Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-22 / 93. szám

Gazdasági és állami szerveink kádermunkájáról. — A takaré­kosság a felemelt ötéves terv megvalósításának emelője. — Két termelőcsoport az összeha. sonlítás tükrében. — Munkás és dolgozó parasztfiatalok, jelent­kezzetek a szakérettségis tanfo. lyamra!-««ais " iMfcfü^rtaiirbrir más r 1951. április 22, vasárnap A gondos, szakszerű növényápolás a magasabb termés egyik legfontosabb feltétele Megyénkben az árpa’ és a zabvetés befejeződött, a tafoar­A Szakszervezeti Világszövetség május 1-i felMvása a világ dolgozóilioz mán yrépa vetés1© pedig bete je” zéséhez közeledők. Hétfőn be" indul a gyapot vetése, meg ke.líl gyorsítaná és minél elöblb befő" jezni a cukorrépa, tengeri, lu" cérna, napraforgó és borsó ve­tését. A vetések evégrése után •— sok növénynél már a veté" sek idején —, rá kell tárná a növényápolásra. A tavaszi vetés kenj'ércsaIánk fontos szakasza. Még nem mondhatjuk, hogy ez" zei kenyerünket lényegében biz" losftottuk. A vetés csak a kéz" det, a dolgok nehezebbik része még bátra van. Ez pedig a nö­vényápolás. A növény áipoiás egész évi biztosítása a növény tenyészidőszakára . éiptp olyan szükséges, mint a vetőmaggal való ellátás. Dolgozó parasztságunknak és termeitőcsoportjain knak fel kell kész ülni a korszerű növényápo" Jiáisi munikára. A talaj szerke­zetének megtartása, áiiandósí" iása, a növényi kártevők elleni védekezés, a talaj nedvességé" ről való gondoskodás, fontos fázisai a növényápolásnak. Ve­téseink, különösképpen a korai vetések, megkívánjiálk, hogy nö" vényá'poliásd munkáikat, talaj" porba nyitást végezzünk, Nö" vén yáp olásunkat be kelj üte" mezinün'k, mert különben az elmaradás egész éven át végig­kísérne bennünket. A tanácsok fontos feladata, hogy biztosít" sák a taJiafniűivelő eszközöket., mint fogas-henger, kapáló" szerszámok, kultiivá'torok stb- A növényápolást eszközöket meglfélelöein kell m'eg'vállasziía" ni és azokkal a munkát elvé­gezni. A helytelen növényápoló eszköz megválasztás ával a nő" vényápolásnáll épp az ellenkező hatást érhetjük, el. Például » fogas használatánál » fogas tnyomiián nem morzsáiékor ta­lajt kaiptunk, hanem az inkább ; összeftaipaísztija és dagasztja a talajt. Ilyenkor azonnal abba kel hagyni a fogas használatát, meg kel várná « talaj kellő szákkadását. Helytelenül hasz­nálták a n övényá polóteszközö- ket például a dunavecsei járás­ban. Ebben a járásban az ősszel megszántott talajt a tavasszal újra felszántották utána ben" gerrel menték rá és ügy vetették bele az árpát. Ez a helytelen agrotechnikai eljárás okozta, hogy ebben a járásban a talaj clcserepesedett. A járási mező* gazdasági osztály hibája, hogy nem tudatosította a dolgozók­kal, hogy a -tavasszal ezeket a földeket csak k ultivá torozni kellett volna. Itt a gépállomás mezőgazdásza is súlyos hibát követett cd, mert szemet hűnyt, hogy a gépállomások gépei ilyen talajon szántást végeznek, A gépállomás vezetőjénél pe" d'" fontosabb -volt a szántási eredmény, mint a talaj helyes megművelése. Jól végezték a tal.a>jmunkát a kiskőrösi járás" ban. A sóit-vadkerti Petőfi tér" nietőszöve(kezet a Szovjetunió tapasztalata nyomán úgy hészí" .’ette vetés alá a talajt, hogy vetés előtt és után fogast hasz- iállít-. Így a növény beér teáig a kalászosoknál a naigy-obb talaj" nedvességet és a magasabb ter­mést biztosították. Növény ápolás u okú a-k n e m" c$ak a gyomirtás a főcélja, ha­ue, .i a tápanyagjuttatás a ta­lajba a kapáláson keresztüli. Például a kukoricánál június" ban a nitrogén" és káli igények legnagyobbak. A növényápo­lással, a kapálással a talajba juttatjuk a szükséges mennyi­sége t. A községi tanácsok feladata, hogy helyesen szervezz ék meg a falvakban a uö vény-ápolási munkát. Úgy kell megszervezni a munkát, bogy a községekben rendelkezésékre áililó ekekapá- kát és egyéb talajművelö'eszkö" zöketi a dolgozók egymásnak rendelkezésére bocsássák. Ez vonatkozik a gépállomások ekekapáira is. A gépállomások megyeközpontja több gépállo" máson nem eléggé biztosította a növényápolás-i eszközöket. Nem jól osztották szét a rendelke­zésre álló eszközöket. így pél­dául a páhi gépállomáson egyetlen egy ekekapa sincs, an" nák ellenére, hogy környékén 11 termélőcsopoin van. H,a már most helyesen alkal" mázzuk a növény ápolási eszkö" zöket, betartjuk a miniszterta­nács határozatát a növényter­melés fejlesztéséről, akkor me" gyénk. nemcsak ® növényápo" fásban lesz élenjáró, hanem a későbbiek folyamán a termés" eredményekben és a begyűjtés' ben ás. A begyűjtés nem június­ban kezdődik, hanem a terme" léssel egyidejűleg. Begyűjtési terviünk teljesítésének aäaipja, hogy már most, a tavaszi mór iáiknál erre felkészüljünk- Ez vonatkozik az időben való ve" tésre, a megfelelő agrobiológiai módszerek alkalmazására, mint például a négyzetes kukorica" vetés, a négy-ötszöri kapálás «tb. Vetés közben kell tehát fel' készülnünk a növényápolási munJcákm. A községi tanácsok" nál necsak a mezőgazdaságii bi­zottság, meg a végrehajtóin" zottság egynéhány tagja foglal­kozzon a növényáipolásii mun­kákra való felkészüléssel és an­nak ellenőrzésével. A tavaszi növényápolási munkák gyors és eredményes végrehajtása érdé" kében a tanácstagok te a pót­A Szakszervezeti Világszövetség a május elsejei ünnep előkészíté­sével kapcsolatban felhívással fordult a világ dolgozóihoz és a szakszervezetekhez. A Szakszer­vezeti Világszövetség üdvözli a dolgozókat a nemzetközi ünnep előtt és felhívja őket, hogy erő­sítsék az akcióegységet: így aka' dályozzák meg az áj háborút, biztosítsák a dolgozó nép számára a jobb munka- és életfeltételeket. A felhívás kiemeli, hogy az exíraprofitot hajszoló imperialis­ták háborús készülődései követ­keztében a dolgozók helyzete a kapitalista, gyarmati és függő országokban napról.napra romlik. A Szakszervezeti Világ-szövetség testvéri szolidaritását fejezi ki Az esti órákban csoportosan érkeznek a község délszláv anya­nyelvű dolgozói a meghirdetett délszláv nagygyűlésre. A szék. sorok hamar megtelnek. A fér. fiák mellett sűrűn vannak kép­viselve -az asszonyok is. A dél­szláv nagygyűlést Tóth Lajos elvtárs, a járási pártbizottság titkára nyitja meg, Ot követi Franyó Svetán felszólalása. Franyó Svetán beszédét fe­szült érdeklődés kíséri. Beveze­tő szavaiban rámutat azokra a hősi küzdelmekre, melyeket a jugoszláv nép 1941. óta folyta­tott fasiszta elnyomói ellen. Ha. zaját elhagyni kényszerült, A Tájékoztató Iroda ismeretes ha­tározata előtt már látni lehetett, hogy Titóék valamire készülnek. De a Tájékoztató Iroda határo­zatának megjelenése már meg. világította azt, hogy Titóék al. jas politikája hova fog vezetni. Ettől az időponttól kezdve Ju­goszláviában az ellátás fokozato. san rosszabbodott. Nagyfokú hiány mutatkozott élelmiszerek­ben és ruhanemüekben. Titóék az Ifjúságot bányák­ba és erdőkbe terelték mun­kára. 1945. és 1949. között internálótáborokba hurcol­ták azokat a parasztokat, akik nem tudták földjeiket megmunkálni. tagok is mozgósítsák a község dolgozóit, járjanak elől jó pél­dával és öMenőnizziék a munkát. Eddig községeinkben alig több, mint 10 ember végezte a tava" szí munkák ellenőrzését. A nö" vényápolási munkák ellenőrző" sét a jövőben a községeknél 100-nál több tanácstag ég pót­tag -végezze d, ossza be egymás" közt a munka területet. A földművelésügyi miuiszté" riumban az elmúlt napokban f őagro n ómu «" ér lek ez letet tartot­tak, amelyen meghatározlak a soronlévő tavaszi tata íművelési és főkép növényápolási mun­kákat. Egyik legfontosabb so" ronkövetkező feladat az, h-ogy a talajt kapálással, kedvezd áh irántuk és felhívja őket, hogy alakítsanak széles egységfrontot, amelynek segítségévei el fogják érni követeléseik teljesítését, A Szakszervezeti Világszövetség forrón üdvözli a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és az összes népi demokratikus orszá­gok dolgozóit, akiknek békés, al­kotó munkája értékes hozzájáru­lás az emberiség haladásához A Szakszervezeti Világszövetség üd~ vözli valamennyi európai ország munkásait, akik küzdenek Nyur gat-N émetország újrafefegyver- zése ellen, valamint az ázsiai és óceánéi dolgozókat, akik egye­sülnek, hogy meghiúsítsák a Ja­pán újrafelíegyvérzésére irányuló Mesterségesen válaszfalat vontak a két dolgozó réteg közé. A dől. gozó parasztságnak azt mondot­ták: azért nincs ruhanemű, mert a munkások nem akarnak dől- gozni. A munkásoknak pedig ennek az ellenkezőjét állították é 3 minden nehézséget a dolgozó parasztság nyakába igyekeztek Varrni. Most nagy hangon hirdetik a kapojt kölcsönöket. Ezeknek a kölcsönöknek ellenében kihurcol, ják az országból a bányák min­den termését, az erdők minden fáját. A kölcsönökből egy fillér sem jut a dolgozó nép számára- A kölcsönök ellenében Titóék csak azt vásárolhatják és azt kaphatják, ami egy esetleges harmadik világháború esetében szükséges. * Ma már milliók és milliók is­merték fel Titónak és bandájá- nak aljas politikáját. Az államo­sított gyárak visszajuttatása a tőkés kizsákmányolóknak, a ku- lákok vezetőszerepe a termelő- szövetkezetekben bizonyítják, hogy Tito és bandája készséges kiszolgálója és talpnyalója lett a vérgőzÖ3 háborús uszítóknak. Franyó Svetán beszédének to­vábbi során rámutatott arra, hogy míg a Szovjetunióban és a népi demokráciákban a dolgozó parasztok örömteli és boldog tapotban tartsuk és megőrizzük verme a kellő nédvesség'meny- nyiséget. A 'kulákok most úgy igyekeznek szatoo tálul, hogy faluszerte hangoztatják: „Miért kapálsz, hiszen nem gyomos a földed.'" Ne halig ássunk a ku" Iákok „szaktanácsaira“, hanem kapáljuk földjeinket, .mert ez" zel tesszük porhanyóvá a talaj felületét és ezzel óvjuk meg a kiszáradástól. A nötvényápolási munkák elvégzése, nem csupán a termelés techniikái-á-nak és jobb megszervezésének a kér" dése, hanem harci kérdés is. Fokozott éberségre van -szükség, mert a megvert, de még meg nem semmisített ellenség leip" módszerekkel, alatlomo­amerikai terveket. A Szakszervezeti Világszöveti í-g üdvözli Afrika, Latui.Amerika < az összes gyarmati és függő or­szág népeit, akik harcolnak a nemzeti függetlenségükért. A Szakszervezeti Világszövet­ség felhívja a világ dolgozóit, hogy fokozzák a harcot szociális és gazdasági követeléseik- ->. leplezzék le és szigeteljék el a munkásmozgalom soraiban - imperialista ügynököket, írják alá az öt nagyhatalom békeegye; ■ nyit követelő felhívást, Iw „ harcoljanak Nyugat-Német, ­szúg és Japán újraf el fegyver. - e.len, vegyék saját kezükbe a t ' ke megőrzésének ügyét és kóv kezetesen védelmezzék azt. életet élnek, addig Jugoszlávia, ban a Zadrugák, a termelöszö. vetkezetek, ® kulákok további meggazdagodását jelentik. A Zadrugában a jövedelem- elosztás a bevitt föld ará­nyában kerül felosztásra, így egy 100 holdas kulik 100 hold után, egy 3 holdas kisparaszt pedig 3 holdja után kap jövedelmet és a kulákoknak földjeik meg. műveléséhez ingyenes munkaerő áll rendelkezésre. A Zadrugá­ban a kulákok kaparintották ke. zükbe a vezetést Mik a kötelességei és feladatai a Magyarországon élő délsziá. voknak? Egyesült erővel ma­gyar testvéreikkel harcolni a bé. kéért. Harcolni a délszláv és a ma. gyár kulálr ellen, mert mind a kettő ellensége a dolgozó népnek. Fokozni kell &z éberséget, mert az ellenség mindenre képes, kü­lönösen itt, a határszélen. Le kell lepleznünk őket kíméletle. nül. Kötelességünk még, hogy amíg a munkásosztály a műn. kaverseny fokozásával és kiszé­lesítésével harcolni a békéért, a többtermelésért és az olcsóbb árucikkek előállításáért, a mező. gazdaságban is kövessük példá. jukat. san, — a maradiságra, a meg" szokott, régi, helytelen termeié" si eljárásokra támaszkodva igyekszik terveink teljesítését hátráltatná, hitetlen,séget, biz.il" ma Hanságot kelteni és ilytnó" dón befolyásolni dolgozó pa­rasztságunkat fontos növény ápolási munkánk elíhanyagolá" sára, vagy késedelmes elvégző" sere. A jói elvégzett talajelőkészí" tés, a helyes uövényápolási munka biztosítéka jobb terme­lésünknek, annak, hogy a ked* ve z öltén időjárás ellenére is magasabb termést tudunk biz" hasítani és így majd a begyííj" tési íre-ndeleínek is maradékta­lanul eleget tenni. Magyarok és délszlávok együtt harcolnak a békéért Nagygyűlést tartottak Felsoszentiván délszláv dolgozó parasztjai lezeLt

Next

/
Thumbnails
Contents