Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-18 / 89. szám

I* á r t r * |) á I' t r j) i i é H A pártkongresszus határozata nyomán megjavult a politikai iskolák munkája az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár pártszervezetében Ai előttünk álló nagy felada. tok, az osztályban: élesedése, a feszült nemzetközi helyzet meg követeli, hogy minden lazaság és liberálizmusi leszámoljunk Fát tunk soraiban. Minden egyes párt tagunklói, pártfunkcionár.usaink tói megköveteli a kommunista vasfegyelem érvényesítését, a kommunista [kötelesség teljesí tű sét, a példamutatást^ Az ötéves népgazdasági tervünk hatalmas feladatait megvalósítani, a beké' ért folyó harcot biztos gyözelem- re vinni, éppen ezért csakis olyan, a Párthoz bü, ügyünk győzelme ben biztos káderekkel iehet, akik­nek eszmei, politikai és szakmai feükészüitsíge a szocializmus épí­tése minden akadályán gy-özedol meskedik. Feladataink napról.nap- ra rohamosan növekednek, lépest kel! tartani- a követelményeikkel. Lépést tartani a fejlődés gyors ütemével — úgy a gazdasági, mint a politikai élet lerü e.en —, azonban csak az a káder tudhat, aki úgy politikailag, mint szakmailag állandóan ké­pezi magát és eme'i általános műveltségének színvonalát. Pártunk, pártszervezeteink felada­tát a kongresszus ezen a téren is hosszú időre megszabta. Hosszú időkre irányt mutatott az alap­szervezeteink propaganda mun-ká jára vonatkozólag és feltárta az eddig elkövetett hibáka^ megmu­tatta feladatainkat és azoknak jelentőségét az oktatási munkánk területén is. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár üzemi pártszervezet ve- 2ctősége a -kongresszus} határoza­tok útmutatása alapján felismerte az aiapszorvezet oktatás) munkájá­nak hiányosságait és már a kon gresszus oefejezése után közvet­lenül hozzálátott azoknak kijaví­tásához, A konzervgyár üzemi alapszervezete még az ősszel k-é1 alapfokú politikai -iskolát indított be Az elvtársak biztosították, hogy « tagságnak több mint fele résilvosz a politikai oktatásban. Már akkor tudták, hogy az alap- szervezet kádereinek politikán kép­zettsége alacsony és emiatt az egyre növekvő feladatokat ilyen adottságok mellett nem esznoK képesek elvégezni. Hogy ezt a hiányosságot felszámolják a Ká­derek elméleti színvonalát emelni tudják a pártszervezet vezetőség ge a legjobb kádereket vonta be az oktatásba. Biztosította az el­lenőrzést -is. Mindezek mellett azonban elhanyagolta a politikai iskolák hallgatóival való egyéni foglalkozást. Em.att később lát­hatóvá vált az, hogy az alapszer- \ e/űt vezetősége -és a politika} is­kolák közötti; viszony meglazult, Töboea gyakran elmaradoztak a politikai iskolákról, majd le is morzsolódtak. így bekövetkezett az, hogy az 54 hallgatóból csaik ne^'venen vettek részt a szemi­náriumon. . Az alapszervezet kongresszu­si számvetése felvetette ez- a hiányosságot is és he'y i mutattak rá a vezelöségi ta­gok, hogy ez nem egy eset­ben volt okozója annak, hogy lemaradtak a tervtcljesítésben. \i akkor feltárt hiányosságokat az alápszervezet vezetősége leg­jobb tudása szerint igyekezett ki­javítani. . Megerősítette kapcsola­tát a politikai iskolákkal és az alapfokú isko.a mellett egy kö­zépfokú politikai iskolát indított be. A lemorzsolódást megszüntet­ni aizon-bmn nem tudták. Erre csak a kongresszus határozata} után került sor. Az alapszervezet vezetőségének * kongresszuson elhangzott be­számolók megmutatták az o»kta­tás területén iist hogy mi a tennivaló. Az elvtársak felismerték azt, hogy elsőrendű feladatuk az ok­tatási munka területén az, hogy a Politikai Bizottságnak az erre vonalkozó legutóbD} határozatát vtí-grehajisák. Ennek során rájöt­tek, hogy az edd-gieknál még jobban, még alaposabban kell íog- aikozniak a polHikai iskoláik hall­gatóival, mert nem elég csak az, amit a hallgatók tanulnak az is­kolákon, hanem ezenkívül szüksé­ges még az egyénileg való foglal­kozás. Felismerték, hogy feladataik egyike közül lcg- domőbb az, hogy megszüntes­sék a lemurzSoiódásr a poli­tika} ísko.ákon be.ül és ezen tú.mcnőleg kiegészítsék az is­kolák létszámát, bevonva az oktatásba a legjobb aktívákat és .lagjeiöLcket, Ismerve a hiányosságokat és a feladatokat az alapszervezel vezetősége megkezdte az oktatási munka megjavítását. Legelőször is az alapfokú politikán iskola-kor, szüntették meg a lemorzsolódást. Az egyéni fog.aikozáson keresz­tül biztosították, hogy a meglévő politikai iskolák létszáma téltől- tődjélk. Ezenkívül becr.diioUotk egy harmadik alapfokú politikai iskolát. Bevontaik az oktatásba a legjobb aktívákat, tagjelölte­ket. így elérték azt, hogy mo-t már a tagsag mintegy 90 százalé­ka vesz részt a pártoktatásban. Jó munkájuk alapja az egyéni foglalkozás volt. Min­den egyes politikai iskola hal'ga. tóval egyénileg is foglalkoztak és azóta is állandóan Egyetemmel kísérik személy szenjnt a káderek fejlődését. Az- oktatási munka megjavulásával páihu-z-amosan megnövekedett az üzem termeié- se. A hallgatók zöme azóta rend. szeresen túlteljesíti a normát és nem egy, hanem több az­előtt gyengén dolgozó párt­tag az élharcosok melle sora­kozott fel. Az oktatásba bevont fiajal tagje­lölteknél is határozott fejlődés muiaikozilk meg. Példa erre az, hogy amióta Zöldi Mháiy, Ko­lompár Ferenc és Horváth László tagjelölt emársaik rószivesznidk az OÁ-aiá-sban, azoia megjavult a munkánoz va,ó viszonyuk és ma mar nem kell fé.ni a,töl, hogy intő kíséri a félévi b.-z-onyitva- nyukat. Mindezek azt mutatják, hogy a« üzemi páris'zervezei vezetősé­ge jó munkát vtgzeii, he.yesen a-ka.mazta eddig a kongresszus Útmutatásait. Ahhoz azonoan, bogy a.L eddig elért eredményeik fokozódjanak, a továbbiak során szükséges, hogy a kongresszus határozatait me*yen, alaposan at- tanuimányozzák a politikai isko­lák hallgató} Is. Szükséges, hogy az alapszervezet vezetősége az eddigiektől eltérően — foglalkoz­zon, azaz legyen segítstgére a politikán isikoiak vezetéknek abban, hogy meg.smerjók az üzem é.e- tóneik pro-bliémiáit, hogy a (eldol­gozandó anyagot helyi er vek kel kibővítve tárgyalhassák át az is­kolák hallgatóival. SZTÁLIN ELVTÁRS MŰVEINEK ötödik kötete Sztálin élvtárs műveinek ötödik kötele azokat a oikkeket fogla.ja magában, amelyeket Sztálin elv társ 1921—1923 bao írt. Az ötödik kötetben foglalt mü­vek a népgazdaság helyreállításá­nak békés munkájára való átté­rés időszakában keletkeztek, ami­kor a nemzetközi! tőke első kato­nai támadásának visszaverése, a belső- és 'külső ellq-nforrada.nion aratott döntő győzelmek után az ország áttérhetett a békés gazda sági építés útjára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordula­tot a hadikommunizmus politiká­járól az „új gazdasági polititó”- ra, a NEP-re, sezziel új gazdaság] alapon szilárdította meg a mun kasok és parasztok szövetségét. Ebben az időszakban jött létre, az addig lazább kapcsolatban lévő nagy szovjet'köztársaságok egy­séges szövetségi államban való egyesülése útján a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge, a gazdasági, katonai és diplo­máciai ■ szempontból egységes soknemzetiségű állam — a szo­cialista Szovjetunió. Ebben az időszakban a Bolse­vik Parinak kemény harcot ke,- iett folytatnia a párton.belüli párt­ellenes elemekkel szemben, akik arra próbálták kihasználni a békés szocialista építésre való étmenet nehézségeit, hogy megbontsák a Bolsevik Párt sorait. A munkásosztály és a paraszt­ság szövetségének formái, a Pán egységéinek megszilárdítása, a Párt és a tömegek közti kapcso­lat íormáií és módszerei, a párt- demokrácia és a szakszervezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és taktikája elméleti és történeti megvilágításban, a nemzeti-gyarmati kérdés, a Szov­jetunió külpolitikájának, béke­HARCBAN A BEíiliCHT, a május 1-i felajánlások teljesítéséért Kiskunhalasi Barnevál A Kiskunhalasi Baromi-feldol­gozó Vállalat dolgozói egyre la­kozzak a kongresszusi, va.amint az április 4-i versenysuaka.« eredményeit, hogy őzzel ünnepel­jék május 1-ét, a nemzetközi rr.ua- kásosztály ünnepét. A május 1 tiszteletére megindult versenyben nagyszerű eredmények születtek, így például a kócolásttiál Fle-sz Magda 200 százalékot, Érdé yi Mihálynó 177 százalékot, Báb .y Márton né pedig 170 százalékot teljesített az elmúlt napokban. Ugyancsak jó eredményt ért ei Kudumann Józseíné, aikd 165 szá­ma,élkot, Míg Károiyné 166 száza­lékot, Fai kas Eszter 167 százalé­kot és Benedek Margit, aki 163 százalékot telesített. A csomago ló-bán Vavrek Eizsébet 142 száza lékoi, a lámpázóban pedig Sava­nya Józsefire 130 százalékos ie»- jesítményt ért el. lyecskemeii Gépgyár A Kecskeméti Gépgyár dolgo­zói us te.jesiiményü-k tokozásává, készülitek május 1-g megünneplé­sére, mert tuuják, hogy növekvő eredményeikkel a bekéi védik. A. zomancozéban például Katona Is.van vanalta, hogy 145 száza ókról 152 százalék­ra emeli le.jesí.ményét, s ed­dig már 175 száza.ekot ért el. Ugyancsak a zománcozóoan ool- gozo Szabó Gyu-a 120 száza.ék­ről 163 százalékra emelte teljesít- fnónyét. Az öntödében Szlávik Já­nos 160 százalékot teljesített, a magkészít.öbon pedig Varga Ba- lázsné ért el kimagasló ered­ményt, aki az elmúlt napokban 200 százalékot teljesített. Alföldi Kecskeméti Konzervgyár Az Alfö'di Kecskeméti- Konzerv- gyár do.gozói is naponta újabb eredményeiket érnek el a május 1-i muckafelajánlásoik teljesítésé­ben. Például Vágó Pá.ué, aki a, ntagválo- ga.ó csoporlban do.g'ozik legutóbb 22Ö.2 százalékos tel­jesítményt crt el. Ugyancsak kimagasló eredményi ért el Göbö.yös Erzsébet is, aki 223.6 száza.ékoi teljesített. Cs. Kovács Erzsébet 213 száza­lékot teljesített. Jó eredmények születtek a kádárműhe.yben as. Bíró Sándor, Macskása József, Szabó János és Körte Gyula 150 százalékos teljesítményt értek ei. Ugyancsak 150 százalékot teljest- lett Király Ferenc, Po.yák László és Fekete József is. A ládaszegeizölknél Pa.ucziit András ért el jó eredményt. Ot- napi átlagos teljesítménye 152 százalék volt. Az A.íöldi Kecskeméti Kon­zervgyár dolgozói e.haíároz- ták, nogy nem állnak meg ed­digi eredményeiknél, hanem újubb eredményeken indu.natk harcba, hogy ezzel fejezzék ki harcos kiállásukat a béke ügye mellett. Kecskemeu Cipőgyár A kongresszusi, valamint az április 4n versenyszakasz uián to­vábbra ijs nagyszerű eredmények szü.etnek a Kecskeméti Cipőgyár. 9000 lendoni kiköló'rnunkás sztrujkolt hétfőn A hét kikötőmunkás elleni bűn­vádi eljárás hétfői tárgyalása napján a londoni kikötőben hét­főn mintegy 9000 munkás sztráj. kojt. 03 hajón teljesen, 27 hajón részben szünetelt a munka. Bir kenheadbeu 1570 munkás lépett sztrájkba. A bírósági épületből távozó vádlottakat az épület előtt vára­kozó tömeg ismét viharosan ün­nepelte és váliraemelve vitték az Utcán. ban is. Rimóczi Margit ringlkö például legutóbb 136 százalékot teljesített. Jó eredményt ért ei Gyula} Sándor ifjúmunkás, talp­állító ős, aki 136 szazatokra emel­te teljesítményét. Bencze Lajosné ugyancsak 136 százalékot teljesí­tett. Takács Ferenc, aki vállalta, hogy 107 százalékról 110 száza­lékra emeli teljesítményét, 126 százalékot ért el. Molnár Mánia 120 százalékra tett felajánlást, ezt 122 százalékra teljesítette. politikájának alapelvei, a hare a nacionalizmus ellen —’ a proletár internacionalizmusért, a szovjet szakemberek kiképzése, sz Iparo­sítás feltételeinek megteremtése, a doigor.6 műk öntudatosítása, po­litikai felvilágosítása, az Oktober} Forradalom nemzetközi! jelentősé­ge, és így lovább — ez a felsoro­lás korántsem meríti kj a kötet­ben sztálini mélységgel és vilá­gossággal tárgyalt kérdéseket, csak n-é-mi fogalmat ad a könyv a rendkívül gazdag és aktuális tar­talmáról. Az ötöd k kötetben olvasható művek ezekkel a harci feladatok­kal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt e feladatok sikeres megoldásában. „Egyáltalán nincs -igazuk azok­nak az elvtársakmak akik azt ál­lítják, hogy mert a NÉP fejlődik, azért kénytelen leszünk megismé­telni a régi históriát, kénytelenek, ■eszünk a parasztság többségének tömeges tönkretétele útján kulá- kdkat tenyészteni. Ez az út — nem a mi utunk. Az új viszonyok között, mikor a proletáriátus van hatalmon és a proletáriátus kezé­ben futnak össze a gazdaság leg­főbb szálai, a fejlődésnek más úton keli haladnia, mely arra ve­zet, hogy a falu kistermelői kü­lönböző szövetkezetekben egye­sülnek, melyeket a magántőke ei­len folyó harcunkban az állam támogat olyan úton, mely arra vezet, hogy a kis mezőgazdák milliói a szövetkezetek révén fo­kozatosan bekapcsolódnak a szó cializmus építésébe, olyan úton, amely a ikis földművesgazdák gazdasági helyzetének fokozatos javulására (nem pedig pusztulá­sukra) vezet. Ebben az értelem ben, a Köztársaságok Szövetségi net jövendő gazdasági fejlődésé­nek szempontjából, elsőrendű ja lentőségü, hogy a végvidékeken, ezekben a főleg paraszt} orszá­gokban, minden módon támogas­suk a szövetkezeteket.“ A Szovjetunió tántorfthatatU- nul köveikezetes bérpolitikájá­nak nlapelveit fejezik kft azofk * szavak, amelyeket Sztálin, elv társ a lábbadozó Leninnel folytatott beszélgetése alapján jegyzett fel: ,,A mi űtunik igaz út; mi békét és megegyezést akarunk, de gúis- bakötni nem hagyjuk magunka- és ellene vagyunk az uzt»oraíalté­teleket kikötő megegyezéseknek. Keményen keil tartani a kormány- rudat és saját utunkon kell ha­ladni, amelyről sem hízelgéssel, sem ijesztgetéssel nem hagyjuk magunkat letéríteni.’* Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa ülésszakának április 16-i ülése Az Oroszországi Szovjet Sző. vetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának április hó 16-án Moszkvában tartott ülé­sén valamennyi felszólaló ki­emelte, hogy a költségvetés az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista, Köztársaság további gazdasági és kulturális felvirág, zásának költségvetése. . „A szovjet nép minden lehető, ségét a békés építő munkára, az Ipar, a mezőgazdaság, a kultú­ra és az anyagi jólét további fel­lendítéséért vívott harcra for. dltja” — mondotta felszólalása, ban Zója Gorjajnova agronömus, grozniji terület dolgozóinak küldötte. Mohamed Arbulijev küldött Dagesztán Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság példá­jára mutatott rá, hogy a lenini sztálini nemzetiségi politika a cári Oroszország egykori elma­radt országát virágzó, szocia­lista köztársasággá változtatta- Dagesztánnalt az Októberi For. radalómig csak primitív hal­ipara, egy textil vállalata és 15 háziipari vállalata volt. Ma a köz­társaságban a nagy vállalatok százai működnek. Nagy fejlődést ért el a kolhozokban és azov. hozókban a kertészet és a sző­lészet. Dagesztán ma virágzó kultúrájú köztársaság. Ivan Kairov küldött az OSzSzSzK közoktafásügyj tninisz. tere hangsúlyozta, hogy a köztár­saság új költségvetiésénok több mint egyharmada a népművelést szolgálja- A köztársaságban most 119 ezer iskola működik, melyek, nek több mint 18 millió tanulója van — mondotta. A logutóbbí 5 év alatt a köztársaság iskoláiba több mint 250 ezer új tanerőt irányítottak. Mindenhol folytat­ják a népművelési hálózat kibő­vítését. Iván Kozxnin, a kujbisevj vízi- erőmű építésvezetője beszámolt a Volga-folyó nagyszabású építke­zési munkálatainak menetéről. „A méreteiben is példa nélkül álló építkezés — mondotta Koz* min —, igazi megnyilvánulása annak a harcnak, amelyet a szov­jet nép » világ békéjéért vív.

Next

/
Thumbnails
Contents