Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-22 / 93. szám

1 muiikaci'őtohorzásról Mikor Pártunk 1949.ben kidol­gozta népgazdaságunk első ötéves lervét, célul tűzte ki— a terv ma­radéktalan végrehajtásával — ha­zánkban a szocahzmus alapjának a lelakását. Ebben a tervben 5 milliárd forint lett előirányozva a beruházások megvalósítására. Az elsü ötéves tervben eltöltött 1950- es év hatalmas eredményeit meg­vizsgálva, megállapíthatjuk — mint ahogy Gerő elvtárs a kon gressz-usi beszámo.ójában mondot­ta: Megnyílt előttünk az a iehe tőség,'hogy országunkat az eddi. ginéi gyorsabb ütemben forrná.juk át virágzó szocialista országgá) hogy hazánkat még erősebbé te­gyük, hogy foKOzzuk népünk fel emelkedésének ütemét, hogy né­pünk életszínvonalát még nagyobb mérték ben emeljük, mint amit ezen a téren eredetileg célul tűz­tünk ki magunk elé.’’ Ezeket a cél­kitűzéseinket munká'osziáiyum.i, dolgozó népünk hatalmas a.koló .endületét fcgyelembevjve, módo­sítottuk, és felemeltük ötéves ter­vünk Deruházásj összegét. Az ere- deineg előirt 51 • milliárd fonni helyett 1950—1951-ben mintegy öO—85 milliárd forintot fogunm beruház^:. Ezek után a szamok után sokan még elképzelni sem ludjá'k, hogy hova vezet bennün kel a terv valósága, milyen ha. talmas nagy távlatokat nyit meg dolgozó népünk előtt a terv vég­rehajtása. Hatalmas új nagy gyá­rak és üzentek százainak füstölgő kéményé fogja hirdetni a dolgozó nép -crőíesziléseinek eredményeit Szorgalmas munkáskezek megfe­szített munkája nyomán épül a beké hatalmas műve, a Dunai Vksmű, melynek óriási mérete azt mutatja, hogy a vasmű leg­nagyobb csarnoka, a hengermű olyan lesz, hogy a parlament épü­letét kétszer pl lehemc he'yeani benne, s még akikor is csaknem ezer lakószoba nagyságú hely ma­rad. De felépítjük a hasonló mé­retű Inotai Erőművet, az üzentek és gyárak százait. Megyénkben -is épül Kiskunfélegyházán az új vasszerkezeli gyár, felépült u ba. jai hid, s megkezdődött a duna- földvári híd építése is. 26—28 ezer traktor biztosítja mezőgazda­ságunk gépesítését, a jobb ter­méseredmények elérésének lehe­tőségét. 180 ezer új, egészsé­ges lakás lógja a dolgozók _ ké­nyelmiét szolgálni. A dolgozó pa­rasztok egészségügyi ellátásánál« javítására szánt 350—360 új la- lusi rendelőmtAzet, kórházak és bölcsődék sztázai védik a dogozó parasztok egészsiégéj. Ki az, aä« ne akarná és ne küzdene teljes erejével, hogy az ilyen hatalmas, nagyszerű alkotások műnél előbb megvalósuljanak. Hogy tervünket megvalósítsuk, egyik legfontosabb feladat a mun­kaerő biztosításának kérdése. Hol van ma ilyen kiérdés az imperia­lista államokban, ahol az őrűh tegyverKezési hajsza újabb és újabb millióikat tesz munikanéllkü- Üvé és nyomorgóvá. Nézzük meg az Amerkai Egyesült At.amo.;, Anglia, Franciaország. Olaszor­szág és a több. kapitalista orszá­gok munkásának he.yzetét- tö­megnyomor és munkanélküliség a sorsuk. Indában parasztok hal­nak éhen. Tito és bérgyilkosai ^ « dolgozók szájcból ves/i.k ki a ke­nyeret. hogy azi a báboiú cé.ja ra adják el Mi, Magyaiországin ped g munkaerőhiányról, 603— 650.000 új munkaerő b ztosilásá. ról és toborzási problémákról be­szélünk. Öléves tervünk kezdetekor még alig volt -kérdés számunkia a munkaerővel való tervszei ű gaz­dálkodás kérdése, de az előttürut álló hatalmas feladatok viégieliaj- lása ma megköveteli, hogy felku­tassuk a rendelkezésre álló taria- iökdkat, hogy ueállícsák őiket a termelésbe. Február 20, a munka. erőioborzás megkezdése óta eitelt dő tapasztalatai azj mutatják, hogy dolgozó népünk megértet'e a mm.szterianács tolwrzási ha á- rozaiár.ak jelentőségét. Megyénkben is százak és ezrek — fiaialoj, asszonyok és leány A határozták el, hogy nagy alkotá­sunk, terveink megvalósítása ér­dekében az építő parbjo, gyárak­ban, üzemekben, bányákban, ál.a. mi gazdaságokban lógnak liozze- járultii a terv megvalósításán rk ikeréhez, a szoc.alizmus épitn.v- iiez. Ezieik és ezrek értnik ma már meg, hogy a tervben felsoraKoz- ■etolt haialmas számok megva.ó. sítása az anyagi és kulturális jó­iét, az életszínvonal soha nem lá­tott magaslatára emel m ndeirdo:- gozót. Bács.Kiskun megyében ed­dig köze! 2300 dolgozó szerződő:t le az építőiparba, gyárakba, uze- molkbe vagy állami gazdaságokba, hogy ott jó munkáján keresztül segítse elő a szocializmus építé­sét, a Dunai! Vasmű felépítését. Békénk védelme, békés alkotómun­kánk további sikerei ma megkö­vetelik minden egyes hazáját sze­rető dolgozótól, hogy vegye ki részét a béke védelmiből, terve* Inik megvalósításában, a szocializ­mus felépítésében. A toborzás nem rövidlejáratú kampány, hanem állandó feladat, hiszen a további építés során ál. jandóan épülő üzemeik és gyáraik miunkaeröszükséglctét továbbra is biztosítani kell. Tanácsaink, tobor­zási felelőseink és népnevelőink- neík fokoznioik kell a neveld, meg. győző n unkát, mert nincs ha. zárukban i iyao becsületes dolgo­zó, aki ne csodálná, ne szerelné, ne lentié magáévá tervünket és ne tenne ‘meg érte mindent. A bajai járásnak az a 246 népneve­lője, árui; a munkaerő toborzás kér­désében felvilágosító munlkát ve. géz, kösse össze jobhan munká­ját terveink ismertetésével, a jö­vő célkitűzéseivel, a. munkalehető­ségekkel és feltételekkel, s ak­kor nem lesz a járásban egyetlent dolgozó sem, aki ne érezrné haza­fias kötelességének tervünk meg­valósítását, a szocializmus építé­sét. A toborzási munkálatokból azonban kj kell, hogy vegyék né. szűkét a tömegszervezeteik nép­nevelői is, így a DISZ. az MNDSZ és a DEFOSZ népnevelői is, A toborzás sikerének további a.ap- ja; az eredményes felvilágosító munka, az pediig elképzelhetetlen a pártonbelüli lés pártomkívüli tö- megszervezetek népnevelőinek általános mozgótítása nélkül. Népnevelőink a toborzás sikeréért folytatott népnevelő munkán be. lül ne sajnáljanak agitáoiójurban visszanyúlni az elmúlt rendszer nyomorúságos éveinek feleleveni- téséhez és aizt összehasonlíta,n, tervünk számaival, célkitűzései­vel, « akkor nem lesz egyeben dolgozó sem, aki ne értené meg. ezért a tervért, ezért a jö­vőért harcolni öröm és büszke kö­telesség. HiilIadékgyMjtési Hét lesz íí ecs k e m ét eu Baján .igen szép eredménnyel zárult a Hulladékgyűjtési Hét Most Kecskeméten, április 23-1Ó! május 4 g tartják meg. Ebb.n a muttiiában nagy feladat, vár a to- megszorvezotekre Az ifjúság közölt kerékpár, könyv, futball, röplabda kerül ju­talomként szétosztásia April’s 27-én, vasárnap délelőtt 10-töi 11- ig, (klímán 2-től 5_ig Rodolfo és Fellegi Tamás művészek tarta­nak előadást. Az összegyűjtött anyagot Kecs­kemét területén nyolc helyen vé­szük át; Mária.körút 18, Mellék- termék és Hul.adak Gy. V. tele­pe. Mátyás-tér.i álta'ános isko a. Erzsébet-körút 73. Altalanos isi. >• la, Szegedti.út, Nyúl-féle gépmű­hely, Ujkolligium udvara. Budai- utca 7. I, sz. Általános Isk • Fö.dművésszövéikezet aju.jarn: telepe, Kecskeméti Iván-malom., Két termelőcsoport megyénkből az összehasonlítás tükrében Idén a tavaszi mezőgazdasági munkát megyénkben már 306 termelőcsoport kezdte meg a ta­valyi alig több, mint másfélszázzal szemben. A pártkongresszus határozatai megjelölték az utat, me­lyen keresztül ennek a gazdasági esztendőnek alapjának kell lennie az ősszel meginduló nagyarányú fejlesztésnek. 8 ennek az esztendőnek gazdasági sikerei a termelőcsoporiok részéről próbakövei lesznek a további eredményeknek afelé, hogy mezőgazdaságunk is felzárkózzék minél hamarabb a szocialista ipar mellé, ^Az ötéves tern magában foglalja a mezőgazdaság szocialista építésének az eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez as ötéves tern egyik legfontosabb kérdése, melyet a legköze­lebbi esztendőkben kell megoldanunk, melynek jő megoldásától függ sokban egész szocialista épí­tésünk további menete-" — mutatott rá világosan a feladatra Rákosi elvtárs. Ezek a tények az idei tavaszon megnagyobbodott, komoly feladatok elé állította a termelő- csoportokat. Hiszen láthatták Rákosi elvtárs szavaiból, hogy a jövendő függ ezévi munkájuktól. A tavaszi munkák la-ssan befejezéshez közelednek. Most már számvetést lehet csinálni arról, hogy csoportjaink mennyire értették meg és oldották meg a tavaszi munkaszervezés nagy feladatúi, hogyan erősítették meg szervezetileg a csoportot, hogyan szélesítették ki a versenyszellemet. Az eddigi eredményekből lemérhető az is, hogy a pártszervezetek, a tanácsok, tömegszervezetek meny­nyire telték magukévá Rákosi elv társ nyomatékos figyelmeztetését a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésével kapcsolatban. óságok tükrében hasonlítsuk össze mennénk két apján. Jiézziik meg, mi a jó eredmények alapja knál, mi a módja a hiányosságok kiküszöbölé sfr lasonlítsuk össze a soltvadkerti és a keceli 111-as Nem így gazdálkodik a keceli Vörös Zászló- termelőcsojiort, ahol a 108 tag közül mintegy 30 —35 jár dolgozni. A nagyobb hiba még emellett az, hogy a rendszeresen dolgozó tagok sem vé­geznek jó munkát. Több esetben megtörténik pél­dául, hogy 8—9 órakor fognak a munkához, JJ-töl fél 2-ig ebédelnek és 3 órakor már abba­hagyják a munkát. De előfordul az is, hogy egyes tagok a csoport-elnök tudta nélkül napköz­ben egyszerűen elmennek haza, mint például az egyik fogatkezelö, aki munkaközben gondolva egyet, kifogta a lovakat és bement a községbe. Aznap délután a másik két igát sem fogták be, hivatkozva arra, hogyha egyik tagnak lehet lógni a munka elöl, lehet a másiknak is. csoportban a brigádok és munkacsapatok csak papíron vannak meg, „ gyakorlatban nem működnek. A muukaversenyről hallani sem akarnak a tagok, mondva azt. hogy ők verseny nélkül is tudnak dolgozni rendesen. A csoportnak több mint. 600 hold földje van, ebből 41 hold a szőlő és emellett 18 holdon kony­hakertészettel akarnak foglalkozni. A vetési munkáltat ugyan többé-kevésbbó elvégezték, azonban a növényápolási munkákat Uycn rout', kaszervezés mellett már nem tudják elvégezni, b ezért a rosszul dolgozó, vagy nem Is dolgozó tagok igen meglepődnek majd őszre, ha a jöve­delemelosztásnál kevés lesz a munkaegységük értéke. De vessük fel a felelősség kérdését az ille­tékes szervek felé is. Elsősorban terheli a fele lösség a járási tanács mezőgazdasági osztályát, amely annyi fáradságot sem vett magának, hogy a csoportot segítse a munka megszervezésében, hogy a felvilágosító munkán keresztül megja­vítsa a tagok munkához való viszonyát. De még annyi fáradságot sem vett, hogy két hónapon keresztül egy csoportértekezleteu résztvcgyenl Felelősség terheli a helyi tanács végrehajtó- bizottságának tagjait Is, akik „nem érnek rá” a termelőcsoport problémáival foglalkozni. Ugyan, akkor azonban nem foglalkoznak a kulákok ve­tésterve végrehajtásának ellenőrzésével sem. Sza­badkezet engednek a kuiákoknak a szabotálásra, amire jellemző példa, hogy Iiáthenccz István 40 holdas kulák 100 birkájával legelteti a dolgozó parasztok gabonáját. Már több esetben tettek ellene feljelentést a végrehajtóbizottságnál, de azok ,,nem érnek rá ilyen kis üggyel foglalkoz ni”. Természetes, hogy olyan helyen, ahol a-t osztályharcot maga a helyi végrehajtó bizottság ellapositja, az osztályellenség vérszemet kap, tá­madja a termelőcsoportot és szabadon rombolja annak munkáját. Hogy ezt a komoly hiányosságot minél előbb kiküszöböljék, javasoljuk elsősorban, hogy a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya iáradjon ki a csoporthoz, hívjon össze csoportértekezletct, mutasson rá a tagok munkához való rossz viszo­nyának eredményére élesen. Szervezze meg ne- csak papíron, hanem a valóságban Is a brigádo­kat, ossza fel közöttük a csoport területét és azolcat térkép szerint jegyzőkönyvileg adja át a vezetőség a brigádvezetőknek. Jelöljön ki a cső. portnál a tagság közös javaslata alapján ver­senyfelelősi, aki gondoskodik arról, hogy a jó eredményt elért tagok neve necsak a csoport versenytábláján, de a község dicsőségtáblájun Is fel legyen tüntetve. A községi tanács végrehajtóbizottsága pedig igyekezzék ráérni az általuk „kis ügyeknek” ne­vezett kulákszabotolásokkal foglalkozni és adjon erejéhez mérten támogatást a község területén lévő csoportnak. Leplezze le, pellengérezze ki a csoportok ellen agitáló kulákokat. * Hasson oda is, hogy azok a dolgozó nép állama által meg. határozott vetéstervet ne szabotálják, hanem maradéktalanul végrehajtsák. Csatári Lajos. Az elvégzett munkák, a sikerek és hiányo: termelőcsoportját ezeknek a szempontoknak al az egyiknél, mi a lemaradás, a hibák oka a mási nék, mit tanulhat a lemaradóit az élenjárótól? 1 mintájú csoportok helyzetét ez alkalommal. A soltvadkerti Pcfőfi-csoport 19)0. őszén-ala­kult. .4 tavalyi gazdasági évben értek el ugyan jelentős eredményeket, mert például három hold konyhakertészeten mintegy 75 ezer Jorínt értékű árut termeltek. Azonban a tájékozatlanság, az év­közi jövedelem helytelen eloszlása Viszálykodást kelteit a csoporton belül és így a tavalyi év rége felé nem a legmegfelelőbb volt a csoportnál a mun. kához való viszony. A lél folyamán azonban mindez gyökeresen megváltozott.' A csoportból kilencen különböző tan­folyamokon tanultuk és most irányító munkájukon meglátszik, hogy nem hiúba töltötlék idejükéi az iskolán. A csoport valamennyi tagja elismeri, hogy a csoport elnöke az elnókképzö iskolán komoly ta­pasztalatokat szerzett a nagyüzemi gazdálkodás irányításával kapcsolatban s ezért ellentétben az őszi helyzettel, mindenben szívesen elfogadjál; iitmutatásait. Az eredmény máris szépen megmu­tatkozott. A csoport ugyanis április Írre vállalta, hogy szőlőjét rendbeteszi s a gyapoton és kukori* cán kívül mindent elvet-. Április 4-ig befejezték 4'2 hold szőlő nyitását, metszését, a venyige összekö­tését és elhordását. 6 hold gyümölcsöst rendbehoz­tak és megpermetezlek, elvetettek ezenkívül 9 hold burgonyát, 8 hold takarmányrépát, 5 hold újlucer­nát, 8 hold napraforgót, 4 hold somkórót és S hold cukorrépát. A csoport építő munkacsapata, április 4-1 felajánlás során elkészített 300 m-elegúgykeretet s egy 150 férőhelyes sertéshizlaldát. A kertészeti munkacsapat 60 melegágyat készített, ebből 14-et dinnyének is uborkának kigyeptéglázott Komoly eredményt ért el a csoport állatfe- nyésztő csapata is. 23 szarvasmarha fcfési átlagát április 4’i felajánlás során 2 és fél literrel fel­emelte. Vállalták 100 süldő meghtzlalását. amelye­ket 57 kg-os állagsúllyal állítottak be s a helyes takarmányozás eredményeképpen három hónap múlva 58 darabot 155 kg-os átlagsúllyal átadtak. Nézzük meg, hogyan érte el a csoport ezeket az eredményeket? A munkacsapatvezetők minden este felmérik a tagok által végzett munkát, ott « helyszínen a tkokkal együtt kiértékelik munkar egységben s a csapatvezető azonnal beírja a saját és a tagok könyvébe is. Brigádonként minden hé. ■ ten értekezletet tartanak, amelyen foglalkoznak a munkaegység.oktadással-. Minden héten csütörtö­kön tartanak vezetőségi illést, kiértékelik az el­múlt heti munkát és megbeszélik a kővetkezőt. A vezetőségi ülésen résztvesznek a brigád-vezetők is. Minden második szombaton tartanak csoportgyü- lést. ahol elsősorban foglalkoznak a termelési, de behatóan az egyéni problémákkal is I A csoport előfizetője 10 darab Szabad Népnek és ugyanannyi Bácskiskunmegyei Népújságnak. A munkacsapotok minden délben kiértékelik • napi sajtót olyan formában, hogy a osapgtvezető, vagy az egyik dolgozó egy cikket felolvas, azt közösen kiértékelik, s a másik cikket rndrmds olvassa fel• A napokban kultúrházat avattak s a kultúrmű­sort a nemrég megalakított csoportbeli DISZ’ szervezet adta, A felsoroltakból [áthatjuk, hogy ahol jó a ve­zetőség és a tagság viszonya, ahol a vezetőség az egész csoport érdekeinek figyelembevételével végzi a munkáját, ott jól megy a munka, jó a tagok munkához való viszonya és nem marad el az ered­mény sem. Szükséges még az is. hogy az évközben kiosztandó jövedelmet a már meglévő munkaegy- j ségek arányában adják szét.

Next

/
Thumbnails
Contents