Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-28 / 72. szám

Csapiár Gyula középparaszl példát mutat a munkacsapatban is

A. tfülopszállásf Dózsa-csoportbau szovjet agrotechnikai eljárások segítségével harcolnak a termés növeléséért

Fiilöpszállás és Kecskemét kö. Kötti betonút mellett nyúlik el a íülöpszállási D ó z s a- te rm e 1 ü cs o Port llőO hold földje. Az úttól 1. különböző távolságokra

tuny a tetők pirosod,pák. Azelőtt hu’ált in nyák voltak, ma már szocialista gazdálkodás folyik körülöttük. A tanyákon n termelő" csoport tagjai élnek — számuk jelenleg már százon felül van —

Talán 2 kilométerre az úttól lakik Szűcs István^ a csoport elnöke. Szorgalmas ember Sziics elvtárs, fáradhatatlanul dolgozik a csoport felemelkedéséért. Bizony sok nehézséget kellett leküzdeniük, míg elérték ezeket az eredményeket, amelyek faozzájá rultttk ahhoz, hogy a csoport ahnden tagja boldog és megelégedett legyen.

építik boldog jövőjüket.

Huszonnégyen voltunk, mikor megindultunk

ti íven hold földünk, nyolc hold szőlő és 10 hold legelőnk volt ak kor. Állatállománnyal nem rendelkeztünk. -Jól emlékszem az első csoportonMisre, melyet az adva. ron [ártottunk meg — mondja többször Sziics elvtárs a gyűléseken és a beszámolók alka.inia

va!. mikor összehasonlítást tesz a mostani helyzetük és a kezdet közölt.

Ma már 100 darab szarvasmarha van az istállóban, ebből 07 darab tehén. A sertések száma is százon felül van. közliik nyolc anyasertés. Számos birkával és egyéb más állattal gazdagodtak időközben.

— Nagy eredmények ezek, de csak szorgalmas munkánknál; kö szűnhet jül; mindezeket. Mindenlen követjük Mártunk futasítását. Most a tavaszi munkák pontos és 'időben váló elkészítése, a munka \jú megszervezése egyik harci, ál- Ilomásunk a további eredmények jfelé — folytatja Sziics elvtárs ‘jelenlegi feladatokról beszélve.

| — Húlyt fektetünk a tavasz

munkák mielőbbi elvégzésére, négy brigádot és az

öt munkacsapatot idejében megszervezte.

.4 jő előkészítés lehetővé telte, hogy a szép idő beálltával azonnal munkához tudjunk látni. 12 hold szőlő kinyitását és metszését már befejeztük. Március hó 20-án 30 hold árpát elvetettünk, ami az előirányzatunk volt. Napraforgóból 25 hold, borsóból 10 <hold, hagymából 2 hold már ’főidben van. Vitetettünk 1 hold jzöldséget is. Egyedül a zabnak 'vetettük el csak a felét, vagyis a \l0 holdból 5 holdat, mert a másik !5 hold vízben áll. Mindenesetre t megállapíthatjuk, hogy a tavaszi [munkákat 90 százalékig befejez- * tiik.

I Valóban látszik a dolgos és * i jő munka a csoport földjein. A 'gabonájuk, amely 850 holdat tesz jki, a legszebb az egész határban, 'már jóval nagyobb, mint az zagyéin! gazdálkodóké. A hagyma pél- ■dául már ©léri a 10 centimétert, i — Brigádjaink és munkacsapataink versenyben állnak egy imással. Egyéni verseny óink is !vannak. Varga, Istvánná Szabó Istvánméval, Tóth Józsefné Szabó Viktóriával áll egyéni versenyben. Mindnyájan a növénytermelőbrigádnak tagjai. Ugyanakkor csoportunk versenyben áll a tassi ■Petőfi-termelőcsoporttal. Vállal- ’tűk, hogy

1 április 4-re az összes tavaszi vetést elvégezzük

a tengeri kivételével. Ellenőrző bizottságot alakítottunk, hogy egymás munkáját állandóan figyelemmel kísérjük. — Beszéli el lelkesen mindezeket Szűcs elvtárs, miközben büszkén mutatja a szépen sarjadó vetéseket.

A brigádoknak is szép teljesítményeik vannak. Csapiár Gyula, aki mint középparaszt, alig három hónapja tagja a csoportnak, jelenleg munkacsapatvezető. A legjobb dolgozók egyike.

—- Láttam ősszel a csoport szép eredményeit. Csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosíthat ilyen eredményeket számunkra. Ezért léptem- be én is a csoportba. Munkacsapatommal átlag 160 százalékot teljesítek naponta. — mondja büszke őrömmel.

A másik munkacsapatvezelö Szintén a növénytermelési-brigádnál : Földinszki András, aki január 8-án lépett a csoportba, ö a csoport egyik leglelkesebb tagja— Mig két és fél hónapja vagyok csoporttag — mondja —, de ágy szeretem a csoportot, mintha már évek óta itt lennék. Tizenkettőt voltunk testvérek, örök életemben nyomorogtam. Csak a felszabadulás után kaptam kishaszonbérlctt földet. da ez nem biztosította a felemelkedést számomra. Mikor először itt jártéin, hogy meggyőződjek az eredményekről, szinte jálva maradt a szám. Igaz, hogy már előzőleg elég bizonyíték volt számomra Szabó Imre sógoroméi; esete. Szabó sógorom már egy esztendővel ezelőtt belépett a csoportba. Ez itíö alatt szépen összeszedte magát. Bútort vásárolt, magának és családjának ruhát vett; hízót vágott. Szaporodott az állatállománya a háztáji gazdálkodásban, Bzcpen járlak ö'-zabáéi; és jól éltek. Ok maguk mondták, hogy húsz év alatt nem éltek ilyen jól, mint a csoportban egy év alatt. Ezeket látva, én is beléptem a csoportba. Életem legboldogabb napja az volt, mikor a csoportgyűlés tag. nak elfogadott. Most munkacsapatommal átlag 200 százalékot teljesítek naponta. Van azonban munkacsapatomnak olyan tagja, aki ennél szebb eredményt ért el Szepesi György például 1100 százalékot is teljesít.

Nemcsak ez a két munkacsapatvezető nyilatkozik így, hanem valamennyi csoporttag lelkesén dolgozik a csoport fclemelkedé érdekében.

— Nemcsak a férfiak, hanem a nők is megáll jÚK

helyüket

a munkában — hangoztatja a csoport elnöke. — Varga Ignácné például, aki munkaesapatvezető, átlag 170 százalékot ér el. Tóth Józsefné, aki Varginé munkacsapatában dolgozik, szintén elér 150 százalékot. Szabó Juliska, és Szabó Viktória szintén szép eredményeket ér el a munkában. Előfordul, hogy a nők túlszárnyalják a férfiakat.

A termelőcsoport vezetői látták, hogy a belterjes állattenyésztés milyen komoly Jövedelmet biztosít a nagyüzemi gazdálkodásnak. Nemrég szállítottak el 100 darab hízót. Ebből a szállítmányból 33 ezer forint tiszta jövedelme volt a csoportnak. Tizennégy ezer forint körül osztottak szét a tagok között az eddigi munkájuknak megfelelően. Vagyis október 15-től március 1-ig számított időben teljesítet,t munkaegysége után kapott a tagság pénzbeli részesedést. Szép összegek jutottak egy-egy tagnak.

Csehszakáli Lajos OS éves már, de még mindig fiatalosan mozog. Az eddig végzett munkája után 505 forint pénzbeli részesedést kapott.

— Nem, vagyok fiatalember —• mondja —, de soha

ilyen jó dolgom még nem volt.

Azelőtt cseléd voltam, kúláktól- kulákhoz jártam, mapszámoskod- taru. Látva a csoport eredményeit, otthagytam a Indátokat és eljöttem ide dolgozni. Most a jö- v^delemrészesedésből vettem magamnak egy kalapot, egy fekete kabátot, feleségemnek fehérneműt.

A csoport másik legöregebb tagja Fodor Mihály. 56 éves.

— Á zárszámadás után kapott pénzből félretettem magamnak. Most, hoyy ismét pénzbeli részesedést kaptunk, vettem magamnak meg g gyereknek ruhát, kalapot,

egy pár cipőt — mondja Fodor Nemcsak ő, hanem a többi csoportig is vett magának különböző dolgokat. Ben-yó János 18 éves ifi büszkén mutatja barátainak azt az öltözet szürke ruhát, ame iyet a mostani pénzrészesedésböl tudott venni. De nemcsak ruhát, hanem fehérmemüt is vett.

— A szovjet agrotechnikai eljárások nagyban elősegítik a termésátlagunk növelését — hangoztatja a csoport elnöke. — így többek között a négyzetes kukori- oavotést alkalmazzuk. A négyzc les vetés lehetővé teszi, hogy az egymástól egyenlő távolságra cső fészkeket hosszú és keresztirányban művelhetjük.

— Négyzetes vetésű növény ápolását traktorral, vagy fogatos kapáival egymásra merőleges irányba lehet elvégezni. Ez a művelési mód olcsó és amellett jelentős emberi erőt szabadít fel a legnagyobb dologidőben olyan munkák elvégzéséhez, ahol egyelőre nem lehet gépeket alkalmazni. A négyzetes vetés teljesen lehetővé teszi a kukorica gépi ápolását.

— Jelentős megtakarítást érünk el a vetőmagnál is. ,4 géppel végzett sorosvetésnél katasztrális holdanként 20 kilogramm magra van szükség, a, négyzetes vetésnél pedig mindössze 10 kilogramm vetőmag kell.

— Ugyanakkor 1000 öl területre kísérleti kukoricamagot kapunk. Ezt a magot csak egy évben lehet termelni, mert még nem véglegesen kialakult fajta. Egy új> jobb- minőségű és nagyobb átlagtermése- kukoricafajtát akarnak belőle lútrehoni szovjet kísérleti módszerek alapján.

Bziics elvtárs később rátér az üzemi pártszervezet, munkájára.

Üzemi pártszervezetünk a csoport éltető eleme

Most a II. pártkongresszus után az a feladat hárul valamennyiünkre, hogy még jobban megerősítsük pént szervezeteinket.

— Fúrt titkárunk jelenleg is kólán van. Én magam- résztvet- tem Pártunk II. országos kongresszusán. Soha életemben nem felejtem cl azokat a gyönyörű napokat. Kádár János elvlársat meghívtam a csoportba. Szerelném, ha látná, hogyan dolgoztunk eddig és milyen eredményeket ér. tünk el.

— Rákosi elvtdrs és Pártunk vezetőinek minden szava világító fénycsóva számunkra, útmutatásaik alapján még jobban megerősítjük üzemi pártszervezetünket. Az oktatásra jelenleg is nagy gondot fordítunk, bár a tanyák mész- sze vannak, egymástól, mégis szívesen jönnek párttagjaink a szemináriumra minden kedden, mert tudják, hogy tanulás nélkül nem tudjuk biztosítani a csoport to' vábbi felemelkedését. Eddigi munkánknak meg is van az eredménye — mondja Szües elvtárs boldogan. Büszkén mutatja a párthelyiségben lévő nagy rádiókészüléket, amelyet a csoport a járási pártbizottságtól kapott.

így építi a Dózsa-termelöcso- port a szocializmust a fülöpszál- lási határban.

A megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermelési útmutatója

NAPRAFORGÓ

agrotechnikájának márciusi feladatai: ősszel mélyen ' szántóit, tavasszal simitozott, amennyiben megtömödött; kultivátorrai, fogas, sál menjünk, rá. Március második felében kút. holdanként 6—lü kg votőmag szükséges. 50x50 cm-cs sortávolsággá!, gyengébb talajokon 60x50- A vetés után könnyű hengert kell járatni.

DOHÁNY

Március hónapban a melegágyakat készítsük el, melyek déli fekvésű területen legyenek. A leülepedett lótrágyára amelegágyi kereteket mésztejjei, vagy forr-j- viz-zel fertőtlenítve rakjuk le. A melegágyi földet 15 cm vastagság- ba^ kell felrakni (erdeii földkom- poszt). A melegágyakat legkésőbb március 15-ig cl kell készíteni. A vetést március közepéig, de legké- söDb március 3Hg végezzék el- 1 négyzetméter melegágy területre 1 gramm vetőmagot kell számítani, a melegágyat vetéstől kezdve no-pOnlk-ént langyos vízzel kell öntözni. A kelés megindulásától a palántaágy állandóan elegendő fémyt kapjon. Az ősszel mélyen megszántoit dohányföldel tavasszal el kell simítani és a műtrágyát kiszórni.

KUKORICA

Tavasszal csalk kivételes ecetben szántsunk, mert ez nedvessCgk-jsz- let elpocsókolásával jár. Az őszszel megszántott földet tavasszal meg kell porhanyítaai s'mitóval, vagy fogasboronával. A rendelkezésre álló műtrágya mennyiségek figyelembevételével szükség sze rint használjunk pétisát és szuper- foszfátot. A kukorica csírázásához 10—12 celzius talajhőmérsékletre van- szükség. A kukoricavetést legkésőbb április 30*.'g végezzük el.

A kukorica vetésénél négyzetes művelés kőtelező (fészkes), mivel kellő munikaerőikihasználás és helyes művelés így alkalmazható. Kivételesen végezhető sorbavetés vetőgéppel abban az esetben, ha drótféreg, vagy pajorkártétel van. Átlagosan alacsony növésű fajtáknál 60x60, míg magasabb növé- süeknél 70x70 négyzetes kötésbe vessük. K'at. holdamként 13—18 kg-ot.

CUKORRÉPA

A talaj Ikellő megsziikkadásí után az őszi szántást tavasszal si-miitoizni kell. Simítás után vetésre kell előkészíteni a talajt a fogas iés henger váltakozó munkájává!. Jó csírázáshoz 10—12 C hőmérséklet szükséges. A vetíisa- ruk csorosziyáii mögé csoroszlya- hengereket kell használni, melyek a magok felett összenyomják a földet, k ezzel előmozdítják a mag kikeléséi, ugyanakkor a sorközök felülete laza marad. A csoroszlya- liengeréket csak kifogástalanul előkészített, rögmentes földön snabad használni. Nedves talajon szintén nem lehet. Ahol csorosz* lyahenger nem alkalmazható, ott közönséges hengert kell használVerseny Szabadszállás és Fülöpszállás között a parlagföldek minél jobb kihasználására

Ennek végrehajtására verseny

Megindult a harc Szabadszálláson minden talpalatnyi terület bevetéséért, hogy minél több gabonát tudjanak az, ország ellátására adui. Március 18-án Szabadszállás dolgozó parasztsága megtárgyalta, hogy a község területén az 1951-es gazdasági évben egy talpalatnyi területet par. lagen nem hagy.

Felvilágosító munkával meggyőzik a dolgozó parasztokul, hogy veteményes területet ne a szántóföldjéből, hanem az eddig parlagon, hevert ezérüskertekből s egyéb parlagon heverő területekből készítsenek.

re hívták ki Fülöpszállás dolgozó parasztságát.

Versenypontok:

Vállalják, hogy a község területén mindén olyan területet, ami eddig parlagon, kihasználatlanul hevert, mint például « nagyobb szérüskertek, vagy uiak, vasutak mentén elfekvő területek, belsőségek, mind bevetjük.

Ennek érdekében a dülőfelélő- eük, mezőőrök hetenként értekezletet tartanak, amelyen napirendi pon-iként a parlagföldek felkutatása cs azok bevetése szerepel.

ni. A vetést m-'iiél rövidebb idő alatt be keli fejezni és csak a cukorgyártól kapott magról szabad

felhasználni és elsősorban kombi-' nált vetőgéppel vessünk, emeok- hiányában közönséges vetőgéppel A vetés sortávolsága talaj nú.iö- ségre szerint 38—42 cm. a n;rBci; 2 és 3 cm mélyen kell alátakarníi.' Vetőmagszükséglete átlagosan 16 kilogramm.

BURGONYA

Az őszii mélyszántás eivégzése után tavasszal meg kei! porbanyi- tanj a földet kultivátorral, rugós extipátorral.

Az ősszel isiállótrágyázott ta- iajDan, ahol a szuperzosziát kiszórása az ősz folyJmán nem történt meg, kora tavasszal 120 ikg 18 százaIj-íos szuperfosztát. 80 kg- 40 százalékos káli műtrágya kiszórása AGWk-ts tszcs-k részére kö - telező. Amikor az idő melegedni kezd és au éjjeli fagyok meg>zü i- te1», a földtakarót ei kell íávo.i- íanj b prizmáról, vigyázva arra, hogy a még visszatérő kisebb fagyok a burgonyában kárt ne re- yenek, mert a burgonya csírázó képessége erősen csökken ekkor is, ha a gumié megfázott, de in g rém fagyott meg.

A megvékonyított földréteg alatt a burgonya átveszi a külső hőmérsékletet és csírázásnak indul. Az előcsíráztatott prizmákban meg lehet különböztetni a kellő eréllyel csírázó gumókat a gyenge, vagy egyáltalán nem csirázók- tól. A gyengén, vagy nem csírázó burgoPya eltávolításával 15—-20 százalék burgonya meg.tákarítása érhető el.

yetőburg-onyának legalább tojásba gyságú, 5—7 dkg súlyú, egészséges burgonyát ke'1 használni. Nagyméretű, vagy tőgumó használata azért szükséges, mert az apróbb gumók túlnyomórészt leromlott, silány, .vagy beteg bokrok alól kerülnek 'ki, melyek utódaikban is gyenge termést -adnák,

A burgonya ültetésének megkezdése akkor tortán jen, amikor a talaj hőfoka a 6—8 G fokot elérte. A burgonya ültetését elsősorban ültelőgéppel, ennek hiányában fészekvájó lyukadó géppel tell végezni. Ha mindezek nem állnak rendelkezésre, akkor kézisor húzóval jelöljük ki a sor- és tőtávolságot.

A korai és középkora^ érésű burgonyalajtákat 70x35i a késői fajtákat 70x40 sor- és növéuytá- volságra kell ültetni. A burgonya- gumót a homokon 15 cm, a közép- kötött talajon 10—12 cm, kötött talajom pedig 8 cm mélységre kell ültetni, Gondot kelt fordítani arra, hogy a vetőgumó laza talajba kerüljön. Az ültetés elvégzése után a burgonyaföldet hengerrel tna>d könnyű fogassa! kell megjáratmi.

Harcolunk a magasabb termésátlagokért!

A kisszállási termelőszövetkezeti Gerő-brigád versenyre hívja ki a Sztálin-brigádot.

Az 1951. évi mezőgazdasági munkálatoknak az eredményes és minőségi elvégzése érdekében hívjuk ki versenyre a Sztálin- brigádot, mert eleget akarunk, tenni kölelezettségüuknek, előre akarjuk vinni a szocializmus építését.

A tavaszi munkálatokat ée vetéseket 1951. április 4-1« teljes egészében befejezzük, kivéve a tengeri- és a gyapoivetést. Ennek végső határideje április 15-e.

Munkánk eredményeként nagyobb termésátlagokat akarunk elérni terményeinkből. A burgonyából holdanként 80 mázsát, tengeriből 20 mázsát, takarmányrépából 200 mázsát, cukorrépából 200 mázsát, búzából 11 mázsa 50 kilogrammot, rozsból 12 mázsád, árpából 14 mázsát, napraforgóból 6 mázsát termelünk átlag. Kisszállás! Petőfi-tss. ,.Gerö’brigúd dolgozói.