Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-04 / 53. szám

vonalát és Jólétét. Ezen túlme- nöleg azonban üjabö világos és megcáfolhatatlan bizonyítéka nemcsak a hatalmas Szovjetunió hékevágyápak, hanem mag a biz tosságának is. A mi szeretett vezérünk, a világbéke legfőbb ore, Sztálin elvtárs nemrégiben mutatott rá, hogy az ilyen gaz­dasági intézkedés mennyire el­választhatatlanul szerves része és egyben bizonyítéka a Szovjetunió békeszágdékának ca békeakaratának. Így is fogta fel ezt az új lépést az egész vi­lág, nem utolsó sorban az im­perialista országok dolgozói. Ez az árleszállítás újabb hatalmas érv a béke mel­lett, újabb jelentős hozzájá­ró.ás a békeharchoz. A másik esemény a Béke Vi­lágtanácsának felhívása arra, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt. Az üt nagyhatalom nemzetközi helyzeténél fogva elsősorban tolelös a béke megőrzéséért. Minden becsületes ember előtt világos, hogy ha ez az ot nagy­hatalom egymással békeegyez- ményt kötne az rendkívüli je­lentőséggel bírna a világ békéjé­nek megőrzése és megszilárdítá­sa szempontjából. A béke hívei­nek sokszázmilliós tábora most újra mozgósít a Béke Világfa, nácsának felhívása mellett. Min­den országban megindulnak a béke sokmilliós tömegei, hogy aláírásukkal adjanak nyomaté- kot a Béke VUágtanács határo­zatának. Ebből a küzdelemből a magyar dolgozó nép is méltón ki akarja venni a maga részét. Újra meg kell mutatnunk, hogy országunk egy emberként támo. gatja minden nép közös ügyét, a béke védelmét. (Nagy taps). Odaadóan és fáradhatatla­nul fogunk küzdeni azért, hogy megmutassuk, hogy a magyar nép követi nagy ta­nítójának, Sztálin elvtárs­nak tanácsát kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét es mindvégig kitart mellette. (Viharos nagy taps.) A béke megvédése, amely Kongresszusunk célkitűzései kö­zött az első helyen állott,, le­gyen a jövőben is a legfonto­sabb feladatunk. A tartós bé­ke további boldogulásunk, egész jövőnk alapja. Kongresszusun­kat nem fejezhetjük be méltób­Hidas István elvtárs beszéde a .Szervezeti Szaliálvzat módod iásá ró! tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársqk és Elvtársilöki Pártunk Szervezeti Szabályza­tát- 11 Magyar Dolgozók Pártjának l. Kongresszusa fogadta cl. K Szervezed Szabályzat Volt az Egyesülési Kongresszus óta l’ár Imik alkotmánya. Jelenlegi Szer- vezeti Szabályzatunk alapjában megfelel a mostani követeimé* nyéknek is és így niuoseu okunk arra, hogy raj; a elvj jelentőségű módosításokat eszközöljünk. Él­űmben igenis szükséges, hogy mó­dosítsuk Szervezeti Sigbúlyza' (uoiuiak néWmy olyan pontját, amelyek már nem felejoek meg a jelenlegi helyzetnek- Ezek a mó­dosítások szinte természetesen következnek az Egyesülési Kon­gresszus ölti megváltozott helyzet­ből, A javasolt módosítások, egyik csoportja az?a] kapcsolatos, hogy Pártunk 1- és II. Kongresszus« között eltelt idő algtt létrejött a Magyar ljulgpzö Ifjúság Szövetsé­ge, mint a Párt legközvetlenebb SíCWtzett tartaléka. Ennek meg- felelően módosiiuui javasoljuk Szervezeti Szabályzatunk 2. pont­ját, moly szerint n Pártnak az lehet tagja, aki ió\ életévét be­töltötte. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a Pártnak az lehessen tagja, aki a 18. életévét be­töltött«. Minthogy most már van nagy. egységes ifjúsági szervezetünk, n DISz, amely Pártunk legközvet­lenebb tartalékát képozi, a poli­tikailag tevékeny fiatalság szú­rnám adva van a lehetőség, hogy ennek a soraiban fejtse ki műle'- déséj, megtanulja becsülni és sze­retni a mi pagy Pártunkat és u DTK* soraiban odaadó munkával és jó tanulással felkészüljön ar­ra, hogy Pununk tag.r-jö!Ueiiv-k sorába léphessen,- Szervezeti 8<mbit!yzfi.Umk T. pontjánál ast a ptóüosüast javasol­juk, hogy DlSz-tugok felvételénél a két ajánlás közül, amely Szer­vezeti Szabályzatunk értelmében «, tagjelöltté rajé felvételhez szük­séges, az egyiket & üzemi, a bu­dapesti kerületi, vagy járási, vá­rosi piSz-bizotiság ajánlása he­lyettesíthesse, Hasonlóképpen a PÍS25 létrejöt­tével kapcsolatos az a, javaslal, hogy Szervezeti Szabályzatunkba olyan új fejezetet iktassunk be, amely világosan meghatározza a Pari és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapítja a DISZ fel­adatát és a Párt, iljelve a fíV|- szervezetek és a pártbizottságok kötelezettségeit a DISZ iránt. Ijz az új fejezet, melyet Szervozeii Szabályzatunkba felvenni javaso­lunk, a következőképpen szól. „A. DISz,. az MIM' ifjúsági tü" megszervezete. a Párt aktív sepr lője q szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének mindun terü­letén A PISZ munkáját a Párt irányítja. A DISz-bizot.tsÚKok és izerregetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, illőivé helyi póri- szervezőtek irányítják, segítik.1' A módosítások között, melyeket Szervezeti Szabályzatunkba java­solunk, szerepel politikai osztályok létesíté­se, illetve pártszervezök ki­küldése a szociadsta ópí.és olyan területeire, melyeken különösen fontos a pártmüU' ka megerősítése. Az elvtársak tudják, hogy ilyen pplilikai osztályok és pártszerver sók nálunk egyes terUielcken tuár müköduok, fgy a vasútnál, a gép­állomások szervezeténél, fegyve­res lestülétoiuk egy részénél. — Pártszeryezök működnek általá­ban a legnagyobb épijkezésckné). A gyakorlat megmutatta, hogy helyes volt ilyen .szerveket az eur Hielt terülteken létrehozni, il­letve pártszcrvózőket kiküldeni. Javasoljuk továbbá ú.i fejezet felvételét Szervezeti Szabályza­tunkba a Várt szervezeteiről u yéphadseverjbeg, mert nyilvánva­ló, hogy ez a kérdés szabályozás­ra szorul. A javasolt szabályozás minden tekintetben megfelel az eddig kialakult gyakorlóinak ős ezt a gyakorlatot kívánja, rögzi- Joni. Pártunk írott törvényévé tenni. A SzerVo/Cji ,Szabályzathoz ja­vasolt módosítások -közölt egész sor olyan kisubb-uagyobb módosi- íás szerepel, amely azt a célt szolgálj«, hegy ore's its ük pártunkban o bel­ső demokráciát biztosítsuk a párttag jogait, megakadó, lyozzuk, hogy bárkit önké­nyesen kizárhassanak Pár­tunk tagjai sorából és a le­hetőség szerint küiiiszöböi- jük a bürokratikus akadá­lyokat, amely ele olykor meg­nehezítik a tagjelöltségre, illetve a párttagságra érde­mes dolgozónak Pártunk so. raiba való felvételét, így az egyik módosító'javaslat szerint Szervezeli Szabályzatunk­ban javasoljuk kimondani, hogy a tagjelöltek sorából fölvett púié­in g tagsága attól az idiiponlt"!. attól a naptól kezdődik, amikor «z aJapszerveze! taggyűlése a tagje- iölief párttagnak felválté. Jogos és igazságos, hogy a párt­tagságot attól a naplói számít­suk, amikor a tagjelöltet az ulap- szervezét a Párt tagjai sora ha fel­vette, Ugyancsak a párttag jogait kívánjuk biztosítani akkor, ami­kor azt javasoljuk, hogy Szer­vezeti s.znlmi.vza'unkbn olyan mó­dosítást vegyünk lel, amely .sze­rint a Pártból való kizárási min­den esetben n Meg}'.' Bizottság­nak. .illetve a BucjgpeMi Pártbi­zottságnak kelljen jóváhagynia, Erre üzért van szükség, mert a tapasztalat azt mufai.ia. hogy cg)'es alsóbb párt szerveink számos ős ötben kel'ö indok nélkül záriak ki párttagokat. A párttagság, elv- társak,. orr'J : tanít bennünket' Sztálin vlvtárs w szent dolog és a Pártból való kizárás a legna­gyobb büntetés, ami párttagot ói­ban, mint azzal, hogy újra hitet teszünk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor szent Ugye mellett és ígérjük, hogy mun- kát, verejtéket, áldozatot neai kímélve, küzdünk érte. Kongresszusunk kijelölte Pártunk és dolgozó népünk feladatait. Ezek a feladatok nagyok, merészek és megva. lösitásnk sok erőfeszítést, sok áldozatos munkát köve­tel meg. Az eltnult esztendő azonban megmutatta, bogy a nagy célokkal együtt nőtt az akarat is megvalósítá­sukra. Most sem ‘esz más­ként, Amit a Kongresszus elhatározott, az mind dol­gozó népünk javát szolgálja és ezért meg kell valósíta­ni. (Hosszantartó nagy taps.) A Magyar Dolgozók Tártja biztosíték arra, hogy a kitűzött célokat maradék nélkül magáévá teszi a ma­gyar dolgozó nép és fárad­ságot verejtéket, áldozatot nem kímélve végre is hajija. (Nagy taps.) Kijen népünk vezetője és motorja, a Ma­gyar Dolgozók Pártja! (Vi­haros hosszantartó taps és Int, ezért igen alaposan meg kell lontuliii, hogy mikor, milyen esetben éljünk a pártbiintetésnek ezzel a legsúlyosabb mértékével. Ez a Szempont szolgált alapul az említett módosító, javaslatnál A párttagság jogait kívánja biz- ípsí.ani az a javas lat is, hogy a budapesti, a megyei, a városi, o járási és a Központi Vezetőség által kijelölt nagyüzemek választ' mánva, tagjai közül fegyelmi bi­zottságot válasszon, amely ki­vizsgálja a fegyelmi ügyeket és javaslatot tesz u pártbizottság­nak. Erre a módosításra a zárj van szükség, mert gyakran előfordult, hogy a fegyelmi ügyek igen so- káig elhúzódták. Javaslatunk al­kalmas arra, bogy ezt a helyzetet megváltoztassa. A fegyelmi hizou- ságok azonban csuk javaslatot té­liéinek, maguk nem dönthetnek, d.e nem veszik le u felelősséget « pártbizottságokról a fegyelmi ügyekben való dilutes kérdésében. Szervezeti Szabályzatunk társak, rddiű ííe'.’ inlózküdm kr'l, a Központi. Vezetőség enge­délyével pártbizottságot létrehoz­ni. amelyekben legalább ezer párt­tag és lagjelplüink van. Mi pedig most azt .iavasojjuk, hogy p Köz­ponti Vezetősós hozzájárulásával már azokban uz üzemekben is liúrtválasztmányt ős pártbizottsá­got lehessen létrehozni, mnelyok- bfn a párttagok és a tagjelöltek száma meghaladja az ötszázat. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a nagyüzemek pártszerveze­teinek a liel.vi kérdésekben na­gyobb önállóságot biztosítunk, hogy saját hatáskörükben intéz­hessék pl. a tag', és tagje,löltfelvó- tql kérdését, hogy a vezetést köze­lebb vigyük a tagsághoz- Szervezeti Szabályzatunkban olyun módosítást javasolunk, amaly szerint a* eddigi gyakor­lattól eltérően, a f alusi pártszervezetek tag­gyűlése által felveti tagjelöl­teket és tagoltat ezentúl nem kell a járási pártbizott­ság útján felterjeszteni jó ráhagyás végeit a megyei pártbizottsághoz, hanem a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt. A Párton belüli demokrácia megszilárdítását szolgálja az a javaslatunk, hogy Szervezeti sza­bályzatunk mondja ki: a buda­pesti. megyei, városi, kerületi, nagyüzemi és járási választmá­nyokat legalább két havonként össze kell hívni. Ismeretes, elvtársak, hogy az Egyesülési Kongresszus óta jelen­tős változások történtek a falun, Ezek nyomán megszűnt az a hely­zet, hogy a faluban csupán egyet­len területi pártszervezet műkő dik, mert a valóságban igen sok községben a helyi pártszervezet mellett üzemi, gépállomási, tér- melőszövetkezeii, állami gazdasá­gi pártszervezet is van. Nyilván­való, hogy Szervezeti Szabályza­tunkban ezt az új helyzetet rögzí­teni kell és meg keli határoznunk a falun működő különböző párj- szervezetek összefogásának es irányításának módját. Ennek megfelelően javasolunk különféle módosításokat felvenni Szervezeti Szabályzatunkba Szervezeti Szabályzatunkban, a részben, megválasztott helyzetnek megfelelően, javasoljuk pontosab­ban meghatározni az ajapszerve. zet fogalmát. Mim az elvtársak tudják, a múltban nálunk az alapszerveze­ten belül úgynevezett tízes csopor­tok váljak, egy-egy tízes bizalmi­- vak A gyakorlat megtuiűlotta 1 Pártunkat arra, hogy az ftlapszv-r- 1 vezetőn belül nem kell feltétlenül • ragaszkodni a tízes számhoz, ha- 1 nem elsősorban a termelő munka s általában a munka alapján ősz,- ' szel,nr|-ozó parlagokat és tagje 1 löljeket kell az alapszervezeten ! belül összefogni- Ellnek megfelelően azt java­soljuk, hogy Szervezeti Sza­bályzatunk mondja ki álta­lánosabb formában pártcso­portok létesítését az alap- szén ezeteken belül a fart 5 által kitűzött feladatok vég­rehajtásának: elősegítésére, a politikai és felvilágosító munka megjavítására, a 1 párttagok jobb megismeré. sere s a pártniunUáha való fokozott bevonásukra. Szervezeti Szabályzatunkban új i pontként javasolunk, felvonói olyan pontot, mely világosan hr- szögezi, hogy a termelő üzemek­ben a pártszervezetet megilleti ,’iaz. ellenőrzés joga, amíg a bjva- . tulokban, intézményekben, mt- . niszfériuniokbau működő párt . szervezeteket ilyen jog nem illctj g meg. Ez aj új poni, melyet Szer- vezeti Szabályzatunkba felvenni ; javasoljuk, a köve)kezűképpen s szól: ,,.V termelő üzemek — köztük . az állami gazdaságok, gúpálionuV |j sok, termo!öszövefkezeie.k — ulap szervezeteit megljleii fiz a jog, liogy az tizein, n gazdaság igaz. . gáilóságúimk tevékenységét ellen- . őrizzék.“ „A hivatali pártszervezeiek a- munkában tapasztalt hiányossű- gokról szóló észrevételeiket, a . munka megjavítását elősegítő ja­vaslataikat a hivatni, az injéz T jpúny yezBfőjp, szükség esőjén felsőbb pártszarvek nlé terjesztik, .’ fin a hivatal, az intézmény vnze tűsét, azok sajátos feladatai foly tán, nem ellenőrizhetik-’- Pártunk H. Kongresszusát meg­előző Ivetekben Szervezeti Sza­bályzatunk kérdésében igen nagy­számú javaslat érkezeit Központi Vezetőségünkhöz párt szervező tőinktől, párttagjainktól, sőt pár toukívüli dolgozóktól is. A javas­latoknak ez a oa=.yszáiöa azt mu­tatja, hogy pártszervezeteink és párttagjaink igen fontosnak tart­ják a Szervezeti Szabályzatot, do mutatják ezenkívül a párton«- vüli dolgozók érdeklődését, ra­gaszkodását, meleg szeretőiét is Pártunk iránt. A Központi Veze­tőség az összes beérkezett javas­latokat gondosan megvizsgálta és azokat, amelyeket helyénvaló­nak tartóit, felvette a módosítá­sok közé. Még a Kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a Szer­vezeti Szabályzat módosításához, mely körülmény szükségessé te­szi azt, hosy a javasolt Szerve­zeti Szabályzaton a Központi Ve­zetőség módosításokat javasoljon. Hidas elvtárs nőhány ilyen ja­vaslatot ismertetett, majd így folytatta ■ — Természetesen azonban, nem minden javaslatot lehetett elfo­gadni. Azok közül a javaslatok közül, amelyeknek elfogadását nem tartjuk célszerűnek, csupán kettőre kiváuok kitérni. Számos olyan javaslatot kap­tunk, hogy yáltoztas.suk meg Pár­tunk nevét, s hogy vegyük fel új­ból a Kommunista Bárt nevet. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek a javaslat elfogadá­sát, mert úgy vélj, hogy a Párt jelenlegi neve megfelelő, g mert azok a körülmóuvak, amelyek az Egyesülési Kongresszus idején a mellett szóltak, hogy Pártunkat a Magyar Dolgozók Pártjának ne­vezzük, jelenleg js fennállnak. Ezen kívül: ismeretes, hogy az Egyesülési Kongresszus kimondot­ta, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ját a nmrmmus-lemnismus taní­tása vezérli, s hogy Pártunk lé­nyegét, tartalmát tekintve kom­munista párt, Azt hiszem, hogy az Egyesülési Kongresszus óla el­telt idő aiatf Pártunk egés?iauu- kójával kézzelfoghatóan bebizo­nyította, hogy ez a valóságban is így van. Ezért nem javasoljuk Pártunk nevének megváltoztatá­sát. A másik jayaslat. melyet- «cm tartunk célszerűnek elfogadni, árra vouaikpzik, hegy változtas­suk meg a tagok és tagjelöltek felvételének feltételeit Kaptunk olyan javaslatokat, hogy emaljük fej a lagjelöjtiég idejét. De ér­keztek hozzánk olyan javaslatok is, amejyek éppen az ellenkező irányban haladnak, vagyis a tag- jeiöliségi idő leszállítását kérik. Voltak javaslatok arra nézve is, hogy a tag, é* tagjelöltfelvételnél az eddiginél több ajánlóra legyen szükség, de kaptunk ellenkező ér­telmű javaslatokat is. A Központj Vezetőség «am tartja célszerűnek, hogy most megváltoztassuk a tagok és lóg* jolöltok felvételének a feltételeit, mert a tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy a jelenlegi feltétetek he­lyesek, megfelelnek a helyzet kö­vetelményeinek. Meggyőződésem, hogy 3 java­solt módosítások elő fogják segí­teni a pártyjuiika megjavítását, hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a mi nagy Pártunk —“ Kongresz- szusupk által megválasztandó új Központi Vezetőség és népünk szeretett vezérének, Bákosl aly- társnak az irányításával, «• sike­resen megoldja a Magyar'Dolgo­zók Pártja lí. Kougresszusa áh d meglia'ározott nagy feladatokat. A Kongresszus a Szervezeti Szabályzat jurasoit módosítását egyhangúlag elfogadta. (A küldöt­tek felállva, ütepmsi lelkes taps­sal ünnepük a Pártot.) Js Ózdi Kohászati Üzemek nyerték el a iiüztmnti Vezetőség kongresszusi zászlaját A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának tiszteletére a Hoíherr traktorgyár dolgozói nak kezdeményezésével orszá­gunkban új szocialista munka- verseny indult. A kongresszusi versenyben eddig soha ijem ta­pasztalt lelkesedéssel és soha nem látott mértékben vettek ri szt üzemi dolgozóink, vasmun­kásaink, bányászaink, tevlil- i munkásaink, ópítőimmk.ásaíUk, minden iparág dolgozói, a mii. szak» értelmiség, » a m8?ög: zd;l­ság dolgozóinak jelentős része is, A verseny eredményeként j újabb nagy termelési győzelmeit születtek, még több szenet. 'vasat, acélt, gépet, textilt stb. ‘ adtak dolgozóink terven felül hazánk megerősítésére, népünk felemelkedésére, békénk védel­mére. A kongresszusi szocialista munUaversenyben a legjobb eredményt az Ózdi Kohá­szati Üzem dolgozói érték el. Az Ózdi Kohászati Ezen? dol­gozói a kongresszusi verseny során terv en felül gS.581.000 fo­rint értékű vasat, acélt és hen­gerelt árut adtak az, országnak- Nagyszerű eredményeket értek el az anyagtakarékosság terén. A liohóüzeín dolgozói 8.403 tonna kokszot takarítottak meg. A megtakarított kokszból az, J.-es számú nagyolvasztó több mint 13 napig dolgozhat. A? üzemi selejtet ftiőO. második felének átlagához viszonyítva 30 száza, lókkal csökkentették. Az Ózdi Kohászati Özemben a dolgozóknak több mint 80 szó zaléka, az ifjú munkások ua k több mint 00 százaléka, a műszaki dolgozóknak nagy többsége vett részt a versenyben. A dolgozók túlnyomó többsége határidő e|öU teljesítette, il etve túli Ijcsi ett egyéni vállalását. A? üzemi pártszervezet élére állt a dolgo zók kezdeményezésének, helye sen összekapcsolta a kong vesz-

Next

/
Thumbnails
Contents