Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-02 / 51. szám
sóst s még ennél is sokkal nagyol)!) arányban a mezőgazdasági szakkáderek képzőséi. Ezeknek az új, fiatal műszaki é.s gazdasági kádereknek tízezrei túlnyomó többségűkben már a raunkásöjj, a dolgozó parasztok fiaiból és leányaiból fognak kikerülni, megkövetelik azt is, hogy bizonyos tekintetben i'ij módon versük fel a gazdaság, a termelés, az üzemek vezetésének a kérdését. Jelenleg és az elkövetkező évedben többé már nem bé- kélhetünk meg a vezetésnek testületi jellegével az egyéni felelősség elmosásával, azért, mert a vezetésnek ez a formája leveszi a felelősséget az Üzemek, a vállalatok igazgatóiról, gátolja ipari és általában gazdasági kádereink fejlődését, összekuszálja q ‘dolgokat és mindezek folytán káros népgazdaságunk fejlődésére, szocialista, építésünké re. Pártszervezeteink az elájult évben igen nagy segítséget pd;ak a termelésnek, Aiapjábavéve megvalósították. legalábbis az iparban (do sokkal kisebb mértékben állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, tszcs-inkben) — Központi .Vezetőségünknek azt az utasítását, bogy munkájuk kö?- pout jábíi a termelés kérdését állítsák. -7- ijSn&fcül a fordulat nélkül, nem étbe,(ük volna el azokat az igen komoly eredményeket, amelyeket az 5 éves terv első évéljen ténylegesen elértünk. A Pártszervezet, a kommunis. ták szerepe és jelentősége a termelésben keŰ hogy még tovább növekedjék. A felelő? egyszemélyi vezetés következetes megvalósításának üzemeinkben, termelésünkben azzal kell együjtjárnia, hogy pártszervezeteink kiég jobb munkát végezzenek a dolgozók mindennapi felvilágosítása, helyé? kezdeményezéseinek felkarolása terén, hogy még inkább segítsék az igazgatót’ a terv maradéktalan megvalósításában. S ez nemcsak magára a pártszervezetre e a pártVezétőscgre vonatkozik, hanem minden egyes párttagra és tag" jelöltre IS, abban az értelemben, ahogyan V. I. Lenin meghatározta az agitátor, a népnevelő szerepét a termelésben „Minden agitátornak, állami vezetőnek kell lennie, az összes parasztok és munkások vezetőjének, a gazdasági építés kérdésében.” ^asy tanítómesterünk említett szavai azt fejezik ki, hogy a kommunista, a párttag legyen tudatában kötelezettségeinek, felelősségének saját államával szemben, gyárával, üzemével szemben- Képes tegyen megmagyarázni a párton'»,, iili dolgozóknak az előtlük álló feladatokai, és példával járjon elől a feladatok megvalósításában. A pártszervezeteknek, a párt- szervezettek vezetőségének, az üzemi pártbizottságnak ezután sokkal komolyabban és alaposabban kell foglalkoznia az üzem vezetésének, az igazgató ellenőrzésével, mint ahogy ez eddig történt- Időről-időre be kell számoltatnia az igazgatót a végzett munkáról, bírálatot kell gyakorolnia az igazgató, az üzemvezetés munkája féltett, Javaslatot kel] tennie a munka megjavítására, az anyaggal, az energiával, a munkaerővel való takarékosságra. Szüksége* még, hogy a felelős egyszemélyi vezetés meg legyen az üzem egye* részlegeinél, műhelyeinél, telepeinél is. Továbbá szükséges, hogy egy-egy nagyobb üzemen belül az egyes réselegek, műhelyek, telepek önálló elszámolás alapján működjenek. Ez nemcsak azért helyes, mert igen komoly megtakarításokra ad lehetőséget, hánem azért Is, mert segít felfedni az üzemben, a ter-’ me.ésben mutatkozó hibákat és hiányosságokat, tehát segít megtalálni az eszközöket is a hibák és hiányosságok felszámolására. Elengedhetetlenül szükséges továbbá.’ hogy komolyan elkezdjünk foglalkozni a technológia, a gyártási előírások kérdéseivel, mert ennék a kérdésnek elhanyagolása azzal Jár, hogy gazdaságtalanul használjuk ki a rendelkezésünkre álló korszerű munkagépeket és ipari felszerelést, pocsékoljuk a nyersanyagot., maga,'s a selejt százaléka, gyártmányaink nem eléggé szabványosítottak- Másrészt a jól átgondolt, részletesen kidolgozott, korszerű és kötelező erejű gyártási eljárások bevezetése az előfeltétele annak is, hQgy iparunkban a lehető legszélesebb területen alkalmazzuk a folyainszerű termelés módszereit, a futószalag és a félfutószalag.rendszert, anq lehetőséget ad a termelés igen jelentős fokozására, a termelékenység emelésére, az önköltség további csökkentésére, vagyis ■ipari termékeink olosóbbítására. A helyes vezetéshez tartozik a helyes ellenőrzés is. A hiba nem olt van, hogy .nálunk nincs elegendő ellenőrzés, hogy kpvés az elleuőrzés, hanem abban, hogy túlságosan sok a párhuzamos és egymást keresztező formális ellenőrzés. Például a budapesti 72-es postahivatalnál két hónap alatt 45 ellenőrzést tartottak különféle szervek Nem egyszer előfordul, hogy ugyanazon szervnél az ellenőrzés kiküldöttei találkát adnak egymásnak. Az Állami Ellenőrző Központ munkája lényegesen megjavult ugyan, de az ellenőrzés gyakran mégis formálissá válik azáltal, hogy az ÁÉK jelentései túlságosan későn készük nek el s ezért sokszor tuás úton felfedett hibákat, rendellenességeket és visszaéléseket ,,tárnak tel". Minisztériumaink ellenőrzési osztályainak ellenőrzése pedig azért válik, formálissá igen sok esetben, mert nem a legfontosabb határozatok és utasítások rendszeres ellenőrzését végzik, hanem egyes bejelentések alapján folytatják munkájukat, némelyik közülük valósággal nyomozó testületté lesz, amiközben a kisebb- upgyobb hibákat és visszaéléseket felderíti, az alapvető szarvas hibákat gyakran nem veszik észre, úgy járnak, mint az ismeri orosz népmesébe az, aki elment az állatkertije és látta ugyan a szúnyogot és q kolibrit, de az elefántot ,,nem vette észre1'. Ellenőrzőéi munkánk másik hiányossága a liberalizmus az ellenőrzés során észlelt mulasztások. visszaélések elkövetőivel szembenVégül ellopörzpsi munkánknak igen komoly fogyatékossága az js. hogy a széles dolgozó tömegeket még gyengén vonjuk bo az ellenőrzés munkájúba. .Sőt akadtak olyan szégyenteljes esetek is, amikor q visszaélés lelepleződ elbocsátották munkahelyükről, a visszaélés elkövetők pedig a helyükön maradtak mindaddig, amíg központi szerveink bele nem avatkoztak a dologba. Az ilyen esetek mögött népünk ellenségeinek kezét kell keresnünk. Feladatmik tehát az ellenőrzés terén az, hogy a jelenleg még jórészt formális ellenőrzést tényleges ellenőrzéssé fejlesszük, bogy megszijntcssüU a sok felesleges, párhuzamos és sokszor egymást keresztező ellenőrzést, hogy felszámoljuk a még elég széles körben elterjedt liberalizmust az állami., taryfegye’viet sem- mibevevökkel, az állam vagyonát tékozlókkal s mindé, nekelőtt az ellenséges ele. mekkol szemben és hogy rendszerré tegyük a dolgozó tömegek részvételét az ellenőrzés munkájában s ezt a rendszert törvényerőre emeljük. nem mind nagyobb mértékben temetést szükségleteit is. A hat év alatt, mely hazánk felszabadítása óta eltelt, hazánk a fejlődés útján nagyobb lépést tett előre, mint a megelőző évszázadok alatt. E rövid, de eredményekben gazdag néhány év alatt Pártunk, munkásosztályunk tettekkel bizonyította be. hogy hivatott népgazdaságunk, államunk, nemzetünk vezetésére. Az a feladat azonban, anielyet a legközelebbi években Pártunk, nak, munkásosztályunknak, dolgozó népünknek el kell végeznie: a szétaprózott, elmaradott kisparaszti mezőgazdaság helyén nagyüzemi, korszerű szocialista mezőgazdaság létrehozása éa új, felemelt ötéves tar- vüalc segítségével országunk iparosításának meggyorsítása és mindegek eredményeként az egységes alapon nyugvó szocialista népgazdaság megteremtése, — nehezebb és bonyolultabb minden feladatnál, amit eddig elvégeztünk. IV epftsi^daHÁgniik jellege éu 'fejiim8ércnek [M>rs|3ekílví1Jti Népgazdaságunk még kát, egymástól gyökeresen különböző, egymással ellentétes alapon nyugszik: u szocialista nagyipar és a kisáruterniejő mezögazüaság alapján, * LeninSztHin iianílásai- bőlés a Szovjetunió tapasztalataiból, de saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy nagyon sokáig ezt q kettősséget nem lehet fenntartani. Pártunk döntő stratégiai feladata — tehát nein közvetlen feladata — munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk előkészítése e kettősség felszámolására, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése, a dolgozó parasztságnak termelőszövetkezetekben való önkéntes társulása s ezzel együtt a kulákságnak, mint osztálynak megszüntetése útján. Országunk iparosításának me; gyorsulása egyrészt, másrészt pedig az imperialista háborús gyqj- lügatök áttérése a háborús propagandáról nyílt agresszív cselekedetekre, megköveteli, hogy uiiud erősebb és mindinkább szo" ciqmtq inépgazdüS.águnk legyen. Ezért fokoznunk kell az előkészületeket az egységes, szocialista gazdasági alapra való áttérés érdekében. Ez pedig elkerülhetetlenül magíi után vonja az osztályharc további kiéle. Ködösét a falun, amire Pártunkat, munkásosztályunkat dolgozó parasztságunkat fel kell vérteznünk. A fokozott, előkészítő munka mellett, amelyet mezőgazdaságunk szocialista átszervezése érdekében kell végeznünk. folytatnunk, kell népgazdaságunk egész területén a tőkés elemek korlátozásán nak és kiszorításának politikáját. Pártunk politikájának tengelye, népi demokratikus államunk alapja: a munkás, osztály szövetsége a dolgozú parasztsággal, s e szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepe. Gazdaságpolitikánkban ez azt jelenti, hogy t°'óbbra is alknl- íqázimuk kall 11 sujútps magyar: országi viszonyoknak megfelelően, az ú. n. új gazdasági politikát, amelyet most is alkalmazunk, s amelyet Lenin zseniális elgondolása alapján először a Szovjet: unióra alkalmazlak. Alkalmaznunk kell ezt a politikát mindad dig, amíg a szocializmus győzel-j tűét, a népgazdaság minden területűn ki nem vívtuk, mert ezt a politikát, mint Hztálin elvtárs tanítja, egyetlen szocializmust építő ország sem mellőzheti. Ennek a politikának az alkalmazása, elvtársak, azt jelenti, hogy továbbra is fenn kell tartanunk, sőt bizonyos vonat, kozásban erősítenünk kgll a piaci kapcsolatokat a tér. melés különféle ágai. első sorban pedig a szocialista ipar és a kisárú-termelö mezőgazdaság között. A mezőgazdasági termények és termékek kőtelező beszolgáltatásának rendszerét erőteljesebben kell kiépítenünk, egyúttal azonban csökkenteni kell azoknak a parasztgazdaságoknak a megkötöttségét, ame. lyek az állammal szemben fenn. álló kötelezettségeiknek eleget tesznek. Lehetővé kell tenm számukra, hogy az említett feltétellel, de minden egyéb megkötött, ség nélkül, árufeleslegeiket piacra vigyék. Bs, ha ezt a kedvezményt megadjuk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, csak természetes, hogy legalább ugyanennyit megadjunk termelő, szövetkezeteinknek is. Ez a rendszabály természete, sen nem jelenti az állam piac- szabályozó szerepének felfüggesztését, vagy akár korlátozását. Ue nemcsak az elvégzendő feladat nőtt meg, s nemcsak né. Púnk ellenségeinek ellenállása fog növekedni, hanem hatalma, san megnőtt és szakadatlanul, íoltartózhatatlanul növekszik és fog tovább növekedni Pártunk, munkásosztályunk, népünk ereje is, aeélosodik és acélosodni fog népünk akarata, hogy a növeke. elés nehézségeivel dacolva, szabad hazánkat virágzó szocialista országgá for. mái ja. Ezért elvtársak, ml q most előttünk álló, az eddiginél nagyobb és nehezebb feladatot is jpeg fogjuk oldani. Meg fogjuk oldani azért, mert maga a történelmi fej. lődés tűzte napirendre! termelőszövetkezeteinknek éí még egyénileg gazdálkodó pa rasztságunknak nyújtalak. Ezel a különféle mezőgazdasági gépek é3 eszközök, melyeket a fa Umak juttatunk. Ez a mező- gazdaság fokozott ellátása mü trágyával és nemesített vetőmagvakkal. Ide tartozik az a sokoldalú segítség is, amelyet népi demokratikus államunk mezőgazdasági térni elősző vetke. zeteicek nyújt nemcsak a gép állomások útján, hanem beruházási és egyéb kölcsönök formájában, tenyésztörzsek rendel kezesre bocsátásával stb. Ide tartozik a termelési szerződések kérdése, melyek útján biztosítjuk az állam szarná, ra a szükséges mezőgazdaság: termékek bizonyos részét s ugyanakkor a nyújtott előnyök, elqjegek, szaktanácsadás, vetőmag, műtrágya segítségével emeljük a terméshozamot s ily módon lehetővé tesszük termelő- szövetkezeteink és dolgozó parasztságunk jövedelmének foko. zását. Tehát ax-ró! van szó, hogy ne csak a parasztság személyi szükségleteit elégítsük ki, haliért hála Eenin.Sztálln legyőzhetetlen tanításának, tud. juk, hogyan kell megoldani! Mert munkásosztályunknak, dolgozó népünknek van harcokban megedzett, tapasztalt élcsapata, van olyan vezető Pártja, amilyen a mi nagy Pártunk, amely Marx-Engels-Lenin-Sztáiln 'nagy zászlaja alatt szilárd akarattal, törhetetlen hittel vezeti népünket a harcba a szocializmus teljes győzelméért orszá. gunkban! Nagy sikerrel mutatkozott be as MSZT katymári szervezetének most alakult kultúrcsoportja Az MSZT katymári szervezete nemrégiben alakult. A tagtoborzás során 818-an lépjek az MSZT tagjai sorába- A tagok közül l!j3 ú jlélsz|áv anyanyelvű. Az MSZT helyi -szervezetében nuiris lelkes élet folyik. Megalq- kult a szervezet délszláv anya' nyehií kultúrcsoportja. A kultúy- csoport nagy 'siker melléit mutatkozott be. Az előadáson a délszláv anyanyelvű dolgozókon kívül nagy tömegben rejtek részt a község magyar dolgozói is. A kuítúrliáz nagyterme szűknek bizonyult. A kultúrműsor keretében a csoport színjátszó psoport- ja és népi tánccsoportja szerepelt. Most áll szervezés alatt a magyar kultúrcsoportja, mely megalakulása ujáú szinten be- mufajkozó előadást tárt. A délszláv anyanyelvű kultúr- csoport, kultűrésijének bevételét, székhózunk fejlesztésére fordítjuk. JPranyó Bandik, a k'iUjmúri ilSfyT-xzcrvc.zrl titJidra. \ Pártoktatók Háza előadása * mindenekelőtt a kereskedelemben, amelyet fokozatosan, plyan mértékben, ahogyan erre a szükséges feltételeket meg tudjuk valósítani, helyettesítenünk kell szocialista kereskedelemmel : állami kereskedelemmel a városban, szövetkezeti kereskedelemmel a falun. Gazdasági rendszabályokkal, beruházási és forgótőke hitelek juttatásával. valamint felvilágosító és szervező munkánkkal elő kell segítenünk. a kisipari termelőszövetkezetek mozgalmának kifejlődését. Ugyanakkor azonban, amikor fenntartani, sőt bizonyos tekintetben bővíteni javasoljuk a piaci kapcsolatokat, még sokkal határozottabban, sokai nagyobb mérték, ben kell fokoznunk, erősítenünk, fejlesztenünk, kiterjesztenünk, növelnünk a közvetlen, termelési kapcsolatokat népgazdaságunk különféle ágai, s mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk között. Melyek ezek a termelési kap. csolatok? Ezek a gépállomások és az a ségitség, melyet ’ ezek Március 2-án d. u. 5 órakor „Ötéves tervünk első évének ered ményei és második évi feladatai” címmel előadást tart: Szabó István. Az előadás színhelye a, városi tanács nagyterme. Március 5-én este 7 órakor. Konzultáció az időszerű nemzetközi kérdésekről. Pártvezetőségi tagok, propagandisták és az egyéni tanulásban részvevő elvtársak részére. A konzultációt a Központi Előadói Iroda tagja tartja meg a Pártoktatók Házában. Népnevelőink munkáját segíti elő a \IínKVKLŐ füzet olvasása
