Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-13 / 85. szám

A magyai* külügyniiiiisztériiiiii újabb erélyes Tálaszjegyzéke az aljas tilóista provokáció ügyében .4 Magyar Külügyminisztérium Tájékoztatási Fű osztálya közti: .4 budapesti jugoszláv követ­ség ei; ril,s Tén jegyzéket jutta­tott cl a magyar külügyminisz­tériumhoz, melyben szóvá!eszi, hogy ii külügyminisztérium nem adott kiutazási engedélyt a ma' gyarorszógi jugoszláv ügyvivő­nek. A jegyzék ezután így foly­tatja: ...4 magyar szervek ilyen ma­gatartásával szemben, amely durván sérti a nemzetközi jog etemi szabályait és egy idegen állam diplomáciai képviselőjé­vel szemben kötelező előzékeny­ségei, a jugoszláv szervek lehe­tővé tették, hogy Ilrabe. úr, a magyar követség ügyvivője és a bc'grádi magyar követség sofőr­je minden akadály nélkül az incidens után is — amelyet ők ez év március 31'én Uelgrádbun előidéztek —, akadálytalanul cl~ hagyják Jugoszláviát. Ugyan­csak az incidenst köveiöley a követség minden halogatás nél­kül megadta a Magyar Népköz- t ó r sasáig kuliig y rn i visz lé rí urna két funcionáriusa részére a kell beutazási vízumokat. .4 Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya a legeré- lycszbben tiltakozik a Magyar Népköztársaság külügyminiszté­riuma fenti eljárása ellen a bu­dapesti jugoszláv követség sze- mélyrétével szemben tanúsítóit magatartása miatt és kihangsú­lyozza, hogy az ilyen eljárás a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya részéről kétsé­get kell hogy kiváltson a Ma­gyar Népköztársaság kormánya valódi szándékait illetően, kü­lönösen a Uelgrádbun szervezet­ten előidézett incidens, a jegyzék fenyegető hangja és n magyar- országi jugoszláv diplomáciai képviselő, valamint családja ré­szére nem kiadott engedélyekkel kapcsolatos eljárás vitájában." A magyar külügyminiszter inni a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság április 7-i jegyzékére április 11'én az alábbi választ adta: „1. A Magyar Népköztársa­ság kormánya leszögezi, hogy a budapesti jugoszláv követség ál. tál átadott jegyzék nem tekint­hető egyébnek, mint újabb szá. ralmas kísérletnek arra, hogy a figyelmet különböző koholmá. nyok és mesterkedések segítsé- gével elterelje az Igazi kérdés­ről, a Magyar Népköztársaság belgrádi ügyvivőjo ellen elkövo. tett aljas provokációs támadás­ról, A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a Hrabec István ügyvivő ellen el­követett provokációs merénylet ügyében a jugoszláv kormány ál­tal április 4-én kelt jegyzékében kilátásba helyezett vizsgálatot mindezldeig nem folytatták le, annak ellenére, hogy a jugoszláv híva to', os szervek nyilatkozataik­ban több Ízben hangsúlyozták, hogy a támadás részvevőinek személyazonossága előttük isme. retes. A jugoszláv kormány nyilván azért hallgat a vizsgálatról, mert az a verziója, hogy a belgrádi merényletben jugoszláv részről csak békés taxisofőrök és uta­sok vettek részt, szöges ellentét ben áll a megállapított tények, kel, nevezetesen azzal, hogy ju­goszláv hivatalos közegek, az TI DBA ügynökei, a magyar ügy­vivőt revolverekkel ütlegelték és a beavatkozni próbáló rendőrt magukkal vitték. Ezért a Magyar Népköztár. I saság kormánya változatlanul követeli, hogy a jugoszláv kor. mány a diplomáciai kapcsolatok történetében nóratlanii) álló pro­vokációs támadásért szolgálta« son megfelelő nyilvános elégté­telt és a bűnösöket részesítse példás büntetésben. 2. A belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merénylettel a legszorosabban kapcsolatban áll a jugoszláv kormánynak az a felháborító eljárása, amelyet az ügyvivő feleségével szemben ta­núsít. A kiutazási engedélyt ké­rő Hrabec Istvánnénak a jugo­szláv külügyminisztérium már a merényletet megelőző két napon sem volt hajlandó ezt az engedélyt megadni, ami azt iga­zolja, hogy már akkor a terve­zett merénylet következményeit számbavéve, előkészítette túsz­ként való visszatartását. Miután Hrabec István né kiuta­zási engedélyének kiadását egy héten át minden indokolás női küi megtagadták, a Jugoszláv külügyminisztérium április 6-án közölte vele, hogy túsznak te. kinti és azóta is túszként tartja iissza- Amikor a jugoszláv kor­mány ezekkel a tényekkel szem­ben arra hivatkozik, hogy Hra­bec Istvánnó kiutazási vízumát út eveiébe bejegyezte és „csak” útlevelét tartja vissza, önmagát teszi nevetségessé, beismeri ezt a nemzetközi jogszabályokat és diplomáciai szokásokat lábbul tipró eljárását és egyben azt I» megmutatja, hogyan értelmezi a jugoszláv kormány ,,egy idegen állam diplomáciai képviselőjével szemben kötelező előzékenyéé get”. A Magyar Népköztársasá} kormánya minősíthetetlennek tartja, hogy a jugoszláv kor­mány, miután törvénytelenül és önkényesen már 12 nap óta túsz. ként visszatartja a belgrádi ma­gyar ügyvivő feleségét és há roniliónapós gyermekét, még til lakozik a magyar kormány lépé se ellen, amely jogos felelet az újabb belgrádi provokációra. 3. Valótlanság a jugoszláv jegyzéknek a* az állítása, hogy a jugoszláv hatóságok a merény­let után engedé'yezték Hrabec István magyar ügyvivő és Búd­nál gépkocsivezető Jugoszláviá­ból való kiutazását. Hrabec ügy. vivőnek és a magyar követség gépkocsivezetőjének április 14-i lejáratú érvényes vízumuk volt, következésképpen kiutazási en­gedélyre egyáltalában nem volt szükségük. A jugoszláv jegyzék egyetlen állítása felel meg a valóságnak: a budapesti jugoszláv követség a magyar külügyminisztérium két beosztottjának már a me­rénylet után, április 5.én tényleg „halogatás nélkül” megadta a beutazási vízumot a,tznl a nyil­vánvaló szándékkal, hogy őket is túszként tarthassa majd visz. sza- A szóbanforgó két beosztott ezért nem is utazott Jugoszlá­viába, Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya a leg. határozottabban visszautasítja a jugoszláv kormány jegyzékében foglaltakat és követeli, hogy a jugoszláv kormány tegye azon. nal lehetővé a túszként vissza, tartott Hrabec Istvánnénak Ma­gyarországra való visszatérését.” A külügyminisztérium válaszjegyzéke a titéisták rágalmazó hazugságaira A budapesti Jugoszláv követ, ség április 10-én jegyzéket jut­tatott el a magyar külügymi­nisztériumnak az állítólagos áp. rllis S-i határincidens ügyében. A jugoszláv jegyzékre április 11-én a magyar külügyminiszté­rium az alábbi jegyzékben vála. szolt: j ,,Már a jugoszláv követség jegyzékének kézhezvételét meg-, előzőén az illetékes magyar szer-1 liíóík minden provokációjára eredményeink növelésével felelünk Húsz évig voltam a múltban a kuiákok kiszolgáltatottja Tnzón- kétéves koromban mái kora haj­nalban nap-nap mellett legelőre kellett haji?nőm Heffner Attíai 100 holdas kuiák disznóit és bir­káit. A kegyetlen sors egyt.k ku- lák ‘karmából a másikba sodort. Így szolgáltam mint béres Wol- íart Mihály bű holdas, Elmer Adám 70 holdas, és ki tudná most így a múltból vissza teregetni mindazokat, akik kizsákmányol­ták, megrabolták ifjúi lendületem munkaerejét. Mi volt a bér mind­azért a sok küszködésért, azért a sok kegyetlen megaláztatásért, robotért és hajszáért, amiben 20 éven keresztül részem volt. Even­ként egy öltözet ruha a .legs.lá- nyabb tájiéból, élelem, ami a ku- .ák aszta.án ott maradi, pár pen­gj odadobott fizetés és a,z isiál- .oban, vagy a padlás szájában fel­halmozott szaiman fekvőhely, 1945-ben azonban minden meg­változott, En, a nincstelen dolgozó paraszt, a fö.dosztás során 7 hold löldet kaptam. 1945-ben elsők kö­zölt voltam, aki belépett a Párt­ba, mart éreztem, hogy ott a he­lyem aruknak a soraiban, ak k a ir.u t átkos rendszerének romjain egy új, boldogabb világot építe­nek. Munkám mellett azonban hamarosan rádöbbentem, m az a másik bűn, melyet a múlt világ ellenem e'kövelett. Egyszerre úgy éreztem, hogy valami hiány­zik, Agyamban szűknek láttam azt a kört, mely a múlt átkos is­kola-politikája az ilyen egyszerű paraszt; ember számára átfogni engedett. Rádöbbentem, hog'y so­kat, nagyon sokat kell még tanul­nom abhoz, liOgy ne csak meg­értsem árui körű öttem történik, de annak politikai súlyát is fel- foghassam. Mint délszláv anyanyelvű dol­gozó paraszt a felszabadulás óta azon voltam, hogy minden egyes paraszttársamat meggyőzzem a helyes útról, melyen valamennyi­ünknek haladnunk kell. Az egyé­ni gazdálkodás maradlságát le­vetkőzve, ott voltam azoknak a délszláv garat dolgozó pai asz lók­nak a soraiban, akik mega!a‘kitol­tuk a Vörös CsUiag-tenuelöszö- vetkezeti csoportot. Eddgi életem még örömtelibbé vált ezzel a é- péssel. Sokat tanultam az elmúlt évek során, sokat olvastam és ina már todom, nem elég a sza­badság, ha azzal nem tudunk élni. Nekünk, délszláv anyanyelvű dolgozóknak az elnyert szabadság azonban mást fis jelentett. Jelen­tette a nemzetiségi elnyomatás alól való felszabadulást. A szovjet hadsereg dicsőséges íegyverei hozták mtg számunkra a kettős elnyomatás alól való fel-, szaoadulásunkat, hogy szabad or­szágban, szabad emberként élhes­sünk. Most itt a határszélen, alig pár ikiilométerre gyönyörűen fej- ; tüdő községünktől, ott leselked- ! nek és acsarkodnak a Tito-banda bérencei, janicsárjai. Dühödten ! szemlélik a felbérelt orgyilkosok, ; mint fokozódik munkánk lendüle­te. s a délszláv anyanyelvű dol­gozók magyar testvéreinkkel mint harcolnak eredményeik nö­velésével a békéért. Jól tudjuk mi, mj a valóság odaát, a terror­ban fuldokló Tito-börtönben. Fo­lyik a kulákok megerősítése. Testvérefinlk odaát kettős kizsák­mányolás alatt nyögnek. Az im­perialista tőkések, s a titólsta ka­pitalisták és kulákok finizsákibá- nyolása alatt. Éhínség, íegyene- munka a sorsa, testvéreinknek. A magam szemével győződtem meg az elmúlt év ősziéin, hogy mi­kor nálunk a kukoricái már régen leszedtük, a Szá'at betakarítottuk, a túlsó oldalon még töretlenül álltak a kukoricaszárak Mikor m.i már végrehajtottuk az tiszti mélyszántást, elvetettük az őszie­ket, odaát akkor -kezdtek szán a- ni ökrök vontatta ekékkel. Nem­csak láttam, de látták a határban dolgozzák valamennyien, hogy az odaát végzett munka mit eredmé­nyezett. Gyenge és rossz termést. Így vált nemcsak bennem, de minden délszláv anyanyelvű dol­gozó társamban az ösztönös tudat v-égíeges meggyőződéssé; — T. tó­ék a háborúra készülnek, mit tö­rődnek ők a terméssel, a dolgozó nép megélhetésével, kenyerével. Csak a legutóbb elkövetett bel­grádi provokáoió is azt bizonyít­ja, hogy Titóék és Dérepceik a béke ellen törnek. Én magam mint a garai bek ob 1- zottság titkára, nap-nap mel.eit rámutatok Titóúk aljasságára. Nemcsak jó és eredményes mun­kámmal igyekszem bebizonyttan , hogy szilé <1 é-s eltökélt haico-á vagyok a bcketáborn&k, de kinn a földeken társaimmal vi.'ó be­szélgetés során is rámutatok el­nyert szabadságunkra, melyet valamennyiünknek féltve két', őriznie. Thóék minden egyes provoká­ciójára a legméltóbb feleletet csak úgy adhatjuk meg, ha még szoro­sabbra fonjuk mi, délszláv anya­nyelvű dolgozók sorainkat, ha m-ég eltökéltefcbek leszünk mun­kánk minőségi teljesítésével, ha még hűségesebben és m-ég szilár­dabban sorakozuntk fel « Párt mö­gé a Szovjetunió vezettp béke- táborban. Elmondotta; Péró Aiadics, a garai békebizottság titkára. Arra kérlek Édesanyám, hogy Te is írd alá a békeívet és csatlakozz a béke zászlaja alá... Félegyházi úttörők levelei szüleikhez Százával és ezrével gyűlnek gz aláírások a békeívekre. Mindenegyes aláírás mögött tervek, sor­sok húzódnak meg. Minden becsületes dolgozó ökölbeszorított kézzel követeli a békét, Enmk a béke- aláírási mozgalomnak az a célja, hogy az egész világot átfogó béketáboron belül q magyar dolgozó népet is fokozottabb bekeharvra mozgósítsa az Imperialisták háborús készülődéseivel szemben. Alig csendesedett 4 a szirénák üvöltése, az anyák és gyermekek jajveszékelése, a. Wallstreet urat és csatlósaik: Tito, Franco és a többi véreskezü hóhér ismét újabb aranyakat akar keresni <w embe­rek millióinak vérén. Itt közlünk néhány úttörő-levelet, mndlyet a béke ifjú katonái édesanyáiknak küldtek Ezek az ifjú harcosok is érzik is tudják, hogy mit jelent egy újabb tömegmészárlás. Ezt bizonyítják o.z alábbi kiskunfélegyházi írások is. Édesanyám, Neked is Id kell venni a részedet a békeharcből. Hathatod, hogy a nemzetközi helyzet állandóan romlik. Ezért Te sem elégedhetsz meg azzal, hogy aláírtad a békeivet, hanem harcolnod is kell a békéért. Ha Ti nem engeditek a fiaitokat és férjeiteket a háborúba, — és ugyanezt csinálják az imperialista országokban lévő anyák is, — akkor nem lesznek a tőkéseknek katonái és nem tudnak kirobbantani egy újabb világháborút. Édesanyám, Te is, akárkivel beszélsz, világosítsd fel, hogy no hallgasson a rémhírekre. Harcolj keményen a békéért To is, a többi édesanyával, mert ha mindnyájan összefogtok, akkor bizto­sítani tudjátok a békét. Szabó Gábor VHI/b. oszt. tanuló. Dohoslevegőjű pincében kupo­rogtunk. Fölöttünk rengett az épület. Minden pillanatban Vár­hattuk a halált. Édesanyáin köny- nyes arccal vigasztalt bentiünket, S néha ef-elcsuklott a hangja. 35u mellé bújjam és keservesen sírtam Ellenséges gépek szórták a bom­bát. Minden robbanásnál összerez­zentem. Már itt a vég, meg kell halnunk — gondoltam kétségbe- esetien. Már sokszor feltettem ma­gamban ezt a kérdést, minek a háború, miért marcangolják egy­mást az emberek? Mos-tmár ér­tem. Vannak olyan országok, me­lyeknek urai háborúskodással mil­liókat tudnak szerezni. Ezek pén­zért gyilkolnak és döntenek rom­ba virágzó országokat. Nem gon­doltak az édesanyákra, gyerme­kekre, kik özvegyek, árvák lesz­nek. Ezek nem elégelték meg a múlt háború borzalmas pusztítá­sait. Uj háborút szít a tőkés Nyu­gat. A felépült, kigyőgyítoft or- ságokat megint romokba akarják dönteni. Nizsalovszky Éva VII. o. tanuló. * Kedves Édesanyám! Azt szeret­ném, ha Te is belekapcsolódnál a mindennapi problémákba és mint a többi magyar asszony, síkra szállnál a béke megvédéséért. Te is tudod, hogy a boldog (letet csak úgy tudjuk felépíteni, ha « külső és belső ellenséggel szem­ben határozottan kiállunk a béke mellett. Az imperialisták csak alkalomra várnak, hogy öldöklő fegyvereiket a békés országok bol­dog népei felé fordítsák és az elért eredményeket tönkre tegyék. Le akarják rombolni virágzó váro­sainkat, ahol a munkások százez­rei dolgoznak jó kedvvel, akik tudják, hogy munkájukkal orszá­got építő terveinket valósítják meg. Él akarják pusztítani békés falvainkai, ahol a traktorok dü­börgése és a vidám dolgozók éneke száll a magasba. Munkájuk nyo­mán szépül, épül országunk. Fér­jeiteket, fiaitokat vesztettétek cl magyar édesanyák az embertelen háborúban! Lzf akarják megismé­telni a nyugati tőkések- Ezért a magyar asszonyoknak és 'Neked, is. Édesanyám, a világ dolgozóival együtt harcolnod kell a békéért, melynek nyomán kialakul az új élet. Most pedig arra. kérlek, Édes­anyám, hogy Te is írd alá a béke- ívet és csatlakozz a világbéke zászlaja alá, melynek élén a, nagy Szovjetunió és hatafinas jótevőnk, Sztálin elvtdrs áll. PóLTA ILONA, MII. o. tanuló. vek felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát aiuiak közlésére, hogy a jugoszláv sajtóirodának az az állítása, amelyet a jegy­zék megismétel és amely szerint április 5-én a magyar.jugoszláv határon' a magyar határőrök Ősz­szeiitközést idéztek volna elő, az első betűtől az utolsóig szemen, szedett hazugság. A Magyar Népköztársaság kiil. ügyminisztériuma a jugoszláv követségnek a meg nem történt toitoríncidcnsröl szóló Jegyzékét diverziós kísérletnek tekinti, amely arra irányul, hogy élt®, retje a figyelmet a belgrádi ma­gyar ügyvivőt ért példátlan in­zultusról és a magyar kormány­nak ezzel kapcsolatos jogos kö. vetéléseiről.”

Next

/
Thumbnails
Contents