Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1951-03-02 / 51. szám

Kiskunfélegyháza kommunistái melegében fegyvert kovácsoltak Rákosi élttárs beszámolójából': Jobban megszervezik a termeiőcsoport-fejlesztési és előtérbe hozzák a kommunista példamutatás! Ilyen szegénységben még nem voltam... f eketézőm szabotáló kulókokat ítélt el a megyei bíróság „... az ellenség az új ta­nácsokba jobban be van épülve, mbit a tanácsok előtti közigazgatásba..., ugrásszerűen megszaparo. dott a tanácsok apparátusá­ban dolgozó volt horthysta tisztviselők száma,” Úgy volt az Kiskunfélegyházán is, hogy a tanácsok megalakulása után néhány hónapra egyszer csak akadozni kezdett a helyi ta­nács munkája, mint akikor egy nagyszerű gépezetbe porszem ke­rül. Itt is, ott is egy-egy zökkenő és egyi» sűrűbben. Kezdődőit az­zal, hogy az egyes osztályok átlopták a feladatokat egymás vállára. Papp elvtárs a mező- gazdasági osztályon elkeseredett humorral állapította meg, hegy: ha a dolgozó kimondja azt a szót, hogy föld, akkor mihozzánk küldik, még ha éppen földgömbö: is akar mondani- A tszcs-szer- vező adminisztrációs munkát kénytelen végezni Aztán az is megesik, hogy a begyűjtés leg­fontosabb szakaszában az érde­keit osztályok vezetői szabadsá­got kérnek. A arankának ez a lanyhulása, no meg a dolgozók figyelmezte- tcsei felhívták a végrehajtó bizott­ság figyelmét azokra a bizonyos bekerült porszemekre. Nem egy dolgozó paraszt vetette szemére Hideg és Papp elvtársnak, hogy: mit beszéltek nekünk annyit a tanácsról. Hiszen olyanok ülnek bent most is« akiknél napszámos- kodtarn. a malmában dolgoztam. En nem ilyenekre szavaztam a Kiosztáskor! Rákosi elvtárs beszámolója csak huszonnégy órával előbb hangzott el, amikor Pásztor elv- társnő szobájában, a városi pári- szervezetben összeültek a tanács lúgjai, “* Emi percnyi halogatni- valónk sincs — határozott Kácsor elvtárs, a tanácselnök. — liákosi elvldrs szava egyenesen nekünk szólt. Azonnal meg kell kezdenünk a söprögetéstl S meg is kezdték. Eddig már négy szemét került ennek a söp­rűnek útjába, egy nap alatt. Mint Vidéki Gábor. Az anyjának 9 hold szőlője van. Tapodi József kulák már a Horthy-világban tisztvi­selő volt és átmentene nagy ku- iákbarátságát mostanra i& Ki­derült róla, hogy az elszámolta- 1 ásókkor kuläkchnboräi néhány kiló krumplival, borral, zsírral megvesztegeti ék, hálából aztán ő volt a fősíránkozó a tanácsban, hogy: nincs azoknak az emberek­nek semmijük, örülnek, hogy nem balnak éhen. — Bárom feladatot szögeztünk le rögtön azután, hogy meghall­gattuk Rákosi élvtárs beszédét —- mondja Pásztor Hezsőné elvtárs­nő. — Az első a tanács megtisz­títása, amit már el is kezdtünk. Ehhez kapcsolódik, hogy a mező­gazdasági osztályt teljesen a tszcs szervezésére állítjuk be, jobban segítjük is irányítjuk, mint ed­dig. Harmadszor pedig megerősit- jiik a BISZ-szervezetet. Persze, közben és elsősorban szétnézünk a pártszervezet házatdján ős pontról-pontra megvizsgáljuk ma­gunkat Rákosi elvtárs beszédének tükrében, „... A termelőszövetkezet kérdése nem Mezőgazdasá­gi és Szövetkezeti Osztá­lyunk, vagy a földművelés­ügyi minisztérium szakkér­dése, hanem jelenleg egész szocialista építésünk fontos problémája.” Félegyházán ma összesen U termelőcsoport működik. Kettő egészen űj, a Kongresszusi Héten alakult. Az új Élet III. mintájú, a Felszabadulás IL mintájú. Ide lépett be iíj. Ladányi József 1G holdas. Vér Ferenc 15 holdas és Fekete József 14 holdas közép­paraszt is- Ezek mejlott ismét ba­rom űj előkészítőbizottság dolgo- «Ü a város területén. Hideg elvtárs amióta meghall- 13+ta Rákosi elvárj beszédét, sem talfja kielégítőnek ézeket az eredményeket« — Lehetne ám jobb is. Nem messze járnánk Turkevétöl, ha nem úgy fogunk hozzá, mint aho­gyan mi csináltuk. Meg is mond­tam már Pásztor elvtársnönek. Mert igaz, hogy úgy szóban, együttműködtünk a Párttal, de a valóságban másként volt. Min­denki, minden szervezet csinált mindent és nem tudta a jobbkéz, hogy mit csinál a bal. Az is hiba volt, hogy agyonkis- gyűléseztük a. dolgot. És ha folyt is egyénekre menő agitáció, nem válogattuk össze megfelelően a népnevelőket. Az a tisztviselő, vagy tanító, akármilyen lelkes is, kibeszélheti a lelkét, nem tud eredményt elérni ügy jár, mint az egyik népnevelő, aki azt kér­dezte a gazdától, hogy miért nem szántja fel az ugart? — Hiszen rajta áll elvtársnő éppen a fék szá. iotf; ugaron! — csodálkozott el az illető, másnap meg bejött, Iwgg ne küldjünk ilyen népneve­lőket, mert a többiek is kinevetik, mint ő. Kapkodás is volt « munkánk­ban, Nem egy helyen fogtuk meg a szálat, luigy szép sorjában fel­gombolyítsuk, hanem ide is kap­tunk, oda is. Amikor láttuk, hogy egyik helyen sem megy, türelmet­lenül másikba kezdtünk Most minden máskép lesz. Rá- icosl elvtárs megmutatta, hogy a csoportfejlesztés nem egyike a sok feladatnak, hanem a, legfon­tosabb most. így is végezzük most már. Ki­szélesítjük, a népnevelőgárdát. Mi­nőségi népnevelőcsoportot hozunk létre. Jobban megfogjuk az egyé­ni agitációt, persze, a kisggülése- kef sem hanyagoljuk el• Jobban összeigazítjuk munkánkat a Párt­tal és a többi szervezettel, szívó- sabbak. türelmesebbek teszünk a meggyőzésben. És még egy fontos dolgot megvalósítunk ab .ól, amit Rákosi elvtárs mondott: meg fogjuk követelni a kommunisták­tól a személyes példamutatást. „A szövetkezetbe még be nem lépő kommunista is le­gyen tudatában annak, hogy A csátaljai gépállomás dolgözői már felkészültek a tavaszi mező­gazdasági munkálatok .teljesítésé­re. Kongresszusi vállalásuk telje­sítésével összes erő" és munkagé­peiket kijavították és üzemképes állapotba helyezték. Az erő* és munkagépek kijaví­tásán és üzemképes állapotba he­lyezésén a gépállomás 5 brigádja egymással párosversenyben har­colt a teljesítménybeai és minő­ségi eredményekért A munkála­tok teljesítésében Sultz Gábor l’etőfi-brigádja haladt az élen, átlagos 130 százalékos teljesítés­sel. őt követték a Táncsics- és Dózsa-brigádok. A Kossuth- és Micsurin-brigádok a javítási mun­kálatokkal egyidőben a kedvező időadta lehetőségeket kihasznál­va, szántási munkálatokat is végeztek, hogy ezzel is elősegít­hessék a vetési munkálatok idő­ben való megkezdésének lehetősé­gét­A gépállomáson a lelkes oktató­éi nerelőmunka szélesítette a dol­gozók szakmai felkészültségét- Pataki János és Aladics János brigádvezetők az oktatás során rávilágítottak, hogy' a menetköz­ben kiütköző hibák és egyes töré­sek helyszíni kijavításával nagy mértékben csökkenteni lehet az új alkatrészek alkalmazását. Ez pedig végeredménybe^ nagy mér­tékben növeli az új alkatrészek alkalmazása terén alkalmazható anyagtakarékosságot. Á gépállomáson megindult szak- tanfolyam 35 hallgatója fokozódó munkakedwe! és tanulás! vággyal sajátította el a gépek kezelését. Az alapfokú politikai Iskola 73 tétovázása komoly károkat okoz.” Rákosi elvtársnak ez a megál­lapítása ismét olyan, amit Kis­kunfélegyháza is bátran magára vehet. A Vörös Csillag-csoport példája is igazolja. 150 tagjából mindössze S a párttag, de ezek is az utóbbi hónap alatt kerültek a Párt soraiba. Alakuláskor egyet- let kommunista nem volt közöt­tük. S a pártonkívüli dolgozók is látják ezt és levonják a maguk következtetéseit. Vízin Gergely elvtársat nemrég állította meg Pécsi Sándor tanácstag, az új, Felszabadulás-csoport einöke. Pa­latínus András került szóba, aki 8 hold földet kapott a demokrá­ciától, most R. G. felelős a párt- szervezetben. Régi párttag és mégis, amikor a termelőcsopori kerül szóba, „kívül tágasabb“-mó- don viselkedik, csak hümmög és minden módon kifejezésre juttat­ja, hogy nem szereti ezt a szót: termelőesoport Pécsi Sándor nyíltan megmond­ta .Vízin elvtársnak: miért nem mutatnak nekünk példát a párt­tagok, mint ez a Palatínus And­rás Is? Látod, nekem nincs köny­vem, de piros a szívem és hama­rabb megértettem a Párt szavát. S hogy Pécsi Sándornak, aki csak egymaga 7 új tagot beszer­vezett a csoportba, mennyire iga­za van, arra most Rákosi elvtárs is világosan rámutatott­— Nem síma út nálunk sem a fejlesztés — mondja Kovács elv­társ a mezőgazdasági osztályról, aki egyike a legrégibb csoportta­goknak. Fekete Jakab kisparasz- tot már megfenyegették kulák- szomszédai, hogy lesz rá gondjuk, ha tovább is szervezi a csoportot. Nem babra megy itt a játék az ellenséggel! És hogy akarunk győzni, ha éppen a kommunisták azok, akik húzódoznak, akik azt hangoztatják, hogy „majd őszre meglátjuk”! Aki nincs velünk, az ellenünk van, megmondta Rá­kosi clvtáns is és akarva, nem akarva népünk ellenségeinek ke­zére jár. hallgatója pedig azon van, hogy az elmélet elsajátításával növel­hesse idei munkájának eredmé­nyességét. A gépállomás dolgozói büszke és várakozásteljos érdeklődéssel tekintenek a közeli hónapokra, amikor eddigi erőgépeik mellé kombánjhoz is jut a gépállomás. Vékony- Mihály, a gépállomás traktorosa már el Is végezte a kombájn-vezetői taníolyamot. Indul a labdarúgó idény TOTÓZZOrV! A 9-es számú szelvényen szereplő Csepeli Vasas—Textiles mérkőzés alatt, a Csepeli Pasas—Bástya mérkőzés értendő (Slintán os \8, f-be a Textiles helyére fi Bástya, került) 66 Bácaktskunmegyel NÉPÚJSÁG politikai napilap Felelős szerkesztő és kiadd: .németi József Szerkesztőség: Kecskemét, Szé chenyi-tér 1. Telefon: 2Ö—19, 25—22 és 20—97 sz. — Kiskun íélegyháza, Pázmány-utca 8. s2. — Baja, Bartók Béla utca 8. sz Telefon: 143. Fökiadóhlvatal; Kecskemét, Szabadság-tér 1/a. telefon 2t—09 Kecskeméti Nyomda Felelős- Faragó Imre igazgató. Szálkái László 34 holdas kecs­keméti kulák a terménybeadást elszabotálta és 11 mázsa gabonát elrejtett, hogy azt később a te- ketecsatoimám elúsztassa. 4 hónapi börtönre és .vagyonelkobzásra ítélteik. Urbán István páki kuláJrhentes engedély nélkül vágott borjút és feketén kimérte a húst. Büntetése 5 hónapi börtön és 1000 forint pénzbírság A kecskeméti járásbíróság 3 évi börtönre ítélte Csengődi Mi­hály kulátót, aki fegyvert és lö­szért rejtegetett, azonkívül eng6- diélyoálkülí sertésvágással foglal­kozott, Borbányii Ferenc és Miklós te celi kuiákok rendszeres feketézési üz ek- Házilag darált Paprikát {•>. feketén vágott disznókat, sza.oi- nát szállítottak Pestre, Börtön- é- pénzbüntetésre Ítélték őket. A Városi Moziban március I—7-irr ó/, HZínest magyar filmalkotást a Küíönös házasság-ot forgatják A csátaljai gépállomás valamenuyi erőgépének üzemképes állapotba helyezésével felkészült a tavaszi munkálatok elvégzésére A szocialista építés sikerei és népeink növekvő jóléte inéi. lett a. határon élő dolgozó parasztságunknak alkalma nyűik be tekintést nyerni abba az elképesztő állapotba, amelybe az áruló Tito taszította a jugoszláv népet. A bácsalmási állami gazda ság dolgozói elmondották, hogy a határon túl hatalmas bevetet len parlagterületek mutatják a Tito-félo úgynevezett tervgazdái kodást. A mezon nap mint nap látni lerongyolódott, agyonhaj­szolt embereket, úgynevezett „önkénteseket”, akiket a titóisták fasiszta pribékjei és a kulákok fegyverrel a kézben kényszerí­tenek a robotmunkára. A bácsalmási állami gazdaság dolgozói két alkalommal találtak a határszélen tégladarabokra kötött cé dnlát, amelyen ez állt: „Küldjétek kenyeret, mert napok óta még kukorlcakását sem kapunk,” A másik cédulára ezt írták. „Küldjétek használt kabátot, tűt, cérnát, hogy a rajtunk lévő rongyokat összevarrjuk, mert megfagynak a hidegben." (Németi József elvlárs kongresszusi felszólalásából 1

Next

/
Thumbnails
Contents