Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

A kiskunfélegyházi pedagógusok munkája nyomán emelkedett a tanulmányi színvonal és a legtöbb fiatal továbbtanulásra jelentkezett Mint midenütt a megyénkben, Kiskunfélegyházán is a tanév befejeztével kiértékelték a taní­tási év eredményeit és hibáit. Visszatekintve az elmúlt iskolai évre, megállapítható, hogy a Pe. dagógusok nagy többsége nagy­jában és egészében, minden erejével és tudásával igye­kezett megvalósítani Pártunk iskolapolitikáját. A kiskunfélegyházi pedagógu­sok jó nevelő munkájának ered. menyeképpen a legtöbb tanuló kijavította az első félévi ered- ményúf. Ezt legjobban bizo­nyítja, hogy amíg az első félév átlagos tanulmányi eredménye 3.1 vojt, addig a II. félévben a tanulmányi színvonal összegez­ve átlagosan 3.24 volt. A városi iskolák közül a Petőfi ált. iskola pedagógusai végeztek különösen jó munkát. Az egyéni foglalko. záson keresztül elérték azt, hogy 513 tanuló közül mindösz. sze 20-an állnak ismétlőre. A tél ó;a különösen sok javu­lást értek el a lemorzsolódás elleni harc terén is. A legtöbb iskolában ' teljesen megszűnt, vagy alig volt lemorzsolódás. Bebizonyosodott az. hogy ha a pedagógusok egyénileg többet és alaposabban foglalkoznak a gyerekekkel és a szülőkkel, a lemorzsolódás a legtöbb eset­ben megszűnik. A gondos nevelés és a szívós felvilágosító munka eredménye már a'/, új tanévre való előkészü­letekben ls érezteti hatását. Az általános iskolák valamennyi osztályába százszázalékig be. iratkoztak a tahulők. A Kon- atantinum ált. iskolában például ötven túlkoros tanulót Is meg­győztek a továbbtanulás fon­tosságáról is. A NagyszöllöS külsöúti iskolában például a pedagógusok nevelőmunkája eredményeként, a beiskolázási tervet 117 százalékban teljesí­tették. Az új tanévben több olyan ta­nuló is beiratkozott, aW ugyan már egy-két évvel el van ma­radva, de most megértette a ta­nulás fontosságát. A félegyházi pedagógusok a továbbtanulás terén is jó mun­kát igyekeztek végezni, a fel. világosító munkájuk során elér­ték, hogy több mint 130 általá­nos iskolát végzett fiata] jelent­kezett továbbtanulásra. a kö­zépiskolák és az ipari techniku­mokba. Ha összegezzük a to vábbtanulók számát és össze­hasonlítjuk a múlt évvel, el, mondhatjuk, hogy az elmúlt tíz ev alatt még megközelítőleg sem tanult tovább annyi gyermek, mint ebben az évben. A főisko­lákra való jelentkezés terén is hasonló a helyzet. A középis­kolákban végzettek legnagyobb része továbbtanulásra jelentke­zett. Mészáros Pált, egy kispa- raszt fiát, például felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Mé­száros Pál ég a többi egyetemen továbbtanulni akaró fiatalnak a múltban még elemi Iskolába is nehéz volt eljárni. Ma a népi demokráciában tudáshoz, tehet­séghez mérten, szinte minden anyagi áldozat nélkül a maga. választotta egyetemen, főisko­lán tanulhat tovább, hogy mint tanár, mérnök, technikus stb. kikerülve onnan, építője lehes­sen szocialista hazánknak. Űj kultúroilhoni-, útépítést parkrendezést, a sport­pálya korszerűsítését adta az ötéves terv eddig Mélykútnak Az 5 éves terv második terv­éve az építkezések és alkotáson: egész sorát valósította meg Mélykúton. A peremrészek köz- világítását kiszélesítették. A köz­ség dolgozó népének régi óhaja is teljesedésbe megy. 45.000 fo­rint költséggel útat építenek az egészségházhoz. A község spor­tolóinak nagy örömére a sport­pályát 10.000 forinttal korszerű, sítették. Július 1-én pedig felavatják az újonnan épült kulturott- hont. A kultúrotthon 3ÜÖ személy be­fogadására lesz alkalmas. A nagytermet színpadai Is ellátták. A kultúrotithonban nyer majd elhelyezést a közkönyviár olva­sószobákkal. Külön rádiőszobát is létesítenek. A község további fejlődését nagyban elősegítette a dolgozók soraiban életre kelt társadalmi mozgalom. A társadalmi mozgalom 66.000 forint összeget ered. . ményezett, hogy megvaló­» sítsa a tanácsházától a va­sútállomásig vezető gyalog, járdát. A társadalmi mozgalom azonban mást is eredményezett. A ta- nácsházzal szemben levő parkol a község doigózői 700 kocsi oöa- hordott földdel átrendezték és kicsinosították, 2000 munkaórát fordítva a munkálatokra. A tanács tagjai a maguk mun­kájával is azon vannak, hogy a tanácsot és végrehajtó bizottsá­got segítsék azoknak a tervek­nek a válóraváltásában, melyek a dolgozók érdekeit képviselik. Ezért indítványozta a közegész­ségügyi és szociálpolitikai hl-' zotság, hogy a tanács létesítsen a születendő csecsemők számára vándorkelengyét. Növök Kost ás Etelka tanácstag pedig a dol­gozóknak azt a kívánságát ter­jesztette a tanács elé, hogy egy mélyfúratú kútat létesítsenek a malom közvetlen közelében, A tanács úgy állandó bizottságá­nak, mint Növök Rostás Etelká. nak előterjesztéseit magáévá tette és megvalósítja. Ezzel azonban a község tovább fejlődése még nem zárult le. A most épült új gépállomás kör­zetében közel 400 házhelyet jut­tattak az arra Igényt tartó dol­gozóknak. Az építkezések a juttatott házhelyeken már meg- induitiak. 50 ház épül már Is, melyekből 20 már teljesen el­készült. Lakói már be is köitöz. tek. Levelezőnk írja: Harta községben az aratás és cséplés kollektív módon 'való megszervezésében az I-es és II. típusú termelőcsoportok dolgozói példamutató kollektív munká­jukkal kiérdemelték a falu dol­gozóinak elismerését. Ilyenek: Von« Gábor, Varga Ernő, Molnár Henrik, Csanati József, Molnósi István, Miskolczi Pál, Dombos Vince, Nagy János. (Kelényi László.) A bajai MSZT az aiapszervezete egész sorát keltette életre az üzemekben és vállalatoknál i­XV A Magyar-Szovjet Társaság bajai szervezete a múltban nem töltötte be azt a fontos hivatást, amely reá hárult. Nem töltötte be azt a szerepet; amelyet dol­gozó népünk a Szovjetunió iránt érzett saeretetén keresztül a Szovjetunió közelebbi megismer­tetése terén joggal elvárt tőle. Az utóbl időben azonban meg­változott a helyzet. Az MSZT bajai szervezete új vezetőséget választott. Kiszélesedett a tag- szervezés. Megindult a szerve­zeti élet. Az üzemekben egymás után alakulnak az MSZT alap- szervezetei. Eddig 11 folytatja munkáját. A közeljövőben újabb 10 üzemben alakul meg az MSZT alapszervezete. Csak az utóbbi napokban alakiütak aiapszervezetek az AVESZ nél, a Kertészeti Technikumban és a Ruhakonfekció j V nál. A tagszervezésben példamuta­tóan veszik ki részüket az alsó­városi általános Iskola pedagó­gusai. Kollektiven tagjai lettek az MSZT-nek. Soraikból adnak előadókat a kijltúrmegayiivaníl­iásokhoz. Az MSZT megalakította szia­játszó csoportját is. A színját- szóesoport már nem egy .-jelen­tős sikerre tékinthet vissza. Legutóbb Szekszárdoa vendég­szerepelt és Vaskó ton a szövet­kezeti községben. A színjátszó- csoport ott Volt és sikerrel sze­repelt az V. kijrzet MSZT aláp- szefvezeti szákház avatásán. Most pedig niüsoros matinéra készül. Bács-Kiskun megyében 120 gyermek részére állítanak fel nyári idénybolcsődéí Az aratás-cséplés időszakára Bács-Kiskun megyében is egyre több Idénybölosödét állítanak fel, hogy megkönnyítsék a nők fokozottabb bevonását. Eddig mintegy 120 gyermek részére készült Idénybölcsőde, ahol az üzemek, állami gazda. Ságok és termelöcsoportok gyer­mekeit helyezik el. Megkezdte működését Kecs. kemét-Helvécla telepen és a kls. kunhalas-ajópusztai termelőcso­portban is 20 gyermekkel a böl­csödé, Katymáron, Bácsbokodon, Nagybaracskán és Vaskúton úgy szervezték meg az idény, bölcsődéket, hogy azokban állami gazdaságok és termelöcsopor­tok gyermekei is elhelyezést nyernek, de helyt kapnak az üzemek dolgozóinak gyermekei ts. Az idénybölcsödékben három­hónapostól 3 éves korig gon­dolák a gyermekeket és teljes ellátásban részesülnek. Egÿ szakképzett gondozónő, egy segédgondozónő és szakácsnő végzi a gyermekek felügyeletét s így nagyszámú női munkaerő szabadul fel. A gyermekeket már reggel korán beviszik a bölcsődébe, ahonnan szüleik este, munka után viszik csak haz-a őket. Az idénybölcsődéiken kívül ebben az évben még a megye kéj városában: Kecskeméten és Baján 35—35 személyes állan. dó bölcsődét iS építenek, első­sorban az üzenjti dolgozók gyer­mekei számárai A kecskeméti és a bajai bölcsőde épületét egyenként több mint 300 ezer forint beruházással építik fel. A „Harc minden szem gabonáért“ sikeres megválósítása egy cél­ként lebeg minden csávoiyi dol­gozó előtt. AZ MNDSSS helyi csoportja most megtartott érte. kezletén nagy lelkesedéssel ha­tározta el, hogy egy 30 tagú MNDSZ.brigádot alakít az ara­tás és cséplés munkálatainak meggyorsítására. A 30 tagú brigádba a termelőszövetkezet asszonyain kívül jelentős szám. ban jelentkeztek az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasz. tok feleségei Is. Csendes Já- nosné és Kélesi Istvánné, a moz. galom Irányitól úgy szervezték meg a brigádot, hogy az mind. azokon a helyeken résztvesz a munkálatokon, ahol a megmu­tatkozó munkaerőhiány segítsé­get kíván. Csávolyon a tömegszervezetek megtartott aktlvaértekezletén Regnár Miklós tanácselnök és Simon Antal, a földmüvesszö- vetkezet ügyvezetője bejelen­tették, hogy a tanács és a föld. müvesszövetkezet egy.egy bri­gádot alakit, ef A határon Mint valami nagy zöldselyem szőnyeg, úgy öleli körül a ha­tármenti falut az egyre növekvő vetés. Édes Illat ős ünnepi han­gulat lebeg az enyhe tavaszi szélben. Benn a faluban vörös és nemzetiszín zászlók lengedez, nek a kicsi fehér házakon. Ün­nepre készül a falu, ünnepre készül az ország. Asszonyok s leányok seprik az utcàkap Amott meg feliratokat szegez, nek az egyik ház kapujára. Csíz. m más parasztemberek, nevetgélő leányok, vidáman fütyörésző ka­tonák. Határörök. Április 4-re, a felszabadulás ünnepére készülődnek. Itt segí­tenek Babócsi György tizedes, Jedlinszki Sándor őrvezetö, meg Gyenes István határőr Is. Nincs ebben semmi különös. Régen így van ez- már. Ahol határőr van, dolgozó paraszt is , van. Aztán megfordítva. Egyszóval, együtt vannak, együtt élik az életet­— Jő, hogy így élünk, barát­ságban egymás mellett. Nyu. godtabb az életünk — mondja Vízim Bartus délszláv dolgozó paraszt. Rábólintanak erre a tqbblek, jpert igazat beszél a szomszéd. Csak hát nehéz dolog ez a határőrszolgálat. Tudják ezt valamennyien. Ezért is jtegitenek « határőröknek. Per­sze, a becsületesek. Akár dél. szláv, akár magyar nemzetiségű. De nem így a kulákok. Ezek minduntalan a határon túlra kancsalítanak. Tudják ezt ők, Ví­zin Bartus és a becsületes dől. gozó parasztok, hogyne tudnák. Hiszen ezért fogtak össze a ha­tárőrökkel. Szívesen látott vendégek min. denütt. Együtt járnak a falu­beli népnevelőkkel, ott vannak a községi pártnapon, meg segíte. nek a DISZ.ben. — A mi ke­nyerünket. a ml békénket őr­zik, illik hát segítenünk — így beszélnek a faluban. így jött létre a közös együttműködés. Jól is van ez Így. örömmel nyugszik meg ebben mindenki. • Este lesz. sötétedik. A falu­ban befejezték az előkészülete­ket, csak még a DISZ.ben készülődik a fiatalság. Holnap ünnepelnek. Szkala Simon is hazaballag. Majd reggel korán ö is ott áll a téren többiekkel. Csöndesen fogyassza vacsoráját a család. Még. egy kicsit üldö­gélnek az udvaron, vagy a ház előtt, azután bemennek. Elolt, ják a lámpát s pihenni térnek. Éjszaka van. Csend van. A felhős égen hol előtűnik, hol meg elbújik a hold. Kinn, a ha­tárban, a csendes hallgató me. zön határőrök járnak. Szemük, kel végigsimitják a kövéredö, növekvő gabonát s aztán azon is túlnéznek. A határ felé. Ba- bócsi György tizedes, az egykori vasesztergályos most éppen ar­ra gondol, vájjon, hogyan telje­sítik otthon, a műhelyben, a gyárban a tervet. Vájjon, hány traktorral, hány géppel erősödik az ország. Szkala Simon dolgozó paraszt meg álmát alussza ép­pen. Most messze vannak egymástól. Babócsi György ti­zedes, meg a többiek, nem hall­ják a kutyaugatást, vagy ha hallják is, nem tulajdonítanak neki valami nagy jelentőséget. Hiszen máskor is ugatnak a ku­tyák. Meg aztán itt alig-aiig hallani valamit. Csak Szkala Simon hallja. Fel is veri az ál­mát. Mert az ő kutyája ugat. A kutya ugat s Szkala Sí. mon kilép az ágyból. Valami motoszkálás hallatszik az ud­varon s az elébb, mintha ajtó csukódptt volna. Persze, az is­tállóajtó, Dehát, ki járkál késő éjszaka éppen az ö udvarán? Nadrágot s csizmát húz. Megy kifelé. — A g gy isten, gazduram — susogja valaki. Szkala Simon csak úgy szokásból megpöccinti kalapját. — Eltévedtem — mondja az idegen. — Merre a határ? Maga becsületes ember, elvezethetne, megmutathatná — és beszél, egyre beszél. Hogy odaát van a családja, csak egy kis élelemért jött, meg min­denféle. Szkala Simon hallgat-, eevideie. — Most na menjen semerre — mondja. — Elalhat itt ná­lam. Hozok szalmát, aztán majd hajnalban átvezetem — teszi még hozzá biztatón, örül az idegen. Mert ügye vannak még Magyarországon „tisztességes" emberek Is. Szkala Simon be. viszi a szalmát, jó éjszakát kí­ván, rácsukja az ajtót, s megy befelé. Az ablakhoz ül, onnan figyeli, van-e mozgás az is­tállóban. Semmi. Csend. Elaludt. Szakala Simon felkel, indul a faluba. Az őrsre. Az idegen ja. vában aludt, amikor rányitot. tak a határőrök. Kém volt. Kétszer járta már meg a ha­tárt. Szkala Simon, Vízim Bartus, meg a többi falubeli dolgozó pa­rasztok tudják, hogy mire spekulálnak odaát Titóék. Tud­ják azt is, hogy mi az ő kö. teless égük. — Komám, én azt mondom, nagy gazemeberek ezek. Küldöz, getik a kémeket, gyújtogatnák a határt, gyilkolnák a népet. Hát azt már nem. Mi is itt va­gyunk, mi is őrizzük g. határt — mondja Szkala Simon vízim­nek. Most aranysárga kalászokat lenget a nyárelejt szél a csiké- riai határban. Itt.ott már kasza peng. Aratnak. Az úton s a bú. zatáblák között megcsillan a napfény egy.egy fegyver csö­vén. Határőrök járnak a mező­kön s arra dél felé van a Jugo­szláv határ. Alig néhányazáz méter az egész. Arra néz egyre Babócsi György, Jedlinszki Sán. dór, meg Gyenes István. A ha­tárőrök. Meg a többiek. Az ara­tók is. — Szabadság, bajtársak! —■ köszöntik a határőröket innen is, onnan Is. Dolgozó parasztok. Aratók, a határőrök meg visz- sza. Van úgyis, hogy ők köszön­nek elébb. Attól függ, mikor és hogyan találkoznak, hogyan ve. szik észre egymást.. Aztán be­szélgetnek. Arról, hogy a határ­őrök Is segítenek az aratásnál. —- Segítünk egymásnak, mert egyet akarunk. A békét — mondja Babócsi György tizedes. Aztán tovább mennek. Az ara­tók sokáig nézik a határőrök távolodó alakját, aztán átnéznek túl a határon. Kezük ökölbe­szorul. Gyűlölik Tltót s gyűlölik janicsárjait­— Hát arassunk tovább — szól az egyik arató. Meglendül. nek a kaszák a dől a rend nagy halomba. Barnára sült karokkal asszonyok szedik marokba. Ke­nyér lesz ez, a nép kenyere. Vigyázni kell rá nagyon. Hát vigyáznak is. Nem akarják, hogy lángok perzseljék fel a határt, hogy bombák rombol­ják le a falut. Erre vigyáznak ht, a határon dolgozó parasztok és határörök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents