Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-04 / 78. szám

A Bujái Gyapjúszövetyyárbun megszívlelték lapunk b'túluUU Termelési értekezleten tárgyaltak meg a hibák kiküszöbölésének módját Az elmúlt héten cikket közöl tünk lapunkban a Bajai Gyap­júszövetgyár munkájáról, a tér. melés és a versenyszervezés hiá­nyosságairól. Bíráló cikkünk ir.egjelenée után a Bajai Gyap­júszövetgyár dolgozói termelési értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten alaposan áttárgyal ták az elért eredményeket, de alaposan megvitatták a meglévő hiányosságokat is. Egymásután szólaltak fel a dolgozók és tárták fel a hi­bákat. A kikészítő üzemrészlegben pél. óául Taub Magda szólalt fel. Be. szélt az apretúra dolgozóinak lelkesedéséről és beszélt felaján lásaikról. Taub Magda elmond, ta, hogy' vállalásaik teljesítésé­nek sikere attól függ. ha a szövődé időben szállítja számukra a kellő' mennyi ségű árui. Meg kell szüntet, ni azt a helyzetet, hogy a 8 órás munkaidő alatt néha órákat kell állnunk tétlenül — mondotta Taub Magda. A szőlődet dolgozók termelési értekezletén a dolgo­zók megvitatták a Kongresszusi Hét eredményeit, melyeknek to. vábbi fokozására van szükség. A termelési értekezleten felszín, re került, hogy még ■mindig nem vívtak eredmé­nyes harcot a munkafegye­lem megszilárdításáért, még mindig sok az igazolatlanul hiányzó. Evetovits Gyuláné felszólalásá­ban hangoztatta, hogy a müsza. kiak és mesterek nyújtsanak több segítséget a dolgozóknak, hogy a dolgozók teljesíthessék vállalásaikat. Volfinák Dénesné arról beszélt, hogy kezdés előtt 15—20 perccel már legyenek jelen gépeiknél, hogy a menet­közben előálló láncszakadásokat vagy a vetülék-cserélésnél a gép olajozását elvégezhessék, amivel jelentősen csökkenthetik a gé­pek állási idejét. Fekete Imre felhívta a figyelmet a nyers, anyagtakarékosság jelentőségé, re. A Nazarova mozgalom a szó. cialista vagyon megőrzését je- lenti. A szövődé minden egyes dolgozója szélesítse ki a Naza. rova-mozgalmat. Doczkoes Jó. zsefné felszólalásában felhívta a vállalatvezetőség figyelmét az éjszakai műszakban is annyira szükséges fűzők beállítására. Nagyobb gondot kell fordítani a hengerek szélére. Nagyon sok a rossz henger, melyeken a tár­csa laza és ennek következtében a lánchenger széle lecsúszik. Az ilyen hengereknek a leszövése több időt vesz Igénybe és ezzel magunkat és népgazdaságunkat is károsítjuk. Az előkészítő üzemrészlegében megtartott termelés; értekezle. ten a dolgozók nem egy hibára mutattak rá, melyek gátolják a termelés zavartalan folyamatos, ságát. így Tóth Ilona rámuta­tott arra, hogy rosszak a fona­lak, alá vannak csévélve, illet, ve Korszolva és ha jó fonalat kapnának, vállalásaikat túl is tudnák teljesíteni. Uzsokiné hi. báztatja azokat a dolgozókat, akik a dohányzás ürügyével hosz. s/.abbrövidebb ideig távol vannak a termeléstől és elhagyják gépeiket. Füredi János pedig arra mutatott rá, mennyire hátráltatja a munkát a hüvelyeken hagyott fonal, mely csak a selejtet növeli. A fonoda üzemrészlegének tér. melési értekezlete viszont nem egy olyan hibára és hiányosság, ra mutatott rá, melyek már hosszú idő óta, fennállanak és a vezetőség részéről még kiküszö. boléat nem nyerteit, Márity J&, nos például arról beszélt, hogy kevés a hüvely. A dolgozóknak maguknak kell az elöfonalat fel­hordani, ami a “termelést gátol­ja. Jaszenovits István viszont arra a hibára mutatott rá, hogy a dolgozók az elöfonalat kény­telenek a vállukon felhordani, mert a kártolőgép nem győzi a munkát. Váradi Mátyás arra a hiányosságra hívja fel a figyel­met, hogy az üzemrészlegben nincsen óra. Az óraállást nem tudják pontosan vezetni. Márity János újabb felszólalásában hi. báztatja, hogy ha egy gép a fo­nó hibáján kívül gépállásra kényszerül, a dolgozót írják ki a rossz dolgozók közé. Jaszenovits István rámutat, hogy ha az ötös gépet nem ja­vítják ki, akkor nem tudnak a termeléssel lépést tartan; és ál­landóan új partiékat kell beköt, ni. Sürgősen kisebb ládákat kér. nek, amibe egy abzug belefér. Hiány az is, hogy i, hulladékok részére nem rendszeresítettek ládákat. Szarkáné meg is mondja öszin. tén: amikor a dolgozók felaján­lásaikat megtették, akkor min. dent megígértek, most pedig sem kosár, sem láda, sem elöfo. nál, sem hüvely nincs. A dolgo­zóknak mindenért maguknak kell érte menni. Eberhardt Ká­roly szintén a hibákra mutat rá, melyek a fonoda munkájának eredményességét hátráltatják. Például az éjszakai műszakban nincsenek valchordók. Itt van Dobos László esete, aki a valco. kat ledobálja a földre. A 11-es kártoló rossz elöfo­nalat ad. Azon termelni csak hulladékot lehet. Sürgősen ki kell javítani- Ügyeljenek arra is a vezetők, hogy a brigádokat ne cserélges. sék állandóan. Az összeszokott dolgozók maradjanak együtt. Éjszaka nincsen lakatos, aki szerszámokat javítson. Losonczi Ede, az üzem mü szaki vezetője adott választ az elhangzottakra. A hüvely, a valchordás biztosítása az ősz. tályvezetö, a főmesterek és a mesterek dolga. A fonalhordó kötelessége, hogy felhordja a hüvelyeket. Az elöfonal kérdését a közeli napokban beszerelésre kerü­lő új kártológép fogja meg­oldani. Ügyeljenek a dolgozók arra, hogy a kis valcok növelik a hűl. iadékot. Igyekezzenek ezeket ki. küszöbölni. hengerek. A behúzőhenger is fordítva áll. Nem egy gépeu rosszak a csapágyak. A dolgozók egész sora mutat rá, hogy a fonodából le. hozott hulladék vegyes színű. Tartalmaz csavardarabokat, kor. szot és zsinórhulladékot. Dömé nyi Károly az előkészítőt hibáz, tatja, hogy még használható jC korszok kerülnek a hulladékba. Az elöfonalat gondtalanul hozzák fel, nem ügyelnek útközben ar. ra, hogy azokról leesnek-e a sapkák. Fekete Imre úgy látja helyesnek, hogy a fonoda dolgo. zé-inak a műszak után be kell mutatni a hulladékot. Ismertet, te a Nazarova-mozgalom jelen, tőségét, valamint a Kecskeméti Gépgyár felhívását a termelés 2 százalékkal való növelésére. A termelési értekezletek bebi­zonyították, hogy a Bajai Gyap. júszövetgyár dolgozói az üzemet magukénak tekintik és minden erejükkel azon vannak, hogy a még megmutatkozó hibák és hiányosságok kiküszöbölésével ! tovább növeljék eredményeiket módosított 5 éves népgazdasági tervünk sikeres végrehajtására, j békeharcunk győzelmes sikerére. | 1 Vöröskereszt megyei küldött választó h tekezletének távirata Rákosi elvtárshoz Kedves Rákosi elvtársi A Bdcskiskwmegyei Magyar Vöröskereszt kiildöltválaszló ér­tekezlete meleg szeretettel üdvözli a magyar nép bölcs vezérét abból az alkalomból, hogy l’úrtunk támogatásával szervezetünk tömegszer- vezette alakult at Fogadjuk, hogy Pártunk vezetésével olyanná tesszük tömegszer­vezetünket, hogy újabb erőkkel gyarapodjon a béketábor Éljen a hatalmas Szovjetunió és a világbéke őre, Sztálin elv­társ. Éljen Pártunk és annak szeretett vezére, Rákosi elvtdrs. A Magyar kunmegyei kezlste. Vöröskereszt báeskis- kiildött választó érte­Versenyben az április 5—15 között Buján megrendezésre kerülő hulladékgyűjtés sikeréért Iában, a vöröskereszttéri -általános iskolában a szentjánewi, icsesá- volyi és bajaszentistvánj által mos iskolákban, valamint a Melléktet- tnúk és Hulladékgyűjtő Vá lakj! bajai főtelepén: Sztálin marsail-út 17 szám alatt. A hulladékgyűjtés­ben kimagasló és jó eredménye­ket elért gyűjtőket a Vállalat ju­talomban részesíti. A jutalom- lárgyak a 21. számú népből! ki­rakásában vannak kiállítva. A várost tanács a hulladékgyűjtés sikerének növelésére versenyre hívta ki Pécs városát Katymáron a délszlávok ágy felelnek Ti iának, hogy tavaszi munkájukat gyorsabban és jobban végzik A kűrtoíó iizemrészlegébeti Zomboláné szintén a 11-es kár. toló rossz munkájára hívja fel a figyelmet. Szilaski Ferenc, az anyagtakarékosság szempontja, bél arra mutat rá, hogy a kü. lönbözö színű parti ek előtt a gépek kitisztítását elmulasztják. A gépek alól a hulladékot nem söpnk össze. Vegyessé válik a hulladék, ami csak a selejtet nö. veil. Köszörülésre minden körül, mények között időt kell szakíta. ni, mert utána a gépet fel lehet gyorsítani és a netán megmutat, kozó kiesést be lehet hozni. Szí. laski felhívja a figyelmet .ismé. telten arra, hogy a kártoló ce. mentpadlózata rossz, gödrös. A kocsiról a valc leesik. A fonodá. ban a verseny ellanyhult. Ez az ellanyhulás észlelhető a dolgozók és a mesterek soraiban egy­aránt. Divi Henrik ezzel kap. j csolatban rámutat arra, mi az oka a verseny ellanyhulásának. — A dolgozók azért nem tesz­nek versenyváílalásokat — mondja —, mert minden nap más gépre kerülnek. Vukov Im­re a. köszörülésre mutat rá. A köszörüfák rosszak. Hogyan le-; bet akkor jól köszörülni. A 10-. © bundádon rosszak g, fordító- j Kalymáron a magyar és dél­szláv lakosság együtt dolgozik ötéves tervünk építéséért és a szocializmus megvalósításáért. A délszlávok azzal telelnek Tito al­jas provokációira, hegy élenjár­nak az időszerű feladatok teljesí­tésében. így például a tavaszi munkákban. A magyarok és a délszlávok egyéni versenyre is kihívták egymást a munka gyors és pontos elvégzése szempontjá­ból. A Lenin- a Sztahanov- és a Béke-termelőcsoporlok is verseny­ben vannak egymással. A ver- senypontök között szereper az is, hogy a minisztertanács határoza­tában megállapíiott határidő előtt 5 nappal fogják az egyes növé­nyekkel kapcsolatos vetési és ta­lajművelési munkákat elvégezni. A Kossuth 1. típusú termeiűeso- port versenyre hívta ki "a Vörös Csillag I. típusú lermelőcsopor- tot. Mindkét csoport vál.alta, hogy jo talajművel'ési munkává! fogják emelni a termésátlagokat. Az Uj Elet I, típusú termelő- csoport pedig versenyre hívta ki a Petäfi I. típusú termelőcsopor­tot. Szintén a termésátlagok nö­velését vállalták, A csoporion belül egyénileg folyik a verseny, így Kocsis Pál Halász Jánossal, Fekete József Ulián Istvánnal, Dunai György Zalubil Ignáccal, Martinkov Dániel Ispánovics Sza- ni-szlóval, Sibalin András Fábik Györggyel, Mamuzsity Miklós ls- pánovity Alajossal ált verseny­ben. JUGOSZLÁV KATONÁK RABMUNKÁIN A jugoszláv dolgozók emberte­len. kizsákmányolásának egyik módszere — az ingyenes kény szermunka rendszere —. ha lehet, az utóbbi időben még jobban fo­kozódott. A dolgozóikat és az if­júságot hatalmas tömegekben hajtják ingyenes kényszermunká­ra, hogy a titóisták eleget tudja­nak term; az imperialisták ‘iránti kötelességüknek, el tudják látni őket stratégiailag fontos nyers­anyagokkal. Ma már mindenki tudja Jugo­szláviában, hogy ezek az ingyen kényszermunkák a,z angol-amerikai imperialisták érdekeit szolgálják, egy új liábo- tú kirobbanásának lehetőségeit segítik elő és éppen ezért a jugo­szláv nép minden eszközt megra­gad, hogy e kényszermunkák alól Kivonja magát. A titóista rao- munkákról — a hivatalos adaték szerint is —, a múlt év folyamán az ifjúság és a dolgozók több mint 50 százaléka szökött meg, ezzel ds k.mutatva a titóista rendszer iránti gyűlöletét és el­szánt k állásukat a háborús gyúj­togatok ellen. Miután a dolgozók bojkottja folytán a „kiszállítási terv’-, vagyis az imperialistáknak stra­tégiailag fontos nyersanyagokká] történő kiszolgálásának terve teljes bukás előtt állott, a tiltólis­ták a jugoszláv hadsereg kato­náit kü.dték most tnár ilyen rab­munkára, különösen a bányákba és az erdiúrtásokhoz. E munkákra a jugoszláv hadsereg vezérkara a ..megbízhatatlan“ és „ellenséges’’ magatartás^ katonákból- úgyneve- zett „munkásszázadokat“ létesí­tett és gzzgl egyidübga a tiíóis­ták nagy arányban hívták be a hadseregbe az ifjúságot és az idő­sebb korosztályú dolgozókat is, hogy így kellő számú emberanya­got kapjanak a ratrarnnkáboz. E liiiioiiiii üti»niiinkásókul a legnehezebb munkahelyekre, bányákba, erdőírtásokhoz, straté­giailag tontos utak és vasu.ak, katonai repülőtereik építkezéseihez vezényelik. A dolgozók katomaköpenybe való bújtatásával a titóisták egy­részt biztosítani akarják a stra­tégiai nyersanyagok kiszállítását az imperialista országok felé. másrészt a szigorú katonai fegye­lem alkalmazásával újabb lehető­ségét találják meg a jugoszláv dolgozóik kizsákmányolásának. Ti­to beismerése szerint a jugoszláv hadsereg katonái 1950-ben 50 mil­lió ingyenes munkaórát dolgoztak le. Ebben azonban nincsenek ben­ne azok a munkák, amelyeket Truman utasítására és Eisenho­wer terv&i szerint végeztek egy új háború előkészítése céljából. Ezek a „legnagyobb állami lit- kot’’ jelentik. Ha ezeket a mun­kákat iis beszámította volna Tito, akkor az említett 50 millió ingye­nes munkaóra legalább hatszoro­sára emelkedne. Titó „parlamenti’’ beszédében úgy próbálta feltüntetni ezt az 50 millió ingyenes munkaórát, mint 3 hadsereg „önkéntes munkáját’* a nép „érdesében“. Rosszul ha­zudott azonban, mert világosan kitűnt, hogy kinek az érdekében dolgoznak ezek a katona, „mun- kaszazadok’’. Nem tudta elti’ko.- ni, hogy erdíiir’iáson és bányák­ban dolgoztak, vagyis hogy men­nél több fát és stratégiai nyers- anyagot leheesgo az imperia­listáknak kiszállítani. Nem tud­ta eltitkolni, hogy a hadsereg építette a katonai, stratégiai ob­jektumokat, vagyis nem tudta el­titkolni, hogy a jugoszláv hadse­reg a háború anyagi előfeltételeit építi kh A hadsereget a mu't év folyamán erdőirtáson, utak és vasutak ja­vításán, amelyek a népi demokra­tikus országok halára; mentén vezetnek, a hidak javításánál, ka­szárnyák építésén és javításán és egyéb katonai bázisok építkezé­seinél vetették be. A titóisták adatai szerint a katonák kényte­lenek voltak 3,500.000 ingyenes munkaórát ledolgozni a kulák „szövetkezetekben'* a k u'.ákok részére. Mindezek a tények azt bizo­nyítják, hogy a Tito-banda a ju­goszláv dolgozóik mind fokozot-’ tabb ellenállása következtében kénytelenek a hadsereget Kény­szermunkára küldeni és a kato­nák ilyen nagyfokú kihasználásá­val próbálja megoldani, hogy te!- jesítsók az imperialistákkal szem­beni kötelezettségeiket. Maga az a tény, hogy erre szorulnak, azt mutatja, hogy a Tjto-íasiszta rendszer igen súlyos helyzetben van. A halasi Vörös Szikra- , tszcs tavaly 20 holdon kipróbálta a Szovjetunióban bevált négyzetes kukoricavetést. Fzzel a módszur- rel 20 holdon 100 mázsával több terméseredményt értek el. mint a sorolj vetésfel. A csoport dolgozói elhatározták, bögy az idén már 150 holdon alkalmazzák majd a aégpeteg yet&U A Bácskiskunmegyei Mellék- termőik és Hulladékgyűjtő Válla­lat április 5—15-ig hulladékgyűj­tést rendez Baja város egész te­rületén. A gyűj’ésben részívesz- n«k az ifjúság: és a lömegszerve- zetek. Az összegyűjtött és Beszol­gáltatott hulladékokat a város területén felállított nyolc gyüjtö- íelepen veszik át készpénzfizetés ellenében. A hulladékgyűjtés tar­tamára felállított gyűjtőtelepeik működnek a központi általános iskolában, a józsefvárosj általá­nos iskolában, a szállásvárosi jSko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents