Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-04 / 53. szám
szusi ur ju t a páll jpHés IcI- adataiyal, a versenyben legjobban kitűnt dolgozók közül 80-at tagnak, 140 et pedig tagjelöltnek vett fel. Az üzemvezetés megteremtette a kongresszusi verseny sikeres megvalósításának feltételeit. Mindezek alapján a Központi Vezetőség ügy határozott hogy a győztesnek felajánlott zászlót az Ózdi Kohászati Üzem dolgozóinak adja. A Központi. Vezetőség megállapítja, hogy a kongresszusi \ . rsenyben, különösen a Kon. ;;;:-osszusi Héten számos üzem az Ózdi Kohászati Üzemhez hasonló nagyszerű eredményeket ért el. Különösen jó eredményeket értek el a Rákosi Mátyás Müvek dolgozói. A Rákosi Mátyás Müvek eredményei annyira megközelítették az Ózdi Kohászati Üzem eredményeit, hogy a Központi Vezetőség indo holtnak látja második zászló adományozását a Rákosi Mátyás Vas. és Fémművek nek, amely a kongresszusi versenyben a második helyet érdemelte ki. A kongresszusi versenyben derekasan dolgoztak bányájcaink is. A szénbányák közül a legkimagaslóbb eredményt a Petöt'i- bánya dolgozói érték el. A Petőfl-bánya dolgozói a kongresszusi terven felül több mint 10.000 tonna szenet adtak nép. gazdasá gunknak. A Központi Vezetőség dicsé retben részesíti a Petőfi bányát, az Egyesült Izzó, Fémáru- és Szerszámgépgyár, a Hofherr Traktorgyár a Ganz VUlamossá- gi Gyár, a Dudari Szénbánya, az Xnotai Erőmű építkezése, a Dunai Vasmű építkezése, a Hungária Vegyiművek, a Kispesti Textilgyár, a Tisza Cipőgyár, a Központi Húsüzem valamint a Budapest Ferencvárosi állomás dolgozóit, a kongresszusi versenyben elért kiváló eredményeikért. A kongresszusi versenybe bekapcsolódtak a termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdasá gok és gépállomások dolgozói Is. A mezőgazdasági versenyben a legjobb eredményt a turbevei termelőszövetkezeti csoportolt érték el, melyek élenjártak a tszcs-mozgalom fejlesztésében, a csoportok belső megerősítésében, a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében és az építkezéseknél. A kongresszusi versenyben országunk dolgozói újra bebizonyították a Párthoz való hű ségüket, a nép ügye iránti odaadásukat. Most, újabb, még na gyobb feladatok előtt állumt. Még- inkább szükséges hogy a kongresszusi verseny nagyszerű eredményeit megszilárdítva, újabb győzelmeket érjünk el a termelés frontján. Már eddig is számos üzem és bánya, va lamint a mezőgazdaság dolgozói is tettek felajánlást,' hogy hazánk felszabadulásának 6 évfordulóját, április 4-ét és május 1-ét a termelés és a termelékenység fokozásával, a selejt csökkentésével, az anyag- takarékosság növelésével ünne pcljélí. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége helyesli és támogatja a doígo zóknak ezt az újabb UezUe méijyezését. A Magyar Dolgozó:. Pártja Központi Vezetősége további sikereket kíván a versenyben résztvett üzemek dolgozóinak és egész népünknek. Előre újabb munkasikerekke.’ országépítő új ötéves tervünk teljesítéséért. Magyar Dolgozók Pártj - Központi Vezetősége HATÁROZAT <i Magy ar Dolgozók Párt ja II. Kougi*esszii««áeiali 1. és 2. napirendi pontjához A Kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőség az Egyesikési Kongresszus óta éltéit időben helyesen értékelte a nemzetközi helyzetet, amelyben a Párt a szocialista építés fel Tételeinek megteremtéstért és sikeres megvalósításáért harcolt. A világuralomra törő, amerikai imperialisták a Távolkcieten támadó háborút kezdtek a koreai nép ellen elfoglalták a Kínai Jiépköztársaság terülő .éhez tartozó Taivan szigetét és a háborúnak világháborúvá való kiterjesztésére törekednek. Csató- saik segítségével az ENSZ et támadó háború előkészAézéuek eszközéül és támadó terveik álcázására használják fel. A tá. ntadó amerikai imperialisták parancsára az ENSZ képmutató és szégyenletes módon agresz- szorrá nyilvánító, ta a Kínai Népköztársaságot, amelynek önkéntesei testvéri segítséget nyuj. latiak a függetlenségéért hősiesen küzdő koreai népnek. A támadó háború előkészítésének érdekében az imperialistáit esze. veszett fegyverkezésbe fogtak és megszegve a nemzetközi egyez- menyeket, a német és a japán mill tarizmus újjásziFe,esetiek útjára léptek. Zsoldjukba fogadták Tito fasiszta bandáját, felhasználják és támogatják a béketábor ellen Irányuló provoká. ciós po.itikáját, valamint a jugoszláv dolgozó népre nehezedő véres terroruralmát. Az amerikai imperialisták és csatlósaik a háború előkészítésé érdekében fokozzák az elnyomást, a terrort és összefognál! a legreakciósabb, népellenes erőkkel. Az új világháború kirobbantására készülő sötét imperialista erőkkel szemben hatalmas gátként áll a béke tábora, élén a kommunizmust diadalmasan építő, nagy Szovjetunióval. A Szovjetunió rendíthetetlenül folytatja a lefegyverzésre, az atomfegyver eltiltására, nemzetközi békeegyezmény létrehozására irányuló békepolitikáját. Döntően a béketábor javára vál. toztatta meg a nemzetközi erőviszonyokat, a nagy kínai népnek az impel ialista gyarmatosítók és kínai zsoldosaik felett aratott győzelme, mely hatalmas lökést és bátorítást adott a * gyarmati népnek szabadságharcaikban. Politikailag és gazdaságilag megszilárdultak a szocializmust építő népi demokráciák országai. Létrejött és erősödik a bó kéért, a német nép egységéért küzdő Német Demokratikus Köztársasági í A háboiús uszítókat lelep'czi, terveiket; keresztezi a hatalmas nemzetközi békemozgalom, amely az imperialista országok. San Is az egyszerű emberek tízes százmillióit álltja csatasorba a munkásosztály vezetésivel a béke ügyéért. t,A bőké fennmarad és tartós les;:, ha a népek kezükbe veszik a béke megörzésnéek ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elketüTietatler-nó válhat, ha a háborús uszítóknak sikerű hazugságaikkal behálózniok a néptömegfeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket." (Sztálin.) A Kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőség politikája, mely7 a magyar népet a béke ügye. mellett sorakoztatta fel, helyes volt. A Kongresszus teljes szolidaritásáról biztosítja a hős koreai és kínai népet, a koreai és kínai testvérpártokat az imperialista támadók ellen' hősies önvédelmi harcukban. A Kongresszus helyesli, hagy a Magyar Népköztársaság korma nya a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött barátság' és kölcsönös segélynyújtási egyezmények értelmében a ma. gyár függetlenségre különösen veszélyes német imperializmus feltámasztása a Nyugat.Németországban folyó fegyverkezés ellen foglalt állást. n. A Kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőségnek a magyar népgazdaság helyreállítása és a szocialista építés megkezdése érdekében folytatott politikája helyes volt. A hároméves tervnek Két év és öt hónap alatt történt megvalósításával 1949 végén befejeződött a helyreállítás szakasza. Az ötéves tervvel megkezdődött népgazdaságunk űjjáaiaki. tása, Az ötéves terv első évében népgazdaságunk rejtett tartalékainak feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és Sztahanov-mozgalom kibontakozása, dolgozó népünk odaadó munkája a Szovjetunió támogatása révén jelentékenyen na. gyobb feladatokat sikerű t meg, oldanunk, mint amelyeket az ötéves terv alapján 1950-rc ere- detüeg kitűztünk- Egy év alatt gyáriparunk termelése 21.4 szá- [ zalék helyett 35.1 szár-aléküul emelkedett. Beruházásaink ősz- j szege egy tv alatt az eredeti-' leg előirányzott 7.0' milliárd ío rint helyett 19.2 mi liárd forin volt. A nemzeti jövedelem ; tervbevett 12.4 százalékos nőve kedés helyett mintegy 20 szá zalékkal emelkedett. A mun';’ terme ékenysége ;■•/, előirányzót tíz százalék helyett húsz száza lökni nőit, bár komoly hiányos ság, hogy a munkabéralap nőve kedése túlhaladta a termeésát ftomoly hiányosság továbbá hogy a vas, acél, szén es villa mosenergia •termelése a ten túlteljesítése mellett is elmarad a növekvő szükségletektől, A mezőgazdaság fejlődése el maradt az ipar fejlöiéso mögött Ez az aránytalanság gátolj: népgazdaságunk fejlődését i egyik fontos oka élelmezési í nyersanyag nehézségeinknél: amelyeket az ellenség kihasznál Országunk iparosításának te vábbi sixeres folytatása is meg gyorsítása, ötéves tervünk meg valósítása megköveteli az ipa és a mezőgazdaság fejlődései kő zötli aránytalanság felszámolását, a mezőgazdasági áruterme lés jelentékeny emelését, am csak a nagyüzemi mezőgazdasá gi termelésre való fokozatos át térés útján lehetséges. Ennek az áttérésnek megvannak a legfontosabb tárgji félté telei: a) Az egész gyáripar a nép1 demokrácia államának kezén van és mind nagyobb mérték- ben el tudja látni a mezőgazdaságot a nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel, felszerelései, műtrágyával. b) A mezőgazdaság gépesítésének gócpontjait, az állami gépállomások hálózatát a népi demokrácia állama megteremtette és egyre jobban fejleszti. c) Az állami gazdaságok, bár szervezetileg még gyengék, mint mintagazda'ágok, komoly segítséget nyújthatnak és fognak is nyújtani a parasztságnak a tu. dományos termelési módszerek alkalmazásánál a mezőgazda. Ságban. d) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom megindult cs komoly sikereket ért el: az ország szántóterületének több mint tíz százaléka (közel egymillió kát. hold) van 1 145.000 termelőszövetkezetne • tömörült parasztcsalád kezén.; Egyes vidékeken egész közsó-1 gek és mezőgazdasági városok földművelő népinek többsége, sőt egész dolgozó pa raszfcága lépett a terzoelffszö- vetkezeti útra. A szegáaypa. rasztság ut_n a közép parasztjáig »egfelvllágosodottabb része is ! kezd a lermelöszövte» leié fordulni, E legfontosabb tárgyi feltételek azonban magukban véve még nem elegendők a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttéréshez, ehhez a dolgozó parasztság szívós, türelmes meggyőzése is szükéges. Hl, A Kongresszus megállapítja hogy a Központi Vezetőség politikája, mely a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségé- gécek megerősítésére és e sző. vétségén belül a munkásosztály vezető szerepének megszilárdítására irányult, helyes és eredményes volt. Az értelmiség zöme is a népi demokrácia felé fordult. A do gozó nép egysége megerősödött. Létrejött széles alapon a Magyar Függetlenségi Népfront, amelyet az 1949. május 15-i országgyűlési és 19.0. október 22 i taiiácsválasztásokon dolgozó népünk tű-nyomó több. ségo támogatott. E politüia kö. vetkeztében az osztályellonségct egyre inkább sikerült elszige. telni. A szocialista, építés sikerei, a magyar dolgozó népnek az az egyre mélyebb felismerése, hogy az ország, az állam az övé, a kulturális fellendülés az imperialista aknamunkával szemben a magyar függetlenség védelme, a népünk építő munkáját vedel, mező békemozgalóm — ebből a talajból kelt életre és virágzott ki az új magyar hazaliság, mely országépítő tettekre, szabad hazánk függetlenségének védelmére lelkesíti dolgozóinkat és egész fejlődésünknek egyre inkább igyik fő hajtóereje. A szocializmus építése, a ki- rsákmányolók fokozódó kiszórj tása é esitette és tovább élesíti az osztályharcot: a kulákoli ellenállását, az államgépezetben nég megbújó reakciós elemek szabotá’ását, a klerikális reait vió aknamunkáját a s ekulins leniek bomlasztó tevékenysó gét. A dolgozó parasztsággal sző. vetséges munkásosztály áTam- úatalma, támaszkodva a széles napi egy ségre, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével eredményesen küzdi le az ellenség alattomos, kártevő munkáját. A népi demokrácia államhatalma megerősödésének kifejezője volt a Népköztársaság Alkotmányának megteremtése, munkások és parasztok újabb tízezreinek bevitele az államgépezetbe, a választott községi, járási városi és megyei tanácsok létrehozása, mely hatalmas lépés volt előre, a népi államhatalom demokta. iizá ása útján. Népi demokráciánk állama ilymódon egyre inkább alkalmassá válik alapvető feladataink teljesítésére: a gazdasági-kulturális építőmunka ve zetésére, a belső' osztályellenség felszámolására, a honvédelem megszervezésére. IV. A Kongresszus megállapítja, hogy az egységes munkáspárt megteremtése helyes volt, hogy a volt szociáldemokrata munkások cs funkcionáriusok — egyes szociáldemokrata vezetők áru'á- sa ellenére —, a marxiznius- ienin izmus alapján összeforrtak a kommunistákkal. A Magyar Dolgozók Pártja tekintélye megnőtt vezető szerepét, he'yes és eredményes politikája alapján, a dolgozó nép elismeri. A Párt az Egyesülési Kongresszus óta szervezetileg megerősödött, ideológiai színvonala emelkedett, a pártszervezetek az iparban munkájuk központjába a termelés feladatait állították. A párttagság ie iilvizsgálata, bár'nem volt mentes komoly hibáktól, lényegében eredménnyel járt: a Párt megtisztította sorait a véletlen, törtető, osztályidegen és ellenséges elemek jelentős részétől és ezzel szilárdabbá egy. ségesebbé vált tagságának tár. sadzlmi összetétele javult. A Párton belüli demokrácia fejlő dőlt, a pártszervezetek vezetésé gélnek újjá választása során fris3 erők ezrei bukkantak fel és ju toltak a vezetésbe, a bírálat és őübírálat bátrabb alkalmazása felélénkítette a pártéletet és megjavította a Párt és a tömegek kapcsolatát. A Várt csapást mért az imperialistákra, felfedve és meghiúsítva azt a tervüket, hogy a Tito léié áruló klikk és Rajk kémbandája segítségével megkaparintsák a Párt veze tését és megdöntsék a népi de mokráciát. A Kongresszus azonban, mini komoly hiányosságot állapítj i meg, hogy a Párt a faluban szervezetileg nem erősödött a növekvő feladatokhoz mérten, sőt he- [jenként egyenesen gyengült, hogy a párttagság felülvizsgálata után a tagfelvételnél biiro. I. ratikus és szektaszeUemű elzár, kózás nyilvánult meg a szociu lista építés munkájában kivált új erőkkel szemben, hogy a Pártba befurakodott imperialista ügynökségek leleplezésének tapasztalatait -lem használtuk fel eléggé, az éberség gyakran formális, hogy a Pártban még mindig gyakori a bírálat elnyomása, a pártdemokrácia megsértése és o dolgozók szükségletei, jogos ée építő bírálata iránti burokra tikus közömbösség jelenségei is eiőfordu nak. A Kongresszus megállapítja hogy a Párt és az ország előtt álló döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista szerve, zésével népgazdaságunk kettős jelegének megszüntetése, nép. gazdaságunk egységes szociális- ta alapjának megteremtése, En. nek megfelelően a Párt fő feladatai a következők: 1) Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani oly módon, hogy gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 80-4 százalék helyett legalább 200 százalékkal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104.3 százalék helyett legalább 289 százalékkal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének 73,9 százalék helyett legalább 143 százalékkal kell emelkednie. A népgazdaság beruházásainak öt év alatt az eredetileg eiö- irányzott 50.9 milliárd forint fee. lyett legalább 80 milliárdot kell elérniük. Ezen beiül a gyáriparra fordított beruházásoknak 21.3 milliárd forint helyett legalább 40 milliárd forintot kell elérniük, A nehéziparban az eredetileg tervezett 18.3 milliárd forint helyett legalább 37 milliárd forintot keli beruházni. A nemzeti jövedelemnek 1949. hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 63 százalék helyett legalább 120 százalékkal kell emelkednie. A munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervé-« zett 50 százalék helyett legalább 90 százalékkal kell emelkednie. A dolgozó nép életszínvonalának öt cv alatt az eredetileg tervezett 85 százalék helyett legalább 50 százalékkal leéli emelkednie. Az ipar számára öt év alatt az eredetileg tervezett 489.000 helyett 650.000 új munkást és alkalmazottat kell biztosítani elsősorban szervezett muuáaerö- toborzás útján. Az ipar szűk. ségleteinek biztosítására mű. szaki vezetőkben öt év alatt II. 000 mérnököt és 17.000 tecb nikust kell kiképezni. 2. Az ötéves tervidőszakban döntő lépést kell teiinünii a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására. 1954-re mezőgazdaságunk termelésénél; 1819-hez képest legalább ötven százalékkal kell nőnie, hogy küzcllátásunkat, népünk élstszm v onalának emelkedését telje mértékben biztosíthassuk. Ho; ezt elérjük, az egyénileg dolgot parasztok gazdaságát is fejletten! és segíteni keli. A korszerű nagyüzemi gépesített mezó gazdaságra való áttérésnek azor. ban a fő útja, az elapró zott, egyéni parasztgazdaságok egyesülése tcrnr'lőszövetkezetek.
