Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-13 / 85. szám
Jugoszlávia belső helyzetéről Irta: Pero Pop iroda Az alábbiakban a „Tartós bókéért, núpí demokráciáért“ legújabb számlában megjelent cikk első részét közöljük. A Kommuuisia és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 19-19. novemberi értekezletén hozott határozat megállapította, hogy „a pártban és az államban a hatalmat bitorió Tito—Rankovics- klikk ellenforradalmi politikájának eredményeképpen Jugoszláviában kommunistae.lenes. fasisztatípusú rcndörállaiu alakult ki-“ Mit hozott a fasizmus a jugoszláv népnek? I. Gazdasági téren Tito— Ranko- vics fasiszta klikkje városban és falun egyaránt a kapitalizmus visszaállítását tűzte ki célul. A jugoszláv fasiszták tudják, hogy eszközeik — a hazugság, a csa.ás és a terror — előbb vagy utóbb hutás*akannak bizonyulnak majd a hatalom fenntartásához. A ju goszláviui fasiszták a lakosság bizonyos rétegei közt igyekeznek támaszra találni és minden módon erősítik azt az osztályt, amely támogatná a fasiszta uralmat s amelynek létérdeke fűződik a fasiszta uralom fennmaradásához. Kz az osztály a városi burzsoázia, amely Tito—Rankovics fasiszta klikkjétől megkapta a néptől elragadott termelőeszközöket és -a kulákság falun. Annakidején a jugoszláv- nép szabadságharca és a Szovjet Hadsereg felszabadító hadjárata Jugoszláviában hatalmas csapást mért a kapitalizmusra. A jugoszláv fasiszták most igyekeznek megkönnyíteni a kapitalizmus helyreállítását, s e célból hozzá láttak az egész népgazdaság úgynevezett „ decentralizálásához“ megszüntették az ipar állami igaz gátasát, a lervszerű termelést, a tervszerű nyersanyagelosztást és a tervszerű értékesítést. Tito. Kid- rics és más belgrádi főkolomposok nyilatkozataiból kiderült, hogy a jugoszláv gazdasági élet alaptörvénye: a ..kereslet és kínálat“ ka pitalista törvénye. A jugoszláv fasiszták a tömegek féktelen kizsákmáuyolására törekednek, kihasználják azonban a dolgozók mélységes gyűlöletét a kapitalizmus iránt s ezért sűrűn alkalmazzák a tőkeellenes demagógiát. így Mussoliniitok és „korporativ“ rendszerének példáját követve, azzal a népbojondftó jelszóval hozakodnak elő, hogy „a gyárak a nép tulajdonát képezik“. A vállalatok igazgatásút olyan „munkástanácsok“1 kezébe adták amelyek a munkásosztály legkor- rumpáHabb felső rétegéből tevődnek össze. Ezeket a „tanácsokat“ felszólították, tárják szélesre a kapukat a magántőke előtt, hogy behatolhassanak a jugoszláv iparba. A jugoszláv ipar a fasiszta TiIo-Klikk bűnös gazdaságpolitikájának következtében katasztrofális helyzetbe került A jugoszláv Bzkupsesina „Hivatalos Közlönye“ csaknem az. egész 1950-es év folyamán rendszeresen közölte azoknak a vállalatoknak névsorát, amelyeket a Jugoszláv Kank csődbe juttatott. Az ilymó- don csődbejutoft vállalatok száma csupán 1050. első felében löbb mint OOO volt. így többek között a zenicai, eszéki, sziszeid, jeseni- cei kohóiűü, a legnagyobb szén- és ércbányák, a zeleznikai gépgyár, a trebizati, mnjdanpek), me- ziscei színesfémipari gyárak stb. A vállalatok igazgdiósága előtt fölmerült a kérdés: vagy bezárják az üzemeket, vagy pedig hitelforrást kell találniok, nyersanyaghoz és gépekhez stb.-hez kell jut- niok- Ilyen hitelforrásnak elsősorban a külföldi tőkések látszottak. Példa erre a nemzetközi ex- porfimport bank 20 millió dolláros kölcsöné-nek 1950. elején folyósított részlete, amelynek 75 százalékát a bányaiparban nyújtandó hitel céljaira szánták, miközben az amerikai „Anaconda Copper Mining Co'1 tröszt egészen kezébe kaparintotta a knmnikl ércbányát. Ugyanilyen módon került az amerikai monopóliumok kezére számos más vállalat. A „Poster Weller Corooration“ cég 1950. végén a kulákszövetkezetek megkapták a jogot a kormánytól ahhoz, ' hogy a szabadpiacon spekulációs árakon kereskedjenek, ami a kulákságnak még inkább való meggazdagodására vezetett, A következő intézkedés nyújtja a legvilágosabb bigonyí- 1 ékol arra, hogy a jugoszláv falvakban a kapitalista elemek megerősítése folyik: megszüntetik a gépállomásokat, a traktorokat pedig a kulúkszövetkezeteknek és mngáuszemHlyeknek adják át. 1 A jugoszláv fasiszták kenyeret, magas fizetést, békét ígértek a népnek. A valóságban pedig Jugoszlávia népei kettős kizsákmányolástól: a külföldi lökések és a jugoszláviai burzsoák kizsákmányolásától szenvednek. Tito— Rankovics klikkje nyomort, éhínséget, fegyencmunkát hozott a jugoszláv népnek. Az adók 1950- ben 20 milliárd dinárral növekedtek 1949-hez képest. A munka- béralap 9.1 milliárd dinárrkl csökkent, amióta külön intézke- d ékekkel „rendszeresítették“ a munkahelyeket. Az állam 5 milliárd dinár kényszerkölcsönt bocsátóit ki, utólag pedig 9 milliárd dinár összegű papírpénzt hozott forgalomba, ami még jobban fo* kozta az inflációt az országban. Ti tóéit hivatalos lapja, a „Korba'1 1050- november 15-én kénytelen volt elismerni, hogy a piaci árak 1049-hez képest négyüiszörösiik- re emelkedtek. Jugoszláviában ugyanakkor egyre növekednek a katonai kiadások. 1949-ben ezek a kiadások az ország költségvetésének 83 százalékát vették igénybe, 1050- ben viszont az egész költségvetés összegének 50 százalékát, 1051- ben pedig 70 százalékát irányozták elő katonai kiadásokra. Párt és pártépltés Az üzemi pártszervezet menetközben javította ki a békeívaláírásgyűjtési mozgalom agitációjának hiányosságait a Félegyházi Gépgyárban Hétfőn a Kiskunfélegyházi Gépgyárban is megindult az öt nagyhatalom megegyezését követelő aláírásgyüjtó-mozgalom. A dolgozók ebben a gyárban is, — mint mindenhol az országban — kezükbe vették a béke megvédésének ügyét. Elhatározásuk. U:1k, — hogy a béke élharcosaivá lesznek, — már az első napokban többen bizonyítékát adták, a békeívek aláírása mellett tett munkafelajánlás,lakai. Az üzemben valamennyien lel. kesednek a gondolatért, hogy hi. tét tehetnek békevágyuk, har. cos elszántságuk mellett. Ez a lelkesedés azonban az első napokban helytelen mederbe terelődött. Az esztergamühelyben például minden előzetes egyéni felvilágosító munka nélkül egy kisgyülésen a dolgozók, anélkül, hogy megértették voiüa* mire' az üzemi pártszervezet vezető3é. ge — az volt, hogy a népnevelői értekezleten hiányosan, felületesen ismertették a feladatokat és nem adtak megfelelő helyi érve. két .a népnevelőknek. De hiba volt meg az is, hogy a fel világa, sító munkát nem ütemezték be és igy történhetett meg, hogy az üzem két jelentős müh ilyenek dolgozói anélkül írták alá a békeívet, hogy annak a j‘-lentőségével tisztában lettek volna. A Konkrét egyéni felvi. lágosítő munka hiányának következményére már az első napokban felfigyelt a pártszervezet vezetősége. Az elvtársak belátták, hogy a sietség csak a bedre, harc gépgyári szakaszának rovására mehet. Rájöttek arra, hogy ilyen módszerrel a gépgyári dolgozókban nem tudató, síthatják: mi a feladatuk a békéért vívott harcban, hogy mit kötelez a békeív aláírás.,, azon nyoban aláírták az íveket. De ugyanígy a rézmúhelyben is, a békeív jelentőségének megvitatása nélkül, kisgyű- lés keretében írták alá a dől. gőzök a megegyezést követelő békeivet. A két kisgyülés közötti különb ség csupán annyi volt, hogy Radios Lajos elvtárs a rézmühelyl kisgyülés előadóji a maga pél. dáján keresztül megmutatta a rézmühelyi dolgozóknak, hogyan kell és lehet egyenként is szilér. dítaui a béke táborát, hogyan kell a békeívek aláírása mellett még határozottabban követelni a béke-egyezményt. Radic3 elvtárs ugyanis a kisgyülésen vá.lalta, hogy megtanulja az alumínium, hegesztést, mert ezzel az üzem termelésének fokozásához nagy. ban hozzájárulhat és így erősíti a béke táborát. A rézniulielyt dolgozók értettek is a példából és felaján. lották, hogy terven felül, kollek. tív munkával öt darao gázfej. iesztő-készüléket gyártanak és a tervükben előirányzott 17 munkadarab helyett 20 darabot ké. szítanék el. Ez a felajánlás iát. szatra ugyanazt bizonyítja, hogy a rézmühelytíem a dolgozók kollektiven megértették % békéért folyó harc rájukesö szakaszának feladatait. De vájjon mindenegyes dolgozó tudja-e azt, hogy mire kötelezi őt az aláírás a békelveken, hogy a maga munkaterületén és a családjában mit tehet ö a béke megvédéséuek ügyéért? Nem, mert a népneve, lök nem ilyen módon magyarázták meg a békeívek aláírásiunk jelentőségét. Nem, mert az uze. ben belül hiányzik az egyéni fel. világosító munka. A pártszervezet hibát köve- tett el, amikor a népnevelőket csak .az üzemen kívüli felvilágo. sító munkának az érveivel ismertette meg. Hibát követett el, mert az üzemen belül gyorsan, nép. nevelőmunka nélkül, a kis. gyűlésen keresztül akarta elvégezni a békeharc o döntő feladatat. Az eddig elkövetett hibáknak a kiinduló pontja, — amire a Sza. bad Nép elolvasása után rájött lehet és mit kell tenni minden dolgozónak a békéért, a haza erősítéséért. Ezért, helyesen, elhatározták, hogy rendkívüli «ép. nevelő-értekezletet tartanak, amelyre bevonják a tömegszervezetek, a békebizottsá- gok népnevelőit. Feladatúi tűzték ki maguk elé, hogy az eddig elkövetett hibákat még idejében felszínre hozzák és azokat menetközben fogják kijavítani. Az érleicez.eteai bebizonyosodott az, hogy a népnevelők nem is tudtak arról, hogy az üzemben az egyéni felvilágosító munka a legfontosabb. Bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy számtalan meggyőző érv van magában az üzemben, a bé. keharc erősítése mellett, a párt. titkár elvtárs mégis csak „álta. lános szempontokat” adott a nép. nevelőknek. Ezekkel az „általános szempontokkal” pedig a népneve, lök nem tudták volna a dolgozó, kát a béke cselekvő harcosainak soraiba állítani. Olyan érvekkel kell ellátni a népnevelőket, amilyeneket a hibák kijavítása érdekében összehívott értekezleten hoztak fel példának a béke él. harcosai. Olyanokat, amelyekből megértették volna a kisgyülésen részvevő esztergályos dolgozók, hogy úgy védelmezhetik eredményesen a béke táborát, ha nagyobb súlyt helyeznek a fiatal szakkáderek nevelésére és elvég, zik azoknak a munkatársai!» »Je is a munkáját, akik jelenleg a néphadseregünkön belül állnak helyt a béke frontján. A pártszervezet vezetősége az értekezlet által felhozott agitá- ciős módszereket összegezte és az egyes műhelyekre vonatkozó, alaposan átgondolt helyi érve két adott a népnevelőknek. Létrehozta az ahcióbizottsá- got és beütemezte az agitációs munkát úgy, hogy naponta 25— 30-an írják alá a békeivet, — így jut idő mindenkivel alaposan be. szélgetnl. Résztvesznek a felvilágosító munkában a békebizott. Ságok és a tömegszervezetek ak. tlvái is. Ezzel biztosítják, hogy egy népnevelő-párra he essen sok aláíró, mert csak igy érhetik el azt, hogy minden aláíró meggyőződését, harcosságát fe. jazzé ki az aláírásával. Az egyes üzemrészek nép. nevelői most már ® pártszervezet által kidolgozott helyi érvek alapján meg tudják majd magyarázni Sinkő László hegesztő, nek is, hogy úgy erősítheti a maga munkaterületén a békéért folyó harcot, ha az eddigieknél még eredményesebben adja át hegesztési munkamódszerét dől. gozó társainak. Igen, mert ezzel emelkedni fog a termelés, meg. gyorsul a tervteljesítés. Ez pedig azt. jelenti, hogy erősebb lesz az ország, szilárdabb lesz a béke tábora. Az üzemi pártszervezetnek, a békeaiáirásgyüjtés további nap. jaiban hasznosítania kell azokat a tapasztalatokat, amelyet az első napok eredményei és hibái hoztak felszínre. Mindenekelőtt azt: a békebizottságok és tömeg. szervezetek bevonása és az alapos népnevelőmunka a legelső feltétele a sikernek. Enélkül, — még ha a gyár ősz. szes dolgozóinak neve ott is lesz a békeiven — nem mondhatják cl, hogy jő munkát végeztek. Nem szabad elfelejteni a legfon. tosabbat: ebben a harcban Is a meggyőzés a döntő fegyver, mert csak így teremthet valóban új békeharcosokat ez a munka a Kiskunfélegyházi Gépgyárban is. A koreai néphadsereg főparancsnokságának április 11-i hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének íöparancsnoksága, április 11-en közli: A néphadsereg egységei a ki. hal önkéntesekkel együtt az arcvonal valamennyi szakaszán folytatják a kemény harcot, mi. közben súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. MacArthurt leváltották Mint a newyorki rádió közölte, Truman, biz Egyesült Államok elnöke felmentette Mac Arthur tábornokot valamennyi Távol-Keleten viselt tisztsége alól. MacArthur utódjává a Koreá. ban állomásozó 8. amerikai had. sereg parancsnokát, RidWay tábornokot nevezték ki. Mint a nyugati távirati irodák leientik, Truman Sjjtőértekczietén közölte, hogy MacArthurt felmentette összes föparancsno. ki — beleértve a „Japánban áh lomásozó szövetséges megszálló erők föparancsnoki, ENSZ távol, keleti föparancsnoki és az USA távolkeletí vezénylő tábornoki tisztsége alől”, Truman nyilatkozata hangsúlyozza, hogy ez a döntés nem je lent változást az HSA távolke. leti politikájában. kezébe kerüllek a bori rézbánya és rézoivas'/.tó kombinát, a trebl* •/ati ólombánya és kombinát, a bosanskibrodi és rieltai kőolajfinomító üzemek, az amerikai „Continental Supply Incorporated társaság megkapta az olajmezők felkutatásának és kiaknázásának jogát a Muraközben, a Dráva völgyében stb. Az amerikai, angol, francia, norvég tőke érdekeltségéhez tartozik számos‘olyan jugoszláv vadain , amely most önállóan köt szerződéseket a külföldi cégekkel. Az ilyesféle pénzügyi műveletekkel a „Jugoszláv Export és Hitelbank R. T.‘‘ foglalkozik, amelynek Igazgatósága a külföldi tőke képviselőiből^!. A jugoszláviai vállalatok hitelellátásában s a nyereségek eloszlásában azonban nem csupán külföldi, hanem jugoszláv tőkések is részt vesznek. Kinek van Jugoszláviában pénze? Dinárban és valutában hatalmas összegekkel rendelkeznek elsősorban a vállalatok volt tulajdonosai, akik sok esettem teljes kánalunítást kaplak államosított fu.njdouukért. Mint a „Hivatalos Közlöny'* jelen, ette, 1950. március 18-a óta a „Népbank“ ezeket, az összegeket a különleges kötvényekre fizeti ki s ezenkívül évi 2 százalék kamatot biztosít a bahkban maradó pénzösszegeik után. Csekélyebb pénzösszegek fölött rendelkeznek a kisebb kereskedelmi, vá Ialatok volt tulajdonosai, akik 19-18 ban a piaci árak szerint maradéktalanul megkapták az árukészlet és az iiz|eii berendezések ellenértékét. A legtöbb esetben a volt vállalattulajdonosok o|tmarndnnk igazgatói beoszíásban, esetleg mim igazgatósági tagok és most. miután a vállalatok számára „önállóságot“ biztosítottak, újból kezükbe veszik azokat így például a szén- ipur igazgatóságában olt van Radomir Zlaticanin, a „Vrska Csuka'* bánya volt tulajdonosa. valamin] Üojko Nesics. a „Ue-sava-Bare' ércbánya •olt tulajdonosa, a söriparban utt pöffeszkt'dik Dun- gyerszki nagyiparos, a belgrádi élesztőgyárban pedig Sonűn, a gyár volt tulajdonosa stb. A kapitalizmus visszaállításának még nagyobb ]endiilete tapasztalható a kisiparban és a kiskereskedelemben. A fasiszta állam mindenfelé bezárja a szövetkezeti műhelyeket és egyéb vállalatokat és minden módon serkend a magánkezdeményezés kibontakozását. Egyedül Horvátországban az 1950. év utolsó hónapjaiban 281 szövetkezeti műhelyt szüntettek meg. Helyükre magánvállalkozók léprek. A jugoszláv fasiszták a gyarapodó kispolgárságban látják szociális támaszukat és magánkézbe adják a szállodákat, éttermeket, kisebb vállalatokat stb. Az állami kereskedelemben is a „kereslet cs kínálat“ törvénye uralkodik. A vállalatok saját kezdeményezésükre kötnek szerződéseket n kereskedelmi cégekkel és úgynevezett .,sikló-árakat* állapítanak meg, amelyeknek lényege abban rejlik, hogy a kereskedő cég a kereslethez mórién köteles emelni az árakat Az iparcikkekben mutatkozó óriási hiány miatt a kereskedő cégek egy nap leforgása alatt 100—200 százalékkal is emelik a hiányáruk árút. Voltaképpen intczméuyeBíiett spekuláció ez, amely az- üzérek meggazdagodását, a kis- és nagytőkések profitjának fokozását szolgálja. A falvakban is egyre erősödnek a tőkés elemek. Itt a kulák a fasiszta Tito-klikk támasza- A nyilvánosságra hozott statisztikai adatok világosan mutatják a jugoszláv falvakban végbemenő folyamatot: a parasztoknak a földtől való megfosztását fe a kupakok meggazdagodását. Az állag 2 hektárig terjedő földdel bíró 620 ezer szegéuyparasztság csupán a föld 7 százalékának birtokosa, viszont 77.000 kulák.gazdaság az egész földnek 1S.1 százalékát tartja kezében. Jelentős szerepük van faluhelyen a kapitalizmus megszilárdításában az úgynevezett ,»szövet“ kezetekének. itt a kulákok a hangadók.
