Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1951-05-17 / 112. szám
r. ... Ifi lit :J t.i H II i Illlt'l t L [t A DISZ megyei bizottságának felhívása a fiatalokhoz. — Megyénkben az MNDSZ felkészült a koreai gyermeksegélyezési akcióra, — A bugaepusztal ál. laml gazdaságban két újítással 63.000 forint megtakarítást értek el. 1951. május 17, csütörtök A begyűjtés az osztályharc fegyvere Alig másfél hónap- választ d' Megkezdődött az országgyűlés Ili ülésszaka szóló 1049, évi XXV. törvény mö. dositására vonatkozó törvényja. vaslatot. Törvényjavaslat az ötéves tervről szólő 1949, évi XXY. törvény módosításáról bennünket az ülj gazdasági év megkezdésétől. Megvizsgálva m 1950—51'es évben a begyülj' lés területén a második félévi tervtelljesílésünket, megálllatpít" hatjuk, hogy a ránkrótt feladó" tokát korántsem végeztük úgy, mint ahogyan Pártunk és nép~ köztársaságunk kormánya jogosan megkívánta. MegálLaipít' hatjuk, hogy begyűjtési terv— teljesítésünk során az osztály ellenséggel, & k-uláksággall szemben. nem éléggé folytattunk következetes harcot. Ezt igazolja, hogy megyénkben még mindig elég jelentős azoknak a kulá" tkoknak a száma, akik az ál" lám mal szembe ni kötelezette é- gühet nem teljesítették, a megtermelt gabonát elifeketézték s nem ritka esetben a kenyérgabonát állataikkal etették fel. Sőt ezen túlmenően dolgozó né" pünk elöl fedivásárollák a ke' myeret, hogy1 így mesterséges nehézségekkel 'pánikot keltsenek. Tanácsiaippa rá tusunk a kél* eégtelenül meglévő eredmények mellett a begyűjtés kérdésében jrtem tudta fokozni azt a lendü* ■letet, amóly dolgozó parasztságunk köteleze ttségteljesftéséniál ’a kenyérgabomabeadási verseny során megmutatkozott. Egyes 'tanácsainknál a kezdeti sikerek az osztályellenséggel szembeni éberséget etakiaUúl: s arra az íáliásipontna helyezkedtek, mint [például Tabd'iin, hogy ők .már mindent megtettek, már nincs be gylülj the tő termény. Dunaegy ‘jházán a tanács elnöke már nem Ids hajlandó foglalkozni a be* gyűjtéssel. Szakmarom is azon 'la íviélemiényen main a tanácséi* .■illőik!, hogy begyűjteni nem lehet már semmit. Az ilyen és ehhez hasonló álláspont jogo- !Ban háboirítja fel azokat a dől* 'gőzé piarasztokiat, akik kötele* tetts'égiüket .tübbszáz százalékra tiúlteljiesítették, mint Vida Jó* jz-seif, Maloti Lajos, Tóth Antal, ''Fekete Pál. Csaba József. 1. Taná'&saiplp.arátusunk a Párt Irányításával feladatát csak úgy tudja eredményesen megoldani, ha a Vida Józsefekre és Tóth Antalokra támaszkodik és ki* méletlen harcot folytat dolgozó népűnk legelvetemültebb ellen* gége, a kulák ellen. TamáCsiaip* iparátusunk a begyűjtésben mu' tatkozó lemaradás! a dolgozó nép széles rétegeire támaszkodva, ezen belüli a tanácstagok példamutatásával képes csak megoldani és így is keik hogy megoldja. Az 1951—52. évi begyűjtési tervünket a hátralékok maradéktalan teljesítésével alapozhatjuk niieT- Az úi begyűjtési rendelet igazságossága dolgozó parasztságunk megelégedését váltja ki. Nem ismeretlen megyénkben sóm, hogy a legjobb minőségű földieket a ku* iákok barácsolták össze, a dolgozók véres verejtékén. Ezt igazolja Foktő község pöldálj», ahol 58 kulák 21.0G2 aranyko* rónát érő földet bitorol, míg 735 kis- és köziíp'paraszt csupán 40.515 aranykorona értékű földdel rendelkezik. Az új begyűjtési rendelet igazságossága megnyilvánul abban, hogy * föld minőségét figyelembe véve, Foktő község 58 kuiákjának annyi a beadási kötel.zeltsége, mint 735 dolgozó paraszté. Ebből a példából is világosan áll előttünk, hogy az új begyűjtési rendeletben messzemenően ér* vényestül Pártunk parasztpoJi* tik/ájának alapija, a lenini hármas jelszó: „Támaszkodj a szegényparasztra, köss szoros szövetséget a közéípparaszttai és egy pillanatig sem szűnj meg kíméletlen harcot folytatni a killákkal szemben.“ Tanácsaink feladatukat az 1951—52. évi terv teljesítés so* rán csak úgy tudják nna'rad oktalanul végrehajtani, ha . éber figyelemmel kísérik a már most megindult tojásbeadás menetét és az államhatalom öklével kíméletlenül sújtsanak le .az olyan spekulánsokra, mint a kalocsai Walter Antállná kulákasszony, aki úgy akarja a tojásbeadást meggátolni, hogy a piacon felvásárolja a tojást és odahaza raktározza el. A beadási kötelezettség tel* j esi lés én él tanácstagjaink elsősorban tekintsék példaképnek Bátya község tanácstagját Velki Gyulát, aki öt holdja után már áprilisban száz százalékig teljesít ette to.jásbeadá- sát. Kalocsán Bozsó Ferenc 3 holdas tanácstag 150 százalékban teljesítette beadását tojásból. De .sorolhatnánk a példák sokaságát. > A békéért folytatott'harcban megelégedés töltheti el Vaskút, Kelebia és Kömpöc község dói* gozó parasztjait, mert ők már teljesítették második félévi tervüket. Ezt a példát követnie kell valamennyi községünknek, annál is inkább, mert az emlí* tett három község a jó munka elismeréséül kormányzatunk részéről megkapta a megérdemelt jutalmat. Járási .tanácsaink .a begyűjtés utolsó szakaszában és az új begyűjtés előkészítő szakaszában akkor végeznek jó munkát, ha szervező és irányító munkájukon keresztül az alsóbb ta* nácsok részére aktív segítsége! nyújtanak, ha a növényápolási munkákat időben maradéktalanul elvégzik és ezzel biztosítják az ígérkező jó termést. így segítik elő a pártkongresszus határozatának végrehajtását tgy biztosíthatunk fejlődő iparunk részére több mezőgazda- sági nyersanyagot, írv fűzhetjük szorosabbra a munkásparaszt szövetsége!. 1 Borbély Sándor. Az ötéves terv első évében, 1950-ben, népgazdaságunk, különösen iparunk, gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fellő, dött mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény érteimé ben kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb ütemű, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisz. tertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, s a szocialista munka, verseny, az újító és Sztalianov- mosgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind széle- sebbkörü alkalmazása s a Szov. jetunió állandó segítsége tette lehetővé. Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fej. lesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves nép- gazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950—54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amüyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény szá mól. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az ipari alapanyagok tér melésének a növekedése szocialista iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésével nem tart le. pést, s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar Igen gyors fejlődéséhez képest elmarad. Mindezekre tekintettel az országgyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosításai. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország Iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál na gyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani elsősorban a széntermelés, a vas. és acélipar, a gépgyártás, az alumínium, és a vegyipar, valamint a villamos- energiatermelés fejlesztését. A termelőeszközöket előállító Ipar. ágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kell a fogyasztási javakat előállító iparágak termelésének az eredeti ötéves tervben előírtnál lényege, sen gyorsabb növekedését is. Az 1949 évi XXV. törvényben előirt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, többszörösére kell növelni az öntözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, nagyobb ősz. szegeket kell biztosítani mező. gazdasági építkezésekre. Mim. ezek segítségével is elő kell moz. dítani a mezőgazdaság szociális. ta átalakítását, tovább kell nö vélni a mezőgazdaság terméskő. zamát, s ilymódon meg kell javítani a lakosság ellátását me. zőg a zd as ági termékekkel s a fo. gyasztási javakat termelő köny- nyüipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. A módosított ötéves terv meg. valósítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a * legkülönfélébb szakemberekben, fokozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális fel- emelkedését. A megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruhá. zások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kul. túrotthont, bölcsödét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves tervtörvényben meghatározott körön tül továb. Az ötéves terv alapvető feladatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirányzott 50.9 milliárd forint helyett 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba. 2, §. (1) A beruházásokra előirány. zott teljes összegből a gyáriparba 41 milliárd forintot (a ne. héziparba 37.5 milliárd forln. tot, a könnyűiparba és az élelmezési iparba 3.5 milliárd forintot), az építőiparba hárommii- liárd forintot, a mezőgazdaságba 11 milliárd forintot. a közlekedés fejlesztésére tíz- milliárd forintot, lakásépítésre, község, és városfejlesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot, a kereskedelem fejlesztésére egymilliárd forintot kell fordítani. (2) Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező előre nem látható beruházásokra ötmilli. árd forintot kell tartalékolni. bt városokat és községeket kell iparosítani, A módosított ötéves terv se. gttségével Magyarországot a vas és az acél országává, n gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk. A módosított ötéves terv megvalósításával népünk jobb. módúvá és boldogabbá, hazánk virágzó szociálisa országgá vá. llk. A módosított ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert népünk mii liós tömegeit összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt' ötéves terv sikeres megvalósítása a haza minden hü fiának saját érdeke és egyben a nemzet Ugye. A magyar népnek szilára alapja van ahhoz, hogy a fel. emelt ötéves terv feladatait si kerrel teljesítse. A Magyar Népköztársaság országgyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Pártja H. kon gresszusának kezdeményezését; az 1949. évi XXV. törvényt az alábbiak szerint módosítja: termelés 310 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 188.4 százalékkal szemben. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 380 százalékát, a könnyűiparé 245 százalékát éri el. (2) A mezőgazdasági terme, lés értékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 százalékát, az eredeti ötéves tervben előírt 142.2 százalékkal szemben, 4. §• (1) A munka termelékenysé gát a gyáriparban az 1949. évi szintről 1954-re az eredeti öt. éves tervben előirányzott őtven százalék helyett 92 százalékkal kell emelni. (2) Ugyanezen idő alatt a gyáripari termelés önköltségéi 25 százalékkal kell csökkenten^ 5. §. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt -a- az 1949. évihez képest — az eredeti ötéves tervben előirányzott 35 százalék helyett. átlagban 50 százalékkal kell emelkednie, s 3. §. (1) A népgazdaság fejleszté. sének eredményeként a gyár. I így 1954_ben a második világipar termelésének 1954-ben elI háborúelőtti átlagos életszínvo. I. fejezet Az ötéves terv fő feladatainak biztosítása J. §. kell érnie az 1949. évi gyáripari Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsa közben beterjesztette az ötéves tervről Kedden délelőtt az országgyü.j lés új ülésszakra ült össze, tjéről Ernő elvtárs államminiszter, a|
