Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-28 / 72. szám

A Kecskeméti Gyufagyár dolgosói is több termeléssel ünnepük meg felszabadulásunk évfordulóját, április 4-ét A Kecskeméti Gyufagyár dől gozói nagy lelkesedéssel vettek részt a legutóbb megtartott tér melési értekezleten. Ezen az ér­tekezleten megtárgyalták a kon. gresszusj munkaverseny tapasz talatait, eredményeit és hiányos, ságait is, majd valamennyien elhatározták, hogy csatlakoznak, a Kecskeméti Gépgyár verseny, felhívásához, egyben ígéretet tet­tek arra is, hogy a kongresszu- si verseny eredményeinek foko­zásával, a minőségi munka meg­javításával ünnepük felszabadu. lásunk évfordulóját; még több és jobb munkával készülnek a mun. kásosztály nagy ünnepére, má. jus 1-re. A termelési értekezle. ten nagyszerű munkafelajánlá. sok születtek. — Én felajánlom, hogy az ed­digi 10 kilós hulladékot 9-5 ki­lóra csökkentem — mondta fel­szólalásában Búzás István. Ugri Ferenc vállalta, hogy az eddigi 126 százalékos teljesítményét áp. rilis 4-re 131 százalékra emeli. — Ha azt akarjuk, hogy a bé­két megvédjük és ha méltókép­pen akarjuk ünnepelni feiszaba. dulásunk évfordulóját, akkor to­vább kell fokoznunk a termelést, ígérem, hogy dolgozó társaimat elvtársi segítségben részesítem, hogy minél többen érjük el a magasabb teljesítményeket — mondotta Ugri Ferenc. — Eddig 101 százalékot telje­sítettem, most . elhatároztam, hogy azzal fejezem ki hálámat és szeretetemet a dicsőséges fel­szabadító Szovjetunió iránt, hogy 20 százalékkal emelem tel. jesitményem és így április 4-re 121 százalékot teljesítek — vál- lalta lelkesen Báder Józsefné. Lelkes munkafelajánlást tet­tek az üzem 100 százalékon alul teljesítő dolgozói is, akik valamennyien vállalták, hogy április 4-e tiszteletére 100 százalék fölé emelik teljesítményüket. Lévai Mihály, né például vállalta, hogy 90 szá. zalékról 101 százalékra, Bábicz- ki Mária pedig 96 százalékról 102 százalékra emeli teljesítmé. nyét. Hasonló felajánlást tettek még Török Lászlóné, Tavaszi József, né, Krizsán Sándorné és Csillag Antalné, akik szintén 100 száza­lékon aluli teljesítményük 100 százalékra való emelését vállal­ták. A Kecskeméti Gyufagyár dolgozói ezuitán megfogadták, hogy különös gondot fordítanak az anyagtakarékosságra, vala. mint a selejt csökkentésére. Öt Czollner-téri úttörő elhatározta: TANÍTÓK LESZÜNK „ötéves köznevelési tér. vünket is fel kell emel. nünk. El kell érnünk, hogy a középiskolások létszáma az ötéves terv-jdöszakban 45.000 helyett 77.000-rel emelkedjék.” (Révai elv. társ kongresszusi beszé­déből.) „Apácák iskolája” — így hív. ta régebben a környező lakosság a kecskeméti Gzollner-téri isko. lát. Ma már bizalommal küldik ide tanulni gyermekeiket. Uj szellem költözött a régi falak közé és a világ is új körülötte. Ennek az új világnak a számá. ra készítik elő a nevelők az ál. ’talános iskola nyolc osztályában tanítványaikat, hogy utána fel­sőbb iskolákban is megállhassák helyüket, később pedig jó szak­emberekké válljanak. Népköztársaságunknak — dia­dalmas ötéves tervünk lehetősé­gei és követelményei alapján — sok új szakemberre van szüksé­ge. Mérnökök, orvosok mellett nem hiányozhat » nevelö-után. pótlás sem. S a nevelők között Ás nem utolsósorban új tanítók képzéséről is gondoskodni kell. Általános iskoláink nyolcadikos tanulói közül szép számmal je. íentkeztek a tanító, és óvónő­képzőkbe. A Czollner-téri iskolá­ból öten választották ezt az utat. Fodor Juliska, 9» fVIH./b osztály kitünörendü, ösztöndíjas tanulója, az „Április 4”-őrs őrsvezetőhelyettese is kö­zéjük tartozik. Már 2 évvel ezelőtt így határozott. Közös tanulás, leckemegbeszélés, úttörőfoglal. kozások révén kapott kedvet a tanítói pályához. Az adatgyűj­tő ívre, melyet nemrég töltött ki, a megfelelő helyre habozás nélkül írta: „Tanítónő leszek.” Arra a kérdésre, hogy édesapja, aki egyébként huszonöt év óta munkás a Kecskeméti Cipőgyár, ban, mit szól elhatározásához, röviden tud felelni: "w Helyesli, örül neki. Tudja, hogy szüksége van tanítókra az országnak, tehát jól választot­tam. Hasonlóan határozott közép's. kólái továbbtanulásáról, jövőjé. röl Ssakonyi Mária is. A feladat sikeres végrehajtá­sában bízók nyugodt mosolya je. leník meg arcán, amikor tervei, ről és azok okairól beszél. Isme. rí a tanítók múltbeli helyzetét. Különösen a tanyaiakét, hiszen; maga is onnan Jött, Hetényegy-j házáról. Apró gyermek volt,! mégis láthatta, milyen nehéz' anyagi viszonyok között éltek Horthyék idején azok, akik ía- lun, vagy a tanyavilágban a „fáklya” szerepét akarták betol. teni. ö is fáklya, tanácsadó, a felnőttek nevelője is akar lenni, de — mint mondja —, egészen más körülmények között. Nem nélkülözés, hanem megbecsülés, megérdemelt, jó fizetés a jutái, ma annak, akire a dolgozók leg­féltettebb kincsüket: a gyerme­ket bízzák. — En a matkói iskolában kaptam kedvet a tanításhoz — mondja Farkas Rozália — ahol többször segítettem taníta. ni, kikérdezni. Ez a legszebb pá lya! Ott lenni a gyermekek közt, tanítani, nevelni őket. Fogni a 'kezüket, amikor először írnak be. tűket. Megtanítani őket hazánk szeretetére, beszélni nekik azok­ról, akiknek boldog életünket köszönhetjük. Es ha jól mesél­tünk, jól neveltünk: felnövő kis tanítványaink azokhoz hasonló, ak lesznek! Úgy érzem, nincs ennél nagyobb boldogság! Boldogság — ezt a szót hasz­nálta Farkas Rozália, aid most készül a tanítónőképzöbe. Erde, mes ezzel kapcsolatban egy mondatot idézni abból a levélből, amit a moszkvai tanítók intéz­tek mihdannyiunk tanítómeste­réhez, a nagy Sztálinhoz: „Em­bereket nevelni a messzevilágítő szocialista élet számára nagy boldogság a tanítónak”. Nagyon helyesen határozott Fodor Juliska, Szakonyi Mária, Farkas Rozália és két társuk: Dudás Olga és Kiss Éva. Ez az öt úttörő, ha elvégzi a tanítónő, képzőt, gyermekeket fog nevel­ni. Ezekből a gyermekekből újabb mérnökök, orvosok, újság­írók és más szakemberek, a szocialista építés élharcosai lesz nek. Tudást alapozó munkájuk által is tovább fog erősödni az az ország, amelyet hosszú idő után végre sajátunknak nevez­hetünk. Ezért, éppen ezért örülünk, ha minél több ilyen elhatározás és ezáltal minél több és jobb ta­nító lesz. Úttörő pajtások, álta- lános iskoláink nyolcadik osztá. lyának tanulói: ti is gondolkoz­zatok! Vár benneteket az ország valamennyi tanító- és óvónőkép. zöje. Lépjetek a Fodor Juliskák útjára. Fazekas Tiborc. A Kiskunhalasi Barneválban 240 dolgozó tett munka felajánlást április 4-re A Kiskunhalasi Barneválban a kongresszus óta csak fokozó, dott a versenylendület. Ezt bi. zonyítja az is, hogy március 16. ig 240 dolgozó tett felajánlást a felszabadulás ünnepére. A kongresszus után; hetek versenyében újabb jó eredmé. nyék születtek. Dudás Mihályné 171 százalékra teljesítette nor­máját, Gazdag Erzsébet ifi 168, Fleisz Magda és Gyóni Veronika szintén 168 százalékot értek el. Farkas Eszter a tojáscsomago- lásban 168 százalékot teljesített. Nikita Jánosné 158, Villás Miklósáé 135, Horti Hona 135 és Szimon Lajosné 136 százalékos eredménnyel dolgoztak az el. múlt héten. A ládázőknál Dudás Mihály 178, Kerekes János 171 százalékot teljesített. A brigádok között a legjobb a Szikra-brigád Í68 százalékkal, az MSZT-brigád 157 százalékkal és a ládáző-brigád 154 száza­lékkal. A telepen az üzemvezetőség új módszert vezetett be. Ezldeig a jól teljesítő munkások össze, fogtak, viszont a kevésbbé gya­korlott munkások alacsony <>/ ban teljesítettek. Most egy.egy jól teljesítő munkás mellé beosztot. ták a kevésbbé gyakorlott dől gozókat. Ezzel elérték, hogy az üzemben napról-napra csökken a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók száma. Kiskunhalason a városi pártbizottság sajtóértekezletet tartott a Szabad Föiddtampánnral kapcsolatban A sajtóértekezleten foglalkoztak] ta az összes alapszervezeieket és a kongresszus határozatával az tömegszervezeteket Majd a Vörös ag'tácíós munka megjavításában.! Hájnal-tszcs. hívta versenyre a KiértíAclték a Szabad N.'p kam- Vörös Október-csoportot azzal, pánybarj elért eredményt, amely ] hogy 25 dolgoz,ó parasztot szer- kampányban Halas város II. !et! vez be előfizetőnek, a megyében és elhatározták, hogy 1 Kiszeli István eivtárs párttitkár az akikor nyert lapaszta.atoka; ’ felhívta a figyelmet a tawsz/i felhasználják a Szabad Föld tér- mezőgazdasági munkák jó elvég j jesztésében is. zésére. Méltatta a sajtó fontossá- j Az értekez'eten az MSZT szer gát, amely eljut al ja dolgozó pa- j vezet küldötte felajánlotta, hogy Tisztségünkhöz _is a béke ábor j a szervezet 103 új Szabad Fö'd- [ szavát, útmutatást, segítséget ed aj előfizetőt gyűjt és versenyre hív-1 többtermelés eléréséhez. Hogyan dolgoznak az I-es és il-es mintájú termelőcsoportjaink /f dunavecsei járásban is ** nagy mértékben megnőtt azoknaJi a dolgozd parasztoknak a száma, okik az egyéni gazdálko. dús helyett <z nagyüzemi szo­cialistai gazdálkodási jármát vá­lasztották. A szövetkezeti csopor­tok és azok tagságának számbeli megnövekedése, komoly feladatok elé állította a mezőgazdasággal és a tennelőcsoportial foglalkozó pártfunkcionáriusokat, valamint a községi, illetve a járási tanács dolgozóit. Egyik döntö feladatunk ezen a téren as 1. és II. mintájú csopor­tok munkájának megszervezése, a csoportokon belül a közösségi érzés kialakítása. A járásunk területén alakult termelőcsoportok tagsága, de ezek intézőbizottsága sincs tisztában azokkal a Jel' adat okkal, amelyeket a munka jó megszervezése és a közösségi munka kialakítása rájuk ró. zőgazdasdgi osztályhoz március lí-én mozgalmi nyilvántartólapo­kot azzal, hogy qzokat a március 10-i állapotoknak megfelelően tölt­sék ki. S mikor az újonnan ala­kult termelőcsoport intézőbizott­sága elé odatesznek egy ilyer nyilvántartólapot, ami kb. 39 kér dést tartalmaz, akkor az új tszcs- elnök azt mondja, hogy inkább le­mond az elnökségről, de őt ilyen kérdésekkel most, amikor vetni kell, ne zaklassák. Ha ezeket a hibákat és eredmé­nyeket kiértékeljük s a Jó kezde­ményezéseket továbbvisszük a többi csoporthoz, akkor tudunk jó munkát végezni és munkánknak bizonyosan eredménye is lesz. Kovács István, járási mezőgazdasági osztály vezetője, Dumvecsc Már a damaszt is Meglátszik ez a Du-mtetéllen községben megalakult négy tér• melöcsoport munkáján is. A cso­port tagsága, idegenkedik a kö­zös munka minden formájától, minden ilyenirányú intézkedést egyéni érdekeik korlátozásaként fognak fel. Csak egy példát em­lítve: a. járási mezőgazdasági osztály azzal a feltétellel látta volna cl a csoportot vetőburgonyá- val, ha a csoport, lehetőleg egy helyen biztosít 1—5 holdat a bur­gonyának. Ez az intézőbizottság tapasztalatlansága miatt lehe. tétlenné vált. Nem tudtak meg­egyezni azon, hogy melyik intéző- bizottsági tag földjén vessék el az öf hold burgonyát. Jó példát mulatott a munka- szervezésben a hartai XJj Élet- csoport;. A tagok már a vetőmag- tisztítást és csávázási is közösen végezték és ugyanígy közösen szer­vezték meg a talajelőkészitési és vetési munkákat is. A közös munkaszervezés eredménye az, hogy egyik tag sem marad el az árpa- és zabvetéssel, a csoport ga­bonája egyszerre érik be s így az aratást és betalzarítást is egy­szerre, közösen tudják elvégezni. Azok a csoportok, ahol a tagok föhlje szétszórva fekszik, dűlő­ként és határ rész énként szervez­lek meg a munkát. Ahol a cso­portnak közös bérelt területe van, ott a vetési, ápolási és betakarí­tási munkákat teljesen közösen végzik. A termés elosztása ilyen esetben mind az I-, mind a II. mintájú csoportban a tennésátlay szerint történik. e gondoskodás történt a hartai csoportoknál arra is, hogy a közös jószágtartás alapját megszervezzék. A község legeltetési bizottságától a fel­tört legelőrészeket és kaszálókat az apaállatok szükséglete szerint bérbeveszik. Ezeken takarmányt termesztenek, a takarmányt, szénát közösen kaszálják le. Egészséges kezdeményezés ala­kult kt a közös állattartás meg­szervezése szempontjából a hartai Uj Élet 1. mintájú csoport tagsá­gúnál. A tagság elhatározta, hogy már a. tavasz folyamán közös állattenyésztést szervez és a tagok tulajdonát képező, kb. 110 juhot összeadják és így a csoport közös állattenyésztésének alapját lerak­ják. A járási és községi tanácsok feladata, hogy az ehhez hasonló egészséges kezdeményezéseket min­den erejükkel támogassák. Hiba a termelőcsoportok meg' szilárdításában az, hogy az új tér- mclőcsoportok tagságát a felsőbb szervek ritkán látogatják, vayv megalakulásuk óta egyszer sem keresték fel. Ilyen konkrét példa « já- rás területén az Ujsolton alakult I. mintájú csoport esete is. A csoport látogatását járási szerveink elhanyagolták, fl tag­ságnak keltett felkeresnie a járási mezőgazdasági osztályt, figyel­meztetve arra, hogy a dunaegy- házi földművesssövötkezet igazga­tósága minden gazdasági szerszá­mot kihordat a csoport 'területé­ről és ezáltal a csoport vetési munkáját gátolja Másik hiba a felsőbb szervek részéről az, hogy az új csoporto­kat ogyonadminisztrálják. A me­gyei tanács leküldött a járási ma­Bácsbolsodon Markó Mihály kóláknál 70 mázsa kukoricát, 300 méter ruhaanyagot, hor­dóba dugott búzát, szappant, 50 kg cukrot, 3 feketén levá. gott disznó húsát — és 90 da­rab seljremdamaszt törülközó't találtak. A tételek felsorolásánál egyenként ökölbeszorul a dől. gozók keze, de legjobban a da- masztnál. Jónóhány kulákrej- tegetésröl hallottunk már, de Markó Mihály itt is „újító”. A damasztáru eddig nem „sze­repelt” a kulákok rejtegetésé­ben, Markó szemfüles volt. Hadd akadályozza meg ennél az árunál is a dolgozók ellá­tását. hadd suttoghassa a sor- banálló reakció, hogy „már damaszt sincs” — ezért vásá­rolta össze a 90 selyemda- niaszt törülközőt. Hogy egész életében sem használta volna el ezt a hatalmas készletet, az nyilvánvaló. Meg lilába is hasz­nálta volna. Nem 90, de ezer törülköző'vei sem lehetne leva­karni, letörölni azt a sok pisz­kot, aljasságot, ami egy-egy Uyen Markó Mihályon és rej­tegető kuláktársain van. A férgek szövetségese Dudás Mihály Kecskeméti városföldi kólák földjét cso­dálkozva szemlélgette az utób­bi időkben a mezőőr. Az ősszel bevetett föld hétről-hétre ko- párabbá vált, kiveszett belőle a vetés. A furcsa jelenséget azonnal jelentette a városi mezőgazdasági osztályra, amely szakértőt küldött ki, hogy megállapítsa: ml a baj. A kiküldött azután megállapí­totta a következőket: A kulák kijátszva a vetés­forgó alkalmazására szóló ren­deletet, négy esztendőben egy­másután ugyanarra a helyre gabonát vetett. S mint ilyen esetben történni szokott, a föl­det ellepte a futrinka nevű gabonaféreg. Leásva a földbe, minden négyzetcentiméteren ott nyüzsgött a bogarak bada. Már a második évben meglep­ték a földet és pusztították a vetést s ősz óta ezek tették kopárrá a szántóföldet. Dudás Mihály, az ellenség * férgekkel lépett szövetségre. Hagyta őket elszaporodni. Nyugodtan nézte, hogyan pusztítják ki napról-napra az esztendő ígéretét: a vetést. Nem törődött vele, hogy a kár. tékony bogarak még jobban elszaporodva átjutna!* majd a szomszédos dolgozó parasz­tok földjeire és ott, is pusztiía nak. Dudás Mihály éppé,i ezi akarta: ártani, rontani minden áron, ha másként nem, hát a férgek segítségével. Hói ló a hollónak nem vájja Uj a szemét. Dudás -Mihály egy a szövgíség-seivel: ouv>tí tó, undorító féreg ö maga is, aki jövőnk szép vetését, a falu új életének gyökerét akarja elpusztítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents