Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-17 / 112. szám

nalnalt mintegy kétszeresét kell plérnie

G. §.

A gyáriparban és az építőiparban az ötéves tervidőszak folyamán az eredetileg elöirány. zott 480.000 helyett 650.000 ÚJ munkaerőt kell munkába állítani, köztük mintegy 45.000 mü. szaki munkaerőt. Az ötéves térv munkaerőszükségletét el. sösoiban a mezőgazdaság gépe. sítése révén felszabaduló dolgozók, az ifjúság és a nők soraiból kell biztosítani

(1) A bányászati termelés értékének 1054-ben, Vlz eredeti öt éves tervben előirányzott 55.2 százalék helyett 142 százalék, kai kell meghaladnia az 1049. évi termelés értékét.

(2) A széntermelésnek 1954- ben nemcsak az évi fütő .nyag- szükségletet kell fedeznie, ha. nem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell biztosítania. Ezért a termelést az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben, az eredetilog előirányzott 18,5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kell növelni.

(3) A bányászat termelésé, nck növekedését az eredetileg előirányzott kétmilliárd-négy- százhatvanötmillió forint beruházása helyett négymilliárd- nyolcszázmillió forint beruhá. zúss„l kell biztosítani,

9. §•

(1) A kohászati ipar termeié, sének az ötéves terv időszaké, ban az eredetileg előirányzott 95 százalékos növekedés helyett 162 százalékos emelkedést kell elérnie.

(2) A Dunai Vasmű üzembe, helyezése, a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása és egyéb rerdszabályok révén vaskohászatunknak 1954.ben a magyar népgazdaság ellátását hazai tér. melésü vass.il teljes egészében biztosítania kell.

(3) Az acélnyers vas termeié, sének az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954.re 1,280.000 tonnára, az acéltermelésnek pedig 860.000 tonnáról 2,200.000 tonnára keli emelkednie.

(4) A kohászati termelés omelkedésére az eredetileg előirányzott 3 milliárd 998 millió forint helyett 7 milliárd 130 mii. lió forintot kell beruházni.

10. §

(1) A gépgyártás gyors fejlődésének elsősorban biztosítania kell az alapanyagtermelő Ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, vala. mint az exportcélokra szolgáló gépek gyártásának jelentős növelését. A gépipar termelésének öt év alatt az eredetileg elő. irányzott 125 százalék helyett 390 százalékkal kell emelkednie.

(2) A gépipar fejlesztésére a tervidőszakban az eredetileg elő. irányzott 5 milliárd 150 millió forint helyett 7 milliárd forint összegű beruházást kell fordítani Ebből a nehézgépipar terme, lésének emelésére az eredetileg előirányzott 4 milliárd 214 millió forint helyeit. 4 milliárd 480 millió forintot kell beruháznunk

H. §•

(1) A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégi, tésére az 1940. évi 2200 millió kilowattóra villamosenergiater. melést 1954-re az eredetileg előirányzott 42170 millió kilowatt, óra helyett 6050 millió kilowattórára kell felemelni.

(2) Ennek érdekében az erőmüvek teljesítőképességét 584 ozer kilowattal kell növelni, ,az eredetileg előirányzott három, milliárd 285 millió forint értékű beruházás helyett ötmilliárd 470 millió forint értéket kell beruháznunk,

12. §.

[(1) Az épitöanyagipar termcA nemzeti jövedelem érléké. nek 1954-ben el .kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230 százalékát, az ereden ötéves tervben előirányzott 163 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelemben az Ipar részesedése az építőiparral együtt, az 1949. évi 51.1 százalékról 1954. ben — az eredeti ötéves tervben előirányzott 58 7 százalék he. lyett — 64 százalékra emel. kedik.

7- §•

előirányzott 114.5 százalék be. lyett 306 százalékkal kell emelkednie.

(2) A tervben előirányzott hatalmas építkezések biztosításáig 1954.ben 1420 millió darab téglát és 2,100.000 tonna cementet kell termelni.

(3) A termelési előirányzat teljesítésének biztosítására az építöanyagiparban az eredetileg előirányzott 618 millió helyett kétmilliárd 716 millió forintot kell beruházni.

13. §.

(1) A vegyipar termelését —• j.z ötéves terv idején — az ere detileg előirányzott 138 százalék helyett 273 százalékkal kell növelni

(2) Á termelés emelésére a vegyiparban az eredetileg elő. irányzott 1 milliárd 934 millió forint helyett 4 milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell végrehajtani.

14. §.

(1) A textilipar termelését öt év alatt az eredetileg elöirány. zott 52 százalék helyett 92 szá. Zalákkal kell emelni.

(2) Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez ké. pest 97 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kö. töttárut kell előállítani.

15- §.

(1) A dolgozók igényeinek fokozott mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyipar, rá kell fejleszteni és biztosítani kell, hogy a ruházati nagyipar termelése a tervidőszak alatt, az eredetileg előirányzott 250 szá. zalék helyett 750 százalékkal növekedjék.

(2) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítését az eredetileg előirányzott 119 millió forint ériékü beruházás helyett, 262 millió forint értékű beruhá, zással kell elősegíteni.

16. §.

(1) A faipar termelésének öt

év alatt az eredetileg előirányzott 78.4 százalék helyett 220 százalékkal kell emelkednie.

(2) A termelés növekedésének előmozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 78 millió forint helyett 103 millió forintot kell beruházni.

17. §.

(1) A papír- és nyomdaipar termelését az ötéves terv idején az eredetileg előirányzott 56 százalék helyett, 116 százalékkal kell növelni.

(2) A termelés emelése érdekében a papir- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 165.2 millió forint helyett. 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruházni.

18. §.

A kis vállalatok összevonása és szakosítása révén az élelmezési iparnak át kell alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelmezési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal kell emelkednie.

19. §.

A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re 2 milliárd 885 millióra^ a kisipari

termelőszövetkezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról 2 milliárd 320 millióra kell emelni.

20. §.

(1) Az építőiparnak a tervidö. szak alatt az eredetileg elöirány. zott 21.3 milliárd helyett 45 mii. liárd forint értékű építkezést kell végrehajtania. Az építőipar termelési értékét ezzel öt év alatt az eredetileg előirányzott 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni.

(2) Az előirányzott termelési értékből a magasépítőipamak 31.3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania.

(3) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében

meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyiparrá átalakítását, az építkezés nagyfokú gépesítése, gyorsított építkezési módszerek széleskörű alkalmazása, előregyártott épületelemek felhasználása útján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentését.

(4) A termelési előirányzat teljesítését az építő:orrban, az eredetileg előirányzott 864 millió forint helyett 3 milliárd 23 mii lió forint értékű beruházással kell elősegíteni. Az építőipar összes beruházásjiiból a gépesítési terv megvalósítására 2 milliárd 243 millió forintot kell fordítani.

21. §.

(1) Az Ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett 341 új ipari üzemet kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasmüvet, az Inotai Alumínium-kombinátot, két nagy vegyipari kombinátot, két új villamosmotor-gyárat. új kazángyárat, új transzformátor-gyá. rat, új golyóscsapágy-gyárat",

több erőmüvet, a Váci Cementgyárat, a Kaposvári Fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet, új szalmacellu'őze-gyárat, több tejüzemet, hütőházat és egyéb nagy létesítményeket.

(2) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos jelentőségű beruházások lehető legrövidebb idő alatt való megvalósítására kell összpontosítani.

(3) Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen el kell érni, hogy a nehézipar termelésének részesedése az egész gyáripari tér. melésben az 1949. évi 49.1 szá. Zalákról 1954-re 59 százalékra emelkedjék. A gépipari termelés részesedésének az egész gyáripari termelésből 20.7 százalékról 35 százalékra kell növekednie.

(4) a végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek — Szeged. Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Ma. kó, Szolnok, Kecskemét, Kapos, vár, Zalaegerszeg, Esztergom, Kalocsa, Eger, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza. Gyöngyös, Szekszárd — mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot cs Várpalotát.

22. §.

(1) Az iparban a munka termelékenységének 92 százalékos növelésére vonatkozó előirányzat végrehajtását a munkaverseny, és Sztahanov.mozgalom to. vábbfejlesztésével, a munkások szakképzettségének emelésével, a nagy munkaigényü termelési folyamatok jelentős gépesítésével, a korszerű gyártási módszerek alkalmazásával ég a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani.

(2) Az ipari termékekre vonatkozó 25 százalékos önkölt- segcsökkentési terv. teljesítése

céljából meg kell valósítani a fokozott anyagtakarékosságot, a termelőberendezések jobb kihasználását, az ipari vállalatok költségeinek állandó csökkenté, sét és biztosítani kell, hogy a munka termelékenységének növekedése felülmúlja az átlagmunkabérek növekedését.

])) Mozó'gaztlasá«;

23. §.

(1) Meg kell gyorsítani a me. zögazdaság elmaradottságának felszámolását. Ennek érdekében fokozott segítséget kell nyújtani az állami gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes tár- su’ásán alapuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben kell a mezőgazdasági gépállomásokat nagyteljesítményű gépekkel ellátni, a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a mezőgazdasági munka gépesítésének fokát.

(2) Fokozni kell a talajerő pótlását — elsősorban a mütrá. gya és természetes trágya használásának növelésével —, széles körben alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termelt, új ipari növények termelését kell kikísérletezni és meghonosítani, legalább 500 községben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füvesvetésforgő rendszerét.

(3) Emelni kell a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számát, fel kell javítani a tenyészállatállományt s ki kell szélesíteni a takarmány- növények vetésterületét.

(4) Folyó- és állóvizek szabá. lyozásával. az öntözéses gazdálkodás nagymértékű klterjeszté. sével, szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egyéb intézkedésekkel a terv időszakában elő kell készíteni, szem előtt tartva a Szovjetunió példáját, a természet átalakításának nagy művét.

(5) Az állami mezőgazdasági üzemeket az ötéves terv időszakában- mintaüzemekké kell fejleszteni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájáruljanak a nem őstermelő lakosságnak hússal, zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel é3 liszttel való ellátásához. Az állami gaz. daságoknak kell főként ellát- niok a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísérletezés alapjául kell szolgálniok.

24. §.

(1) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátásával el kell érni, hogy 1954- ben országunk szántóföldi te. rületén a mélyszántás 90 százalékát, a tarlóhántás 83 százalékát. az aratás 50 százalékát, a burgonyakiszedés 50 százalékát, a cukorrépakiszedés 43 százaié, kát, a kapálás 30 százalékát géppel végezzék.

(2) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítőképességét, vonóhoroglóeröben kifejezve, az 1949. évi 69.271 lóerőről 1954. év végére 334.637 lőerőre kell növelni. A traktorok számának növelése mellett adni kell a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17.320 új traktorekét, 11.300 traktortár. csát,* 6800 kultivátort, 5300 traktoros vetögépet, 860 burgonya- ültetögépet, 1820 szelektort, 9060 kévekötö.aratógépet és 2600 arató-cséplőgépet.

25. §.

A termőföld talajerejének pót- lására az egy kát. holdra jutó mütrágyamennyiséget az állami gazdaságokban az 1949. évi 104.5 kilóról 1954-re 156 kilóra, országos átlagban pedig 12 kilóról az

II. fejezet

A termelés és a beruházások terve

A) Ipar

8. §.

lésének öjjR alatt aá

eredetileg tervezett 54 kiló helyett 73 kilóra kell emelni,

2G. §.

A tervidőszakban az öntözött területet, az eredetileg előirányzott 118.000 kát. hold helyett

324.000 kát. holddal kell növel ni.

27. §.

A gépesítés, a fokozott talaj- eröpótlás. a növény nemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kát. holdan. ként! termésátlaga az állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 mázsáról 9.7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 mázsáról 17 mázsára, országos átlagban 8.5 mázsáról 13.5 mázsára, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos átlagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a cukor, répáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázsára, országos átlagban 68.7 mázsáról 132 mázsára, a lucemaszénáé pedig az állami gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban 21.3 mázsáról 26.5 mázsára emelkedjék.

28. §.

(1) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni és meghonosítani.

(2) A textilipari nyersanyag, szükséglet mind nagyobb mértékben hazai nyersanyagokból való kielégítése érdekében a gyapot vetésterületét az 1949. évi 600 kát. holdról 1954-re az eredetileg előirányzott 100.000 kát. hold helyett 200.000 kát. holdra kell emelni.

(3) Be kell vezetni a hamvas gumlpitypang, a textilipart i nyersanyagot biztosító kenői,, valamint az olaj- és édesipart i nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését.

29. §.

(1) Biztosítani kell az állat-,' tenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését. A számosállat sűrűségét 100 kát. hold szántóra számítva az állami gazdaságoknál az 1949. évi 14.4 darabról 1954-re 44 darabra, a termelőszövetkezeteknél pedig az 1949. évi 10.2 darabról 35 da- rabra kell növelni.

(2) Az állatállományt ügy kell .

fejleszteni, hogy a szarvasmar.1 haállomány az 1949. évi 2 mii-' lióről 1954-re 2.4 millióra, a

sertésállomány 5-2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950.000. röl 2 millióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék.

(3) A tejhozamot tehenenként az állami gazdaságokban az

1949. évi 1900 literről 1954-re 3500 literre, országos átlagban az eredetileg előirányzott 20 százalék helyett az ötéves tervidőszak alatt 31 százalékkal kell fokozni. A juhonkénti átlagos gyapjúhozam emelésével és a juhállomány megnövekedésé, i vei az 1949. évi 3 millió-kilós gyapjútermést 1954-re 7 millió kilóra kell emelni.

(4) Az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takar, raányszüksóglet biztosítására a szál ásták ármányok vetésterületét az 1949. évi 922.000 kát holdról 1954-re 1,300.000 kát.

holdra kell növelni.

30. §.

(1) Az ötéves terv folyamán

a népgazdaság fokozott faanyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá kell tenni a tőkés rablógazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni az erdőgazdaság szocialista átszer. vezését. i

(2) 570.000 hold területen erdősíteni kell, ideértve a felújl- tatlan vágásterületek és az évi vágásterületek újraerdősítését is. Uj erdőt az eredeti ötéves tervben előirányzott 50.000 kát. hold helyett 80,000 kát. holdon kell telepíteni. A facsemeteszük. séglet biztosítására a facsemete, kertek területét 2600 kát. holdról 6600 kát. holdra kell növelni.