15 mázsa rozs-er- mésre számít az egyéniek vár­ható 10—11 mázsás átlagával szemben. Nem rejti véka alá a gazdag termés alapját, tapasz­talatokkal segíti a környékbeli termelöcsoportokat és egyéni parasztokat. Megmutatja a gé­pek helyes használatát, a gabo­nafélék kétszeri műtrágyázásá­nak hasznát. A szomszédságban lévő Szabad Föld- és Uj Élet- csoportokkal különösen erős a kapcsolat. A gazdaság mezőgaz­dásza rendszeresen látogatja őket, a csoporttagok eljárnak a gazdaság gyűléseire. A gazdaság kisegíti a cso­portokat üzemanyaggal, a ánynak többé-kevésbbé katonai kiképzésen kell átesnie. A titő- isták a kényszermunkákon, az úgynevezett „önkéntes” munká­kon részvevő if jakkal a megeröl. tető fizikai munka mellett még katonai gyakorlatokat is hajtat­nak végre. A titóisták ezenkívül külön szervezeteket állítottak fel, hogy kiképezzék az ifjúság, bői a különleges hadi kádereket. Jugoszláviában a sport szin­tén a miütarizálás szolgálatában áll. Az egyik titóista sportvezér, V. Sztojnlcs, kijelentette, hogy ,Jugoszláviában a sport egyik legfőbb feladata, hogy jó céllövő­ket, pilótákat, lovasokat, stb. ne­veljen és a sportnak minden té­ren alkalmazkodnia kell a hábo­rús előkészületekhez.’’ Terror az egyetemeken Az egyetemeken sem más a helyzet. A titólsták a haladó egyetemistákat megfosztják a tanulás lehetőségétől, elégetik a Szocializmust építő országunk, nak a bányaipar egyik legfonto­sabb kulcsipara. Pártunk kon­gresszusának határozata az öt­éves terv felemeléséről megnö­vekedett feladatok elé állítja szénbányászatunkat. Egész öt­éves tervünk sikerének feltétele, hogy ezeket a hatalmas felada­tokat megvalósíthassuk. Nem ok nélkül nevezik a szenet az ipar kenyerének. Szén és villamos­áram nélkül nincs ipari terme­lés, nincs közlekedés és hozzá­tehetjük, nincs meleg otthon, Villanyfény és kultúra sincs. A szocializmus építéséhez az új szakmunkások tízezreire van szükség. Ezt a szakmunkáslét­számot csak úgy tudjuk biztosi- tiani, ha a fiatalok tízezreit moz. gősítjuk a szakma elsajátítására. ^Vájártanulónak csak a DISZ és a községi tanács javaslata alapján vehetők fel és elsősor­ban a bányászok, ipari munká­sok és a dolgozó parasztok fiai. A vájártanulónak tanulóideje ^év. Ebből ,az időből évenként szeptembertől júniusig iskolá­ban kapják az elméleti oktatást, de ezalatt az idő alatt is heten­ként 24 órát töltenek a munka­helyen és gyakorlati , oktatásban részesülnek. A hátralévő két hó­napban pedig C3ak gyakorlati munkával töltik idejüket. A vájártanulók órabére az első félévben 1.30 Ft, a máso­dik félévben 1.45. ,a harmadik félévben 1.55, a negyedik félév­ben 1.70 Ft. Leszerzódés után külön 100 Ft jutalomban része­sülnek. A vájártanulók a vállalattól ingyenesen kapnak munkaruhát aratast termelőcsoporttól vásárolja az üzemi konyhához szűk. séges főzelékfélét, burgo­nyát. A növényápoláshoz 10 tolőkapát kölcsönöztek, egyéb felszerelése­ket vesznek át kijavításra a csoporttól s úgy adják vissza. A mezőgazdász a dohánypalán­tázás időszakában minden nap ott járt a csoportokban, meg­mutatta a helyes módszert, ami a gazdaságban már bevált. Ha­sonlóan jó a gazdaság kapcso­lata az egyéni parasztokkal, akik szintén sűrűn kérnek ta­nácsot, szakmai útbaigazítást a gazdaságtól. A gazdaság most a jó munkaszervezéssel ad példát a termelöcsoportoknak, hogyan kell az összes munkaerő moz­gósításával, szemveszteség nél­kül betakarítani a termést. szovjet és a haladó tankönyve, két. A haladó egyetemisták fe­lett gyakorolt terror egyre fo­kozódik. A hivatalos titóista je­lentés szerint a múlt év végén csak a belgrádi egyetemről 1236 hallgatót zártak ki. Az egyetemisták elleni terror, nak egyik szerve a nemrég ala­pított „Egyetemi Hallgatók Szö­vetsége”,, amely célul tűzte kl a haladó egyetemisták elleni har­cot és hogy a háborús gyujtoga. tők „ideológiáját” elhintse az egyetemi hallgatók között, hogy szítsa a sovinizmust és naciona. lizmust. Jugoszlávia ifjúsága azonban, a dolgozó ifjúság és a tanuló if júság egyaránt nem nézi tétle­nül a végbemenő eseményeket. Az ifjúság egyre szervezetteb. ben, egyre nagyobb számban veszi ki részét abból a harcból, amelyet Jugoszlávia népei foly. tatnak függetlenségükért és sza­badságukért. és bakancsot, a Munkaerőtarta­lékok Hivatalától pedig egyen­ruhát. A tanulók az otthonok­ban reggelit, tízórait és vacso­rát kapnak, az ebédet pedig a vállalat adja csekély térítés el­lenében. A tanulók a munkatörvény- könyvben biztosított fizetéses szabadságban részesülnek, 16 éves korig 12 nap alapszabadsá­got és 12 nap pótszabadságot kapnak. 18 éves korig pedig 12 nap alapszabadságot és 6 nap pótszabadságot kapnak. A jó és szorgalmas tanulóik az ország legszebb üdülőiben tölthetik sza. badságidejüket. ahová a Mun- kaerötartalékok Hivatala ingye­nesen viszi őket. Ezenkívül a jó előmenetelü tanulók alapfizeté­sükre 15—20 százalékos jutal­mat kapnak. Az iskolákban tankönyvekről és tanszerekről a Munkaerőtar­talékok Hivatala ingyenesen gondoskodik. A tanulóknak az otthonokban és munkahelyükön alkalmuk nyílik kulturális fej­lődésükre. Könyvtár, sportpálya, játékterem áll a fiatalok rendel­kezésére. A vájártanulók foglalkozásuk első hetétől kezdve nemcsak sa­ját szükségletüket fedezhetik keresetükből, de igen sok eset­ben hozzájárulhatnak családjuk jövedelmének, s ezzel életszín­vonaluk emeléséhez. Vájártanulónak 15—18 éves korban lévő fiúk jelentkezhet­nek. előzetes alkalmassági vizs­gálat alapján. Jelentkezni lehet a községi vagy városi tanácsok­nál. A bácsalmási állami gazda. Ságban a pártszervezet és az üzemi bizottság jó szervezése folytán az elmúlt héten a Vörös Erdő.részlegben dolgozó szőlő, munkások felajánlották* hogy 72 taggal aratóbrigádot alakí­tanak. A gulyások példáját kö­vették, aklk már a fűkaszájá­ban Is segítettek és 50 hold búza leara-tását is vállalták. A szőlőmunkások vállalása jegyzőkönyvbe került s a gazda­ság vezetősége 4 nappal előbb megállapodott, hogy holnapután reggel vontató hozza el a mun. kasokat a Vörös Erdőből. A meg. beszélt napon hajnalban mám egybe is gyűltek a dolgozók, de a vontatóra hasztalan vártak késő délelöltig. Persze, ekkor hazaszéledtek.. A gazdaságban kevés a mun­kaerő. A vezetőség egyebet sem tesz, mint munkaerő-segítségért szaladgál. Ugyanakkor az üzemi bizottság és a pártszervezet eredményes munkát végez a rejtett tartalékok feltárásában, a dolgozók mozgósításában, mint azt a gulyások és szőlő, munkások példája is igazolja. De a multnapi eset, a vezetőség fejetlensége, nemtörődömsége halomra dönti a jó szervezés eredményeit. Kifelé kiabál mun. kaerősegítségért s amikor az üzemi bizottság szinte tálcán viszi elébe a segítséget, nem be­csült meg. * A gazdaság vezetősége hetek óta húzta a napközi otthon fel­állításának ügyét, bár a pénz­összeg és minden egyéb lehető­ség meg volt rá. Végül Is az üze­mi bizottság társadalmi munkát szervezett s a gazdaságban dol­gozó asszonyok lelkes, segítségé­vel klmeszelte, berendezte a nap. közi otthont. A vezetőség ebben a kérdésben sem látott előbbre Népünk ellenségei minden eszközt megragadnak arra, hogy szocialista építésünket gátolják. A Grősz-féle per megmutatta a múltból Ittmaradt söpredék Igazi arculatát. Falun a kulákság, mint a régi rend híve tör nép­gazdaságunk ellen. A kulákok mindig azt a mun­kát szabotálják, ami a legfonto­sabb ahhoz, hogy biztosítsuk népünk további felemelkedését Most az aratás vám a soron. Ez­zel kapcsolatban elkövetett ku- lákszabotázsok ügyében bírósá­gaink már egy sor ítéleteit hoz, tak. Urbán Antal vasküti 430. ház. szám alatti 35 holdas kulák nem kezdte meg idejében az aratást. Mllánkovica Antal mezőőr jelen­tette a községi tanácsnak, hogy a kulák annak ellenére, hogy az árpája már teljes érésben van, még mindig nem. kezdett aratni. A helyszínre bizottság szállt ki és megállapította, hogy a túl- érés következtében a kaszahű- zásra a szemek legnagyobb ré­sze kiszoródik majd. Urbán a felszólításra sem volt hajlandó megkezdeni az aratást A kulákot szabotálásért letar­tóztatták. A bajai járásbíróság 1 év és hat hónapi börtönre, 900 forint pénzbüntetésre, 1500 fo­rint értékű vagyon elkobzásra és a közügyektöl való 3 évi el­tiltásra ítélte. Sós Péter solti kulák. akinek 39 hold szántóföldje és két és fél hold szőlője van, árpavetését sárgaérésen túl sem kezdte meg aratni Ezzel az árpatermést je­lentős szemveszteségnek teilte ki. Két évi börtönt, 4000 íorint pénzbüntetést kapott, amelyet 200 napi börtönre lehet átvál­toztatni. öt évre eltiltották a közügyektöl, 10.000 forint érté­kű vagyonelkobzásra és Solt községből egy évre való kitiltás­ra ítélték, az orránál. Nem gondolt arra. hogyha korábban már működött volna a napközi otthon, mennyi munkaerőt nyert volna az Ilyen módon felszabadult asszonyok közül, akik most már lelkesen belekapcsolódtak a munkába, el­vetve a gyermekek gondját. * A gazdaság üzemi bizottsága jó munkát végez a rejlett tar­talékok Jeltárása és a verseny szervezése, széiesítése terén. De munkájának hiányosságahogy keveset törődik a dolgozók szo­ciális kérdéseivel. Példa erre az üzemi étkezde. Az étkezde egy félreérthetetlenül istállónak ké­szült és régebben annak hasz. náll épületben van. Ettől az épü­lettől vagy 20<j lépésnyire van a WC, amely a takarítás hiánya miatt kiöntött már, S ettől a WC-től 30 méterre Van elhe­lyezve az élelmiszerraktár, ki. téve a legyek tömkelegének, amelyek a kiöntött árnyékszék. ről a piszok és a betegségek millió csíráját hordják szerte. A vezetőség annyit orvosolt a ba­jon, hogy a rakfár ablakára hálót szereltetett. Ezzel csupán a legyeknek adott egy kis több. let munkát, amelyele moslmár kénytelenek nem az ablakon, hanem csupán kevés kerülővel, az ajtón bejárni a raktárba. De ott aztán változatlan rajokban, továbbra is. • Az üzemi bizottság fordítson több gondot ezekre a kérdésekre is. A gazdaság vezetősége pe­dig próbálja meg felszámolni mostani nemtörődömségét, a fe­jetlenséget. Hangolja össze mun. káját az üzemi bizottsággal és a pártszervezettel, amelyek lel­kesen szerveznek, de a gazdaság vezetősége nem biztosítja a fel. tételeket s hanyag munkájával hátravet minden igyekezetei. Hajnal Pál 40 holdsa dunave- csei kulák 2 hold árpaaratását nem kezdte meg, pedig a sárga- érésen már túl volt. Azonkívül 800 négyszögöl árpáját nem kö­tötte kévébe. Ezzel termésének egy részét megsemmisítette. Egy évi és hat hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 5 évre a közügyektöl való eltil­tásra, 6000 forint értékű va­gyonelkobzásra és Dunavecse községből hat hónapra való ki­tiltásra ítélték. Nagy László 70 holdas Solti kulák 3 hold árpaföldjén az ara­tást sárgaérésben kezdte meg éa ezzel az árpatermést szem vesz- teségnek tette ki. Két évi bör­tönre, 4000 forint pénzbüntetés­re, öt évre a közügyektöl való eitütásra, 38 hold földjének el­kobzására és Solt községből 1 évre való kitütásra ítélték. Nagy Milliós 27 holdas szalk- szentmártoni kulák 400 négy­szögöl árpáját nem aratta le idejében. Ugyanakkor 16 kévét hazavitt, hogy a cséplés kikerü­lésével állataival megetesse. Négyezer forint pénzbüntetést, 10.000 forint értékű vagyonel­kobzásra, valamint őt évre a közügyektől való eitütásra és Szalkszentmárton községből való hat hónapi kiutasításra ítélték. Gyűjtsük az anyarozsoi ! Dolgozó Parasztok ! Az anyarozsból igen fon' gyógyszer késiül. Az anya­rozs gyűjtése jó jövedelmet biztosít, mert kilogrammon ként 50.— forintot fizetnél-: a földmüvesszövetkezetek, í: Ulllll!lll!llllll!(lllllllllllll!llll!llllllllllllllllllll!!ill!l!!ll!ll|!l||||ifj A jugoszláv fiatalság sorsa Fiatalok jelentkezzetek vájártanulónak ! Elítélt kulákok, akik nem időben kezdték meg az araidét

Next

/
Thumbnails
Contents