Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-17 / 88. szám

A belkereskedelmi minisztérium közleménye a kenyérellátás szabályozásával kapcsolatban A Magyar Közlöny vasárnapi «zárna kös'i a miusztertanács 90/ 3951. IV. 15./M. T. számú, a ke­nyérellátást szabályozó rendeletét, A rendelet értelmiben az ellá- latlcn fogyasztók 1951. ápr 1 is 16-tól kezdődően kenyér jegy el­lenében vásárolhatnék kenyeret. A íinomliszteUátás januárban be­vehetett rendszere, vállozati3ml feunmarHd. Nem érinti a kenyér­ellátás szabályozása a péksüle- mény forgalmát, tellát zsemlye, kiüti és egyéb finomlisztből ké­szült sütőipari termék továbbra is szabadon -*• jegy nélkül vásárol­ható. Ugyancsak jegy nélkül vá­sárolható további a is a szabad finomliszt is. Ki jogosult kenyérjegyre? Kenyér jegyre jogosult m rdcn hathónapos életkorát betöltött el­látatlan fogyasztó, akinek állandó lakóhelye az ország területén van. A munkájukból kifolyólag lakó­helyüktől távollevő dolgozó önel­látók közűi azok, ak ik havi 12 5 kg gabonái (bú/a, rozsot) a helyi gaboiisbegyíijlőnél hatósági árpa beszolgáltatnak, 1951. évi május l-lö! egy-egy havi kenyér- és ti- nomliszt alapjegyet igényelhetnek, Részükre munkahelyükön pót je­gyek is kiadhatók. A kenyérfejadagok A hatósági jegyre vásárolható kenyérfejadagok a 4/1951. (I. 2.) M, T. számú rendeletben biztosí­tott finomliszt fejadagokkal együtt, amelyek változatlanul fennálianak, a következők: 2. 4. Kenyérből naponta alap- + pót. — összes adag fejadag grammokba^ 1. felszín alatt dolgozó bányászok 250 + 300= 550 gr nehéz testi munkás 250 + 200= 450 gr fizikai dolgozók 250 + 100=; 350 gr kiemelt szellemi és adminisztratív dol­gozók (kitüntetet, tek, gazdasági, mű­szaki és igazgatási vezetők) 250 4- 00=300 gr nem kiemelt szel­lemi és adnlmlsz- tratív dolgozók, va. lamint fizikai dol­gozók kategóriájá­ba nem tartozó Finomlisztből havonta alap. + pót- = összes adag fejadag grammokba11 1200 + 1200 = 2400 gr 1200 + 1200 = 2400 gr 12C0 + 400 = 1600 gr 1200 + 1200 = 2400 gr egyéb dolgozók 250 + 50= 300 gr 1200 + 400 = 1600 gr 6. egyetemi és főisko­lai hallgatók 250 + 50= 300 gr 1200 + — = 1200 gr 7. minden egyéb ellá­tatlan fogyasztó 250 + —= 250 gr 1200 + — = 1200 gr 8. terhes, és szoptatós anyák, terhességük 4. hónapjától a gyermek féléves ko. rátg 250 + 200.,.. 450 gr 1200 + —1= 1200 gr (Az anyákat ezen­felül megilleti a munkakörük után járó kenyérpótjegy is.) A kenyérjegyek kiosztása Az áprilisi: kenyér jegyek kiosz­tása ápiilis 16 és 21 között nieg fog történni. A kenyérjegyre ke­nyeret a fogyasztók április 22-től válthatnak ki. Április 16-tól 21-ig a kenyeret a fogyasztóknál 1évű III. lisztjegyek május, június havi lisztszelvény,éré cs a lisztjegy fej­részére adják ki, a következőkép­pen: a májusj lisztszelvényre április 16 ra és 17-re; a júniusi lisztszeivényre április 18-ra és 19-rej a lisztjegy fejrészére április 20- ra és 21-re adnak k,i két-kétna- ponkémt 500—^00 gramm kenye­ret. Miután a májusj és jüníttsi lisztszelvényre történik a jövő hé­ten a kenyérkiadás, a fogyasztók a kenyérjeggyel egyidejűleg meg fogják kapni az új lisztjegyeket is. A május—június havi egyesí­tett kenyér- és lisztjegy egyesí­tett jegynyomtatványon ápr'iis 30-ig kerül kiadásra. Miben különbözik a kenyérjegy-rendszer a cukor-, zsír- stb. # jegyrendszertől ? A kenyéralapjegyek csak abban a városban, községben válthatók be, ahol azokat k,adták. A lakóhelyüktől .ideiglenesen távol levőik, lakóhelyükön kívül mis városban, községben dolgozott, a lakásuk szenmt illetékes helyi tanácsnál, ,'Uetve jegyfióknál alapjegyük szelvényei ellenebe.-} hatnapos hetijegyet igényelhet­nek. Vendéglátóiparban, üzemi 'kony­hákon és egyéb társadalmi étkez­tetéseknél kenyér csaík kenyérvál- tójegy ellenében szolgáltatható ki. Akik üzemi ellátásban, vagy vendéglátóiparnál kenyerei (kíván­nak togyaszlam, alap- vagy heti­jegyük szelvényeit — egyenlő súly értékben —, 5 dkg-os szelvé­nyekből álló váltójegyre cserél­hetik be a helyi tanácsnál, a kör­zeti jegyfiókban, a dohányárujá­ban, vagy az arra kijelölt ven- dégláiöüzemben, továboá a na­gyobb üzemekben, vállalatoknál és hivataloknál működő konyhán. A pótjegyek, hetijegyek és vát- tójeg'yek az ország egész terüle­tén beválthatók. A kenyetaiapjegyek szelvényei két-két napra, a pótjegyek szelvé­nyei egy-egy napra szólnak. * Az alap je gyet mindenki állandó lakóhelyéin, pót jegyét ped.g mun­kahelyén kapja meg. A terhes- és szoptatósanyák álapjegyüket és anyasági pótjegyüket is lakó­helyükön kapják meg. A kenyérellátás rendezése A niinLsz'tertanács rendelet« szabályozza a kenyér fergab mát. Ennek a rendeletnek célja a lakosság zavar!a,lan. kenyér" ellátásának biztosítása, A rendelet messzemenően szem előtt tartotta a dolgozók szükségletét. A fejadag maga" siabb, mint Magyarországon búrmiikor volt és teljesen meg" felel a tavalyi kialakult maga­sabb átlagfogyasztásnak. 1948— 49-ben az ország havi kenyér" fogyasztása átlag 3209 vagon volt. 1949—-5Önben 4595 és 1950—51. .nyolc hónapjának fogyasztása alapján ez a havi állag 5558 viagcnra emelkedett. A minisztertanács rendeleté­ben megálfep'ítolt fejadagok •alapján havonta 6000 vagon kenyeret kell sülni, tehát töb­bel, mint a nyolc hónap fo­gyasztási átlaga. Ezenfelül •változatlan áron szabaidforgar lomban marad a zsemlye és a kifli és változatlanul érvényes a finomliszt elosztásának eddi­gi rendszere. A rendelet az igazságos eloszlás elvét követ­ve, fokozottan biztosítja a nehezebb munkán dolgozók el­látását. A nálunk .kialakult átilagfo" gyász! 's alapján meigállapított ■kenyérfejadag jóval! magiaabb, mint ,a nyugateurópai tőkés or­szágok átlagos k-enyérfogyiaisz" tú&a, sőt, mint kenyér" és liszt* fogyasztásuk együttvéve. Ang­liáiban ,a liszt- és kenyérfogyasz­tás heti 178.5 deka. Svédország­ban 108, Franciaországban 175 deka. A mi kenyérellátásunk e fejlett tőkés országok kenyér­ellátásánál sokkal bőségesebb s összdiaisonílltliba fa tlan ul iga zsá" gosabb. Volt néhány bőnap, amikor az átlagos fogyasztás 6500 va­gonra ugrott. Itt már nyilván­való volt, hogy nem a normális, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekvő fogyatsz' iáéról van szó. Az arány tállá nul megnövekedebt fogyasztás már nemcsak a lakosság sz'ökségtle" kinek kielégítését szolgálja. Nyilvánvaló volt, hogy jelentős szerep.et játszóit itt az ellensé­ges elemek kártevő munkája. De a példák százai és ezred is A bácsalmási járási tanács adjon több szakmai és politikai támogatást az I. típusit csoportoknak Megyénk járásaiban a tavaszi munkák lendü.ete egyre fokozódik. De vannak járások, ahol ezt nem tapasztaljuk. Ilyen a bácsalmási járás is. Míg a határmenti köz­ségek dolgozói úgy válaszolnak Titóék belgrádi provokációjára, hogy fokozzák a tavaszi munkák lendületét addig vannak a járás­ban községek, mint Madaras. Bácsalmás, Tataháza, ahol alig gyorsul meg a munkák üteme. Kalymáron, Kunbaján és Cs.lkérr án több mint 20 százalékkal előbbre vannak a tavaszi munká­val, mint a járás többi községei­ben. Különösen Katymár jár a a élen, Ez a község kapta meg a járásj tanács vándorzászIáját, $ iatymári Lemn-csoport pedg a csoportok vándor zászlaját. A saty- rnári Lenín-csoport .a versenyben legyőzte a kunbajai Rózsa-csopor­tot. A járásban az elmaradásnak az az oka, hogy nem fogtak kcllíi időben hozzá a tavaszi munkáknak A kulákok azt rebesgették; ..ráérünk niég“ és a dolgozó parasztság az ő uszályukba került. Ez aairt is volt lehetséges,- mer! sem a járási tanács, sem a köz­ségi tanács nem vitték keményen ai osztáiyliarcot. Tataházán sem 'áttáik az osztályellenség munlká- lát, pedig Bényi Marton, ,fj. Tüs­ke Márton kulákok még nem na­gyon végezlek e! a vetést. Mély­hűtőn -Novoik József kulak, Máté- telkén Piukovics Gábor, Madara­son Horváth József, Kunbaján pe­dig Brand Adám kulákok szabotál­ták a távaszj vetést. A tavasai munkáik során tehát nagy feladat hárul a bácsalmási járási tanács mezőgazdasági osz­tályára. Az osztálynak sem .érni kell nemcsak az egyénileg dolgo­zó parasztokat, hanem a termelő­szövetkezeti csoportokat is, még- ped.g mind szakmai, m-.nd politi­kai kérdések megoldásában. A járásban 17 III. típusú terme­lőcsoport van. Párosversenyben, all 13 csoport. A csoportokban 43 brigádot szerveztek Ezek közül mindössze 21 áll egymással páros- versenybem. A legjobb eredményt a kunbajai Rózsa^tszcs Micsurin­éi Dav.dovbrigad érték el. A termeliöcsoportokban 156 munka- csapat van. Ezek közül roiindösz- sze 42 versenyez egymással. Leg­jobb a kunbajai Rőzsa-tszcs 8-as számú Fürst-csapata, amely 240 százalékot ért el. A járásban to­vábbá 14 I. típusú csoportot szer­vezett az egyénileg dolgozó pa­rasztság. A fenti számot azt bizonyítják, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya nem tud la meg szervezni a csopor­tokban a munkaversenyt. Újabb hiányosság az is, hogy 'mindézidei-g nem tudták biztosí­tani a verseny nyilvánosságát sem. A mezőgazdasági osztály dolgozói egymáskőzött felosztoi- ták a csoportokat. Ezeket patro­nálják. Kiszállnak a helyszínre és megad’jáik a segítséget. Szakmai vonalon segítettek a vetésforgó­nál, a talajmunka előkészítésénél, az egyfajta növény nagyobb táb­lában való termesztésénél, stb. De munkájuk a szervezési vonalon még eléggé gyenge. Nem sike­rült, hogy a csoporttagok kialakít­sanak nagyobb táblákat, ve- tőbrigádokat szervezzenek és együttesen folytassák a ve­tést. Csak azoknál a csoportoknál mini például Katymáron, sikerült a munkát közösen megszervezni, ahol a csoporttagok a/eLött is ösz- szedolgozitaik, vagyis akinek nem volt lova, az összeállt olyan qoI- gözóvai, akinek volt. Pedig Kun­baján az Úttörők-, az Uj Elet., Ta­taházán a Búke-csopor tokinál Jól meg lehetett volna szervezni a munkát, mert az adottságok is megvoltaik. A mezőgazdasági osztály gyen­geségére vall az is, hogy egyetlen egy csoportnál sem volt április 4-i munkafel­ajánlás. Nem tudjuk, hogy a május l-i leiajánlások ’ hogyan állanak de ha a járási tanácson múlna, akkor hasonló lennie a helyzet, mint áp­rilis 4-én. A mezőgazdasági osz­tály sokkal többet foglalkozik ad­minisztrációs munkával, üzemter­vek készítésével, statisatókai ősz* szesítésekikel, kimutatásokkal, je­lentéseikkel, rniint operatív segít­séggel. De a -község: tanácsok sem mindenütt adnak kellő támo­gatást a csoportoknak. így Mély- kúton a tanács elnökhelyettese nem rokonszenvez a terme lőcso- portokkal. Hasonló a helyzet Ma­darason, ahol magának a tanács­elnöknek sem szívügye a termelő- saövetkezeti mozgalom fejlődése. Ezek a hiányosságok merülnek fel a bácsalmási járási tanács me­zőgazdaságii osztályán. Sürgősen ki keli küszöbölni ezeket és a me­zőgazdaságii osztály dolgozói hely­ben is segítsék a termelőszövet­kezeti csoportok és a dolgozó pa­rasztok tavaszi munkáját. bizonyítják ezt. Gatti Mihály baijai, Vám-út 1. szám alatt lakó kulák hosszabb időn át disznóit kenyérrel hizlalta. Csizmás Fe­renc 27 holdas kerekegyház; kullák vetőmagját feleletté álla­taival. A kerekemét környéki kulákok piaci napokon bejár­tak Kecskemétre és összevásá­rol Iáik a kenyeret. Az így ös­szeharácsolt kenyeret a tangó’ kim állataikkal telették fel. A kecskeméti tanács felfigyelt er­re a jelenségre és .szabályozta a kenyérellátást, meggátolta, hogy a piaci napokon a pékek nagyobb mennyiségű kenyerei süssenek! fel és így módot nyújtsanak a Mákoknak a ke­nyér összevásárlására. De szá­mos példát idliet megyénkben felhozni, hogy a kuiliákok nem teljesítették beadási kötelezett­ségüket és így ágyékezoiek ke­nyérellátásunkat zavarná. Solt­ivá dkerte.n Juhász Púin« 250 ki­logramm hisz let, 70 k ilóg ramm 49írt rejlett el. Izsákon Csontos János kulák a lakásától 200 mé­terre fekvő romépület pincéje' ben falazott be 143 kilogramm lisztéi, 92 kilogramm rozsot ée nagyobb mennyiségű, a mailt éviből származó zsírt, Ongová- nyon Csorba József Mák e pincében félifenekü bordó alá rejtette el rozslisztjét. Sámán András bajai kullák 20 mázsa kenyérgabonáját elfeketézte, Szerein!én Szeoin László búza- feleslegét « pin céhem hordóba dugta. Kiskunmajsán ifj. Gyönm gyösi Péter buták két év óta elbocsátott cselédje részére tar­totta vissza a faj adagol. Fajszo.n özv. Szomorúi Jenőmé, vált 600 hóid as kulák-asszony nagyobb' mennyiségű kenyérgabonát rej­tett eft. Megyénkben olyan hely­zet alakult ki az ellenség tevé­kenysége következtében, hogy a dolgozók gyermekének » ku- lákok á’Matati'mí kellett megosz­tani a. kenyeret, Természetes, hogy a hatóságaink felfigyeltek erre és ezámos kár tevőt szögei" rúan megbüntettek. Kecskemé­ten Fazekas Józsefet egy évi é« 6 hónapi börtönné ítéltek. Csorba József orgoványii kulák 6 hómtpi börtönt kapott. Dr Huszár Gábort a bajai járásbí­róság 4 Ibónaipi fogházra ítélte. Balogh Vince lajosroizsei feke­tézőt egy évre zárták * ráos mögé. Patyi Rezső jázzazenl" Lászlói árurejtegelő 4 évet ka­pott Az ítéletek egymagákban még nem jelenttel tek onvoislást, szük­séges volt ölyan intézkedés, amely léheletlenné teszi a kuk­kok garázdálkodását kőz,ellátá­sunk terén. A cukor" és a liiszt- jegj bevezetése után dólgozó* ink egyre nagyobb számhan kö­vetelték ,a kenyérellátás rende­zését is. A kenyérjegy bevezetésével a kormány most rendet teremt a kényénél látás terén. Ezzel az intézkedéssel egyik 'legfontosabb éleim,iciklkűnket védi meg ai külákspekuláoiólóá és bizto­sítja az állandó, kielégítő és igazságos eüüátást. A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának április 15-i hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága április 15 én közli, hogy a front középső és keleti szakaszán a néphadsereg egységei továbbra is kemény harcokat vívnak az ellenséggel, amely támadásokat próbát indí. 6ani. A harcok során a néphad­sereg egységei visszaverték az ellenség tám.-idásíut 4* súlyos veszteségeket okoztak neki em­berben és hadianyagban egy. aránt. A front nyugati szakaszán az elmúlt huszonnégy órában jelentősebb változások nem tör téatek. Április J4-én a front nyugati szakaszán ,a néphadsereg egy. Régei az ellenség bárom rcoü ö gépét lelőtték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents