Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-22 / 68. szám
Heitier Gyula, a Kecskeméti Magasépítési Vállalat vasbetonszerelője, békebizottsági tag megjavítja a felvilágosító munkát, tokozza teljesítményét — így harcol a békéért A, Kecskeméti Magasépítési Vállalat hűtőházi építkezésén, a vasbetonszerelők részlegében dől. gozik Heitier Gyula, a békebi. zottság tagja. Reggelenként, de déjidöben is összeülnek néhányan és elbeszélgetnek a világ dolgai, ról. Ez már önmagában is nagy dolog, mert régente bizony nem törődtek azzal, hogy mi történik a világban. Elég volt a maguk baja. Most persze, máskép vah. Egyetlen kérdés foglalkoztatja valamennyiüket: a béke megvé. désének kérdése. Heitier Gyula kezében újság van, a az első oldalon az Országos Béketanács határozata. Ezt olvassák nagy figyelemmel, azaz hogy csak Heitier Gyula olvassa, a többi hallgatja. Mire végére ér, egyi. kük megkérdi: — Aztán mit gon. dőlsz Heitier elvtárs, elég lesz az, ha mi aláírjuk ezt a békeegyezményt követelő felhívást? (■ Egy pillanatra csend lesz. Mindenki azt figyeli, vájjon mit válaszol majd Heitier elvtárs. Mert nem kis dolog ám ez, meg aztán a kérdés sem olyan egyszerű. De Heitier elvtárs már készen is van a válasszal'. } — Nem elvtársak. Ez nem elég. Nem elég, ha csak aláírjuk az ívet, de nem harcolunk a bé. kéért — mondja határozottan, — Dehát hogyan harcoljunk a békéért? — kérdi egy másik. — Azt is megmondom. Mi ak_ kor harcolunk a békéért eredmé. nyesen, ha egyre többet és töb- bet termelünk. Ha egyre fegyel, mezettebbek leszünk, ha leleplez, zük a közénk férkőzött ellensé. get — feleli Heitier elvtárs. Sokáig beszélgetnek még, hiszen nem lehet ezt öt perc alatt befejezni. Megtanulta ezt már Heitier elvtárs. Régente bizony nem sokat beszélt ezekről a kér. désekről. Úgy gondolta, elég ha csak úgy nagyjából ismerteti társaival a nemzetközi helyzetet, úgy gondolta, mindenki tudja, miről van szó. így vélekedtek a társai is. Gudrlcza, Kalmár meg a többiek. Az Országos Béketa- nács felhívásának ismertetését sem nagyon tervezte hosszabbra, de úgy vette észre, hogy a dolgo. zókat bizony nagyon is érdeklik ezek a dolgok. Ez nem is csoda, hiszen a békéről, az életről a jö. vöről van szó. Gyakran gondolt már arra Heitier elvtárs is, hogy nem elég csak a röpgyülés, a né. hány percig tartó, futó beszólge. tés. Sokkal több időt kell szentelni arra, hogy megmagyarázza társainak a békéért való harc formáit. Eddig nem végeztek tö. kéletes munkát, de ezután másképpen lesz ez is. Most már tud. ják, hogy egy percet sem tölt- hetnek tétlenül. Most már alapo. sabban megbeszélik, hogy mi a feladatuk a béke megvédésében. — Ha többet termelünk, erő, södik az ország, erősebb lesz a béketábor — mondja Heitier Gyula. 0 maga Is 170—180 százalékot teljesít. Társaival együtt elhatározták, hogy folytatják a harcot a még nagyobb teljesít, mény eléréséért. Gépeiket még jobban kihasználják, mint ed. dig. A termelés fokozása érdeké, ben új munkamódszereket alhal. maznak. Nemrégiben csak egy szál vasat hajlítottak meg, ma már egyetlen fogással hat szál vasat hajlítanak meg egyszerre. Heitier, Gudricza, Kalmár, Szabó és Deák egy brigádban dolgoznak. Összesen 38 ácsot lát. nak el kész anyaggal, ók maguk lé ember munkáját végzik el. Sok szó esik közöttük Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozatáról és a Béke Világtanács felhívása, ról. Ha erre gondolnak, megtíz. szerezik erejüket és méginkább fokozzák teljesítményüket. Jó munkájukkal bizonyítják be, hogy elszánt harcosai a békének. 30 öltözet mliájst volt, mégis elrejtiI rengeteg szövetet, ruhaneműt, taftot, tnggönyanyagot, $ vllágvevö rádiót stb. a jászszentlászlói „kiskirály“ S évi börtönt kapott Patyi Rezső árurejtegető Dolgozóink ébersége folytán egyre több árurejtegető, feketén vágó, kupeekedő kulák bűne ke. rül napvilágra. Népünk állama van olyan erős, hogy ezekkel a támadásokkal megbirkózzon és lesújtson kemény kézzel a nép . belső ellenségeire. Ezek látják, j hogy az ö idejüknek vége van, most már mint utolsó szalma. ; szálba, az állam kijátszásába ka. paszkodnak, megragadnak min. Idén alkalmat, hogy árurejtege. ; léssel megnehezítsék a dolgozók ellátását. ! Ilyen eset történt Lajosmizsén, ahol Balogh Vince volt hentes és mészáros feketén vágott borjút. Tettéért 1 évi börtönt kapott, 5 évre eltiltották a közügyektől, 1 évre kiutasították Lajosmizsé. röl, vagyonát elkobozták. Vagy Tisztán László és Tisz. tán Ülés kuláltok. akik kupecke déssel is foglalkoztak. Tisztán László 3 sertést, Tisztán Illés további 2 sertést vágott le enge, dély nélkül. A bíróság a napok, ban 5—5 évi börtönre, 3—3 ezer forint pénzbüntetésre, mezőgaz. dasági ingatlanaik elkobzására, 10 évi közügyektöl való eltiltás, ra, 3 évi kiutasításra ítélte őket. A kulákok aknamunkája még jobban megmutatkozik Jász. szentlászlőn, ahol a napokban leplezték le Patyi Rezsőt és feleségét, akik. igen nagymennyí- ségü ruhaneműt rejtettek el. A jásaszentlászlői tanács ta. nult Krtska Pál félegyházi kulák esetéből. Elhatározta, hogy meg. nézi, hogy a falu kulákjaj ml. ben mesterkednek. Elhatározásu. kát tett követte. Az eredmény az lett, hogy megtalálták Patyi Rezső volt kiskunhalasi nagyke. reskedő elrejtett holmiait. A kamrában rongy alá dugva, a szobában különböző helyeken elrejtve rengeteg ruhaneműt, damasztot, szövetet, taftot, selymet, a cérnát tu. catszámra, függönyanyagot, 3 világverő rádiót, 20 liter petróleumot stb. találtak. Patylnak még 50 év múlva sem lett volna szüksége ezekre az árukra, mert olyan jómódban élt, mint egy kiskirály. Legalább 20 öltözet ruhája, cipője, csizmája van. Lakásában a fény. üzés és kényelem túlzott forrná, ban megtalálható és még család, ja sincs. A sok eldugott holmi most hegyekben áll a jászszentlászlői szövetkezet kirakatában. A falu népe csoportosan nézi és ökölbe, szorul a kezük. Egyre jobban látják, hogy a kulák ellenségük, hogy harcolni kell ellenük. Patyinak a nép ellen érzett gyűlölete nem mai keletű. Régen is útálta a szegényt és nem szol. gálta ki üzletében. Egy öregasszonyt azzal zavart ki, amikor az ruhaanyagot akart venni ma. gának, hogy úgy sincs annyi pénze, hogy venni tudna. Mindig megválogatta baráti körét, polgármester, pap, nagykereskedőit, kulákok voltak csak jóba Patyivai. A befőzéshez szánt cukor is ezekhez vándorolt, nem a nagy. családosokhoz. Mindig a sze. gényembert nyúzta. Felszabadulás után a Szociál- demokrata Párt vezetőségéhez tartozott. A lsét párt egyesülése előtt zárták Isi szélsőjobboldali magatartása miatt. Az egész falu gyűlölte kapzsisá. gáért, nem szerették még keres, kedö társai sem. A bíróság méltó büntetést sza. bott ki rájuk. Patyi Rezső 5 évi börtönt, 5 évi közügyektöl való eltiltást, fele vagyona el. kobzását, 1500 forint pénzbünte. tést és a bűnjelek elkobzását kapta büntetésül. Patyi Rezsőné büntetése is 4 évi börtön, 5 évi eltiltás a köz- ügyektől, 500 forint pénzbünte. tés és a bűnjelek elkobzása. Tito kínpadra hurcolja a nemzetiségeket A háború előtt! Jugoszlávia népellenes politikája a nemzetiségi elnyomásra volt alapozva Gyűlölködést szítottak a, horvá- tok, szerbek, macedónok, magyar rok között, azért, hogy eltereljék a figyelmet a szörnyű, kizsúkmá' nyolásről, hogy a nyomor okául ne a kevesek mérhetetlen gazdagságát tudják a tömegeik, hanem azt, hogy egy bizonyos területen több nemzetiség él, amelyek csökkentik egymás éjeiiehe tőségeit. Ennek a burzsoá poll ti lkának volt azután az eredménye, hogy a nemzetiségek, a dolgozó tömegek la ferde szemmel, néztek egymásra, míg — a káxörvenUők — a kizsákmányoló gyárosok, földbirtokosok, kulákok — nemzetiségre való tekintet nélkül — igen jól megértették egymást. Ugyanezt a politikát folytaik most a jugoszláv nép árulói: a títóisták is- Titóék már a német fasiszták ellőni harc folyamán — amikor pedig unos-umalan hangoztatták, hogy milyen nagy „szolgálatokat“ tesznek a népek testvériségének, egyenlőségének — a legsúlyosabb bűnöket követték el, már 1042-ben is. Tudvalévő, hogy Tito és Rankovios egyenes utasítására Boszniában felgyújtották Boracs és Uloska — Zsupa muzulmán lakossága környékét, majd később felgyújtották Krinszka-Krajinn falut is. 1045-ben a títóisták számos gyilkosságot követtek el az albán kisebbség ellen. Magában Barban egy ilyen tömeggyilkosság alkalmával, több mint 500 albánt lőttek agyon. A Szovjetunió történelmi Jelen- tóségü győzelmei és az a -tény, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította Jugoszláviát, megteremtette a szükséges feltételeket az új Jugoszlávia felépítésére — a szabad és egyenlő népek közösségének megalakulására. E történelmi tények és a jugoszláv nép forradalmi lelkülete aria kény szentelt ék a turistákat, hogy a háború után likvidálják a királyságot és Jugoszláviát sző' rétsági köztársasággá kiáltsák ki. Ez az egyenlőség az Alkotmányban, amely nagy lépést jelentett a .nemzetiségi kérdés megoldása felé vezető úton, még egyáltalán nem jelentette a népek közötti tényleges egyenlőséget- A fasiszta Tito-banda, amely elnyomja a dolgozókat, még súlyosabb helyzetet teremtett a nemzetiségek számára, mint a régi Jugoszláviában volt. A mai Jugoszlávia újra a jugoszláv nép börtönévé vált, még súlyosabb börtöné, mint a háború előtti királyi Jugoszlávia. A külföldi imperialista, leigázó tőkések gyors bevonulása Jugoszlávia azdasági életébe és az impeviaÁ Kecskeméti Cipőgyár békebizottsáqa jól harcol a békéért — példát untatnak a termelésben , A Kecskeméti Cipőgyár „üzemi békebizottságának tagjai eredményes harcot vívnak a béke megvédéséért. Nemrégiben békebizottsági értekezleten tárgyalták meg a Berlinben összeült Béke Világ- tanúcs határozatait és az Országos Béketanács felhívását. A határozatot és a felhívást ezután a dolgozókkal is megbeszéllek, hogy ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki ne ismerné a békéért folyó harc újabb jeltételeit. A z üzem bélcebizottsága he- lenként békegyülést fari, melyen megtárgyalják a békebi- zottság munkáját, a nemzetközi politikai eseményeket, a békeharc újabb feladatait. Az elmúlt napokban lezajlott Nemzetközi Nő" nap alkalmából a békebizottság tagjaiból alakult Béke-brigád felajánlást tett a magasabb teljesítmények elérésére, mely a békeharc legélesebb fegyvere. A Béke-brigád tagjai teljesítették vállalásukat s nagyszerű eredményt értek el, Ubdn Béliné például 188 százalékot, Antal Mária 187 százalékot, 1< odor Mária pedig 100 százalékot teljesített. JSJmirégiben békegyülést tar- ^ * tolt a Kecskeméti Cipőgyár üzemi békebizottsága és a béke~ gyűlésen sok szó esett Vártunk kongresszusáról is, — Vártunk II. kongresszusán megjelent 25 ország küldötte is, akik szintén a béke megvédésére szólítottak fel bennünket. Ezek a küldöttek is a béke harcosai, akik arra tanítanak, hogy a világ minden dolgozója fogjon össze a háborús uszítok ellen, — mondotta Tercsi Imréné, a békebizoitság egyik tagig.. Egyik felszólalás a másikat érte. Kiss Oyöryyné a népnevelő munka fontosságáról, Antal Mária a termelés állandó fokozásáról beszélt. 1/ ildgos, hogy a háborús uszi- löi; csatlósa, Tito és bandája arra törekednek, hogy háborút provokáljanak, hogy megtd- madhassanak bennünket és lerombolják mindazt, amit a felszabadulás ót a építettünk. Békés népekre akarnak törni, gyilkolni akarnak, mint Koreában. Ha ezt meg akarjuk akadályozni, minden erűnkkel harcolnunk kell a béke megvédéséért. Termelő munkával, így A felvilágosító munkával, mondta Kazt Mária. Kecskeméti Cipőgyár békebizottsága jó munkál végez ágii a felvilágosító munka, mint a termelő munka területén. A béke- bizottság tagjaiból alakult Béke- brigád a termelés állandó fokozásával mulat példát a dolgozóknak, akik igyekeznek is a. Béke-brigád melleit haladni. A békebizottsúg tagjai tudják, hogy hatalmasak a feladataik s ezért egy pillanatra sem szüneteltetik a béke megvédéséért folyó harcot. Nagy munkálatok a sztyeppes területek termékennyé tételén A Szovjetunióban jelenleg több mint 300 ezer hektár sivatagterület termékennyé tételén dolgoznak. Ukrajnában, á2 asztraháni, voronyezsi és sztav. ropolt területeken már eddig is több tízezer hektár területet fá sítottak be, vagy pedig legelő, vé és szántófölddé tették álkal. mássá, listákat kiszolgáló politika egyrészt oda vezettek, hogy Jugoszlávia a háborút kirobbaniaui akaró, imperialista országok agrár-nyersanyag függvénye lejt. A jugoszláv dolgozó lömegak egyre erőteljesebben lépnek fel a Tito-banda szörnyű bej- és külpolitikája ellen. Hogy ez az ellenállás, amely állandóan fokozódik, mennyim nyugtalanítja a Tito-bandhákat, arra mi sem jellemzőbb, mint az, nogy a „JUKI*“ vezetőségi ülésén azt tárgyalták meg, hogy milyen intézkedéseket hozzanak az elégedetlenség elfojtására. Ezek a banditák nem sokat tétovázlak azon, hogy a Hitler-fasiszldk fegyvertáré bál elővett eszközöket alkalmazzanak a jugoszláv, nép harcának ellensúlyozására. Ilyen eszközül vették kezükbe a nemzetiségi ellentétek szítását Jugoszlávia pépei közöl! pogromok, tömeges gyilkosságok kiprovokálásával. A títóisták így akarják szétbomjasztani a fasiszta rendszerrel szembeszálló erőkel, így akarják elvonni a nyomorgó, éhező tömegek figyelmét a Tito-fasizmus ellen folytatott harcról. Addig, £H)íg a mi megyénk délszláv dolgozói teljes mértékben élvezik a magyar dolgozókkal való egyeujogúságijt, élvezik a marxista-leninista nemzetiségi politika áldásait, addig, amíg nálunk a délszlávok saját anyanyelvű könyveikből, a saját iskoláikban élnek, amíg ápolják nemzeti kultúráikat, hagyományukat s mindezeken kívül a magyar dolgozó néppel együtt részesei a szocializmus építése minden eredményének, addig Jugoszláviában a Tito- banda a magyarok és románok ellen irányuló szerb sovinizmus lángját szítja. A vajdaság számos falujában fegyvereket osztottak ki a legvéresebbszájú soviniszták között, kik nyíltan terrorizálják a magyar és román kisebbséget- Száz. és száz magyar és román család menekült a vajdaságból Jugoszlávia más vidékére, mert nem tudták tovább tűrni a szerb soviniszták garázdálkodását és, mert tartottak a vérengzéséktől- Bahity Antal csikériai egyénileg gazdálkodó középparaszt azt mondotta: „Ml teljes egyenjogúságot élvezünk és boldogan élünk és mindezért hálásak vagyunk a nggy Szovjetuniónak és a Magyar Dolgozók Pártjának. Valamikor „bunyónak“ és „rácnak“ neveztek bennünket, m-g pedig földei ugyanúgy kaptunk, mint a magyarok, a délszlávok ugyanúgy tagjai a ter- melőcsoportnak, mint <t magyarok és a legutóbbi vasárnap a kultúr- csoporttal, — aminek magam is tagja vagyok — résztveitünk a budapesti Kultúr Hét díszelőadásán A Tiio-klikk nyílt fasiszta nemzetiségi politikája embertelen körülmények közé juttatta a nemzeti kisebbségeket. Megfosztották minden jogaiktól és a legvadabb terrort és elnyomást alkalmazzák velük szemben. Bezárják a kisebbségi iskolákat, üiáii- ik a nemzetiségi kultúrál, r* mindazokat a kisebbségeket, akii; a, mostani fasiszta rendszer ellen vannak, koncentrációs táborba árják, vagy áttelepítik. Ez a fasiszta nemzetiségi politika veszedelmes eszköz a Tito- banda kezéiícn, de veszedelmes eszköz a Tito rendszerre is- A nemzetiségek közötti egyenetlenség felkeltésének, a soviniszta elnyomás szításának aljas politikája még lángolóbbá teszi * dolgozók gyűlöletét Tho banditauralma ellen. Jugoszlávia dolgozói történelmi harcaik folyamán megtanulták, hogy szabadságukul és függetlenségüket, csak akkor tudják kiharcolni, ha egységesek, Jugoszlávia népei tudatában vannak ennek és nemzetiségre Való különbség nélkül harcolnak az elnyomó fasiszta, rendszer ellen, amelynek leverése meghozza számukra is az egyenlőségetTakarékoskodj a villannyal!
