Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

A bácsalmási járás kulturális kérdései Pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy: „A népi demokrácia, poli­tikai és gazdasági sikereihez hasonlóan a kulturális fejlődés is jelentékeny eredményre te­kinthet vissza1’ — ég ez — „vo­natkozik kulturális életünk min­den, szakaszára”. Valóban, a szocializmus építésének egyik döntő szakasza a kulturális forradalom kiszélesítése, az új népi kultúra megteremtése. Kulturális eredmények A kuitúrforradalom hatását az új, a szocialista kultúra meg. teremtése felé való törekvést, megtalálhatjuk a bácsalmási járásban is. Magyaroknál, dél- szlávoknál egyaránt megtalál­hatjuk azt a lelkesedést, azt a harci szellemet, amely szüksé­ges a sajátos népi kultúra meg­teremtéséhez, amely eltölti a dolgozókat, a szocialista kultú­ráén; folytatott harc során. Ez a harc az újért való törekvés, a bácsaimáai járásban is jelenté, kény eredményeket hozott létre a kulturális élet valamennyi területén. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy a járás területén nincsen egyetlen egy olyan község, ahol ne lenne kultúrcsoport, ahol ne folyna kul|úrmunka. A téli falusi kultúrverseny so­rán a járás területéről öt kujiúr- csoport került a megyei dön­tőbe. Ezek közül a katymárl délszláv tánccsoport a helyezés során második lett e verseny­ben. A tataházi énekkar pedig ezen a versenyen az énekkarok értékelése alapján a harmadik helyezést érdemelte ki. De a járás többi, a döntőbe jutott kultűrcsoportja is jelentős he­lyezést értek el. A fejlődés azon. ban nemcsak a téli falusi kultúr- verseny során mutatkozott meg, hanem ur án a az üzemi és városi kultúrversenyeknél is. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a bácsal­mási járás területéről az üzemi és városi kulfürosoportok me­gyei döntőjén is három kultúr­csoport vett részt, amelyek szép eredményeket értek el, A járás területién Bácsalmás kivételével, valamennyi község, ben állandóan működő kultúr- csoportok vannak. A délszláv községekben, mint például Katymáron, Bácsalmáson a sa­játos népi kultúra fejlesztéséért eredményesen küzdő délszláv kujtűrcsopoirtok, karöltve a ma­gyar kultúrcsoportokkal, egyre nagyobb sikerrel harcolnak a szocialista kultúr® megteremté­séért. Katymáron például a ma­gyar és délszláv kultúrcsoport egyesült. így egy egységes kultúregyüttest alkotva, a központi kul| úrotthonban kö. vetkezessen harcolnak a fejlett kultúrélet megteremtéséért. Har­colnak azért, amelyre Pártunk II. kongresszusán Révai elvtárs hívta fel a dolgozók figyelmét, hogy a: „Kultúrát{honoknak a kocsma és a templom helyett a falu kulturális életének központ­jaivá kell vólniok”. A járás többi községében is, a kul|úr. csoportok és a kul|úregyütj‘esek, színdarabjaikon, ének- és tánc­számaikon keresztül állandóan nevelik, tanítják a falvak dől. gozó népét. így tanítva, tanul­nak ök is. Műsorukat mindig úgy válogatják meg, hogy azok az előttünk álló döntő felada­tokra irányítsák rá g dolgozók figyelmét. A fejiet|ébb kultúr- csoportok, m|nt például 3Í8- dar'as község, egyesült ki®úr- csoportjai hetenként nemcsak otthon adnak kultúrműsort, hanem meglátogatják a szom. szédos költségek dolgozóit is. Felkeresik a tanyaközpontokat, hogy ezzel is elősegítsék a döntő napi feladatok megvaló­sítását. A kultúrcsoportok Ilyen irányú munkájában azon­ban Bácsalmás község kultúr- csopórtjai, anruak ellenére, hogy « járás vgzetö kultúregyü'tese kellene hogy legyen, le van ma- fadva és még mindig azt kell tapasztalni, hogy hiányzik az állandó kul|úréletet biztosító egységes kultúrcsopont. Népkönyvtárak létesítése A járás kulturális életében mutatkozó hatalmas fejlődést bizonyítja még az is, hogy a já­rás minden községében és ta. nyaközpontjában népkönyvtárat létesítettek. Kiszélesítették ezen keresztül is, a.z olvasómozgal- ma-t és mint például Oalmdson, olvasóköröket szerveztek meg, melyeken egy-egy könyvet elol­vasnak, majd levonják belőle a tanulságokat- Most, amikor a tanyaközpont népkönyvtárhoz jutott, ez a mozgalom a járás­ban még jobban kifejlődött és ritka az az ember a tanya- központokban, aki ne olvasná a szépirodalom, illetve a marxista- irodalom remekeit.. A járá3 területén, tekintetei mezőgazda, sági jellegére, a legolvasottabb könyv Szolohov: „Vj barázdát szánt az eke” című könyve. A dolgozó parasztságunk, mint- ahogy bizonyítják a bácsalmási példák is, megértette, hogy népi demokreiánk, Pártunk vezetésé­vel biztosította számunkra is a művelődéshez való jogoit és ehhez minden lehetőséget meg Is adott- Megértették és élnek )s vele. A kuJtúrotthonok kérdései Jelentékeny fejlődés mutat­kozik meg a járásban a kultúr, otthon-mozgalom kiszélesítése, az új kultúrofthonok megterem­tése terültén is. Az elhanya­golt kultúrot|honokat kijavítot­ták és az ezekben folyó kuiiúr- munkát színvonalasabbá tették. Ezeknek a kultúrot-honoknak működése és belső élete a járás, ban a legfejlettebb. Minden kul­turális megmozdulás a kulfur- otthonban történik. A ka/ymári és a kunbajai kultúr».ikonok­ban a falu délszláv és magyar dolgozó parasztsága közös egyetértésben harcolnak a kultúrotthonon belül, a kultúr- forradalom sikeres megvívá­sáért- Ezen a téren a járási tanács népmüvelödésl osztálya már megszervezte, hogy az új kultúrottbonok nagyrészét tár­sadalmi munkával hozzák létre. Nemrégiben Mélykúion felavat­ták az egyik Uyen, újonnan épített kul-úrotthont. Hiányosságok a kulturális élet területén Az eddig elért eredmények mellett azonban a bácsalmási járásban megtalálhatjuk azo­kat a hiányosságokat, amelyek gátolják a további egészséges kifejlődését a széles néprétegek kultúrforradalmának, Ilyen hiá­nyosság például az, hogy a já­rási tanács művelődési osz­tálya mindeddig segítséget nyúj­tott a kultúrcsoportoknaik, de különösen elhanyagolták a kultúra; thohiok vezetőségének támogatását. Nemigen figyelt fel arira, hogy pontosan abban a községben — ahol a járási ta­nács is székel — folyik a leg. gyengébben a kultúr osepor | ok munkája. Bácsalmás község kultúrptthonában igen silány, laza, időleges kulfrúrmunka fo­lyik. Nincsen egy állandó egye­sített kultúrcsoport, annak el­lenére, hogy a kultúrotthon a fali) szociális és kulturális fejlő, désének egyik bázisává kellett Yplna már válnia. Igen, azzá kellett volna, válnia a bácsal­mási kultúrotthonnak, mert hi­szen Bácsalmás a járás szék­helye. Ennek ellenére, azonban sem a községi tanács népműve­lési csoportja, sem az állandó bizottság nem fordít 'kellő gon­dot a kul túróéi hon belső éleié, nek a megjavítására. De ugyanez a liberalizmus, a kultúrfqrradalomnak a lebecsü­lése mutatkozik meg a járásban. Csikérián is, ahol ugyan meg­van minden lehetőség árra, hogy a dolgozók nagyszerű kezdemé­nyezését segítve, létrehozzák aal a délszláv kultúrcsoportor, amelyről annyi szó esett. Nem történt meg ez, annak ellenére sem, hogy Csikérián a magyar kultúrcsoporéok nagy segítséget tudnak adni egy újonnan létre­hozott kultúrcsoportmak. Nem kis hiányosság azonban az Is, hogy igen kevés kul|úra-thonban mü. ködnek a szakkörök. Pedig tud­valevő, hogy ezek igen nagy segítséget nyujhatnak a dolgo­zóknak. Meg kell szervezni eze­ket a szakköröket, mert min|. ahogy a gyakorlat is bizonyltja, ot)t, ahol a szakkörökön keresz­tül’ átbeszélték a növényápolás, cséplés és a begyűjtés kérdéseit, folyamatosam és eredményesen végzik el ezeket a munkákat. A járási tanács népművelési osztálya tűzze napirendre és vigye megvalósulás felé a kultúr- agltációsbrlgádok megszervező, sét, adjanak hathatós segítsé­get a bácsalmási járás kultúr, otthonok munkájának meg­javításához. És végül, de nem ui-olsó sorban, segítsék a csikórtai délszláv dolgozó pa­rasztokat abban,-hogy megvaló­síthassák a szocialista népi kultúráért küzdő délszláv kultúr, csoportot. Könyvismertetés ELETRE-HALALRA Jean Lafitte könyve a francia kommunisták sorsán keresztül mutatja be a Hitler-faslzmus borzalmait. 1940-től, a francia Kommunista Párt föld alá kény. szerítésétöl kezdve mondja el él. ményeit és végigvezeti az olva­sót a romaninvillei várbörtön, a mauthauseni és az ebenseei haláltáborok rémségein. , Lafitte rávilágít arra, hogy a francia foglyokat eleinte azért fogadják ellenszenvvel idegen nemzetiségű fogolytársaik, mert elhamarkodott ítélettel azonos elbírálás alá veszik őket Fran­ciaország áruló, fasiszta veze.ői- vel. Megmagyarázza, hogy a nyugati imperialisták azért ha­ladtak olyan lassan Kelet felé, hogy a németek minél nagyobb veszteségét okozhassanak a Szovjetuniónak. A fasizmus szí­vósságát nem kicsinyli le: ége ö aktualitásuk van a könyv egyes lapjainak, ahol a keretregények arról beszélnek, hogy eljön az idő, amikor az ameriakkal együtt fognak harcolni a Szov­jetunió ellen. Lafitte bemutatja azonban azt is, bogy a fogoly, társai nem azonosítják a némát népet és a fasiszta német, poli­tikát. Az emberi mivoltukból kivet, között SS ek ikegyetlenkedésci- nek leírása nagy szerepet kap a könyvben. A kerer]egények vadállati vérengzésén ke­resztül a hideg megfontoltság­gal elkövetett szadista gyilkos. Ságokig Lafittg as aljasságának olyan panorámáját tárja az ol­vasó elé, ami örök időkre meg- gyülölteti a fasizmus szörnye le­gét. Mindezek a rémségek azon­ban megtalálhatják a könyv­ben ellenképüket is. Lafitte nem akarja az emberbe vetett -hl. te; megingatni, sőt ezt a szörnyű hátteret arra hasz­nálja fel, hogy nagyszerű kommunista portrékat emel. jen ki v belőle, akik nem­csak a testi és lelki ellenállás felemelő egyéni példái, hanem ők tartják a (lelket társaikban is. Kiskun majmán eke jár a kasza nyomában A jövöévi termés sikerét csak a jól végzett tarlóhántással tud­juk biztosítani. Nem közömbös dolgozó parasztságunk számára a következő év termése, ezért fontos, hogy Idejében elvégez­zük a tarlóbuktatást. Kiskunmajsán hamar felis merték ennek a jelentőségét. A gépállomás mutat példát első­sorban ezen a téren. Kilenc gé­pet mozgósítottak erre a fontos munkára. Az egyéniek is követ­ték a jó példát és a község ha­tárában július 5-ig 1100 bold tarlót buktattak le. A tarlóhántás után fon'os a másodnövények vetése. A maj- sai határban eddig 600 hold ku­koricát, 220 hold kölest vetettek el. Ezenkívül földbe került egy csomó káposzta, uborka, kala- rábé és Így tovább, Batka István tagjelölt, kökút- dülői középparaszt alig rakta keresztbe a gabonát, megkezdte a tarlóhántást és a másodnö­vény is földbe került. Hasonló­képpen cselekedett Sisák Péter tanácstag, dülöfelelös is, aki másodvetésü kukoricáját már meg is fogasolta. Erdélyi Fe­renc szintén tanácstag, közép- paraszt, a másodvetésü kukori­cáját már egyszer meg is ka­pálta. Rajtuk kívül tpég fel le­het sorolni Kertész F. Béni ágasegyházi dülöbeli középpa­rasztot, Szél Ferenc öífa-dülö- beli kisparasztot, ifj. Török Já­nos marispusztai kisparasztot és még másokat is, akik felismer­ték a másodnövények idejében való elvetésének jeleniöségét. Hiszen a másodnövénnyel takar, mányt nyerünk. A tanács feladata, hogy a pártszervezettel karöltve, az aratás befejezése előtt és után is a hordás és a cséplés sikeres vitele mellett gondoskodjon ar­ró!, hogy a t^rlóhántás és a másodnövények vetése jól men­jen. Ha a tanács támogatja, fel­karolja és minél szélesebb kör­ben elterjeszti ennek fontossá- gá', akkor a tél folyamán meg véletlenül sem fordulhat elő ta- kannányhiány. A takarmánynö­vények termesztésével, több ma. sodnövény vetéjsével a húsellátá. sunk terén fennálló nehézsége­ket megoldhatjuk. Emelhetjük állatáilományuftk számát és ez­zel biztosíthatjuk dolgozó né­pünk húsellátását. A Szegedi Pedagógiai Faiskola DISZ- szervezete várja új elsőéves hallgatóit ötéves tervünk a pedagógu. sok nagy számának képzését irányozza elő. Most, amikor a Szegedi Pedagógiai Főiskola be­fejezte az 1950~51.es tanévet, folytatja, a már megkezdett munkáját: a beiskolázást, a jövő tanévre, A főiskola hallgatóinak létszáma az elkövetkezendő tan­évben 4$0 hallgatóval növek­szik. A főiskola már elküldte azoknak a leendő hallgatóinak az értesítést, akik jelentkeztek a főiskolára. Qzek a DlSZ-tagok jöjjenek a felvételi vizsgák ide­jén közénk, ismerkedjenek meg főiskolánk életével. Ismerjék és szeressék meg még a tanév megkezdése elő ft azt a helyet, ahol őket szocialista pedagógu­sokká képzik, hogy majd a fő­iskola elvégzése után, nevelői legyenek egy új, a szocialista embertípusnak. A főiskola DlBZ.szervezeie szereltettél és érdeklődéssel várja az új elsőéves hallgatókat, akik­kel bővülni fog. Á jövő tanév- ben is Veletek, új hallgatókkal DISZ-szervezetiink megerősöd­ve — váll-váll mellett olyan eredményeket kell elérnünk, amelyek megfelelnek felemelt ötéves tervünk célkitűzéseinek. Siplça Fei'Çnç I. éves főiskolai hgllgató Galasity Pálné aláírása Permetező e,sö mossa Her. cegszántó apró házait• A Petőfi- utca. 8. számú épületében, a Fel. szabadulás-termelöcsoport iro­dájában, özv. Gajasity Pálné be. szélget Kvak Margittal. Kvak Margit tanyai útidról számol be, al\ol azelőtt 30 békealáírást gyűjtőt és ahol most meggyőző­dött, hogyan harcolnak az aiáírók a békéért. Minden tanyán folyik a keT ny ércsat a. Mindenütt lázasan aratnak, hpgy minél előbb a raktárba kerülhessen egész övi munkájuk gyümölcse. A megfejt rak/drak a béke erős bástyái. Mindkét asszony csoporttag. Kvak Margit 1^50. novemberé­ben lépett a csoportba. ÖZv. Ga- lasity Pálné már az ejsö 10 kö­zött volt. Férjg akkor bevitt0 két hold juttaf,olt földjót is. özv. Gajasity pálné ja aláírta a békeívet. Az aláíráskor még nem tud a felfogni, hogyan is tud egy beteges, öreg özvegyr asszony a békéért küzdeni. Az egyik reggel nagy sürgés- forgás volt az tjtcán. Hl ott cső. portosul ak a dolgozók. — Mi történt — kérdi 22 éyps Júlia leányától, aki a teripelö- caoport könyvelője. — ügy hal­lom a határőrök valahol a dol­gozók segítségével elfogtak Ju­goszláviából átszivárgó,t kémet. — Mit is akarhat? Özvegy Galasitynénak eszébe jutott a Grősz-per vádlót, jalnajç vallomásai. Hercegszántótól nem messze van Tito Jugoszlá­viája, És az amerikaiak Tito fegyveres segítségével akarták Hercegszántón is visszaáll!,ani a Habsburgok uralmát. Ezért jött át, Habsburg ural­mat akarnak. Újból adó kínoz­za, csendőr verje, keserűség és gond hajszolja Hercegszántó és minden magyar fgjg dolgozó né­pét. Az özvegyasszony már tudja, mit jelent aláírása. Soha többé grófi, hercegi főid... Habsburg- kizsákmány ólá s. mire kiértünk, már elfáradtunk. Téged is a hátamon kötözve ci­peltelek kuláktái-kulákhoz. Na­pokon óit ingyen kellett ‘dol­gozni Stipanóv János, Nágy Ferkó, Brodán József és g többi magyar és délszláv kulákoknak, hogy aralhastmk. Ma már nem keli főbbé napszámba jár- nwik, a termeiöcsoport biztos megélhetést nyújt. * Másnap, mielőtt elindult a csoport Irodájába, így szólít leá­nyához t — Már jobban érvem magam, ma mér én is leimegyek maroltszedönek. . Azért határozott Így, mert tudta, hogy az idő sürget, min­den óra az alpergett szemek sok kilóját' jelen:!. Mikor kiért a búzatáblára, már zizegtek a víg kaszák. Ké­ve, kereszt egyre gyűlt. Gala- sity Pá'-né Is hegüt a sorba, az acélosan csengő kaszák után... Keményen fogta a kötél gégét. Fáradhatatlanul dolgozik, hogy a Felszabaduiás-termeíöcaopp'rt 60 családja 664 holdon építse boldogabb jövőjét... özv. GglgSity Pálné délszláv asszony is munkájával harcol a békéért. így yálaszol az ösz- szeesküyö papoknak. És özv. Gala^ity Pálné harca — egy a milliók közül. — Édesapám kprán elhql(, hat gyermekkel maradt özvegyen nagyanyád — mesélte másnap leányának. Talpalatnyi földünk nem volt. 19i5-bCn rVRkünk is jutotf a hercegi táblákból, édes. apád már nem Jióliérolta magái másnak a földjén. Mán nem kel­lett uradctlagyba, kulfikhoz nap- sziámba menni. Gyakran plyar messze volt a munkahely, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents