Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-22 / 93. szám

NEMZETKÖZI SZEMLE AZ ELMÉLET HARCI FEGYVERCINK Takarékosság a felemelt ötéves terv megvalósííásáiiak fontos emelője Újabb hatalmas, döntő jelentő, ségíi győzelmet ünnepelnek a bé­kéért harcoló emberiség százmii. Ilói. A bíke szilárd védelmezője és zászlóvivője, a hatalmas Szov­jetunió, az április 17-én közzétett jelentés szerint, a háborúul ánl c ső ö.évcs tervét négy év és három hónap alatt, hala.más ered-' menyekkel, teljesítette. Ez a há : borúutáni ötéves terv teljesítésé­ről kiadóit je'entés nagyszerű pé - dája a békeharc élén álló szovjet nép békeakaraiának. é es fegyver ti békéért harcoló sokszázrniillók köziben a nemzetközi békeegyez- mény megkötését követelő harcá­ban Azok a számok, me­lyek érzékeltetik a terv teljesíté­sének gigantikus méreteit, meg­erősíti a sok'zázmiHiós békclá- burnak a békéimre győzelmébe veiéit hi.ét. Az újabb háborút elő­készítő imperialisták azl reméllek, hogy hosszú évtizedeket vesz igénybe, mire a Szovjetunió be- hcge-zil a háború által ütött sebe­kéi. De az eredmény azl mulatja, hogy csalódlak az új háborúra spe. ku utók, mert a Szovjetunió nem­csak hogy kevesebb, mint ^ és léi cv a ait hegesztette be sebeit, de ezalatt az idő alatt 73 száza­lékkal erősebb lelt ipara, mint Hit iOben, a háborút megelőző u u jó évben. Knock a uatatmas mcgcrOsO- (lésnek jegyében Indulnak harc­ba a világ békeszeretö népeinek milliói a Béke Viíágtanács ha'á- rozatána-k végrehajtására. A legutóbbi napok eseményei Is arról számoInak be, hogy világ szerte lendületet kapott a békéért vívott harc. Lengyelországban Krakkó vajdaságában 250.000 em­ber munkavállalásokkal támo­gatja a Béke Viíágtanács határo­zatát A román békeharcosok kö­rülbelül 1000 csoportja járja Buka­rest utcáit és házait. Albániában 2 nap alatt 636.187 ember írta alá a békeívet. Bulgáriában és a Mon­gol Népköztársaságban a napok­ban indul meg a harc az aláírás­gyűjtésért. Az olaszországi Cag- liariban, Velencében, Nápolyban és Palermúban a kikötőmunkások tömeggyűléseken harcolnak a bé­ke védelméért. Angliában Cardiff város békebizottsága a vpros dol­gozóinak támogatásával tiltako­zóit az angol kormánynál ameri­kai támaszpontoknak Angliában való építése ellea Nyugat-Német- ország Mecraue nevű városában 35 ezer dolgozó hatalmas béke­tüntetést rendezett és követelték Nyugat.Németország lefegyverzé­sét. Gclsenkirchenben 50 ezer fő­nyi tömeg tüntetett a béke meg­védése és a német egység helyre- állítása érdekében. Japánban is hatalmas méreteket ölt a küzde­lem a békcszerzó'dés létrehozá­sáért. Kinsu szigetén a bányászok eddig 4000 aláírást gyűjtöttek. Fukuóka tartományban 63.288 em­ber írta alá eddig a békeívet. In­diában is egyre szélesedik a bé_ kemozgalom. Bombay lakossága tömeggyüléseken követeli a béke. egyezmény megkötését. Asszam- bun 20 békebizotlság alakult, s eddig már 7000 aláírást gyűjtői­tek. Ez a világszerte egyre Italai- inasabb méretű, fejlődő békemoz. Kálóm érezteti íratását 11 Wall­street koreai bérgyilkosainak I07 vábbi szörnyű gaztetteiben Minél jobban erősödik világszerte a bé­kéért vívott harc, minél elszántab. ban harcolnak a bős koreai és kínai önkéntes csapatok az amerikai 15- megmésaárlók elien — annál job­ban, — a sarokbaszorított vad­állat kegyetlenségével fokozzák az ártatlan csecsemők, gyermekek és anyák, fiatalok és aggok vér­szomjas mészárlását. pak Hen En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kü ügyminisztere áp­rilis !5-én ismét eljuttatott az ENSZ közgyűlésének elnökéhez és a Biztonság, Tanács elnökéhez egy tiltakozó jegyzéket, mely részletesen felsorolja azokat a vadállati kegyetlenségeket, me­lyeket az USA-gengszIcrekésall- szinmanista hordák, emberi mivol­tukból kivetkőzött vadállatok el­követek. A jegyzék többek kö­zött felsorolja, hogy 1950. októ­ber elején Kengi lartomány Pha- jénj megye Koha nevű járásában a rendőrök e.fog.ai hat gyerme­ket, akik Kim ír Szénről szóló dalt énekellek. A gyermekeket I megölték, de előzőleg lemetszet­ték ajkukat és harapófogóval ki­lépték a nyelvüket, azu.án a gyer­mekek ho.ltestét kifektettek az ú ra, összeterelték a környező falvakból az összes gyerekeket és a holttestekre mulatva meg- fcnycgetlék őket, hogy így ölik meg őket is, ha Kim ír Szen-ről szó.ó dalt fogják énekelni. 1930, december 25-én például az ameri­kaiak és a iiszuimanisták letar. hizlalták Szó Do Dzo nevű ter­hes asszonyt, aki Kauoon tarlo- mányban Phengan megye Szómén I járásában Oktonnj nevű faluban akolt. Azért lariúZiallák le, mert térje beá 11 a néphadseregbe. Az asszonyt levegőztették, vígig, hurcolták a falun, majd szurouy- uyal agyonszúriák. Ezek és a többi számtalan hasonló vadállaü eset már oly nagy méreteket öt (ölt, hogy a dé.koreai ^nemzet- gyűlési“ körök is kéilytc eiiek voi- is% beismerni egyes eseteket, mint amelyekről George Barret, a Ncvv.York Times koreai tudósítója is beszámolt a kp április 11-i sza­mában, Ez az első eset, hogy az amerikai gengszterek és fasiszta zsoldosaik a nyilvánosság előtt is j kénytelenek beismerni a néppel szembeni állati kegyetlenségeiket. A háborús provokációk és gyil­kosságok sorozata nemcsak Ko teában, Vietnamban, hanem Euró­pában is folytatódik. Ezen a terű. leien a legnagyobb tevékenységet Tito és bandája fejti ki. Tito és bandája az amerikai imperialisták állal úgynevezett nyugati egye­sült fegyveres erők „emberanyag- tartalékának'’ neve alatt rohamo­san fejlesztik a fasiszta Tito-had. sereg újrufelfegyvcrzését. A bel­grádi söpredék alázatosan kéri a nyugati hatalmakat, hogy adjanak neki fegyvert. A francia Combat című lap egyenesen kimondja; „...Titénak az a forró kívánsága, hogy megkapja a szövetségesek által a Wehrmacht-tól zsákmányolt fegyverek egy résziét, melyek ha. talmas raktárakban még mindég Franciaországban vannak/' Addig, míg Tito és söpredéke fegyvere, kért esedezik szövetségeseinél, addig a koldusbotra jutott jugo­szláv parasztok milliói szenved­nek és éheznek. Tito az elavult fegyverekért elvonja a dolgozók szájából a kenyeret és azt több mint huszonöt tőkés országnak szállítja. Tito az imperialista ha­talmakkal kölött egyezmények értelmében már több évre eladta a jugoszláv mezőgazdaság termé­keit. Antun Novak, a prágai ju. goszláv követség volt tisztvise­lője, aki tiltakozásul a Tito-banda politikája ellen, otthagyta állását és menedékjogot kért a csehszlo­vák kormánytól, egy sajtóérte­kezleten kije enteile: „Jugoszlávia népe tisztában van azzal, hogy a Tito.banda azért fegyverkezik, hogy fenntartsa a véres uralmát, a jugoszláv nép egyre növekvő haragjával szemben és hogy az imperialisták zsoldjában felké­szüljön a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló agresszióra.'* Kijelentette továbbá: „A Tfto-banda kegyetlenül lerro. rizálja és üldözi a jugoszláv ma. gyárukat, akik ma teljes jogfosz­tottak, ugyanakkor, amikor a Ma­gyar Népköztársaság minden Jo. got megadott és teljes egyenran­gúságot biztosít a magyarországi délszlávoknak/* Mindeneseire ezek a tények vi. lágosan fényt derítenek Tito es bandája agressziós készü'íídéseirc, j melyre a népi demokráciák a béke még fokozottabb véde mével, bé­kés terveik megvalósításával vá. laszojrvak. Ez év elején a Magyar Nép­köztársaság minsztertanácsa fejlődésünk egyik legfontosabb kérdésében, a takarékosság kér­désében hozott határozatot. A minisztertanács határozata meg. állapítja, hogy ötéves tervünk sikeres megvalósításának egyik legfontosabb feltétele: a takaré­kosság. Éppen ezért a takaré­kosságnak döntő szerepe van a szocializmus építésében. Hogy felemelt ötéves tervünket vég. rehjthassuk, az eddiginél i3 fo­kozottabb takarékosságra, taka­rékosabb munkára van szükség. A takarékosság kérdésének fel­vetése szükségszerű feladat. Olyan feladat, melynek végre­hajtását jelentősen megkönnyi. tik a Szovjetunió ötéves tervé­nek teljesítésében szerzett ta­paszthatok. Hogyan teljesíthet­te volna a szovjet nép a háború utáni ötéves tervet, ha nem ter­melt volna takarékosan, h,a nem harcoltak volna a tak ;rekosko. dlsnak minden téren való alkai- rajzásáért? A Szovjetunió öt. éves tervének teljesítése ezer é? ezer példával bizonyítja, hogy takarékosság nélkül nem lehet szocializmust építeni. A Szovjet, unió példája bizonyítja, hogy takarékosság sikere érdekében a legszélesebb tömegek bevonásá­ra van szükség, „Szükséges, hogy minden egyes munkás, minden egyes becsületes paraszt segít, sen a pártnak és a kormánynak a takarékossági rendszer meg. valósításában” — mondja Sztá. tin elvtárs. S valóban így van ez. Minden dolgozónak meg kell értenie, hogy a takarékosabb termelés, sei maga is elősegíti a terv tel­jesítését, meggyorsítja a szocia­lista építő munkát. Minden egyes dolgozónak fel kell vennie a har­cot a pazarlás ellen, mert ez az ellenség aknamunkája. Az a munkás, az ,a. dolgozó paraszt, akt nem takarékoskodik, aki el­nézi a pazarlást, az ellenség mai. mára hajtja a vizet, az ellensé. get segíti, .az ellenség táborát erősíti. Nem tudjuk végrehajtani fel­emelt ötéves tervünket, ha nem harcolunk a selejt csökkentésé, ért, ha nem harcolunk az aLap. anyagok felhasználásának esők. kentéséért. Nem tudjuk végre, hajtani új, felemelt ötéves tér vünket, ha nem harcolunk min­den erőnkkel a termelékenység fokozásáért, a tervíegyelem be­tartásáért. Meg kell értenünk, hogy minden tonna vas és acél, minden új gép és szerszám, minden méter szövet erősít ben­nünket és gyengíti az ellensé­get. Ha munkánk minden terű. létén fokozottabb mértékben ta. karékoskodunk, ezzel hatalmas mértékben növeljük nemzeti jö- védelmünket s a nemzeti jöve­delem növekedése pedig egész dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelkedését, a szocializmus mielőbbi megvalósítását szol­gálja. Számos üzemünkben nem for. dítottak kellő gondot a takaré­kosság kérdésére. Ez tette lehe­tővé, hogy például ,a Kecskeméti Gépgyárban nem egy ízben ősz. szetörték az öntött kádakat, csak azért, mert két kilóval sú­lyosabb volt. Ezzel növelték a selejtet és hiába foglalkoztattak egy sereg munkást. De van még a pazarlásnak egész sor más formája Is. A takarékosságért folyó harc azonban nemcsak az anyagfel­használás csökkentéséért folyik, hanem a munkaerő észszerű fel- használásáért is. A munkaerő felhasználásánál mutatkozó pa. z.rlás különösen súlyosan mu tatkozik meg az adminisztráció-! ban alkalmazottak számának' aránytalanul gyors növekedésé­ben. És itt újra a Kecskaméti■ Gépgyár esetére kell utalnunk, ahol a fizikai dolgozók számá hoz képest aránytalanul magas az adminisztratív dolgozók szá. ma. Az aránytalanul magas lét. szám mégsem könnyíti meg a Kecskeméti Gépgyár adminisz. trációs munkájának elvégzését éppen a rossz szervezés miatt. Éeltétlenül fel kell vennünk a h,.,rcot ez ellen ia. A szocializmusban, a szocia. lista építés idején a takarékos­ságért folyó harc nem átmenet) jelenség, hanem olyan módszer, amely elválaszthatatlan a szocia lista építő munkától. Zsdánov elvtárs a Nagy Októberi Fórra, dalom 20. évfordulója alkalmá. ból mondotta: „Meg kell erösite. nünk, ki kell fejlesztenünk a gazdálkodás szocialista módsze. reit, a takarékosságot és az ön­álló gazdasági számvetést, hatá. rozottan véget kell vetnünk a gazdálkodás lazaságának, a fcl- duzzasztott létszámoknak, a ma. g s termelési önköltségeknek. Egyes gazdasági szakembereink máig sem értették meg, hogy a takarékosság, melyről nem egy. szer beszélt Lenin és Sztálin, nem rövldlélekzetü kampány, ha. nem a szocializmus sajátos gaz­dálkodási módszere.” A minisztertanács határozat világosan mut-aj rá azokra a terü­letekre, ahol a takarékosság hiá­nya, a pazarlás általános, ahol még foltozott.bb takarékosságia van Szükség. A takarékosság azonban nemcsaík azokra a terüle­tekre vonatkozik, hanem a nép- gazdiságunik valamennyi terüle­tén egyformán érvényes. Uj, felemelt ötéves tervünk ha­talmas beruházásai a termelékeny. Ság fokozására, a munkaverseny kiszélesítésére mozgósítanak min­den dolgozót. A munkaverseny to. vábbfejlesztiésének egyik légion, tosabb kérdése a taikarákossagi mozgalom. Amellett, hogy dolgo­zóink a terv túlteljesítésére, a termelés mennyiségi emelésére tesznek vállalást, el kell érnünk, hogy ne legyen olyan dolgozó, aki ne válla.na a takarékosság terén is kötelezettséget. A munka- versenyben elért eredményeket ne csak a többtermelés saátnaival mérjük, hanem a megtakarított anyag, energia stb. mennyiségé­vel is. A takarékosság tehát a munka- verseny egy.k legfontosabb köz- pontj feladata és ennek a feladat­nak a végrehajtásában még na­gyobb feladatok vármik sziahano. vistámkra, újítóinkra. Sztahano­vistáinknak még nagyobb eredmé­nyeket kell elérniök a la a, ékos­ságban. Dolgozzanak ki új mun­kamódszereket, melyeknek alkal­mazásával az eddigieknél is na­gyobb eredményeket érhetnek el a takarékosság terén. Ugyanez a feladat vár az újítókra is. Dolgov- panak ki; olyan újításokat, melyek a termelés fokozása melleit m g nagyobb mennyiségű anyag meg­takarítását eredményezi. A takarékosság sikeréért folyó harcban hatalmas feladatok . var. rak üzemi pártszervezeteinkre is. Elsősorban pártszervezeteinkre, s emellett a szakszervezetekre, valamint az üzemi DlbZ-szerve- zoiekre vár az a tonlos íe adat, hogy m.ndeti egyes doigozóvsj megértessék: ű a gazda az Őzen/, ben, saját magát Kutositja, ha pazarol, ha nem takarékosked 'k. Széleskörű felvilágosító munkára van szükség, hogy az üzemet» dol­gozói megértsék: nemcsak a ‘ebbtermeléssel, hanem a toko- zoivaob takarékossággal is noz. zájárul a felemelt ötéves 1erv végrehajtásához, a szocializmus építéséhez. Minden dolgosénak meg kell értenie, hogy a takaré­kosság sikere, a bAéért toJyó harc sikere is. Pártszervezeteink figyeljenek fel a tömegek helyes javaslataira, s tegyék lehetővé a javaslataik megvalósítását, ha m elősegíti a takarékosságot. Min­den kommunista dolgozó küzdjön szenvedélyesen a pazarlás ellen-, harcoljon minden kiló szénért, vasért, minden méter szőve tér». Végezzék ezt 3 munkát forradal­ma éberséggel, hiszen «, pazarlás, az állami javaik lelkiismeretlen kezelése mögött gyakran az ellen­ség romboló keze húzódik meg. Minden dolgozó tekintse hazafias kötelességének a takarékosság sikeréért folyó harcot, s még na­gyobb, szocialista felelősségérzet­tel, még nagyobb lelkesedéssel induljanak harcba a takarékosabb gazdálkodásért, felemelt ötéves tervünk végrehajtásáért, a szocia­lista munkaverseny új, fényís győzelmeiért, A minisztertanács határozatot hozott a május elsejét megelőző heti pihenőnap áthelyezéséről A csepeli Rákosi Mátyás Mü- vek és más nagyüzemek dolgo­zói azt a kérést terjesztették elő, hogy az április 29-i (vasárnapi) munkaszüneti nap éa ,a május 1-i Munka Ünnepe kerüljön egymás mellé és ennek érdekében az áp­rilis 29.i pihenőnap a május el- sejét közvetlenül megelőző nap- ra essék. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a dolgozók kezdeményezésének eleget téve következő határozatot hozta: 1. Azoknak ,a dolgozóknak, akiknek heti pihenőnapjuk ápri lis 29-rc (vasárnapra) esik, ezt a pihenőnapot április 30-án (hát. fón) kell kiadni. Ezeknek o, dol­gozóknak a munkaidejét április 28-án (szombaton) a rendea hét­köznapokra, április 2&-én (vasár­nap) pedig a szombati napokra szokásos mértékbe» kell megál­lapítani. 2. A nyüt árusítási üzletek nyitvatartására vonatkozólag áp­rilis 28.án (szombaton) a rendes hétköznapokra, április 29-ón (va. sámap) a szombati napokra, április 30-án (hétfőn) pedig a kettős ünnepek első napjára vo. natkozó rendelkezéseket kell al­kalmazni. Jugoszláv repülő menedéket kért M agy arországon A Magyar Távirati Iroda jelenti: Április 18-án 17.80 perckor egy Trojka típusú jugoszláv polgári sportrepülőgép berepült Magyar- országra és vezetője jelezte le­szállási szándékát. A gép a le­szállásra engedélyt kapott. A gép vezetője HajnalovUs Alja, 20 éves jugoszláv sport­repülőoktató volf. Hajnalovi ts ápriljs 18-án 16 óra körül szállt fel a jugoszláviai repülőtérről. Hajnalovits elmondotta, hogy a Tito-kliiJk egyre fokozódó fa­siszta terrorja elől menekült 6» menedéket kér a magyar nép) demokráciától. Koreai liadijelcnfé*« A néphadsereg egységei a kí­nai önkéntes oszt. gokkal együtt a középsó és keleti fronton to. vábbra is védelmi harcokat vív. nak. Az ellenség emberben és hadianyagban elszenvedett vere­sége ellenére egyes frontszaka­szokon továhbvonul észak felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents