Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

As Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói szocialista kötelezettséget vállalnak, hogy a versenylendiilet és a termelés állandó tokozásával adnak méltó választ Gros* és társai aljas Összeesküvő bandájának munkaórára eső termelési érté­ket pedig 105 százalékra telje­sítjük. 7. A hosszúlejáratú verseng. szerződések számát, létszámunk­hoz viszonyítva, 70 százalékra emeljük. Ugyancsak emeljük a Nazarova., valamint a Kuz- nyecov-mozgalömban részvevők számát is. 8. VálWjuk, hogy a Vörös ír.. mozgalom keretében üzemünk teljes rendbehozását is tisztán, tartását minden üzemrészben 100 százalékokon elvégezzük. Vállaljuk még, hogy a gyártás*, nál keletkező hulladékot 24 órán belül a kijelölt gyűjtőhelyre szállítjuk. 9. üzemi DISZ-szervezetünk tagjai vállalják, hogy valameny. nyien egyéni és párosversenybe lépnek a termelés fokozása ér­dekében. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár dolgozói nevében: Farkas hajósáé párttitkár Beretvás Dezső váltalatvez. Márton Mária ÜB.titkár Ml, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói örömmel fogadjuk a DIMÄVAG Diós­győri Gépgyár dolgozóinak ver. eenyfelhivását és ugyancsak örömmel fogadtuk megyénkben a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívását Is. Ennek nyomán határoztuk el, hogy a felemelt ötéves terv si­keres végrehajtsa, a béke meg­védése érdekében mi is szo­cialista versenykötelezettsége: vállalunk és versenyre hívjuk a Kecskeméti (Platter) Kon­zervgyár dolgozóit. Elhatároz­tuk, hogy a versenylendület, va­lamint a termelés állandó fo­kozásával méltó választ adunk Grösz József és társai aljas ősz. szeesküvö bandájának, hogy igy fejezzük hi forró szeretetünkei és hálánkat a Párt és népünk szeretett vezére, Rákosi elv.árs tránt. Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére vállaljuk: 1. Az 1951. évi július és augusztus Havi termelési ter­vünket a jelenlegi anyagnórmák betartásával, 105 százalékra tel­jesítjük, gyártmányainknál a szokványselejtet 0.7 százalékra csökkentjük. 2. Vállaljuk, hogy üzemünk, ben a teljesítménybérben dol­gozók számát, illetve a ledoigo. soit órák számát június hónap­hoz viszonyítva, július hónapban 5 százalékkal, augusztus hónap­ban pedig újabb 5 százalékkal emeljük. 8. Vállaljuk, hogy a munka, módszerátadási mozgalom kiszé. lesllésévei 5 százalékkal csök­kentjük a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számút. 4. A beérkező nyersárut fájd. tiak megfelelően, 90 százalékban elsőrendű minőségi áruként dol­gozzuk fel. 5. Vállaljuk, hogy az anyag­takarékossági tervünkben élő. irányzott önköltségcsökkentési tervünket 110 százalékra telje­sítjük. 6. Vállaljak, hogy a tervezett cikkekre fordított közvetlen munkaóra felhasználást 5 szá. zaiékkal csökkentjük. Vádi,újuk még, hogy a 100 forint munka­bérre eső termelési értéket 100 százalékra teljesítjük, az egy A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat Golfozói újabb eredményekkel, fokozottabb anyagtakarckossággal adnak választ Grősz és társai összeesküvő bandájának A Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói kö­zött nagy lelkesedéssel folyik tovább aZ üzemenbelüli verseny, melynek során már eddig is nagyszerű eredmények szülét, tek. Az üzem dolgozói most még fokozottabb lendülettel vesznék részt a munkaverseny­ben, hogy újabb' eredményeik­kel bizonyítsák be Izzó gyülöle. tűket Grösz és társai összeeskü­vő bandája iránt és harci elszántságukat a béke Ugye mel. lett. Az újabb eredményekkel juttatják kifejezésre forró sze­reltüket és ragaszkodásukat a Párt lránt. Ezért fokozzák «gyre a termelést * ezért emelte teljesítményét Dudás Mihályné Csányi Istvánná Is. Mindketten az exportcsomagolásnál dolgoz, nak és a legutóbbi kiértékelés szerint 171 százalékot teljesí­tettek. — Mi nem a Habs- burg-uralomra vágyunk, hanem a békét és a szocializmust akflrjuk — mondják az üzem dolgozód. így vélekedik Nagy Istvánná Is, «kl szintén az exportcsomagoláanál dolgozik s teljesítménye 137 százalék. — Azt akarjuk, hogy sikeresen hajtsuk végre felemelt ötéves tervünket. Azt akarjuk, hogy minél előbb felépítsük hazánk, ban a szocializmust — mondja Sörös Féterné, aki 1Ö8 százalé­kos teljesítményt érte el. Nagy Judit 131 százalékos, Szimon Lajosné 130 százalékos, Bálint Erzsébet pedig 133 százalékos teljesítményével harcol hazánk megerősítéséért, a felemel ötéves terv végrehajtásáéig a béke megvédéséért. Ez a szán­dék vezeti Dudás Mihály és Gazdag Sándor ládakészítőiket is, akik 173 százalékot teljesítet­itek á verseny során. Ugyancsak jő eredményt ért el Kardos Jenő, aki 166 százalékra emelte teljesítményét. — Az az elhatározásunk, hogy eddigi eredményeinket tovább fokozzuk. Tudjuk, hogy ezzel újabb hatalmas csapást mérünk az ellenségre és azt is tudjuk, hogy ezzel mé^tő választ adunk azoknak, akik összeesküvést szőnek, hogy a fégi világot hoz. zdk vissza — mondja Dudás Ml. hály. Az üzemben egyre fokozódik a dolgozók versenylelkesedése és nagy lendülettel folyik az augusztus 20-1 munkaverseny megszervezése. Az. üzem vezető­sége gondoskodott arról, hogy a dolgozók teljesíthessék vál­lalásaikat és igy kellő metrnyl. ségü anyag áll rendelkezésükre. A7 augusztus 20-1 munkaverseny sikere érdekében az üzem dol­gozói nemcsak a termelés foko­zására, teljesítményük növelé­sére tesznek szocialista kötele­zettségvállalást, hanem «z anyaggal való takarékoskodásra is. így az üzemben nagyméretű anyagtakarékossági verseny IS indult és eddig már 67 dolgozó tett anyagtakarékossági vállalást. Az anyagtakarékossági verseny szervezése folyamatosan halad előre és egyre több lesz azok száma, akik bekapcsolódnak a versenybe. A szervezésben hagy lelkesedéssel vesznek részt a népnevelők, az üzemi bizottsági tagok, valamint a szakszerve. zeti bizalmiak. Céljuk az, hogy minél több anyag megtakarítá­sával vigyék győzelemre a munkaversenyt, hogy ezzel te­gyék lehetővé a terv sikeres végrehn: ását. A Kecskéinél! .&piiieé lakatosi pari Vállalatot közel 2 millió forintos beruházással fejlesztik ebben az évben Bács-Kiskun megye, Illetve a délvidék nagyszabású építkezési munkálatait nagy mértékben elősegíti a Kecskeméti Épület, lakatosipari Vállalati ahol 5 évea tervünk létesítményeihez a vas- szerkezeti és épületlakatosmun­kák jelentős részét végzik. Az tizem 1950. elején — mintegy 80 dolgozóval — kezdte meg a munkát, s már az első évben sokat fejlődött, A nagyösszegü beruházások eredményeképpen a romos épü. let maradványok helyén új, kor­szerű Ipari üzem keletkezett. Termelése alig másfél év alatt mintegy nyolcszorosára növeke. kedett, g ma már nemcsak a délvidék építkezéseihez, hanem az ország minden részébe — je­lentős részben a Dunai Vasmű építkezéseihez Is — szállítanak Spület, és vasszerkezeti gyárt, monyokat. 1950-ben 800.000 forintot for­dítottak építkezésekre és új gé­pek beszerzésére, amelynek ke­retében többek között egy — körülbelül 1000 négyzetméteres —■ szerelőcsarnokot és gépmü. helyt létesítettek. Ebben az évben a tavalyinak több mint kétszeresét, 1,880.000 forintot fordítanak az üzem to­vábbfejlesztésére. Ebből újabb — 100x10 méteres — szerelő, színt építenek; továbbá négy villamos hegesztöapparátust, le- mezhajlítőgépet, lengyel gyárt­mányú kombinált vágógépet és egyéb gépiberendezéseket vá. sárolnak. Szociális célokra — külön női és férfiöltőzök, mosdók és zuha­nyozók létesítésére — 80.000 forintot költ a vállalat ebben az évben. Vessünk minél több másodnövényt A dolgozó parasztság takar­mánykészletének növelése, állat állományának fejlesztése érdeké, ben használják ki a kedvező idő­járást és a legnagyobb mérték ben vessenek a tarlóba másodnö­vényeket — szegezi le a minisz­tertanács az aratás, cséplés vég­rehajtásáról szóló határozatá­ban. Ez a megyénk dolgozó pa­rasztjaira Is váró feladat: a me. gyénk területén 51 ezer hold másodnövényekkel való bevetése hatalmas mértékben fogja előre, vinni kétéves állatit enyésztési tervünk végrehajtását. A tavalyi aszályos esztendő és az idei tavasz bebizonyította, hogy másodvetésü takarmány- növények hiányában a tél folya­mán és kora tavasszal legyen­gült a Jószágállom ányunk, ami ellenségeink részéről nagyszámú állatlevágását eredményezte. Az Idei, a kenyérgabonából kilátásban levő bötermésünk bő­ségesen fogja biztosítani dolgozó népünk kenyérrel való ellátását. A kenyérellátás mellett azonban biztosítanunk kell dolgozó né­pünk számára szükséges hús-, zsír- és tejmennyiségeket is. Ez azonban nem biztosítható az ál­latállomány fejlesztése nélkül, Az állatállomány fejlesztése, nö­velése azonban szükségszerűen megköveteli a megfelelő meny- nyiségü takarmány biztosítását. Most itt az alkalom, hogy a másodvetésü növények elveté­sén keresztül biztosítsuk fejlődő állatállományunk számára a szükséges takarmánymemnylsé. get. Az idei csapadékos Időjá­rás rendkívül kedvező a másod­növények elvetésére, a ha most a gabona learatása közben azon. nal hozzálátunk a tartők felsz&n. fásához és a másodnövények el­vetéséhez, a nedves talajban a magvak kelése, fejlődése aka­dálytalan lesz, ami biztosítéka a jó termés sikerének. Dolgozó parasztjaink már többéves tapasztalatból tudják, hogy az aratás után elvégzett tarlóhántára, tárcsázás gyomta- lanítja a földet, megakadályozza a talaj nedvességének elpárolgá­sát. De jóval többet fog jelen­teni, eredményezni, ha időben gondoskodunk arról, hogy még Idejében el legyen végezve a má­sodnövény vetése is, mert ez annyit jelent, hogy ugyanarról a főidről két termést takarítunk le. Ezt tudják a kiskunhalasi, Petöfi tszcs tagjai is akkor, amikor már eddig 13 hold kuko­ricát, csalamádét és 27 hold kö­lest vetettek el másodvetésként. Tudják' azt, hogy csak 1 hóid csalamádé- vagy kölestermés nem kevesebb, mint három hó­napig elég egy szarvasmarha ta­karmányozására. De tudják azt (s, hogy a másodnövénnyel fel­javított takarmányozás emeli a tehenek tejhozamát, ami íeha- töséget ad arra, hogy több tej­jel, vagy tejtermékkel járulhaa. sanak hozzá közellátásunk biz­tosításához. Az eddigi példák azt mutat­ják, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjaink túlnyomó ré3ze már megértette a másodnövények ve­tésének jelentőségét állatállomá­nyunk fejlesztése, dolgozó né­pünk hússal, zsirral és egyébb állati termékekkel való ellátása szempontjából. Ellenségeink, a kulákok azon­ban Igyekeznek dolgozó paraszt­jainkkal elhitetni azt .az áltu­dományos rágalmat, hogy a „kettős termelés rontja a talaj minőségét”. Dolgozó parasztja­ink azonban, tudják, hogy a ml soduövények termesztésén ke­resztül növelhetjük állatállotmá- nyunkat, növeljük a trágya mennyiségét és az igy nyert mennyiséggel nemcsak hogy el­lensúlyozni tudjuk az amúgy ia csekély talaj táperő-veszteséget, hanem növeljük földjeink termő- képességét. Most már Itt1 az Ideje a tartóhántásnak, a másodnővé- nyek elvetésének. Dolgozó pa­rasztjaink most az aratással egyidejűleg lássanak hozzá a tarlóhántásnak és a másodnövé- nyek vetésének. Pártszervezete^ ink, községi tanácsaink tagjai pedig felvilágosító munkájukon keresztül magyarázzák meg és világosítsák fel dolgozó paraszt­jainkat a másodnővények vetése, a takarmányblztosltás jelentősé­géről. Magyarázzák meg, hogy a takarmány biztosítása egyik fontos feltétele kétéves állatte­nyésztési tervünk végrehajtása, bak. A Bácskiskunmegyei Kisipari Termelő­szövetkezetek dolgozóinak harca a takarékosságért Az elmúlt napokban nagyje­lentőségű kérdések megtárgya­lása végett értekezletet tartot­tak Kecskeméten a KIOSZ lml- túrtermében a BácskiskumSe gyei Kisipari Termelőszövetke­zetek dolgozói. Az értekezleten a megyei kisipari szövetkezetek­ből több mint 80 szövetkezeti lag jelent meg. Az értekezleten Az összeesküvők romboló terveire az alkotó munka új eredményeivel válaszol Félegyháza dolgozó parasztsága Kiskunfélegyháza dolgozó pa­rasztsága nagy felháborodással fogadta Grősz és társai aljas összeesküvését. Hogy íelháboro. dásukat és mélységes megveté­süket kifejezésre juttassák a gyilkos papok lránt, elhatároz­ták, hogy az aratási munkála­tok meggyorsításával adnak méltó feleletet o háborúra speku. láló gyilkos, összeesküvő bandá­nak. valamennyien tudják, hogy ezzel hozzájárulnak hazánk megerősítéséhez, a béke megvé­déséhez. A Kossuth-tszcs tag­jai nagy lelkesedéssel láttak munkához és örömmel Jelentet­tél!, hogy az aratást eddig 80 százalékban, a növényápolási munkálatokat pedig 100 száza­lékba» végezték el. Ugyancsak örömmel jelentették az Alkot­mány.tsz tagjai Is munkájuk előrehaladását. Az aratást ed­dig 85 százalékban végezték el és elhatározták, hogy hétfőre, azaz július 2-re teljesen befeje­zik az aratást. Még nagyobb a lelkesedés a pálosszervtkúti tanyák dolgozó parasztsága között. A Sziabad- ság-tsz-ben például az eddi­gieknél Is fokozottabb lendület, tel láttak hozzá az aratás elvég­zéséhez és büszke örömmel Je­lentették, hogy június 29-én 100 százalékban el is végezték az aratást. A „Vörös Május” II. típusú tsz tagjai ugyancsak elhatározták, hogy június 30-ra teljesen befejezik az aratási munkálatokat. A kiskunfélegy­házi Szabadság-tsz dolgozó parasztjai június' 29-én este jelentették- az aratási munkák teljes befejezését. Nagy lendülettel folyik az aratás az egyénileg dolgozó pa­rasztok körében is. így Kiskun, félegyháza területén az egyéni, leg gazdálkodó dolgozó parasz­tok a rozsot 80 százalékban, az árpát pedig 90 százalékban arat­ták je. Kiskunfélegyháza dol­gozó parasztsága így ad méltó választ azoknak, akik csendőr­terrorra és a Hahsbusg-uralom- ra vágyakoztak. nélkülözhetetlen az agifóclót Munkában megvitatták a hulladék, a helyt anyagok, valamint a »elejianya­gok felhasználásának lehetősé­geit. A felszólalók beszámoltak a hulladékanyag felhasználása terén elánt eredményekről. így például Dénes József, a kiskun­félegyházi DábbellkéS2itö KSZT ügyvezetője elmondotta, hogy ebben az évben a hulladékanya­gok felhasználásával mintegy 20.000 forint értékű lábbelit ké­szítettek. Paréj József, a kis­kunfélegyházi Lábbelikészitő KSZT ügyvezetője bejelentette, hogy ebben az évben 420 pár szandált készítenek a hulladék- anyagok felhasználásával. Gá­bor Ferenc, a kecskeméti Cipész KSZT ügyvezetője felszólalásá­ban arról beszélt, hogy a kecs­keméti Cipész KSZT 4000 pár férfi cipőhöz csupán 420 párra való sarokiamyagot igényelt, a többit a hulladékanyagok bedol­gozásával készítette el a szövet­kezet, , Az értekezleten számos ver­senykihívás is hangzott el. Fa­zekas László például az újonnan alakult kerekegyházi Vegyes­ipari KSZT ügyvezetője a szö­vetkezet dolgozói nevében ver- senyre hívta a megye valameny- nyi vegyesipari szövetkezetét. A kerekegyházi Vegyesipari KSZT dolgozói nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy az anyagfel­használás 40 százalékát hulía- dékanyagból fedezik.

Next

/
Thumbnails
Contents