Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-17 / 88. szám

„Nem tudunk szavakat találni felháborodásunk kifejezésére Titóék aljas merénylete mialt“ Gai*a és Hercegszántó magyar és délszláv dolgozói tiltakozó békenagygyűléseket tartottak A nagygyűlések cloudói Szabó József és Lantos János plébánosok, a megyei békeiroda küldöttei voltak Ezekben a napokban milliók és milliók írják óim szerte a világon a liekű Világlaitiács felhívását. A bajaj járás batármenti községei­ben' üarén és Hercegszántón a tlo-gozijk szoros egységben köve­tik a Viiágtanacs felhívását. 4U a Qarár,, a mozi nagytermében rnögiendezett bckenagygyú'lésen ott volt a község apraja-nagyja. A teremben közel ü00*m szorong- lak és többszázan voltak azoas, akik az utcán hallgatták végig a békenagygyü'ést. A bíkenagy- gyülAsen megjelentek: Sz-bó Jó- zsei plébános és Lantos János katymári plébános, a megyei bé­ke.roda küldöttei^ Az elnökii emel­vényen mellettük íoglaltak helyet llrubisn Endre, a község plébáno­sa és Hartmann Jíkab káplán. Szabó József plébános magyar nyelven Lantos János plébános pedig, délszlávul ismertette a Bé­ke Világtanács felhívását és a világ becsületes dolgozóinak harcát a béke megvédéséért. A megyei békeiroda küldöttei­nek felszólalásai után Hrub án Eridre gara-j plébános szólott dél­szlávul és magyarul, majd Hart­mann Jaka-b szintén délszláv nyel­ven. Stipán . Kricskovics délszláv nyelven- elmondott beszédében rá­mutatott a Tito-banda aljas me­rényleteire. Titóék sorozatos provokáció­jukkal a becsületes, dolgozó jugoszláv nép figyelmét akar­ják elterelni arról a végte­len nyomorról és kétségbe­esésről, melyben ma Tito bör. lönében a dolgozók élnek. A Tito-banda megfizetett bérencei el akarják rabolni tőlünk szabad­ságunkat és függetlenségünket Titóék mümdcn aljas mesterkedj- sere azonban' Méltó választ adunk. Nemcsak sorainkat vonjuk szóró sabbra a béketáborban, de mun­kánk fokozottabb eredményeivé.! is szilárdítani fogjuk békeharcun­kat a végső győzelemig. A garai békenagygyűlés dél­szláv és magyar nyelven megtar­tott kultúrműsor vezette be. Az egyes felszólalások közben de azok után is a megjelentek liosz- szű percekig ünnepelték a béke- tábor élén haladó Szovjetuniót és a béke legnagyobb harcosát és őrét; Sztálin elvtársat, A garai bókenagygyűlés aiz Internacioná- lé eléneklésével ért véget, lessük meg az embereket a hatá­ron belül és a határon tűi. Vörös István hercegszántól plé­bános magyar és délszláv nyel­ven, Antal József káplán magya­rul szólattak még a bekenagy- gyűlésen, majd Császár Ferenc, a bóddunapusztai termelőszövetke­zeti csoport tagja szólalt fel. A hercegszántói nagygyűlés az alábbi határozatj javaslatot fogad­ta el: Határozat Hercegszántó A Hercegszántón megtartott bifcenagygy ülésen, melyet Jan- kovics Máté délszláv anyanyelvű dolgozó, a békebizoltság elnöke nyitott meg, ugyancsak Szabó Jó­zsef és Lantos János plébánosoik szólaltak fel. Délszláv és magyar nyelven ismertették a Bélke Világ- l&nács felhívása nyomán az egész, világon megindult békealá­írásgyűjtést, melyben a dolgozók követe Ilik, hogy az öt nagyhata­lom kössön békét. Lantos ’János plébános beszédében külön Hang­súllyal szólott a sovinizmus elleni küzdelemről, A muH éppen a sovinizmu és a nacionalizmus mestersé­ges szításává] akart éket ver­ni a nemzetiségek soraiban. Szabó József plébános pedig arról szólott, hogy mididen, becsületes embernek ott keli állnia elszántan a békeharcosok soraiban. Kétféle crnoert ismerek — mondotta —, Becsületes és becstelen embert Becsületest, aki. békát, becstelent, aki háború1 akar, Így külöubö:' Hercegszántó község délszláv és magyar dolgozó parasztsága mély fe.báborodissal vette tudo­másul, hogy a francia lakájkor­mány gazdájuknak, az amerikai imperia.istáknak a parancsára be­szüntette a Vi-ág Béketanács pá­risi irodájának működését. A francia kormánynak ez ílz in­tézkedése egybeesik a nemzetközi helyzet súlyosbításával és az új világháború előkészítésével. Ez az iniézkedés a világmozgalom ellen irányul, melynek célja a béke megőrzése. Felháborodással figyeljük az imperialistáknak azt a magatartá­sát, melyet a négy nagyhatalom kii ügyminiszfereinek tárgya'ásán tanúsítanak. Mindenáron azon fá­radoznak, hogy levegyék napi­rendről a Szovjetuniónak azt < javaslatát, nie yben követeli a fegyverkezés csökken,ését, vala­mint Németország és Japán le­fegyverzését. Ugyancsak mély felháborodás­sal figyeljük az angol és ameri­kai imperialisták láncos kutyái­nak, a Tito-klikknek háborús pro­vokációs tevékenységét, amelyet sorozatosan követ el hazánk és a lobbi népi demokratikus országok ellen Nem tudunk szavakat talál­ni felháborodásunk kifejezésére amiatt az aljas merénylet miatt, amit a Tito-banditák elkövettek a magyar ügyvivő, Hrabcc István ellen. Üdvözletünket küldjük in­nen, a békegyűiésről a jugoszláv népnek abban a biztos tudatban, hogy le fogják rázni magúkról a titóisfa rabigát és békében fogják építeni országukat velünk cgyiht a szabad népek nagy családjában. Mi, Hercegszántó község dol­gozó lakossága azon túlmenően, hogy valamennyien aláírjuk a bé kcivet, még azzal is harcolunk a békéért, hogy a tavaszi es az azt kövdő mezőgazdasági mun­kák során jó és gyors munkái végzünk földjeinken, harcot foly­tatunk a többfcrmelésért, ame­lyen keresztül erősítjük népgaz­daságunkat és ezen túlmenően a béketábori és kíméletlen harcot folytatunk a megvert, de meg nem semmisített ellenség ellen, akik egy harmadik világháború kirobbantásában remélik a szo­cializmust építő országunk meg- scmmisílósél. Elhatároztuk, hogy megbon,hatatlan egységben sora­kozunk fel Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezerc, Rákosi Mátyás, valamint a Sztá­lin vezette hatalmas békeíábor mögé. A Szuhttilság’iermeU'íttsövetkeset termelési versenyre hívta ki a halasi járás összes tszcs-it A Szabadság-termelöszövetke­zei'i csoport úgy harcol a bókéért, hogy növeli termését. Ennek ér­desében hosszúlejáratú versenyre hívta ki a halasi járás összes 1er- melócsoportjait. A versenyfeltéte­lek között szerepel, hogy túlszár­nyalják az eddigi halasi termés­eredményeket. Búzából 8 mázsa helyett 10 mázsát, rozsból 5 má­zsa helyett 8 mázsát, árpából ü mázsa helyett 13 mázsát, cukor­répából 80 mázsa helyett 120 má­zsát, gyapotból 4 mázsa helyeit 10 mázsái, kukoricából ped g 10 má­zsa helyett 20 mázsát fognak ter­melni. Ezt úgy akarják elérni, hogy idő előtt hajtják végre a minisztertanács határozatát. Az állattenyésztés terén a jelelMgi tehenenként! 3 literes átlagot má­jus 1 tiszteletére ti literre emelik fel. Hogyan dolgozik a hartai Béke“ II. típusú termelőcsoport 19 1951. január végén alakultunk, Tizenhárom családdal, kilencren holdon kezdtük meg a szövetke zeti gazdálkodást• Alapitólagjaink között számos középparaszt is ta­lálható. Például Bors Imre 14 ho das, Horváth Imre 15 holdas, özv. Bzabú Istvánná 12 holdas, ö.:r. Tóth, Jánosné IS holdas gaz­dák az elsők között léptek a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára, ügy döntöltünk, hogy mint 11. típusú tennclöcsoport kezdjük meg mű kezdésünket. Tagságunk később felnövekedett 78 családra ás je~ leni.eg 905 holdon gazdálkodunk­A csoport megalakulása után rövidesen megkapta a működési engedélyt. Mindjárt csoportérte. kezlelet tartottunk, ahol megvá­lasztottuk az intézőbizottságot ás megbeszéltük a soronlévö felada­tokat. Áttanulmányoztuk először is az alapszabályokat, különösen a közös szántási és vetési mun­kákra vonatkozó részt. Majd gondolkoztunk rajta, hogyan tudjuk ezeket megvalósítani a gyakorlatban. Szerencsére segítsé­günkre voltak a pártszervezet és a járási mezőgazdasági osztály instruktorai és a gépállomás me­zőgazdásza. Számbavettük erűnket a murr l 4 gyors elvégzése érdekében. Se­Megyénk nevelői Kecskeméten értekezletet tartottak, hogy a pártkongresszus határozatait a nevelés területén maradéktalanul megvalósítsák Megyénk pedagógusai és közoktatásügyi vezetői vasár, nap tartották értekezletüket a kecskeméti városi t;inács gyű­lésiemében. Az értekezleten Rózsa Ferenc, a.megyei ta­nács oktatási osztályának ve. zetöje tartott referátumot. Be­számolójában foglalkozott meL gyénkben a közoktatás terén elért eredményeivel és a soroD lévő feladatokkal. Beszédében rámutatott 'arra, hogy megyénkben az eddig el­ért eredmények nem kis mér­tékben függnek, össze ,azzal, hogy nevelőink jelentős több­sége megértette és magáévá tette a kongresszusi határoza­tokat. A közép, és általános iskolák igazgatói pedig kezde. nek az iskolák gazdáivá válni. Küzdenek a fegyelem, a rend megszilárdításáért. Módszere, két dolgoznak ki, kezdeményez, nek, javítják a kapcsolatot a pártszervezetekkel és ® tanács­osak Az eredmények feltárása után foglalkozott Rózsa elvtárs a hibákkal és feladatokkal, me. lyekkel a hibák kiküszöbölhe­tők. — A fegyelem és a tanulmá. nyi színvonal emelése terén még mindig sok a tennivaló — mondotta Rózisa elvtárs — mind az áitalános iskolákban, mind a középiskolákban. A feladtatok közt megemlí. tette az iskolabizottságok élet- rehivásának fontosságát, a pe. dagógusok szakmai és politi­kai továbbképzésért, a kleriká­lis rcikció elleni küzdelmet. A több mint kétórás referá­tum után tartalmas hozzászólá­sok következtek. A hozzászóld, sokból sok értékes javaslat dóm- borudott ki az iskolai növelés megjavításával kapcsolat bah­A sok hozzászóló közt voltak Erdei József kalocsai pedagógus, Szabó László, a megyei pedagó gus szakszervezet titkára, Dán. sics Sándor délszláv szakfel. ügyelő. A megyei pártbizottság részéről Molnár elvtárs adott sok tanácsot, mutatott irányt a feladatok megoldásához. A hozzászólások után ,az aláb. bi határozati javaslatot fogadta el az értekezlet: Mi, Bács-Kiskun megye közép­es általános iskoláinak igazgatói, tanulmányi és szakfelügyelői, já­rási ás városi tanácsok oktatási előadói, a pedagógus szakszerve­zet megyei ás járási funkcionú rimái, a Magyar Dolgozók Párt­ja II. kongresszusa határozatá­nak sikeres végrehajtása érdeké­ben a következő határozatot hoz. zuk: 1. Tudatában annak, hogy épülő szocialista jövendőnk egyik leg­értékesebb kincsét, ű~ ifjúságot bízta ránk a l’árt, a kormányzat és a dolgozó nép. minden erőnk­kel azon leszünk, hogy a kongresz- szus határozatát a nevelés terü­letén maradéktalanul megvaló­sítsuk s munkánk jó végzésével a békefábort erősítsük, a szocialista építés sikerét és dolgozó népünk kulturális fejlődését előmozdít­suk. 2. As eszmei-politikai színvona­lunk hiányosságait felismerve, a továbbtanulásba aktív módon kapcsolódunk be és a marxista- leninista elmélet alapján az ok­tatás színvonalát megjavítjuk és ezen keresztül ifjúságunkat fe­gyelmezett, életvidám, a hazát és a dolgozó népet hűen szerető, ál­dozatkész, ügyünk győzelmében bí­ú, az imperialistákat és azok zsoldosait izzóén gyűlölő, széles tárgyi tudással rendelkező szo­cialista emberekké ncVcUílk. 3 Pártunk és kormányzatunk neveléspolitikai célkitűzéseit szem előtt tartva továbbfolytatjuk a haroot a tanulmányi rend és fegyelem megszilárdításáért az egyszemélyes felelős vezetés elve alapján. 4 Leleplezzük a sorainkban megbújó ellenséget, akik az im­perialisták zsoldjában álló kle­rikális és kulák reakció támaszai­ként gátolják szocialista közne­velésünk sikerét és kultúrforradal- munk győzelmes előnyomulását. 5. Szervezettebbé és intenzívebbé tesszük a harcot a selejt, a le­morzsolódás, a mulasztások, a munkafegyelemben mutatkozó la­zaságok és a szocialista emberne­veléshez nem méltó módszerek ellen és ezen harcunkban a baráti Szovjetunió élenjáró pedagógusai­nak példáját tartjuk állandóan szem előtt. G. A beiskolázási terv. sikeres végrehajtása és az esetleges le­morzsolódás megakadályozása ér­dekében megállás nélkül tovább­folytatjuk a felvilágosító mun­kát, rendszeresen foglalkozunk a továbbtanulásra jelentkezettek­kel és azon leszünk, hogy az or­szágos beiskoi.ázási terv Bács- Kiskun megyére eső részét 100 százalékban teljesíthessük• 7. Tudatában annak, hogy a feszült nemzetközi helyzet körül­ményei között a békéért, a szo­cializmus felépítéséért folyó harc frontszakaszán Póriunk és kor­mányzatunk a jövő nemzedélc szo­cialista nevelését bízta ránk, a Párt és a dolgozó népünk iránti hűségünket az ifjúság szocialista hazafi sdgra, bátor helytállásra, áldozatvállalásra. a háborús uszítók gyűlöletére, a haza iránti lángoló szeretetne való nevelésen keresztül mutatjuk meg és tin- torlthatatlanul harcolunk a Párt II. kongresszusa által hozott ha­tározatok végrehajtásáért a köz- bkialús területén. giietlünk egymásnak, nem tétlen­kedtünk, minden jó időt kihasz­náltunk. Míg egyikünk vetett, a másik a talajt kés/.itet/c elő, a harmadik boronáit és így to­vább. Így minden munkát folya­matosan végeztünk el egy-egy parcella földön. Bókkal könnyebb most a hely­zetünk, mint tavaly, mikor még egyénileg gazdálkodtunk, E cm ke.lett várni egymásra, mint ok­kor. Arra a területre, amelyet nem tudtunk saját magunk meg­művelni, a gépállomással kötöt­tünk szerződést. Negyvenkiuno holdat, amely legelötörésbűl és kishaszonbérleti földekből állt. a gépállomás traktorai művelték meg. A vetés területen az volt a helyzet, hogy az őszi kalászoso­kat még egyénileg vetepék el tag­jaink. Az őszi mélyszántást egy­formán elvégezte valamennyi cso­porttag. A megalakulás után is legtöbben a sajátjukba akarták vetni még a tavasziakat is E» gátolta, volna, hogy már az idén is a lehetőséghez mérten egy tag­ban, minél nagyobb területen ter­meljünk egyfajta növényt. Fon­tolóra vettük ezt a kérdést és bár néhányon így vetettek el először, a megmaradt területen már kö­zösen vetettünk. Tizenöt hold szerződéses napraforgó, tizenhat hold kender, négy hold takar­mányrépa együttes munkánk so" rán került a földbe. A csopor­tunk vetni fog közösen 7 Pata sz­írül is hold kompoltt jó fajtájú kukoricát vetőmag szaporításra és 7 kafasztrális hold, dinnyét. Min­denkinek felírtuk forint értékben kiszámítva, hogy mennyit dolga­ik. Összeírjuk, hogy mennyi költ­ség esik az általa bevitt földre. Ha az elvégzett munkája többet ért, mint a földjére eső költség, a különbözeiét megkapja, ha keve­sebbet, akkor pedig megfizeti a különbséget. .4 vetés után a megművelést úgy szervezzük meg, hogy minden tag köteles az elvetett különböző növényféleségek területéből akko­ra részt megművelni, amennyit n csoportértekezlet az egyénileg el­készített vetéstervből jóváhagyott vagyis amennyivel a közös vetés­tervben r észtvesz. Van 10 hold gyümölcsösünk, de úgy gondoljuk, hogy őszre még 20 holdat telepítünk, mivel van hozzá területünk. Tervbe vettünk 20 hold kertészetet is. mivel ele­gendő víz áll rendelkezésünkre csatornahálózat kiépítésére. A kö­zös állattenyésztésre is gondol­tunk. Erre a célra épületet már sikerült biztosítani. Ezt megfele­lően át fogjuk alakítani• Őszre már 10 tehenet akarunk beállíta­ni, Hizlaldát is építünk, őszre már sertésekről is gondoskodunk. Van 200 hold rétünk, amelyen biz. tositani tudjuk a közös állatte­nyésztéshez szükséges legelőt és a takarmány jórészét, Sokszor eszünkbe jutott, hogy mégis jó, hogy közösen gazdálko­dunk, ha vannak is nehézségeink. Rájöttünk arra, hogy nem lett volna érdemes megvárni az őszt. Hiszen már most észszerű gazdái, kodással, közös munkával sokkal jobb eredményeket tudunk el­érni, ,Most békeharcunk új szakaszá­ban, csoportlapjaink, akik egy­hangú lelkesedéssel. írták alá a békaivet, még fokozottabb mun­kával fogják alátámasztani alá írásaikat. Kimondotta: Hagy János, a csuporji elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents