Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-26 / 146. szám
deliében gondoskodjék a raktárfejlesztési terv végrehajtásáról ts a raktárjavitásoknak augusz. tus 1-ével történő befejezéséről; b) az élelmezési miniszter gondoskodjék a meglévő terményraktárak leggazdaságosabb kihasználásáról. Július 5-ig meg kell állapítani a szükségraktárak pontos kataszterét és július hó 20-ig a szükségraktárakat terménytárolásra alkalmassá kell tenni; c) az állami gazdaságok, valamint termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok — szükség esetén — beadásra kerülő terményeiket a begyűjtő vállalatok diszpozíciójának kiadásáig saját raktáraikban tárolják. 6. Az élelmezési és a közlekedésügyi miniszter gondoskodjék a termányszállítások zavartalan biztosításáról. Ennek érdekében : a) az élelmezési miniszter július hó 1-ig állapítsa meg a szállítási csúcsforgalom időszakára a napi kocEiszijkségletet és annak biztosításáról a közlekedésügyi miniszter gondoskodjék; b) az élelmezési miniszter a közlekedési miniszterrel egyetértésben vegye igénybe a közúti-, vizi szállítási eszközöket és az élelmezési miniszter fokozottabb mértékben szervezze meg a tengelyen történő szállításokat; te) az éleJlmezksi miniszter, a közlekedési miniszter, valamint a SZÖVOSZ bevonásával július hő 1-ig készítsen tervet a vasárnapi, valamint az éjjeli beás kirakásokra. 7. A minisztertanács felkéri a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetét, hogy nyújt, son segítséget a szállításokhoz és raktározáshoz szükségei? munkaerő biztosításában. Tudatosítsa a szakmai dolgozók között a he- és kirakások meggyorsításának népgazdasági jelentőségét. A terménybegyüjtésnek döntő jelentősége van az egész ország gazdasági életére, népgazdasági tervünk teljesítésére. — Ezért a minisztertanács felhívja a térménybegyüjtés terén tevékenykedő állatni- és társadalmi szervek dolgozóit, hogy munkát és fáradságot nem kímélve, a begyűjtési tervek teljesítésével és túlteljesítésével a kitűzött határidőkre biztosítsák a begyűjtés teljes sikerét, A begyűjtés terén előttünk állő nagy feladatok teljesítése, állami szerveink jó munkája mellett dolgozó parasztságunk kötelessége. Nemes versengéssel a minél jobb eredményért, — váltsuk valóra a begyűjtés fő jelszavát: „...Cséplőgéptől a begyüjtöhelyre!...” Minden dolgozó paraszt, hazájának minden hü fia legyen tu dalában annak, hogy a begyűjtési tervek pontos teljesítésével védelmezi a békét, növelj uéptjnk jólétét és erősíti népköztársasá gunk szilárd alapját — a munkás paraszt szövetséget. DOBI ISTVÁN, a minisztertanács cinölte. Döbbenetes Inlneikről vallottak a ÖSSffiCesIí í*VÖk a Orosz-per második napján * A tárgyalás második napján erőnek cir. pongrácz Alajos váulotiat hallgajta ki a bíróság. Az elnök kérueseie r-Ougrácz Aiajoa közölte, hogy a vádat megérette. Ölti tanácsc.nök: Bűnösnek érzi rnagáj? Porgricz: Bűnösnek érzem maga. m. ’Elnök: Mi az ön eredeti foglalkozása? Pongrác:: Gimnáziumi tanár. Elnök: 1940. elölt csak lant* fással foglalkozott? Pongrácz: Csak tanítással. Elnök: Hogyan került kapcsolatba a horthysta vezérkari főnökség hírszerző osztályával? Pongrácz: 1939.ben behívót kaptam. Jelentkezésemkor tudtam meg, hogy dr. Egri Gyula tar alékos százados tanár kollégápi ajánlására kerültem be a vezérkari főnökség hírszerző osztályára. Elnök: Tehát ön hírszerző tiszj lett a vezérkari főnökségnél. Pongrácz: Igen: Elnök: Mielőtt felvették az amerikai követségre, közölte, hogy a Horthy-rendszer vezérkari főnökségének hírszerző tisztje volt? Pongrácz; Reveynek erről említést tettem. i, Amikor pedig felvételemre került sor, egy kérdőívet töltöttem ki. Ezen a kérdőíven feltüntettem katonai A cisztercita rend volt 3 bankérdekeltségeirol Ezután megkezdték Endrédy .Vendel vádion kihallgatását En. rirédy Vendel közölte, hogy a vádat megértette. É nük: Bűnösnek érzi magái? Endrédy: Igen, bűnösnek érzem magam-A tanácselnök ezután felszóliic»tia a vádlottal, hogy beszéljen a ciszterciek felszabadulás clőfi vagyoni helyzetéről Elnök: Mennyi vol[ összesen a földbirtokuk? Endrédy: összesen 40-000 katasztrális hold volt az egész te. szolgálatomat és azt is, hegy a vezérkari főnökség II. osztályán teljesítettem szolgálatot. Elnök: ön küzve;]en kapcsolatba került az amerikai követség katonai osztályával is? Pongrácz: Igen. Elnök: Mi mődon ju;ot[ a kémadatok birtokába? Pongrácz: A kémadatokat rész, bea a követségre bejáró szemé, lyek.ől kaptam, részben ismerő, seimiől, barátaim.ól ballonom, Vészben pedig apját megegye? lésem alapján szerzett adatokat juttattam el feletteseimnek, illetve a követség politikai és katonai osztályának. Elnök: Tehát ön, mint volt képzett hírszerző |isz(, szabály, szerű megfigyeléseket, hírgyiijtést is végzett? Pongrácz: Igen, végez[cm. Pongrácz ezuján elmondotta, hogy az amerikaiak 1949. júniusában utasították az illegális szervezkedést, hogy Grősz érsek adjon írásbeli nyilatkozatot. A nyilatkozat fogalmazványát Gyomlai bevitte a követségre és megkérte Pongráczot, hogy gépelje le. Ezt a fogalmazványt 1950. július 5-i kelettel a követség papírján, két példányban legépelte. árairól, földbirtokairól, vall Endrédy Vendel tiszt« jövedelme aranypengöben? Erdrédy: Egymillió 200 ezernek gondplom az évi átlagos jövedelmet. Elnök: A háború óta, az 1940-cs évek óta ez ugyebár megemelkedett ? Endrédy: Igen, A iegna gyobb jövedelmünk becslésem szerint körülbelül 3 millió aranypengő volt. A cisztercita nagybirtok cselédeinek évi állagban 800 ezer pengőt adoli be a rend kiadásainak fedezésére. Elnök: Ki ellenőriz!© ennek az előszállás! uradalomnak a viszo nyai| a romi részéről? Endrédy: A birtokot én ellen, őriztem, tevénkén■ egyszer végigjárjam és Hagyú-Ivovács Gyua munkájával mindig te’jes mérték ben meg voltam elégedve, Epdrédy rendszeres kcmjelentése az amerikai követségnek E'nük: Az amerikai követség vonalán is adott jelanléseket, bír- és adatközléseké;? Endrédy: Ad am. Ithnök: ön a flor'by rerp-zerben is szqlgá||ajQtt ki ilyen bizalmas adatokat külföldi követségeknek vggy ezt csajt a felszabadulás Után tette? Endrédy: Csak a felszabadulás u,án. Endrédy ezután a Papp Ervin féle szervezkedéssel való kapcsolatáról vallott. Papp Ervin a Keresztény Néppárt nevű Illegális szervezkedést, vezette, amely mint Endrédy mondotta, „buzdításomra rendszeresen előállított és tér. feszített demokráciaellenes, uszító hangú röpiratokai“. Endrédy ezután elmondotta, hogy Papp Ervin rendszeresen bemu|a|ta az illegális saj ó'ermékeket, amelyek -erjesztésére aző csoportja vállalkozott. Először az .üzenet“ című illegális lapot ad. iák kj, amelynek lefoglalt első számát a tanácselnök, miii( bűn, jele.) felmutana. A röpcédulák — Endrédy vaj, lomásának szavaival — „kifejezeit ellenállásra, szabotázsra, terrorakciókra szóló felhívásokat tar, {almoztak0||i tanácselnök felmuialla a röpcédulák fotókópiáját. Zsúfolt, vizes cselédlakások, magas csecsemőhalandóság, rendkívül fületszörnyű nyomora sacsony napszám Milliókat keresett a háborún a cisztercita rend Elnök: És az egész vagyonnak az iparba, nagyiparba fektelett részvényekének és földbirtoknak az ér|éke összesen mennyi vol;? Endrédy: Ez az érték a háború alatt elérte a 40 millió aranypengőt. Ennek körülbelül háromnegyedrésze volt a földbirtok- és negyedrésze volt egyéb ipari érdekeltség. Elnök: A háború kitörésekor körülbelül mennyi vol* a ren(I Elnök: Mondja meg kérem, milyen viszonyok között ólt a cse. lédség a Hagyó-Kováca Gyula állal vezetett 30.000 holdas ciszterci nagybirtokon ? Endrédy: Elismerem, hogy e’ő, szállási uradalmunkban, amelyet körülbelül 20 éven keresztül Hagyó Kovács Gyu'a jószágkormány zó vezeteti, a cselédség igen rossz viszonyok között él). Évi pénzjövedelmiik 40 pengő vo,l- Eoyegg szobában 5—G személy lakott. Kultúrához, tanú ás. hoz nem juthattak. Ugyanakkor az előszállási birtok az előszállást ciszteri birtokon Itagyó-KovácS: 1924-ben vettem át az uradalom önálló ve. zetését. A cselédséget kemény kézben tartottuk. A harmincas években bérmozgalom is volt az aratáskor, mert rendkívül alacsonyra szabtam a napszámbért: lélen egy pengő volt, nyáron pe. dig 1.20, vadászaton 80 fillér. A bérmozgalom szervezőinek kül» döttsége felkeresett és 20 száza, lékos béremelést kért. Én kiutasítottam őket. Elnök: Milyenek voltak a la. közviszonyok ezen a birtokon? Hagyó-Kovács: A lakások túlnyomó - többsége a 19. században épülf. A falakat vályogból, szigetelés nélkül építették, tehát vizenyősek is voltak. Minden két családnak volt egy szobája, kamrája és közös konyhája. Elnök: Es ezek mind nagy gyermeklétszámú családok voltak?. Hagyó-Kovács: Voltak nyolc, tagú családok. Ezek úgy segítettek magukon, hogy a családfő, vagy az idősebb gyermek kiment az istállóba aludni. Az egészségügyi viszonyok rosszak voltak, a tbc.megbetegedés gyakran fordult elő. Az Ja42.es úgynevezett tüdőszűrő vizsgálaton a gyermekek túlnyomó több. séga ibo-feriözést mutatott. Baj volt a csecsemőhalandóság te. rén is. Én lúltam, hogy ezen tudnék segíteni szülőotthonnal, de nem vőjt az egész uradalom területén egyetlen szülőotthon sem. Elnök: Ugyanakkor milliókat fek.|ttek banktőkébe, bankrészvényeket és ipari részvényeket vettek. Hagyő.Kovács: 1940-töl kezdve ez így volf. Elnök: Most nézzük, hogy mi volt a cselédek jövedelme? Mii kaptak pengőben? Hagyó-Kovács: Készpénzben nem kapott többet a icijes kom, menciós cseléd 40 pengőnél egy teljes esztendőre. Szóval negyedévenként 10—10 pengőt. Elnök: Voltak-e önöknél olyanok, akik fáikommenclót vagy uegyedkommenciót ktapfak? Hagyő.Kovács: Hogyne kérem. A nősök kaptak teljes kommenoiőt. Elnöki Hogyan bántak önök a beosztottjaikkal? Az intézők a cselédekkel dyrva hanggá beszéllek, ütlegelték őket? Hagyó-Kovács: Magam is rnegpofoztam három cselédet, Gazdatisztjeim is durván, go, rombán bánlak velük. Én erről tud'am és helybenhagytam czl. Elnök: A munkaidő mennyi eléig tartott? Hagyó-Kovács: Látás‘ól-vaku_ ásig. Ez annyit jelent, hogy nyáron hajnali 3 őrá 1 ól este 0—10 óráig. Elnök: Ennek a 30 ezer holdas nagybirtoknak egyetlen szülöpp. hona sem volt? Az imént Sándor András könyvéből idéztük, hogy száz csecsemő közül 16 meghalt. Hagyó.Kovács: Nem volj szü'őoithon, magas volt a csecsemőhalálozás. Bűnbarlang a gellérthegyi sziklakápolnában Ezután Cseltár István vádlott kihallgatása következett. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Csellár: Igenis, bűnösnek ér. zem magam, Csellár a magyarországi pálosrendnek volt a tartományfönöke. A rendbpn, mint Csellár mondotta, üzemtulajdonosok, földbirtokosok, hortysta közélett előkelőségek, így többek között a hírhedt nyilas államtitkár, Endre László bírtak befolyás, sah Csellár: A gellérthegyi sziklakápolnában rendszeresen tartottunk Ot|ó miséket, a nyilaséra alatt pedig Szálusi.miséket, amelyekre egyenruhás nyilas csoportok is jártak. A rend felhasználta a vállár sos hívők hiszékenységét pallti, kai tüntetésekre é3 az ájtatos. Ságokat anyagi haszonszerzésre, üzlet biztosítására ig. Már a fel. szabadulás elötf is volt egy ilyen akciónk. A Normafánál létesítendő kápolna építésének ürügye alatt gyűjtést rendeztünk. Elnök: Nagyobb öszegek foly. tak be? Csellár: Jelentős összeg folyt be. Elnök felépítették a kápolnát? Csellár: a kápolnát nem építettük fel, hanem borüzletet bonyolítottunk le, Csellár: a rend tagjai erkölcstelen üzleti manipulációkat folytattak, Elnök: Néhányat tessék felső, rolni. Csellár: A rendnek kopsnigja volt a Havas.utcában, ip, Buda. pesten. Ezt a kocsmjU a pálqs. rend volt vezetője, elődöm" ZcmbruZsky Mihály, egyik barátnőjének, Zács Erzsébetnek ajándékozta szerelme viszonzásaként. Elnök: A rend kocsmáját? Csellár: A rend kocsmáját. Vezér-Wiesel pálosrentli szerzetes vallqmása a szovjet katonák meggyilkolásáról Elnök: Bűnösnek érzi magát? Vezér-Wiesel: Igen, én bűnös vagyok, Elnök: Miben érzi magát bűnösnek? Vezér-Wiesel: Asért vagypk bűnös, mert 1944. őszén, amikor a Szovjet Hadsereg bevonult Bálosszentkútra, én egy úgynevezett polgárőrséget szerveznem és vezettem. Ez a polgárőrség az én utasításomra megölt körük belül harminc szovjet katonát. Egy szovjet katonát éu magam ölteni inog. Ezután Vezér-Wiesel elmondotta, hogy a Szovjet Hadsereg bevonulása után PálosszsnU-iú on „polgárőrség" címmel 25-30 tagból álló terrorktilönltményt szervezett. Elnök; Milyen célt tűzött ki eléjük? Vezér Wiesel: Minél tpbb szovjet katonát kell megölni. Állandóan erre utasítottam őket és, megparancsoltam, hogy ezekről a gyilkosságokról számoljanak be nekem. Mint pop is igyekeztem felhasználni errs a célra a templomot. 4 szószéken állandóan uszítpPam és lazítottam szovjet katonák ellen. Dicséret és egyházi előléptetés a gyilkosságokért Elnök: A pálosrend vehetői tudtak az ön gyilkosságairól? Vezér-Wiesel: A pálosrend vezetőinek én rendszerint beszámoltam gyilkosságaimról. Először páter Besnyö Gyulának, majd a provinciálisnak, Csellárnak. Ebben az évben a magyarországi páiosok mind tudomást szereztek az én pálosszeutkúti bűneimről. Elnök: Ezt úgy terjesztették, mint pálosrendi dicsőséget? Vezár-Wiesel: Igen. Vezér-Wiesel; „Mini pap, nagyon bűnös és erkölcstelen életet éltem“ Elnök: Az egyházi személye ken kívül világi személyeit segítek ek-e önnek bujkálásában? Vezér-Wieeel: Igen, az egyházi személyeken kivül rejtegettek engem a szeretőim is. Elnök: Szeretői? Vezér-Wiesel: Igen. En, mint pap nagyon bűnös és erkölcstelen életet éltem. A gyilkosságok jutalma: különleges, névre szóló pápai áldás Elnök: Elég, erről már nem beszélünk többet, ön 1950. januárjában még bujkált? Vezér-Wiesel: Igen. Elnök: Kapott ön ezidöben valami okmányt? Vezér-Wiesel: 1950‘ben kaptam a pápától egy külön áldást. Elnök: Erről okiratot szoktak kiállítani? Vezér-Wiesel: Igen. A pápai áldás az én nevemre szólt, páter Vezér Ferenc nevére. Az elnök ezután berekeszcette a tárgyalást. Folytatását hétfőn reggel fél 9 órára tüzie ki.
