Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

karéi fegyverünk

A sztálini nemzetiségi politikáról

A % elmélet

Hazánkban csak úgy, mint a többi testvéri népi demokráciákban, a különböző nemzetiségek egymáshoz való viszonyát a leniniül .sztálini nemzetiségi politika alapelvei, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át. Ezt tükrözik az Alkotmányban lefekteti Jogok és a gyakorlati Intézkedések 1».

Közép-Európa a nems&U vi. szályok puskaporos hordója volt és ma egyre inkább átalakul a Szovjetunió példája nyomán, szabad nemetek testvéri együtt- élésének virágos kertjévé. MeA nemzetek és osztályharc

A burzsoá „tudósok” és politikusok a társadalmi kérdések homlokterébe a nemzetek harcát állítják. Szerintük a történelem nem más, mint nemzetek, fajok harca és ebben a harcban az. erősebb legyűri és elnyomja a gyengébbet. Szerintük a kapitalista nemzetek teljesen egységesek, a nemzeteken belül béke honol.’Tudománytalan, politikailag reakciós elméletek ezek, céljuk az, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a társadalom Igazi mozgató erőiről, az osztályok harcáról és eltérítsék a dolgozókat a szocializmusért vívott harc útjáról.

A marccizmus-leninizmus agt tanítja és as élet ezt nap mint nap igazolja, hogy a nemzetek m wpitaiixmusban, különböző osztályokra bomlanak, elsősorban a két alapvető, egymással ellentétes osztályra: á munkásosztályra és a tőkésosz. tályra.

A magyar munkásosztály érdekel mindig kibékíthet ellenül azembenáUtak a magyar uralkodó osztályokéval és ugyanakkor megegyeztek ezek az érdé.

Kapitalista politika és szocialista politika a nemzetiségek egymás közötti viszonyában és ennek összefüggése a béke kérdésével

lyek ennek a győzelme* lenini- sztálini politikának a® alapvonásai? E cikk keretében három kérdést tárgyalunk.

1, A nemzetek é* az osztályharc.

2. Kapitalista politika és szocialista politika a nemzetiségek egymásközötti viszonyában és ennek összefüggése a béke kérdésével.

Z. A lenini-sztálini nemzetiségi politika gyakorlati megváló.?!, tása, diadala a Szovjetunióban és hazánkban.

kok a román, cseh, délszláv dolgozók érdekeivel. A marxizmus azt tanítja, hogy a kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok érdekei egy nemzeten belül mindig ellentétesek, de a külön, bözö nemzetek munkásainak és dolgozóinak érdekei egyek, azonosak az egész világon. Ez a felismerés — írja a kommunizmus zászlajára már 1847- ben, a tudományos szoclalizhius elméletének megszületésekor, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!”

A szocializmus megvalósítása a dolgozók létérdeke. Az út a szocializmushoz, minden nemzet munkásosztálya számára „saját burzsoáziájának megdöntésén keresztül vezet.” A szocializmus felé vezető úton, egymásra kell találnia, szoros harci szövetségben kejl halad, nia minden nemzet munkásosztályának, dolgozóinak. Ez a felismerés feltétele a szocializmus győzelmének a világon. Ez a felismerés csak a burzsoá áltudósok és politikusok reakciós, soviniszta elméletének szétzúzá. sán keresztül juthat él a dolgozók széles tömegeihez.

Az országos gyermekkonferencia

A burzsoá „tudósok" és politikusok a nemzetek közötti harcot, a háborúkat, a nemzeti el. nyomást, örök törvénynek tartják. Ezek a jelenségek a kapitalizmusban törvényszeirüek és a kapitalizmus nem Is lehet meg nélkülük. Viszont az emberiség meglehet kapitalizmus nélkül. 800 millió ember építi már a szocialista társadalmat, olyan társadalmat, amely nem ismeri a nemzetek viszályát, sem a háborút, sem a nemzeti elnyomást. A burzsoá áltudósok és politikusok, amikor a nemzeti viszályok, háborúk elkerülhetetlenségét hirdetik, tulajdonképpen Igyekeznek elleplezni az angolszász Imperialisták háborús előkés züle. telnek Igazi mozgatóerőit é* világhódító terveik előtt meghódolásra igyekeznek rábírni a dolgozókat. A ml feladatunk leleplezni ezeket a törekvéseket és mozgósítani a tömegeket a béke megvédésére, a szocializmus kivívására.

Ma az angolszász Imperialisták eszeveszetten készülődnek az új világháborúra, világhódító törekvéseiket elsősorban a felszabadult szocialista nemzetek rovására akarják végrehajtani, de fenyegetnek minden gyengébb nemzetet. Az angolszász imperialisták ma mindent a há. borús előkészületek szolgálatába állítanak. Különösen jó eszköz számukra a nemzetek közötti viszályok szítása, a soviniszta uszítás. Vadállatl gyilkosságaikat, rombolásaikat Koreában éppen „a haladottabb, felsöbb- rendü faj” fasiszta eszményével Igyekeznek igazolni és leplezni. Döntö feladatunk, hogy leleplezzük háborús uszító, soviniszta politikájukat. Nekünk, magyar dolgozóknak különös feladatunk az, hogy leleplezzük, hogy a tőszomszédságunkban háborúra készülődő, áruló Tito soviniszta, uszító propagandája mö. g ott az húzódik meg, hogy Jugoszláviában ma a kapitalizmus törvényszerűségei, Imperialista hó.

ditó törekvései érvényesülnek. Jugoszláviában egyre leplezetlenebből folyik a kapitalizmus teljes visszaállítása, a Jugoszláv népnek Jogaitól való megfosztása, amely jogokat a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme és saját felszabadító harca eredményeképpen felszabadulásakor kivívott. A kapitalizmus visszaállítását bizonyltjuk a munkásosztály, a doh gőzök véres fasiszta elnyomása, as 1 Wö-ben államosított gyárak kiárusítása a tőkéaeknfek (főleg amerikaiaknak), a kulák- harácsolás állami biztosítása

Hogyan valósult meg a gyakorlatban a lenini-sztálini nemze lségi politika a Szovjetunióban és hogyan Valósítjuk meg a ml hazánkban? A cári Oroszországban sok kisebb.na- gyobb nemzet, népcsoport, nemzeti kisebbség élit, súlyos nemzeti elnyomás alatt: a cári Oroszország a népek börtöne volt. A győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom legelső feladataí egyikének tekintette a nemzetek önrendelkezési jogának, minden nemzeti és faji elnyomás fejszámolásának törvén y beiktatását.

Sztálin elvtára dolgozta ki azt a programot, amely felszámolja a cdrri örökséget, a nemzetek egyenlőtlenségét, azok gazdasági, politikai és kulturális megsegítése útján, E sztálini programnak szellemében a szovjet kormány különösen »egítette a múltban elnyomott, elmaradott nemzetek iparát, mint anyagi felemelkedésük egyik alapfeltételéit, s mint a nemzetek munkásosztálya kialakulásának anyagi bázisát- A szovjet kormány gyakran fejlettiparú orosz területekről telepített át gyárakat, üzemeket, az elmaradott nemzetek területére, Az

(a* árudákban, feketepiacon, stb.) — de ezt bizonyítják az Imperialist* érdekek érvényesülés« a nemzeti politikában is. A Tartós Béke c. lapban olvassuk: A. felszabadulást követő Időszakban Titóék kénytelenek voltak „képmutató módon egyenjogúsá. got és önkormányzatot Ígérni s Szövetségi Köztársaságnak nyilvánított Jugoszlávia népeinek... Barátsági szerződéseket kötöttek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal”. A belgrádi Júdások az őket jellem. Bő trooklsta kétszínűséggel ma Is gyakran hivatkoznak erre, de valóságos politikájuk ma már az, hogy „új lángra lobbantsák a Jugoszláv népben a bizalmatlanságot, a gyűlölködést a szomszéd népekkel szemben... és a nagy szerb sovinizmus felfá. maszlása egyre jobban kiélezi a szerbek, horvátok és szlovének közötti ellentéteket Is.” Soviniszta uszítást folytatnak és folytatják a Jugoszláviában élő uemzetiségek elnyomását, „Ezek a nemzeti kisebbségeket, mint megbízhtatatlan elemeket kezelik, ezrével telepítik ki lakóhelyeikről, a teljesíthetetlen mértékben kivetett beszolgáltatási kötelezettségek be nem szolgáltatása címén tömegesen fosztják meg őket földjeiktől és a legkülönbözőbb ürügyekkel a nemzeti kisebbségi dolgozók ezreit vetik börtönbe.” Tito, az lmperialis. táknak ez a háborús provokátora. nemzeti viszályt szít, elnyomja a nemzetiségeket, háborúra uszít,

A bejső ellenségünk, volt ki- zsákmányolók, kulákok, egyhú- fon pendülnek Titoval, szó. etatista fejlődésünk szabotálják, háborúra uszítanak és ebben egyik legfőbb fegyverük, a soviniszta métely terjeszése.

Ma két társadalmi rendszer áll egymás mellett, így természetesen kétféle törvényszerűség érvényesült a kapitalizmus háborús, nemzetellenes törekvése és a szocializmus nemzeti egyenjogúsága és testvérisége, a békét szolgáló törekvések. Me. lyik törekvés kerekedik felül, megvédhető-e a béke ilyen körülmények között? Ez a kérdés százmilliók érdeklődésének homlokterében áll. Sztálin elvtárs szaval választ adnak erre a kérdésre, erőt adnak a béke híveinek, a világ dolgozóinak: béke fennmarad is

tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének az ügyit és végig kitartanak mellette

ötéves tervek során különös gondot fordítottak, az elmara. dottabb nemzetek iparának fejlesztésére. így míg a Szovjetunió ipara 1913—1940. között 11-szeresére növekedett,

ugyanezalatt az idő alatt pld.:

a. kazahsztáni ipar huszonkét, szeresére, az örményországi ipar 22.5-Szörösére, a grúziai ipar 26.5-szörösére emelkedett. De a segítés nemcsak ipari, gazdasági jellegű volt, hanem sokoldalú és különösen jelentős kulturális vonatkozásban. Erre igen jellemző példa, hogy több mint 40 nép, amelynek nem volt eddig ABC-je, most a szovjet hatalomtól kapott ABC-t, iskolákat. Sztálin elvtárs kifejti, hogy a Szovjetunióban, ahoj a szocializmust építik, a kultúra tartalmát tekintve szocialista kultúra és megjelenési formáját tekintve, nemzeti kultúra.

A Szovjetunió népeinek test. vérisége a második világháborúban minden megpróbáltatást fényesen kiállt. Az üzbég nép a háború elején a fronton harcoló üzbég katonákhoz a következő levelet Irta: „Üzbég katona! Néped a Szovjetunió gyermeke, az orosz. n* ukrán, a bjelorusz,

A Nemzetközi Demokratikus Nószövetség februári tanácsülésén úgy határozott, hogy még ebben az évben nemzetközi konferenciát hiv össze, amelyen a világ gyermekeinek védelmé, vei és boldog jövőjük biztosító» sárnak kérdéseivel foglalkoznak.

Rendkívül nagy jelentőségű eseménye lesz a békéért küzdő népek számára a gyermekek védelme érdekében összehívott konferencia. Jelentőségét növeli a feszült nemzetközi helyzet, amelyben az amerikai imperia, listák mindent elkövetnek egy újabb szörnyű háború kirob- bantására, ártatlan anyák és gyermekek meggyilkolására, — Minden gyermekét féltő és szerető anya feladata, hogy küzdjön, harcoljon gyermeke további boldog, békés életéért.

Hazánk minden fájáról július l.én Összejönnek azok a küldöttek, akik a Magyar Nők Demokratikus■ Szövetsége áltál Budapesten rendezendő konferencián tárgyalják meg feladataikat a gyermekek békéjük, további boldog életük védelmében.

Ennek a konferenciának az lesz a feladata, hogy megmutassa a magyar anyáknak, hogy mit kell tenniök, hogy még fokozottabban helytálljanak a békéért folyó harcban.

Az imperialisták egyre esztelenebb fegyverkezési hajszája, a déli határainkon leselkedő Tito és aljas bandája, a Grász és társaihoz hasonló belső bitangok Korea sorsára akarják futtatni édea hazánkat. Az aljas bitangoknak ez a szándéka még acélosabbá, még edzettebbé kell, hogy kovócsolja a magyar anyakát, ha azf akarják, hogy gyermekeiket megvédjék a háború, a gyilkosság szörnyűségei, töl.

Ebben a békéért vívott harcban nem állunk egyedül. Ott áll mellettünk a hatalmas Szovjetunió. De off áll mellesünk annak a 800 millió békeharcosnak

a* azarbadj»sdn, a grúz, aß örmény, a tAdzsik, a turkmén, a kozák és kirgiz, veled együtt épitetfe t0 éven dt nappal és éjjel nagy házunkat, szovjet hazánkat. Idősebb testvéreid házába, ag orosz házába, a bjelorusz és ukrán testvéred házába betört a német rabló. Akasztófát, korbácsot), éhséget és halált hozott. De a* orosz háza a te házad is, mert a Szovjetunió egy család.” A szovjet népek egy emberként védték meg a közös szovjet hasát és vitték győzelemre Lenin, Sztálin zászlaját, A szovjet népek ma vállvetve épT-lk a kommunizmust.

Hazánkban is élnek különböző népcsoportok, nemzeti kisebbségek. Népköztársaságunk Alkotmánya külön pontban szögezi le teljes egyenjogúságukat.

Pártunk politikája arra Irányul, hogy a hazánkban élő nemzetiségek jogaikkal élni tudjanak. A tanácsválasztáson a nemzetiségi községekben szám arányuknak megfelelően legyenek képviselve a nemzetiségi dolgozók — hogy vezetőik helyi emberekből kerüljenek ki, akik ismerik életviszonyaikat, szokásaikat. Nemzeti nyelvük ápolására felállítottuk a délszláv pedagógiai főiskolát, ahol idén vizsgáznak első ízben a nemzetiségi dolgozók fial, e mellett gimnázium, két kollégium és sok elemi Iskola szolgálja a nemzetiségek nyelvének, kultúrájának ápolását. A nemzetiségek kultúrájának fejlesztését szolgálja a Népmüvelésügyl Minisztérium délszláv kultúrautója, amely a falvakat járja, délszláv nyelvű színdarabokat, népdalokat, népi táncokat ad elő és az országos kultúrversenyen a tíz első helyezett) között három dél. szláv kul túrcsoport is volt.

Rendszeresn megjelenik a délszláv sajtó, a „Nase Novine”. A legkiválóbb nemzetiségi dolgozókat megbecsüli, kitünteti az állam.

elszánt tábora, amely a Szovjetunió vezetésével szilárdan helytáll a béke frontján.

A felszabadulás óta eltelt héf esztendő megmutatta a magyar anyáknak, hogy érdemes küzdeni, érdemes harcolni azért a békéért, amely biztosítja gyermekeink számára az egyre szépülő, boldog, gondtalan életet. Látják és tapasztaljak, hogy felszabadulásunk óta eltelt rövid idő alatt bölcsődék, napközi otthonok, üdülők, iskolák és sza. natóriumok százai nyíllak meg gyermekeink előtt, a dolgozók gyermekei előtt.

Nem kétséges, hogy nincs egyetlen magyar anya sem, aki ne akarná, aki ne tenne meg mindent, hogy továbbra t'a biztosítsa gyermeke számára ezt a boldog és gondtalan jövőt. Dől. gozóink, anyáink látják és tudják, hogy minél erősebbé válik Népköztársaságunk, minél gyorsabban valósttjuk meg ötéves tervünket, annál biztosabb, boldogabb és szebb jövő vár gyér. mekeinkre.

Hogy ezek mind megvalósuljanak, ahhoz az szükséges, min. den becsületes dolgozó, minden becsületes auya álljon ki még keményebben a békéért, fogja még keményebben a munka fegyverét.

Ennek, a Budapesten most összeülő gyermekvédelmi konferenciának az a feladata, hogy értékelje a gyermekvédelem te. rén eddig elért eredményeinket, jelölje M a további feladatokat, szervezze meg az anyákat arra az elszánt harcra, melyet ma vív a béke százmilliós tábora, a háború, a pusztulás ellen. A békéért harcoló anyák nagy várakozással tekintenek ez elé a konferencia elé. Várják tőle, hogy irányt mutasson gyermekeink jövője biztosításának minden kérdésében és amellett jó munkájával hozzájáruljon a nemzetközi konferencia további sikereihez.

A nemzetiségi dolgozók Így az

Alkotmányban lefektetett Jogokat túlmenően, nap mint nap tapasztalják Pártunk, kormányunk segítségét, megbecsülését. A nemzetiségi dolgozók Izzó gyűlölettel fordulnak a háborús uszító Imperialisták és fasiszta rohamcsapatük, Titóék ellen, akik a múltat akarják visszahozni, akik ha lehet, még bar- bárabb, népelnyomóbb politikájukat szeretnék rákényszeríteni hazánkra és az egész világra. A nemzetiségi dolgozók tettekkel tesznek tanúságot felszabadult hazánk Iránti hűségüknek, a magyar népköztársaságot hazájuknak tekintik, mint ahogy a haza édea gyermekeinek tekinti őket. Budzsáklía Jánosné mohácsi dolgozó parasztasszony mondotta a Pártba való felvételekor: „A múltban beszélni sem volt szabad a ml anyanyelvűn, kön. Sok családban a gyermekek már elfelejtették saját anyanyelvűket. Eszel szemben a mi Pártunk újságot bocsa, lőtt ki, hogy fejleszthessük anyanyelvűnket, nemzeti kultúránkat. Most pedig 6 dolgosó paraszt gyermeke megy délszláv tanítóképző iskolába, akik a mi gyermekeinket délszláv nyelvre tanítják majd. Mindezt mi, délszlávok a Pártnak, Rákosi elvtdrsnak köszönhetjük. ígérem, hogy a Szovjetunió, a Párt, p haza iránti szeretetet elmélyítem a többi délszláv dolgozó szívében és egy emberként fogunk harcolni a béliéért.” így erősödik a lenlnl.sztálinl nemzeti politika gyakorlati megvalósítása nyomán hazánkban élő nemzetiségek között is a testvéri együttérzés éa R haza_ szeretet, amely minden becsületes dolgozót, a szocializmus építésében való helytállásra, a béke önfeláldozó védelmére lelkesít. így lesz „— a felszabadult dolgozó nép hazafisága új erő forrása, amiből bőven meríthetünk, amely mint a motor visz bennünket előre a jobb jövő felé” — amint aztt Rákosi elvtárs mondott«.

A lenini-sztálini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása, diadala a Szovjetunióban és hazánkban

*

A