Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-18 / 89. szám
Megyénk k ö z e 11 á t á s á n a lt néhány kérdése 4 békcíven szereplő aláírásom melleit munka felajánlásommal is erősítem a hékeharcot Népi demokráciánk ellen a leg. vaduld) támadást most a közeílá- tás vonalán foiyiatla az ellenség. Igyekszik kihasználni és felnagyítani a fejlődéssel járó nehézségekéi. Megyénk dolgozói láthatlak a kirakatokban azt a te" werdet árut, ami-i az ellenség el. rejtett és ezeken keresztül meggyőződhettek arról az aknawuu. káról, amelyet az ellenség szervezett formában, a szabotálások sorával folytat fejlődésünk, előrejutásunk ellen. Az ellenség egyik módszere az is, hogy beépül, vagy beépíti ügynökeit a különböző állami vállalatokba és így okoznak károkat. Pártunk kongresszusa utat mutatott dolgozó nőpÜDk államhatalma. a tanácsok feló is A nw- gyei tanács ellenőrzési csoportjá- , hak munkáját is a púrtkongresz. snis határozatai szabják meg. így csoportunk megvizsgálta a közéé látás vonalán ’mutatkozó ellenséges kártevő munkát. Megnéztük a kiskereskedelmi árudák munkáját, vezetőik viszonyát a dolgozó tömegekhez és eztókcu kérésziül lemértük a tanácsok kereskedelmi osztályainak munkáját is. A kecskeméti kiskereskedelmi vállalatoknál tapasztaltuk túlnyomó többségében a legnagyobb hibákat. Iá hó 12-óa a 46-os számú búsárudában súlyos visszaélések történtek. Nagy Ernő vállalati igazgató tűri, hogy a vezetése alatt álló árudában árdrágítást hajtsanak végre az alkalmazottak. A tepertőt ‘ például kétféle árou árulták, 12 és 16 forintért, Ä«- hajda Antalijának 12 forintot számoltak. Amikor megkérdezte, hogy neki miért olcsóbb, azt a választ kapta az eladótól: „a kartársaknak 12 forintos ár van.‘‘ Ki adott erre engedélyt, hogyan gondolták itt az alkalmazottak. hogy lehet üzérkedni, kupcckcd- tii az áruval? Megengedettnek tartják a 46-os áruda dolgozói azt is, hogy minél előbb megszabaduljanak az árutól, ne kelljen sokat dolgozni. Ezért 21 kg felvágottat 56 embernek egy óra alatt osztottak szét, ahelyett, hogy a többire gondoltak volna. A legnagyobbfokú ébertelenséget mutatja az, hogy Halász József árudal megbízott lehet az áruda alkalmazottja, kinek 10 évig saját hentesüzlet« volt, apja pedig most is nagyobb sző.őterülettei rendelkezik. Hogy körmére néztek, hirtelen izgatott lett- Varga Mihálynak, a Kiskereskedelmi Vállalát dolgozójának így nyilatkozott: fJMhály bácsi, baj van, drágábban árusítottam, elfelejtettem megnézni az árakatl Ilikor is [esz a kugliparti?... Halász Józsefnek nincs ideje az árakkal törődni, de van ideje a kugliparti felől érdeklődni akkor is, amikor hiba van a munkája körül. A kenyérellátás vonalán zavarokat okoz az is, hogy állandóan váltogatják az ellátást szolgáló sütőkemencéket. A Népbüffé Kecskeméten egyszer az egyik, máskor a másik kemencétől kapja a kenyeret. A sütőhelyek vezetői egyebet sem tesznek, mint folyton a fejüket törik, hogy hova is küldjenek kenyeret, PÁRT É PÍ T É S Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában hogy Időben ott legyen. Ezért fordul elő, hogy egyik helyen kimarad a kenyér, míg a másik helyen hiány mutatkozik. Közellátásunk vonalán komoly felelősség terheli a kecskeméti városi tanács kereskedelmi osztályát, amely azt hitte, hogy lehet a közellátás kérdéseit íróasztali mellől irányítani-, anélkül, hogy a területre kimennének. A közellátás kérdéseivel való foglalkozás azonban nemcsak a kereskedelmi osztály, hanem az egész tanács feladata. Ezt a nagyfontosságú kérdést nem kapcsolják a foDtos, a dolgozó népet közvetlenül érintő feladatok közé. Hogy mennyire elmulasztották a dolgozók ellenőrzését, arra bizonyíték, hogy - Varjú elvtárs, akinek feladata az ellenőrzés és iníor. mációs munka a városi tanácsnál, mindenes. Ez nem véletlen akkor, amikor a tanács végrehajtó bizottsága lebecsüli a felülről végzendő ellenőrzést is. Nem is lehet arról beszólni, bogy a dolgozók alulról jövő ellenőrzését, javaslatait fi- gvelembe vennék. Az ellenőrzés nagyfokú hiánya teszi lehetővé, hogy a kiskeres, kedélmj vállalatnál Érszegi Károly főkönyvelő 600—1300 forintig túlóradíjat vehet fel. Az ellenőrzés hiánya szinte segítségül szolgál a pénzügyi fegyelem megsértésében. Nagy Ernő vállalati igazgató.pedig elmulasztja a túlóradíjak jogosságát igazolni. A segítés hiánya miatt Kovács Béla, a Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője nem tudja kielégítően megszer. vezni az áruk elosztását. Vidéken is tapasztalható, hogy becsuknak sütödéket, szűkítik az eloszlási helyek számát és egy elosztási helyre zsúfolják a dolgozókat- Kerekegyházán három sütöde volt. Kettőt megszüntetlek. A MESkOV még mindig tanakodik, hogy mitévő legyen. Nyilván helyes lenne, ha működtetnék a meglévő sütödéket- A kecskeméti járási tanács kezd foglalkozni az állandó bizottságokkal, feladatok, kul bízza meg őket és ezen keresztül javult a járás közellátása. Ezzel szemben a kecskeméti városi tanács kereskedelmi állandó bizottsága mindezideig ülést som tartott. A mostmár tűnőben lévő zavarok felvetik a megyei tanács kereskedelmi osztályának felelősségét is, mert nem igen adott segítséget, ú;mutatást, jó tapasztalatokat a városi tanácsok kereskedelmi osztályai felé. Nem vizsgálta elég mélyen, kiindulva a nemzetközi helyzetből és a belső osztályharc viszonyaiból a közellátás kérdéseit. Az a feladat most, hogy szakadatlan leleplező munkát foly(ássunk a társadalmi ellenőrzésen keresztül az ellenség kártevő munkája ellen. A jó szervező munka párosuljon a jó politikai, felvilágosító és ellenőrző tevékenységgel és maguk a tanácstagok kapcsolódjanak bele ebbe a nagy munkába. A tuuácsok kereskedelmi osztályainak vezetői a jó gazda szemével és fülével őrködjenek dolgozó népünk közeliáiása felett, érezzék kötelességüknek a dolgozók zavartalan ellátásút. Tanulmányozzák a közellátás kérdését, t,u- nulják . meg a rendeleteket és a rendeletek mechanikus végrehajtása helyett a7-')k szellemében cse.ekedieuok. Kössék össze a felülről gyakorolt ellenőrzést a dolgozók meghallgatásával, hogy áz alulról jövő bi rálatot felhasználhassák a hiányosságok kiküszöbölésére. Fontos az is, hogy az állam által irányított nagykereskedelemtől tanuljanak a kiskéreskeűelem vezetői. Ezek azok a feladatok, amelyeknek végrehajtásával a kisk» reskedelem megfelelően tudja biztosítani megyénk dolgozóinak ellátását. Az ellenseg munkáját meg kell akadályozni a jó ellenőrzéssel, s tudomására kell adni, hogy nem törjük sem az ő, sem az ügynökei kártevő munkáját. Hegyei Tanács Ellenőrzési Csoportja, Mint „ garai MNDSZ tagja, asszonytársaimhoz szólok. Mi közvetlenül itt élünk a halárszélen és a határvonalon áttekintve táljuk: a termelő munka helyeit a THo-banditák mint igyekeznek acsarkodóinkkal kenyéradó gazdáikat kiszolgálni. Kekünk, ruta mennyiünknek élen kell haladnunk a békeívek aláírásában. Kekünk asszonyoknak, anyáknak békére van szükségünk, hogy felnevelhessük gyermekeinket. De nem elég az, ha csupán aláírásokkal leszünk hitet a béke megvédése mellett. Kekünk munkával is be kell bizonyítani, hogy lelkes békeharcosai vagyunk a Szovjetunió vezette milliós béketábornak- Ezért én, mint a garai állami gazdaság egyik hízó-gondozója, vállalom, hogy a reámblzoil 10 darab sertés hizlalást idejét, mely április 1-től június régéig tart. úgy fogom teljesíteni, hogy a, 10 darab sertés hizlalását május végéig be fogon; fejezni. A békeíven szereplő aláírásom és munkafelajánlásom együttesen így fogja, győzelemre vinni békeakaratomat. KEREKI ETELKA, __ a, garai állami gazdaság dolgozója H ubátov János és Patarcsity Sándor kutyatárt délszláv dolgosó parasztok aláírták a békeívet Napsütéses tavaszi napon indult el Miklós Júlia és Vujkov Máté pártonkívüli délszláv dolgozó paraszt a nagy munkára. Kezükben vitték az öt nagyba, talom békeegyezményét követe lő békeiveket, hogy m.jd becsű, letes dolgozó parasztok aláírá sával megtelve, letegyük az im. perialista háborús gyujtogatók elé: — nem ah arunk háborút! Sietve mennek végig Katymár utcáin s közben azt latolgatják, hogy mit is mondanak, miről is beszélnek. Mert nagy gondot keli fordítani űz ilyesmire. Igaz, jól felkészültek -a munkára, de most olyan hatalmas, nagy dologról v;>n szó s úgy érzik, «z ő jó munkájukon is múlik most a béke ügye. Patarcsity Sándor hatholdas dolgozó paraszt háza Van legkö. zelebb, oda nyitnak be először. Az ember sietve megy elébük, ismeri már őket jól, tudja már, mijáratban vannak. Népnevelők ezek s kedves vendégek a házban mindig. Hellyel kínálják a vendégeket s azután beszélget, nek. Lassan szóba jön itt mm. den. Beszélnek a tavaszi munkáról, azután az ötéves tervről- Miklós Júlia népnevelő elmondja, hogy mit kapott Katymár község az ötéves terv első esztendejében és mit kap még ez. után — Ha csak a napközi otthont nézzük, már ez magában véve ts nagy dolog. Nem kell az ember nek aggódnia, hogy mi lesz a kicsinyekkel, míg kinn dolgozik a mezőn, — mondja Vujkov Má. té és igazat ad neki ebben Pa tarcsity Sándor. — Meg aztán itt van a délszláv-anyanyelvü is. kola, a könyvtár, magyar és délszláv könyvekkel. — Az ötéves terv a béke terve, — mondja Miklós Júlia. — ■Ezt a tervünket akarják felborítani, megakadályozni az impe. rialisták azzal, hogy háborút ké. szítenek elő, -— veti fel Miklós Júlia. S ezután erről beszélnek. Meg arról, hogy mi történik oda. át. Tito Jugoszláviájában. — Olvastuk az újságban mi Is, hogy milyen alja® merényié, j tét követtek el Hrabec István ügyvivő ellen. Ezek a bitangok csakugyan háborút akarnak, de mi megmutatjuk, hogy ez nem 'esz olyan könnyű dolog. Ha el. hozták azt a békeívet, adják ide, «Iá akarom írni, — mondja ke ményen Patarcsity Sándor. Az- tán aláírja az asszony is. Még beszélgetnek egy kicsit s közben Patarcsity Sándor megkérdi? — Ezután hová mennek? — Csak ide, a szomszédba, Kubatovékhoz, — felelik majd nem egyszerre. Gondol egyet az ember s azt mondja: — Megyek én is magukkal. És mennék át a szomszédba. A Kubatov-családhoz. Miklós ■fúlta és Vujkov Máté, a két népnevelő, meg. Patárcsity Sáudor és nj asszony. Kúbntov János kinn ül az udvaron, terített asztal mellett. Egymagában borozgat ebéd után s két kicsi gyermekével játszadozik, mikor belépnek a vendégek. Úgy indul meg közöttük a beszélgetés, mint hömpölygő folyam. Szóba kerül itt minden. Kubatov János is délszláv kö- zópparaszt, akárcsak Vujkov Máté, a népnevelő. így azután nincs semmi idegenkedés. Las San a politikára terelődik a szó. Kubatov János is újságolvasó ember, így tudja, hogy ml tör- tinik a nagyvilágban. — Nem nyugszanak ezek a bitangok, pedig meggondolhat, nák. Igaza van Sztálin elvtára. nak, amikor azt mondja, hogy a népeknek kell kezükbe venni a béke ügyét, — így mondjj Kubatov János. Beszél Patarcsity Sándor is. öt módfelett izgatja az, ami nemrégiben Belgrádion történt. — Ezek a Titóék is itt, a szomszédban gazságra készülőd nek. Tönkre tennék a jövőnket, de mi nem engedjük. Nem ám. En is aláírtam ezt a békeívet, de ezzel még nem tettünk eleget. Még jobban kell végeznünk a munkánkat. Még több gabonát, több élelmet kell termelnünk, — mondja keményen Patarcsity Sándor. Szemében kimondhatatlan i elszánt gyűlölet lobog. Gyű lölj azokat, akik ellenségei ,a né. pék boldogulásának, akik ellenségei á békének. Így van ezzel Kubatov János is. Két kicsi gyermeke ott játszadozik körülötte s egy koreai képre gondol. A kecskeméti Járásbírótág ítéletet hozott Csák A ipád lajosmi. 7sei 36 holdas kulák tigyébea, aki 2 sertést vágott engedély nélkül. 21 hold szántójából 1 holdon nem végezte cl batáridőre a tarló- hántást, engedély nélkül kivágott két akácfát 25 kéve magnak levő lóherét földjén hagyott kinn é„ az megpenészcscdeil, Ezen let Mennyi gyermek szétroncsol l holtteste hevert szanaszét. Le gyilkolták az Imperialisták s ép. úgy legyilkolnák az ö gyermekeit is. Az egyik, a kis Mária Kubatov János és Patarcsity Sándor katymárl délszláv dolgozó parasztok őszintén akarják a bókét, örömmel Írják alá az öt nagyhatalom bókeegyezményét követelő felhívást. Elítélt lajosmizsei kulák most hétesztendős. Már Iskolába jár s már le tudja írni a nevét. Na, majd ö Is aláírja ezt a békeívet, ami már ott v^n kiterítve, az asztalon. A másik, a legkí sebb. most négyesztendős. Övék a jövö. Hát ö értük írja most alá ezt a békelvct. — Szeretem gyermekeimet, szeretem az életet és szeretem cat az új hazát, ami most már végérvényesen a mienk. Békét akarok én is, mint a világ többi népei. Aláírom a békeívet és az aláírásom mellett én is mindent megteszek, hogy a béke fennma. radjon, — így beszélt Kubatov János, amikor aláírta az ívet s így beszélt felesége, Kubatov Já. nosné Is. S .azután a kis Mária jött sorra. Hogy ö is aláírja ezt a békeívet. Gyönyörű, szép gyöngybetüket kerekített nz ívre, olyant, amilyent az iskola, ban tanult. Letették a tollat s a tavaszi nap végigsimogatta va. lamennyiüket ragyogó fényével, meleg sugaraival, Miklós Júlia és Vujkov Máté népnevelők jó munkát végeztek, mert Kubatov János és Patarcsity Sándor délszláv dolgozó pa. rasztok megértették, hogy a béke ügye rajtuk is múlik. Megértették, hogy aláírásuk éles fegyver lesz a háborús gyujtogatók ellen, ha becsülettel végzik mun. kájukat, ha ki mernek állani a béke ügye mellett. teivel a közellátás érdekeit veszélyeztette. A járásbíróság 1 és félévi börtönbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékig vagyoni elkobzásra ítélte. Három évre eltiltották a közügyéit tői és 0 hónapra kj,[iltot|ák Lajosmi mg községből' A bíróság elrendelje a bűnjelek elkobzását,
