Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-22 / 68. szám

A kínai nép győzelme „A kínai forradalmi mozgalom erői óriásiak. Még nem mutat, koztak meg amúgy igazában. Még megmutatkoznak a jövő­ben.” (Sztálin: Kínáról.) Negyedszázaddal ezelőtt mondotta ezt Kínáról Sztálin, a vitág dolgozóinak nagy tanítója. Ennek a zseniális következtetésnek va- lóraválását látjuk a ,<Kinai néP győzelme“ c. színes Jilmben, amc- lyet szovjet és kínai filmművészek közösen alkottak meg. A film első képei a Kínai Népköztársaság megalakulásának napját mulatják meg. Egymillió ember ünnepel, ujjong Peking fő­terén, de velük vaui gondolatban a hatalmas ország egész dolgozó népe- Ez{ a boldogságot azonban nehéz harcok árán kellett kivív­ni. A film következő képeiben a régi, felszabadulás előli Kína élete elevenedik meg. A gazdag külföldi turisták számára Kína egyszerűen egy érdekes ország volt, amelynek sokezeréves kultúrá­járól gyönyörű épületek, kertek, művészeti alkotások tanúskod­nak. A nagyvárosok új városrészeiben modern, minden kényelem­mel berendezett épületek állnak- Mindez azonban az imperialisták és kiszolgálóik, a Kuomintang'klikk lakájainak kezében volt- A kínai, dolgozónak mindebből c$ak a felépítés verejtéken munkája jutott, melyet olyan csekély bérért végzett, hogy az még.az éhen. hálásra sem volt cleg. Nem volt jobb helyzete a parasztnak sem. Az embertelen ne­hézségekkel megművelt földek termékét elhordták a földesurak. éhség, járványok pusztítottak ebben az országban-.. A kínai parasztok és munkások azonban egyre jobban látlak, kik az okai szörnyű nyomoruknak. Egyre többen sorakoztak lel a Kínai Kommunista Párt mögé, amely élén Mao Ce Tung elviárs- sat, a szabadság útjára vezette a népet. A; első harcokban még kislélszámú csapatok vettek részi. A népi hadsereg azonban minden falu, minden Város felszabadítá.- sával nőtt: a falvak és városok ifjai maguk is fegyvert fogtak és a- sereg lavinaként zúdult a nép elnyomóira. Minden ütközet gaz­dagítja tapasztalataikat, megnöveli erejüket és a Kuomintang had­seregtől zsákmányolt amerikai fegyverekkel gyarapítja felszere­lésüket. A felszabadító hadsereg leghatalmasabb hadmozdulata és győ­zelme a Jangce-folyón ötszáz kilométer szélességben végrehaj­tott átkelés volt- Megragadó szépségű képekben számol be a film erről a hadműveletről- A hajnali szürkületben sokszáz vitorlás rizsünk a válik el a parttól: a legszegényebb kínai dolgozók, akik ezeken a nyomorúságos csónakokon laktak, megérlelték, hogy a felszabadító hadsereg győzelme nekik is szabadságot, emberi éle­tet hoz és maguk siettek felajánlani „lakásaikat“ az árikelés cél­jaira­így a dolgozókkal, elnyomottakkal szoros egységben tör előre uúrosról-városra, tartományról-tartományra a diadalmas sereg. A nép ereje teszi legyözhetetlcnné, Lenin és Sztálin eszméi vezérlik. Kívánunk Sztálin elvtársnak tízezer éves életei, kiáltja messzicsen. gő hangon Csu Te hadvezér, amikor a 70 éves Sztálint ünneplő ha­talmas tömeg zászlókkal, feliratokkal, lelkes éljenzéssel vonul el a kínai nép vezetői előtt- Csak Mao Ce Tuny nincs ott: Moszkvában a Nagy Színházban látjuk, amint Sztálin elvtárs melleit ül az ün­nepség diszelnökségében- Ezzel a felemelő képpel zárul a film, amely igy megmutatja a két hatalmas nép, a szovjet és a kínai, szoros barátságát, széttéphctetlen szövetségét. Ennek a, felemelő és lelkesítő filmnek megalkotása nagy ne­hézségek legyőzését követelte meg szovjet és kínai operatőröktől. A felszabadító hadsereggel egyiitt.iártük végig a hadjáratokat a kí­nai operatőrök és filmfelvevő gépiikkel megörökítettck a nagy have egyes részeit. Északon 40—45 fokos hidegben, délen pedig 30— 40 fokos hőségben dolgoztak Kaszatkin, Krilov, Rimarov. U Een Li, Ho Ju Se.n, Li Kua és társaik. Zuhogó esők, sötét felhők aka­dályozták a munkát és a szovjet operatőröknek különleges höpa- laokot kellelt készíteni, hogy a még előhlvatlan filmet megőriz­zék as időjárás viszontagságaitól. Emellett még igen sok újítást, észszerűsilést vezettek be, hogy megkönnyítsék a felvételeket- összesen mintegy harmincezer méter filmszálagot használtak fel ennek a filmnek elkészítésénél, ebből választották ki a legjobbakait és így állították össze a filmet- Ebben a munkában nagy segítséget jelentett a fűm irodalmi ta­nácsadójának, Lu Be Juj-nak segítsége, aki, mint a film munkála­tainak haditudósítója, a néphadsereggel bejárta, annak egész útját• Az olvasómozgalom hírei megyénkben Megyénkben 69 népkönyvtár működik. 37 a pártkongresszus, ra szerveződött. A népkönyvtá. rak megnyitását mindenütt könyvkiállítással kapcsolták i-gvbe, ezenkívül 17 régi könyv­tárban rendeztek kiállítást. A bajai Városi Könyvtár a Szikra könyvterjesztővel és a körzeti könyvtárral együttműködve 8 helyen szervezett kiállítást a legforgalmasabb helyeken és mintegy 5000 látogatója volt. A népkönyvtárak szervezésé­hez számos helyen nagy segítsé­get adtak a tanácsok. Dávodon például a tanácselnök személyes ügyének tekintette és a köny. ,vek átvételekor személyesen bentjárt a körzeti könyvtárban. Foktőn a tanács és a pártszer­vezet segítségével Jakab Elés elvtárs 2 hét alatt 94-re emelte az olvasók számát. Katymár községben Orsós elvtárs községi párttitkár maga is aktív olvasó­ja és terjesztője a könyveknek. Ugyanakkor a helyi tanács eh. hez nem nyújt kellő támogatást. A népkönyvtár által rendezett ankéton a tanács részéről nem Jelent meg senki, sőt még az után sem érdeklődtek, hogyan sikerült. Hasonló helyzet tapasztalható Dunaszentbenedeken, ahol sem a tanácselnök, sem a titkár nem tőrödnek a könyvtárral, vagy Hercegszántón, ahol két hétté! a menyi tás után még hozzá sem nyúltak a könyvekhez. Ennek okát abban jelölték meg: hogy az elnök nem csinálhat mindent. A nyugat-német szociáldemokraták Schumacher ellen A nürnbergi, a kobnrgi és a hannoveri szociáldemokrata párt­vezetőségek levelet intéztek a INyugat-Néinet Szociáldemokrata Várt elnökéhez, Schumacherhez, amelyben rámutattak arra. hogy a Szociáldemokrata Várt orszá­gos vezetőségének álláspontja az újraf elf egy vérzés kérdésében mély csalódást váltott ki a párt tagjai között. A szociáldemokra'a dolgozók nem fogják tűrni, bogy a nyugati imperialista hatalmak Németországot hadszíntérré te­gyék. Űriszék, dézsma, bot — ezt a rendet tükrözi vissza a kiskunfélegyházi múzeum kiállítása Kiskunfélegyháza utcáin a mai élet pezseg. A városi könyv, tár kapuján belépve azonban szá. zadokkal jutunk vissza a múlt- ba, a feudális Magyarország vi. lágába. Itt nyílt meg ugyanis az elmúlt héten az országos bűn. ügyi múzeum és egyben a nép­rajzi múzeum kiállítása. Az épület, ahol a gazdag kiál. lítást rendezték, maga is értékes régi emlék. Az 1790-es években épült, néhány évtizeddel azután, hogy a szabad kunok beköltöz. tek Félegyházára. Börtönnek készült; a dohos, hideg, egész, ségtelen kettős pincesor sokat tudna mesélni a régi időkről. Uriszék, dézsma, bot — ez volt a rend ezer évig, ezt tükrö. zi vissza a kiállítás. A feudális Magyarország nemcsak a go. nosztevöket büntette. A szegény, embert vétségért, késedelemért, adóért kalodába zárta, szégyen, padra ültette, zsandárral, pan. dórral, hajdúval üldözte. Kiáltó vádak és megsemmisí­tő ítéletek a régi rend ellen azok az eszközök, amelyekkel a feudális vihig halálra líí. nozta a népet, hogy uralmát megszilárdítsa. Ezeket látva, az ember arra gon. dől: ha a feudális világ annyi gondot fordított volna a munka, eszközök kiművelésére és tökéle. tesítésére, mint a kinzószerszá. mokra, akkor a paraszt nem fa. ekével szántott volna és nem ké. zierövel őrölte volna a búzát szá. zadokkal előbb. Az egyik teremben korabeli irat számol be arról, hogy tehénlopásért 64 botütés és egy esztendei börtön járt. De a legkisebb ok is elég volt arra, hogy a szegényembert de. resre húzzák, gúzsbakössék. Rozsdamarta foltokkal idézik a múltat ezek a kinzószerszámok. A mozgóderest a falun keresztül húzták, a rákötözött szerencsét, lenre bárki ráüthetett. Felette csüng a sóbaáztatott kötél, már foszladozik. Ezzel verték a ,,bü. nőst”, hogy a vérző sebet még a só is. marja, Emitt a sarokban a híres kínzópad, a nyújtó beszél. Arasznyi szegeket vertek a hen. gerbe és ezzel „simogatták” az áldozat hátát. Köröskörül kora- beli rajzok a kerékbetörésről, a felnégyelésről,' a karóbahúzásról. Az akasztőfabélyeget izzóra tüzesltették és úgy nyomták a halálraítélt homlokára, hogy meg ne szökhessék. Az elítélt lábára hatalmas bilincssúlyokat forrasztottak, egyik ötmázsás példányát Is itt láthatjuk. Az elítélt még moccanni sem tudott vele. A feudális világ is kitermelte a maga forradalmárait, akik fellázadtak a véres elnyomás ellen. tői övezve Sztálin életnagyságú arcképe áll... Hátunk mögött a múlt, előttünk a jelen és a ra- gyogó jövö szimbóluma! Az emeleten az Ősök életmód, ját mutatja meg a néprajzi ki- állítás. Az első három szoba a lakásberendezések formáiról ad képet. Á nincstelenek, a szegényparasztok maguk fabrikálták össze bútoraikat. A módosabbak már iparostól vá. súrolták használati eszközeiket. A parasztság osztálytagozódása visszatükrözik mindezekben. Lá. tunk itt még a tulipánosládát megelőző szuszékot, kézi fara. gással gazdagon díszítve, pado- kát, sublótokat. Gazdag, szemléltető hagyomá. nyait látjuk a háziipar fejlődésé, nek. A kosárfonás különösen el. lerjedt Félegyházán és környé. kén, a fésűsöknek is nagy keres, létük volt. A kezdetleges szer. számok arról tanúskodnak, hogy a munka észszerüsitése és meg. könnyítése már régen is törek. vese volt az embernek. Értékes emlékek számolnak be a földnélküli szegényembe, rek foglalkozásairól, a téli nád vágásról, a halászásról, amely a kezdetleges eszközökkel csak rablógazdálkodás volt. Az asz. szonyok télen kenderből fonták a hálókat. A vadászat úri kivált, ság volt, a szegényember csak mint orvvadász foghatott vadat és minden pillanatban reszketnie kellett az erdőkerülőtől, aki bűn. .tétlenül lelőhette az orvvadász', aki az uraság erdejébe merész, kedett. Szobát betöltő maradványok beszélnék például a világitóesz- közök fejlődéséről, a zsiroskúp tói a faggyúgyertyáig. A gyér. tyát a petróleum szorította ki a füstölgő petróleumlámpákat pedig a falvakat elárasztó vil­lanyfény ítéli halálra ötéves tér. vünk folyamán. Jó néha visszatekinteni * múltba, hogy annál világosabban lássa az ember a jelent és annál elszántabban törekedjék a jövő felé. A Félegyházán felállított múzeum is a századokból üzen felénk és a szocializmust építő Magyarország minden dolgozója, nak ugyanazt a figyelmeztetést nyújtja: úgy dolgozni, úgy épi. teni, hogy a múlt soha többé vissza ne térjen, s gyermekeink, unokáink már csak a múzeu. mokbólj a fennmaradt emlékek­ből ismerjék meg az ezeréves el. nyomást, szolgasorsot. Érvényesítsük a szovjet agrotechnikát A szántóföldi, valamint a kerti veteményelc terméseredményei- nek emelése egyik döntő fel. adat annak érdekében, hogy me. zőgazdaságunk színvonalát az iparéhoz hasonlóan állandóan és fokozatosan növeljük. A terméseredmények fokozá. sának legcélravezetőbb módja a Szovjetunió fejlett agrotechniká­jának megismerése és érvényes!, tése a mi viszonyaink között. Az agrotechnikai módszerek közül terméseredményeink fokozása, ban igen fontos szerepe van az istállőtrágyázásnak és mütrá. gyázásnak. Az eredmények iga­zolják, hogy a helyes és rendsze , lesen trágyázott szántóföldön ! másfélszeresét, sőt a kétszeresét ' lehet elérni termésmennyiségben | a hanyagul, vagy egyáltalán !nem trágyázott szántófölddel szemben. A műtrágyázás jelentősége ál. landóan emelkedik, A szuper, foszfát, a pétisó és a kálisó he­lyes alkalmazásával termésátla. gainkat állandóan fokozni tudjuk. Tudnunk kell azonban azt, hogy milyen időben és mi­lyen növények alá alkalmazzuk a különféle műtrágyákat meg. felelő sikerrel. A DunmTisza köze különösen sok emléket őriz a betyárvilág, ról. A múzeum megőrizte a híres betyárkirály: Rózsa Sándor nyergét, Veszelka Imre, Kecs. kés Istenes Gergely, Csonka Fe. renc arcképeit. Félegyházán nó. na Is született Rózsa Sándorról: „Félegyházán ácsolják már azt a fát, Amelyikre Rózsa Sándort akasztják, Fújja a szél per kai ingét, gatyáját, Odahaza más öleli babáját...” 1 A felkelések azonban mindig a régi rend győzelmével, véres megtorlásával végződtek. Itt láthatjuk azt a vérpadot, amelyen 1795-bcu Martinovics Ignácot lefejezték és a pallost, amely véget vetett a nagy fórra, dalmár életének. A széken más. félszázad múltával is láthatók a vérfoltok. A véres, sötét múltról beszélő emlékek szinte fojtogatnak. Jól esik kilépni az előcsarnokba, ahova már besüt a napfény és behallatszik az utca zaja. S az előcsarnokban muskátlicserepek. Köztudomású, hogy a kiszá- radt, rossz vlzbefogadóképessé. gü szikes talajon a műtrágya al. kalmazása nem célravezető, mi. vei az ilyen talajokon az amúgy- is csenevész, gyöngefejlődésü nö. vényzetet a fel nem oldott mütrá. gya könnyen kiperzseli és tönk. reteszi. A többi talajokon rend­szerint még nagy szárazság ese. tén is van annyi nedvesség, hogy a műtrágya nem marad a talaj felszínén csomós állapotban, ha. nem feloldódva a talaj alsóbb termő rétegeibe jut, ahol a nö. vénytápláló anyagokat feltárja. A műtrágyázás idejét akkor válasszuk meg helyesen, amikor esős időben kiszórva, a trágya gyors feloldódását és eloszlását a talajba biztosítjuk. A trágyá. nak boronával való bemunkálása nem mulasztható el, mert ezál­tal is fokozzuk egyenletes elosz. lását a talajban és a növények fejlődésére való későbbi hatását, A tavaszi sor. ás fejtrágyázás helyes éa időbeni alkalmazása egyik biztosítéka megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munkák sikere« befejezésének. Havasi János. Hogyan segít a fülöpszállási tanács a nevelőknek az iskolai fegyelem megjavításában ? Révai elvtárs nagy horderejű kongresszust beszédének máris tapasztaljuk hatását. A dolgozókegyre inkább érzik, hogy a lágyuló- ifjúság nevelésének kérdése, népi demokráciánk egyre fontosabb kérdésér is, és annak megoldása, nemcsak a nevelőkre hárul, hanem az egész nép ügye, Jó példái mutat erre a fülöpszállási tanács, amely a már­cius 7-én tartott tanácsülésen a tárgysorozat egyik kiemelkedő pontjává az iskolai fegyelem és a tanulmányi rend meg szilárdítását lette. Nagy lépés és fordulat ez közoktatásunk életében, melyben ismét beigazolódik az, hogy a tanácsok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, hogy segítenek a helyi problémákat gyorsan, biztosan és célszerűen elintézni. Kitűnt ex a tanácsülésen is. Aki hallotta a tanácstagok hozzászólásait, látta lelkesedésüket, megérezhette, hogy a dolgozó népnek ezek a küldöttei az iskola ügyét is magukénak, szívügyüknek tartják és készséggel sietnek a nevelők segítségére. A tanácstagok tettekkel is bebizonyítják, hogy a nevelés ügyét mindennapi éle' tünk fontos kérdésének tartják: a szülök között végzett széleskörű felvilágosítással minden lehetőséget megragadnak az iskolai fegye­lem megjavítására. A végrehajtóbizottság különösen szívén viseli az iskola ügyét s ennek értelmében hozza rendeletéit- Az iskolai fe­gyelmet súlyosan sértő tanulók szórakozásának korlátozásában, a mulasztások megszüntetésében, a lemorzsolódás elleni küzdelemben komoly segítséget nyújt a pedagógusoknak. Ez a példa csak egy község életére vonatkozik, de fejlődé­sünkben új, nagyszerű lépést jelent. Dolgozóink olyan fokra jutot­tak el, hogy mospndr kulturális életünk problémáival is behatóan foglalkoznak. HAGl ANTALNÉ KERESZTES l 1 A, Fiilöpszállds, {

Next

/
Thumbnails
Contents