Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-26 / 146. szám

KOMBÁJN ARAT A BÁCSALMÁSI TÁNCSICSTERMELÖSZÖVETKEZETBEN

Úszód község békebizottsága a Grősz-féle perrel kapcsolatosan a következő távira:ot küldte a megyei békeirodának t

„Békebizottságunk békés építésünk ellen irányuló támadást iát Gró'sz József ési társai öszszeesküvésében. Mint a Kalocsa szomszédságában működő béke. bizottság, bűnös cselekedeteik sorozatának a legszigorúbb, a legméltóbb és a legpéldaadóbb büntetés kiszabását kérjük dolgozó népünknek ezen ellenségei, re. Mi békénket munkával, az aratás, cséplés és betakarítás határidőre való elvégzésével fogjuk megvédeni és ezzel méltó feletetet adunk az összeesküvőknek.

Békebizottság. Úszód.”

A Kecskeméti Épületlakatos* ipari Vállalatnál harcolnak a többtermelésért

Üj munkamódszereket és újításokat alkalmaznak

A tanya mögött, a dombtető, ről nézve, mint sárga tenger hullámzik a bácsalmási Táncsics termelőszövetkezet ősziárpája. Lu üo’.cl ogytagban.

Halk kelepeléssel, mint óriási piros katicabogár, kombájn jár körbe a táblán. Forognak az aratóvillák, a dús. kalásza szár engedelmesen kajlík a kaszakés alá. Simán futnak a szíjak, pár pillanat s máris különválik a szem és ka. láss. A gép oldalán lévő tartályba folyik 4 kicsépelt mag, hátul zizegve, ropogva, finom port árasztva préselődik a szalma. Amikor már tele van, ifj. Galaczi Miklós megnyit egy re, teszt, a szalmaköteg puhán te, rül el a tarlón. A gyűjtő tar. tálynál a fiatal Mondövics Ká. roly figyel. 12—13 mázsa szem fér benne. A fordulóknál pillanatra leáll a gép, ponyvával bélelt vontatóra ömlik a mag s az üres tartály máris éhesen nyeli az újabb és újabb mázsákat.

A közbenjáró gép mellett mindig halad valaki, aki megcsodálja. A csoporttagok nagy többsége csak fényképen látóit ilyen masinát. Most itt van életnagyságban s az ö termésüket takarítja be. Mesélik, hogy amikor megérkezett a kombájn, odacsődült a csoport apraja, nagyja. S az idősebbekben régi, keserű emlékeket keltett életre...

Idős Vas Balázs elvtárs, va. lahányszor elvetődik az árpatábla mellé, újra és újra megáll, nézi. 70 ember munkáját végzi el egy nap alatt. — igy mondta a gépállomásvezetö. Vas elvtársnak eszébe jut, amit még a nagyapja mesélt, aki a 48-as sza. badságharcban is résztvett. Hogy abban az időben sarlóval arat. tak. Hányszor kellett akkor n sarlóval hajladozni, míg 20 holdon levágták a gabonát?

Két nap óta csak a kombájnról folyik a szó a csoportban.

Az istálló hűvös sarkában a jószággondozók beszélgetnek a múltról. — Hogy abban a Szovjetunióban mi mindent ki nem ta. Iáinak! — csóválja fejét idős Schütz Mihály. ,— Egy akármilyen jó kaszás is csak egy holdat lúd levágni egy nap alatt késze.!. Ez meg 70 ember helyett dolgozik s csak hárman kellenek hozzá, akik kezelik. Bezzeg, a gróf nem gondolt ilyenre.

Gróf Teleki Józsefről beszélnek, akinek jőnéhányan cse.

lédéi voltak a múltban. — No, majd éppen as gondolt volna! — legyint Galaczi bácsi. — Olcsóbb volt as ember. Hiszen em. lékszel, Mihály, hogy tizenhat fedőből arattunk. Hajnaltól késő éjszakáig forgattuk a kaszát és mégis csak a tizenkettedik ke. reszt volt a mienk. Hej, kutya világ, de jó, hogy véged van! — néz ki derűs arccal az öreg Galaczi az udvari napsütésbe.

Manhalter Mihály a sarokból szólal meg. Hangjából a világotjárt ember büszkesége csendül ki: — Én már dolgos, goztam ilyennel a Szovjetunió, ban, mint meséltem is. A fogságban. Hej, ae szép volt. Kép, zeljétek, elindul az ember egy irdatlan nagy földön, se eleje, se vége nem látszik s néhány óra alatt már csak tarlót látsz magad körül.

— Én is láttam kolhozokat -» siet hozzátenni ifjú Pataki Sán. dór. — Akkor még nem gondol, tam, hogy egyszer a mi föl. dünkre is eljön egy ilyen gép, S lám, most itt van.

Itt — bólintanak némán a többiek.

S úgy érzik, mintha kezet fognának azokkal a szovjet emberekkel, akik összerakták és elküldték ezt a gépet a sok többivel együtt ide Bácsalmásra és az ország többi részébe.

Hogy segítse a magyar parasztok munkáját, elfeledtesse a múltat és ugyanolyan szép életet segítsen teremteni nálunk is, mint a kolhozok virágzó föld, jein.

Szalai Sándor bácsi lép be az

Megyénkben már nagyban folynak a terménybegyujés e}ö. készületei is. Az idei bő termés nagy feladatok elé állítja a földmüvesszövetkezeteket. — A múlt évinél sokkal nagyobb raktárhelyiségekről kell gondoskodni. Mélyhűtőn a raktárak már teljesen készen várják az új termést. Kimeszeltég őket és kétszer fertőtlenítették. A rendbehozatalt társadalmi munkával végezték el a dolgozók. Katymáron szintén rendben vannak már a raktárak. Az eddig elfekvő készleteket egy szükségraktárba szállították át s igy időre rendbe tud.

istállóba. Nevet. — Tudjátok. kit láttam az árpatábla végérben? Hát a Milasin Andrást- Igen, nézte a kombájnt, aztán mikor látta, hogy észrevettük, elszelelt, Képzelem, milyen gondolattal volt.

— A kutya.' — káromkodik Batylk IUés. — Úgy látszik, fáj a szíve, hogy nem neki görnye. dünk már a kasza fölött. Csak vigyázzunk, mert az ilyen aljas kulák még arra is vetemedik, hogy kárt tegyen a gépben!

Idős Vas elvtárs szólal meg. Egyénileg dolgozó parasztoknak kell megmutatnunk a kombájnt, minél többnek a környéken. lássák meg, hogy mit jelent a gép mun kaja.

S magyarázzuk el nekik, hogy az ő parcelláikon nem lehet az ilyent használni, nagy föld kell hozzá. Termelöcsoport. Hadd legyünk őszre még többen, hadd legyen köztünk és a többi termelöcsoportban minden- dql. gozó paraszt így mutalunk fügét a Milasin Andrásoknak, akik szlpolyoztak bennünket s most is szívesen elpuszítanának. így leszünk erősek, gazdagok mindnyájan az országban, így lesz béke.

Kint az árpaföldön körbejár a kombájn, a béke fegyvere, a béke országa küldte. Fegyver, amely nem halált arat, hanem gazdag (érmést, nem emberekei pusztít, hanem embereknek segít boldog jövőt építeni. A dolgozók felé jőbarát, de az ellen, ség felé mégis fegyver. Olyan fegyver, amely segít megvédeni a békét.

ták hozni a raktárakat. De van. nak olyan szövetkezetek-is, ahol még nem fejezték be a raktárak fertőtlenítését. Például Kiskörösön még mos is javítják a raktárakat, a kőművesek is többször félbehagyták a munkát. De vannak hiányosságok a fertőtlenítőszer körül is. Még a mai napig hiányzik 150 kilogramm fertőtlenítőszer 'a szövetkezeteknek. A nagyobb szövetkezetek mindenütt már időben gondoskodtak a fertőtlenítőszer beszerzéséről és ezeken a helyeken a fertőtlenítés körül zavarok nem mutatkoztak.

A Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat üzemében lelkes harc folyik az eddig elért eredmények további fokozása érdekében. Ebben a harcban az üzem legjobb dolgozói, a sztahanovisták és az élmunkások állanak az első helyen. Az üzem legjobb dolgozói a maguk ered, ményeinek állandó fokozása mellett elhatározták, hogy munkamódszereiket átadják társaik, nak. — Azt akarjuk, hogy az üzem valamennyi dolgozója hozzájáruljon a terv teljesítéséhez, a többtermeléshez — mondja Gacza Kálmán, de így vélekedik Márk András is, így például nemrégiben Göröncsér Ferenc lakatosnak adták át munkamódszerüket, aki rövidesen 15U százalékra emelte napi teljesítményét.

Kovács Mihály lakatos új munkamódszerek kidolgozásával harcol a többtermelésért. Kovács Mihály eddig a lemezt a munkaasztalon szorító nélküt vágta. Ez a munka így lassú volt, mert a lemez nem állt szilárdan, hanem állandó mozgásban volt s így a vágás sem lehetett pontos. Kovács Mihály nemrégiben olyan szorítót szerkesztett, melynek segítségével teljesen lerögzítheti a lemezt. Ezzel lényegesen meggyorsított ta a termelést és az eddigi 120 százalékos teljesítményei 14§ százalékra emelte.

A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozói a termelés állandó fokozása mellett szívós harcot folytatnak a selejt csökkentése érdekében is. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy selejtjüket a lehető legaJacsonyabbra csökkentik és az eddigi selej tes árut más munkák elkészítéséhez felhasználják. így például Körös János lakatos a kokszkályhák elkészítéséhez nagymennyiségű selejt és hul- Ladékanyagot használt fel. Kovács Bertalan az istálló vasaláshoz például 100 kiló huiladékväsat használt fel.

— Tudjuk, hogy a magunkét pazaroljuk ha pazarlunk — igy mondják az üzem dolgozói és mindent elkövetnek annak érdekében. hogy sikerre vigyék az anyagatkarékqssági mozgalmat- Dávid öljön és Bíró Sándor lakatosok újítással harcolnak az önköltség csökkentéséért, Eddig a lOOxTO-es ablkot 20 munkaóra alqlt végezték el, Mindketien el határozták, hogy ezt a munkát megfelelő szerszámok szerkesztősével és alkalmazásával meggyorsítják. A megmunkáláshoz szükséges szerszámokat mos[ gépierővel hajtják és igy 6 munkaórára csökkentették le 4 megmunkálás idejét. Dávid Ödön és Bíró Sándor lakatosok ezze] az eljárással évi 18.759 forint megtakarítási értek el. Lévai Mátyás ugyancsak a gépek Jó kihasználásával járul hozzá a többtermeléshez A vasrudakat most géppel vág. ja és az eddigi 40 folyóméter helyett 550 folyómétert vág naponta. Az üzem dolgozói látják eredményeiket s most elhatározták, hogy augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére az eddigi eredményeket még tovább is fokozni fogják. Valamennyien tudják, hogy ezzel jelentősen hozzájárulnak a felemelt ötéves terv végrehajtásához, a szociallz. mus építéséhez és a versenymozgalom sikeréhez.

Fcríoíleníteü raktárak Tárják az áj termést

Amiről mindenki beszél Dunavecsén

Országunk egész dolgozó népe nagy munkával készül a békearatásra. A dunavecsei járásban is kora reggeltől, késő estig népesek a földek. Szorgos ke. zek munkálják a földet- A 'jó növény, ápoláson keresztül jó aratást és jó csép. lést, jó begyűjtést biztosítanak a dolgozó parasztok.

Pártunk ebben a kérdésben is, mini mindenben szoros kapcsolatban van a tömegekkel. Meghallgatja a tömegek szavát, cge'tö szükségleteiket, tanítja a tömegeket és mozgósítják őket az aratás,. cséplés, begyűjtés, növényápolás maradéktalan elvégzésére — de egyben tanul is a tömegektől.

A békearatásban a kommunisták még jobban kiszélesítik kapcsolataikat a dolgozó parasztsággal. Ezért érünk el szép eredményeket ebben az évben is. T. Kovács János, dunavecsei dolgozó paraszt Is meggyőződök erről. Különösen a csütörtöki napon, mely nap felejthetetlen örömnap a számára. Ugyancsak Hegedűs László, dolgozó paraszt is örf'i, ha visszagondol a csütörtöki napia.

T. Kovács János ezen a napon sóskát szedett feleségével az országút mellett elterülő földjén. Sietett, hogy a nemzeti vállalattal kötött szerződésében hiány ne legyen. Sietett, hogy a dblgozók Du. napentelén minél előbb friss áruhoz jussanak. A zsákokat a müút szélére hordta fel, melybe friss sóska volt, hogy majd onnan rakja kocsira.

Nemsokára autózúgást hall.

Megszokott mozdulattal homlokához emelte kezét, hogy az erős napfényben tájékozódni tudjon. Majd figye’me újra a sóskával tömő t zsákok felé fordult.

Megszokott látvány ezen az úton a sok autó — gondolta magá. ban és tovább folytatta munkáját. De az autók közelebb érve, egyre lassítottak, majd megálltak,

T. Kovács János mindenre gondolt, csak arra nem, hogy ezen a délután beszélni fog népünk szeretett vezetőjével és tanítójával, Rákosi elvtárssal. Tőle a további munkájához szép útmutatást fog kapni.

Mikor meglátta az autóból kÜépö Rákosi elvtársat, hirtelen maga sem tudta megmagyarázni, hogy vájjon mit is érez. Csak azt érezte, hogy határtalan öröm tölti el öt feleségével együtt. A nagy örömből felocsúdva, rögtön körülfogták Rákosi elvtársat, aki barátságo. San üdvözölte őket. Rákosi elvtárs minden szavát nagy figyelemmel hallgatták. Meglátogatott bennünket, itt van köztünk, beszél velünk, tanulunk tőle, könnyebb lesz a munkánk, örömükben így gondolkodtak T. Kovács Jánosék és Hegedűs László. Rákosi elvtárs rögtön a munkáról érdeklődött. Megkérdezte, hova viszik a sóskát, majd megnézte Hegedűs Lászlő szőlőjét, aki éppen permetezett. Rákosi elvtárs rögtön észre, vette a peronoszpóra által okozott kárt. Megkérdezte, hogy elég-e a rézgálic. Majd meghallgatta Hegedűs László kérését, aki elmondotta, hogy a dolgozó parasztságnak a szölömunkákkal kap. csolatban az a problémája, hogy több rézgálicra lenne szükség. Mivel az esőzés alatt a peronoszpóra elszaporodott.

Rákosi elvtdrs ■tanácsokat is adott. — Ajánlotta Hegedűs Lászlónak a vasgálic és meszes víz. használatát. Kilátásba helyezte, hogy a dolgozó parasztok, akik leszerződtek szőlőre, valószínűleg 10 kilogrammot fognak kapni permetezésre. Majd megkérdezto a dolgozó parasztokat, hogy milyen termést várnak, mirq Hegedűs László kijelentette, hogy 10—11 mázsás termésre számítanak. A terméssel nagyon meg vannak elégedve, mert ilyen szép termésre mos. tanában nem is emlékeznek.

* Nagyon boldogok vagyunk, mondották a dolgozó parasztok. Rákosi elvtárs, miután elbeszélgetett a dolgozó parasz. tokkal, melegen elbúcsúzott tőlük és továbbindult az ország többi részére, a dolgozó parasztok közé, a dolgozó nép közé.

T. Kovács János pedig Hegedűs Lászlóval együtt boldogan mesélte az. nap este a szomszédoknak, ismerősöknek, az egész faluban nagy örömét. Id. T. kovács János büszkén mondja mindenkinek, a nép fiával, miközülünk va. lóval, igazi emberrel beszéltünk ma. Rákosi elvtárs ismeri a mi problémáinkat, meghallgatja kérésünket, megkönnyíti munkán, kát, tanít bennünket.

T. Kovács János mindenkinek elmondja: bizony a múltban az urak még azt sem tudták megállapítani, hogy búza, vagy rozs van.e elöltük. Rákosi elvtárs pedig rögtön megismerte a szőlő betegségét, a szőlőfajtákat, termelési kérdéseket. Ismeri a mi problémáinkat.

Még aznap este a Pártban taggyűlés volt, melyen a minisztertanács határo. zatát kokrét feladatokkal szabta meg a dunavecsei taggyűlés. A taggyűlés előtt sokkal hamarabb gyülekezett a tagság, mint eddig. A kapuban mindenki arról beszélt, ami ma Dunavecsén történt, Rákosi elvtárs látogatásáról folyt a szó.

A taggyűlésen a titkár elvtárs beszámolója után több hozzászólás volt, melyek közül Csicsova elvtárs, dolgozó parasz. megállapította, hogy a mai nap döntő jelentőségű a dunavecsei dolgozó parasztok életében, mert Rákosi elvtárs eljött megnézni, hogyan dolgozunk mi, Dunavecsén. „Én megfogadom, hogy a mai naptól kezdve még nagyobb lendülettel, még nagyobb odaaadással fogom végezni termelési munkámat és mint kommunista, példát fogok mutatni a község dolgozó lakosságának. Minden párttag tartsa kötelességének a kommunista példamutatást és mutassuk meg közösen azt, hogy szép eredményeket fogunk elérni és úgy fogunk összeforrni a dolgozó parasztsággal, dolgozni a nép. pel, mint Rákosi elvtárs, aki lemegy a nép közé, segíti a dolgozó néped munkájában útmutatásaival és meghallgtja és orvosolja a dolgozó nép kívánságát-’’.

Pados elvtárs, dunapentelei munkás felszólalásában kihangsúlyozta: „a Párt vezetésével épül Dunapentele, a Párt vezetésével fogunk hozzá a békearatás, hoz is. Dunavecse dolgozó parasztsága láthatja azt Rákosi elvtárs látogatásából, hogy a Párt figyelme és gondoskodása mindenhová kiterjed. Minden kommunista tanuljon Rákosi elvtárs példamutatásából.”