Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

Néphadseregünk katonái is segítenek a búsamesőkon Miért clöcöq az aratás a bácsalmási, katymári és mátételki állami gazdaságban? A bácsalmási járásban javá­ban folyik az aratás. A legtöbb helyen már a búzát vágják és egyre több községben búg a cséplőgép. Nehéz munka az idei aratás. Bö'.ermésü, nagy szal- májú gabonák vannak az idén a bácsalmási járásban. Vájjon hogyan birkóztak meg a járás állami gazdaságai a nehézségek­kel? A bácsalmási állami gazda­ságban vontatottan ment a mun­ka a helytelen szervezés miatt. Habár az üb. a szőlőgazdaság­ból az elmúlt vasárnap a nö­vényápolási brigádokat, továb­bá a gazdaság tehenészeit az aratásra mozgósította, de a gaz­daság vezetősége nem gondosko. dott a von.atóról, így az össze­gyűlt dolgozók a szállító-eszköz hiányában szétszéledtek. Kiesett 66 munkaerő. Hiába mozgósítot­ta az üb, a belső tartalékokat. De a gazdaság vezetőségének eirélytelensége folytán hegeken át húzták, halasztották a nap­közi otthon felállítását. Ezért nem tudták bekapcsolni a nőket a munkába. Helyesen csoporto­sították át a szőlőből a gyapot­földekre a dolgozókat, kiemelve az erősebbeket, akiket az ara­tásnál használnak fel. A bácsalmási állami gazdaság, kapta a legtöbb segítséget kívül­ről. A ringó gabonatáblákon megjelentek a mosolygó, ifjú honvédek is. Beálltak a sorba és kezükben megpendült a kasza Három napon át néphadseregünk 25—30 ifjú tagja aratott az állami gazdaságban. Dolgozó népünk szeretettel tekint nép­hadseregünk katonáira a búza­mezőkön is. Érzi, hogy vér a vé­réből, hús a húsából ez a hadse­reg, amely megvédi a dolgozó nép államát, védi a békét. A Borforgalmi Vállalat dol­gozói segíte.tek a gyapot kapá­lásában. A Kisiparosok Szövet­kezetének dolgozói pedig fel­ajánlották, hogy vasárnap segí­tenek az aratásban. A DlSZ-bri- eád vasárnap a gyapotkapálás­ban segített. A mezőgazdasági technikum növendékei,- továbbá az iskolák úttörői is nyújtottak segítséget, Bácsalmáson tehát az öt kévekötö-ara'.ógép és a há­rom kombájnon kívül, amely arat, a község dolgozóiból is so. kan segítették az állami gazda­ságot, hogy győzelemre vigyék a kenyércsaiát. A bácsalmási állami gazda­ságban a nehézségek egyik for­rása az, hogy a pártszervezet nem működik kielégí ően, A he­lyettes párttitkár nagy elfoglalt­ságára való hivatkozással a pártmunkával alig foglalkozik. A vezető pedig kapkod, ide oda szaladgál, nem helyesen szer­vezi meg a munkát. A volt párditkár kulákokat, volt csend­őröket állított be a gazdaságba Éjjeli őrnek beállított 120 holdas volt délvidéki kulákot. Az iro­dában kuláklány volt a íelefon- isezelö. A járási pártbizottság most több segítséget nyújt az üzemi pártszervezetnek. így a munka is megjavult. A katymári állami gazdaság­ban jól ment a növényápolás, az aratásig. Az aratásban azonban elmaradtak. Még mindig van öszlárpa learatatlanul, pedig két gép állandóan arat. A pártszer­vezet jó munkájának a követ­kezménye, hogy a gyapotot már megkapálták. A mátételki állami gazdaság, ban sem végeztek valami jó munkát- Nem tudták megoldani a munkaerőhiányt. Pár héttel ezelőtt a megyei tanács ülése ken a munkaerögazdálkodási osztály vezetője többízben is be­jelentette, hogy állami gazda­ságaikban biztosítani tudták a szüksége« munkaerőt. Most pc~ dig nem egy állami gazdaság ban halljak a panaszt, hogy ke. vés az ember. Azzal takaróz­nak, hegy a munkaerőhiány miatt maradtak el a munkák­ban. Vájjon, kinek van igaza? Kit terhel a felelősségi Pedig ezt fel kell vetni, mert a rossz munkáért, a kapkodásért, a’ helytelen munkaszervezésért, a tervek benem tartásáért, az oko­zóknak felelni kell. Ezért van az, hogy például Mátét elkén sem a hagyma, sem a sárga­répa még nincs kiegyelve, meg­kapó Iva. A mátételki pártszer­vezet felfedte ugyan a hibákat, de későn fogtak hozzá a hibák kijavításához, újabb munka­erők beállításához. így az arató- gépek sem tudják pótolni a2* a veszteséget, amit a rossz munkaszervezés következtében már a rajtnál elszenvedtek. Erősödik a jugoszláv munkások ellenállása Egész Jugoszláviában, minden üzemben, bányában, építkezés­nél és erdöírtásnál fokozott el­lenállást fejtenek ki a Jugoszláv dolgozók a titóista kizsákmá- nyolók ellen. Naponta ezrével maradnak távol a munkások munka­helyüktől. Ezt még g titóista „Borba” cí mü lap is kénytelen beismerni, amely bevallotta, hogy a bá­nyákban 30 ezer munkanap ve­szett kárba a munkások töme­ges szökése miatt Mint a zág­rábi Naprjed közli, a „Vrcko Krsztulovity”-nevü hajógyárban 3X10.712 munkaórát vesztettek, a sziszaki köolajfinomítóban pe­dig a munkások 25 százaléka maradt távol a munkából. A (itóisták a fasiszták ter­rormódszereivel sem tudják visszatartani munkahelyü­kön a munkásokat. Minden nap több azoknak a szá­ma, akik elhagyják munkahe­lyüket, egyre kevesebben van­nak, akiket sikerül visszakény- szerlteni. Ï ömeges géprongálások A munkások minden eszközt felhasználnak a munka szabo- tálására. Elrontják a gépeket, csökkentik a munka termelé­kenységét. A titóisiáknak is be kellett ismemiök, hogy például a polubarl bányákban 10 millió dinárral több volt a kiadás, mint amennyit előirányoztak. Másutt tömegével rongálják meg a gé­peket és felszereléseket. így a munkások a Zavidovicsban lévő „Krivaja” fakitermelési vállalat gépelnek 40 százalékát tették használhatatlanná. A „Viasztna” villamossági központ építésénél a kompresszorok 20 százalékát, a zúzdák 35 százalékát, a beton, keverök 40 százalékát rongálták meg. A „Borba” beismerése szerint a nisi „Jasztrebac”-gyárban a hazafias munkások 50 millió dinár kárt okoztak azáltal, hogy fölösleges gépalkatrészeket ön­töttek. Ugyanebben a gyárban 40—50 gép áll, mert a munká­sok nem járnak be dolgozni. A legtöbb gyárban a munkások ellenállását a mérnökök és tech­nikusok is aktívan támogatják. A ,,Viaszina”-telepen ezért ma­radt 60 százalék alatt a terv­teljesítés. Háborúm nevelik as ifjúságot A titóisták Jugoszlávia min­den városában és falujában sa­játságos ifjúsági „csapatokat” alakítanak, hogy ezeken kérész- tül készítsék elő Jugoszlávia ifjúságát a népi demokráciák elleni háborúra. Nevelőknek és instruktoroknak az UDB tagjait és a fasiszta pártfunkcionáriuso- kat küldik ezekhez a csapatok, hoz. Jugoszlávia nyomorúságosán táplálkozó, fasiszta módszerek­kel bilincsbevert ifjúsága fizikai pusztulásra van ítélve. A jugo­szláv ifjúság kizsákmányoltsá- gát mutatja az is, hogy a bel-- grádi vasúti fütöházban dolgozó ifjúmunkások havonta 1055 di­nár fizetést kapnak, ugyanak­kor 1200 dinárt, tehát havi fi­zetésüknél nagyobb összeget kell befizetniök nyomorúságos táplálékukért az üzem menzája, ra. Annak ellenére, hogy ezek­nek a gyerekeknek 4—6 órát kell dolgozniuk a törvény értel­mében, a titóista igazgatók 10— 12 órás napi munkára kénysze­rítik őket. Az ifjúmunkásoknak adott élelem alig tartalmaz 1060 kalóriát. Ennyit kaptak a Ges­tapo koncentrációs táborainak politikai foglyai, akiket éppen az éreztetéssel öltek meg. Az iparostanulók nyomorúságos „internátusokban” laknak, éhez­nek, nincs ruhájuk és cipőjük. Ezért nem akarnak tanulni, ezért van az, hogy a belgrádi tartományban a háború előtt 11.683 iparostanuló volt, most pedig csak az ötödrésze: 2263. Jugoszlávia munkásifjúsága az ország militarizálását és fa- sizálását nemcsak az ifjúság, de az egész nép számára veszélyes­nek látja. Ezért csatlakozott a jugoszláv dolgozók, a munkás- osztály által vezetett Tito-íasiz- mus megdöntésére irányuló har­cához. Megrongálják a gépi oe. rendezéseket és amennyire csak lehel, csök­kentik a stratégiai anyagok termelését. A titóisták is kénytelenek be­ismerni, hogy például a pojnics- kat, travnioskai, tnosztón, pa- zinszkai, bijellnszkai és egyéb if. júsági brigádok, akiket erőszak, kai mozgósítottak a háborús jellegű zelicai kombinát építésé­re, rendszeresen akadályozzák a múnkát. Sok üzemben a tltóis- táknak egyetlen ifjúsági brigá­dot sem sikerült megaiakíta- irtqli. Jelszavak, amelyek Tito ellen busáttanak A Tita-ellenes karcban sok fiatal vasú: as is részt vesz. A Tito-banditák a gyakori szállítá­si szabotázsok következtében kénytelenek katonákkal és rend­őrökkel őriztetni a hidakat, és viaduktokat. A katonasághoz behívott if­júmunkások forradalmi da­lokat énekelnek és gyakran adnak hangot a Szovjetunió, Sztálin elvtárs és a lenini- sztálini Komszomol iránti szeretet ültnek. Az üzemi munkásfiatalokkal együtt, a falusi fiatalság is boj­kottálja a katonai szolgálat elöt. ti kiképzésre való jelentkezés:. A munkásfiaialság tudatában van annak, hogy a békéért, sza­badságért és demokráciáért ví­vott harc első soraiban van a helye és küzdenie kell Jugoszlá­via fasizáiása, militarizálása és véres háborúba való bevonása ellen. A jugoszláv fiatalság egy sor­ban halad a világ haladó ifjúsá. gavai a békéért, szabadságért és kenyérért vívott harcban. Ju­goszlávia munkásifjúsága akti. van segíti a jugoszláv népet a fasiszta rendszer és a? imperia­listák léig;ázó poliiíkája ellen ví­vott szent küzdelemben EGY OK A SOK KÖZÜL a kiskőrösi földmüvesszövet- kezetben található, hogy a kö­rösi járás miért áll utolsó he­lyen a tojásbegyüjtésben. Jellemző példája annak, hogy egyéni példamufatás nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Az utolsó negyedévben so­kat emelkedett a kiskőrösi földmüvesszövekezet forgal- ma. Egyes szövetkezeti dolgo­zók kiváló eredményeket ér­tek el. A borfelvásárló rész. legben Fenyvesi Béla jó nép­nevelő munkával egymaga 200 hold szőlőre kötött szerződést az egyénileg dolgozó parasz­tokkal. A szövetkezetnek ez a legjobban működő részlege. Nem így áll azonban a hely­zet a iojásfelvásárlő telepen. Torgyikné tojásfelvásárló nemhogy nem végez agitációs munkát, de maga is arról sir a dolgozó parasztasszonyok­nak, hogy a beszolgáltatást ő sem tudja teljesíteni, mert nagyon sok a kivetés. Ha maga a felvásárló, a népnevelő is így viszonyuk a begyűjtéshez, hogyan lehet kívánni, hogy a dolgozó pa­rasztok teljesítsék kötelezett­ségüket ? Ha a népnevelő nem jár élen jó példával, sőt az el­lenség uszályába esve siráa- kozik, hogyan szülessenek jó eredmények? Ilyen és ehhez hasonló okok miatt maradt le Kiskőrös és járása a tojásbegyüjtésben! ARATÁSI ŐRJÁRAT KELEBI A határában alapos és jó munkát végeztek a kaszá­sok. Dolgozó parasztjaink nem késlekedtek egy percet sem és minden gabonát learattak. A ré­tek is elszórták virágjukat, az éles kasza alatt dús rendek fek­szenek, napsütötte arcú ambe. rek most, aratás után a szénát gyűjtik és szekerek zörögnek « lomlua ökrök után. CSIKÉRIA határában felénk intenek az első rozskeresztek. A le„ratoht tarló, mint a dombra igyekvő győzedelmes katonák, állnak sűrű sorokban egymás mögött• Folyik a búsa aratása, amelyet vasárnapig befejeznek. Már a cséplöeilenörök is ver­senybe léptek, hogy minél előbb zsákokba kerüljön a búza. TOMPA határában arányló gabonatáblák vár dk a kaszát. Pompázó díszbe öltöztek körös­körül a földek. Lija.fehér virág­ban állnak a mákveíések, a napraforgó felnyitotta csodál­kozó szemét. A BÁCSALMÁSI határban is bő az ígéret. Az ŐSZ iárp a már keresztekben szárad és a hajlat, ban a hullámzó szőke búzave­tést vágják az aratók. Az állami gazdaság, termelőcsopor(ok mm- rokszedöinek piros szoknyája idevillan, mintha hirtelen ki­nyílt tűzpiros virág lenne. MADARASON már több a tarló, mint a talpon álló ga­bona. Sokasodnak a sárga tarló­kon a gabonakeresztek. Egyre gyorsul az aratók munkaüitleme. Szekerek hada vonul már meg­rakott kévékkel. A KATYMÁR! állami gazda, ságnál egy jegenyesor aljún osz­tagot raknak. A határban már pufagnak a traktorok, remeg a levegő, kék füst száll lebbenve: buktatják a tarlókat. Katymár községben, a földmii- vesszovetkezet gabonabegyiijtő- raic£firáb%t Állaga István ügy­vezető összeráncolja homlokát. ßsäptql. Ceruzával írja a papír, rq. Majd mondja a számokat. L'-'ssaU, megfontolva. Túl. pipáljuk a madarasiakqt. Ez a vélemény. Megindult a verseny a két község között­MÉLYHŰTŐN tegnap eső volt. Még csillog a víz a Jçulcq- r ica zöld levelein, de itf is szárnyrakelt az aratók éneke. A búzatáblákon acélosan éne­kelnek a kaszák. Cseng-bang « hangjuk, kalapálják az élüket. Nagy a szára a gabonának, tö­mött a kalász az idén, gyakran kell élesre fenni, hogy kevesebb legyen a szempergés. Nagy csatq fplyik a hátárban, hiszen a búzaterületnek alig a fejét aratták le. LAJOSMIZ8E. Itt ünne.proit­ták is akadnak. A 240 kulák közül igen sokan settenkednek gyűlölködő, feneketlen dühvei a kenyeret érlelő búzatáblák közöft. Vontatottan indulnak földjeikre. Több helyen látni na­gyobb táblákat, amelyeken már beérett a szem, de még senki sem arat. A Saliai-, a Vörös Csil- lag. és a Törekvés-termelöcso- portok földjein gyorsul a munka- Különösen a Törekvés-tsZcs.nél, ahol jól szervezték meg a belső tartalékok mozgósítását. LADANYBENE határában is növekednek ná osztagok, a ke­resztek, a döcögő szekereken elindultak már a tarlókról és a kaszákat egyre nagyobb szám­ban váltják fel az ekék. Befejez­ték az árpa és a rozs aratását, maholnap kése a tavasziárpa és a búza is. KUN BAR ÁCS községben ts már eke indul a kasza nyoma, ban. Vasárnapra befejezik az aratást. A SarlóJermelöszövet- kezetnah a, tanács segítem az aratásban. A tanács dolgozói versenyre keltek a ts*cs dolgo­zóival. Ugyanannyi idő ajatf a tanács dolgozói 11 csomót arat­tak, a tszcs dolgozói pedig an­nak csak a felét• Aratógép is kattog a határban. A kerekegy. házi gépállomás gépje aratja a csoport leülászosait. KEREKEGYHÁZA határá­ban nótázó asszonyok előtt iz­mos férfiak vágják a rendeket. A dülófelelösök szorgalmasan ellenőrzik a határt, hogy szom­batra mindenki befejezze az aratást. Különösen a 97 kulák földjei felé száll tekintetük, nehogy egy is elszabotálja az aratást és rontsa a község hír­nevét és versenyének állását­SOLTON Krí z.Sán Károly tanácstag azt hangoztatja: egy szántás — egy kenyér. Kern is sajnálja a munkát és a fáradságot, elsőnek fejezte be az arqtást. Horváth Gábor pe. dig, ahogy megkezdte Oz ara­tást, nyomban tárcsázott is. Azt mondja: két szántás — két ke. nyer, három szántás — három ke-nyér.., Háf nekiink minél több kenyér kell, hogy g vá­rosiaknak, a munkásoknak tudjunk adni. Felszántotta a tarlót és elvetette a másodnövé­nyeket. Mindenütt jó a termés. Jobb, mint az elmúlt esztendőkben. Már gyűlik a gabona a magtá­rakban. Már megindult az ára­dat, még őrzik a kalászok a szemet, még suhognak a ka­szák, de gyűlik a gabona, egyre nqgyobb lesz a kenyér... —————-----■— F ejlődik a gyapot a halasi határban Kisszálláson az egyénileg dől. gozó parasztok „Llszenko” nevű speciális csoportjánál gyö­nyörűen fejlődik a gyapot és legszebb az egész határban. A csoportnak igen sok segítséget nyujf a gyapotfeldolgazó üzem vezetője, Csáki Ferenc, aki szakmai és gyakorlati útmuta­tásokat ad. Igen szép a gyapotvetése a kiskunhalasi Micsurin-termelö- csopoEtoak. A csoport dolgozói felismerték a gyapottermesztés fon osságát ég igen gondosan művelik. Időben elvégeztek idáig 5 lókapálást és a sorpk kapálá­sát. Elogadfák a szaimat’ pkta. táat, a futóhomokot megkötöt­ték szalmás trágyával. így a gyapot elő tudott bújni, nem fújja be a szél a gyenge nö­vényt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents