Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

A kultúrverseny megyei tapasztalatai A felszabadulás óta eltelt évek alatt népi kultúránk fejlődése terén azelőtt el sem képzelhető eredményeket értünk el. Az ered. mények továbbfejlesztését, a mű­ködő csoportok politikai és mű­vészi színvonalának emelését, új csoportok alakulását, a kulturá­lis tömegmozgalom kiszélesítését tűzte ki célul az országos téli fa­lusi kultúrverseny. Február 10-én és 11-én megtartott megyei dön­tő azt mutatta, hogy ezen célki­tűzésnek végrehajtása terén nagy eredményeket értünk el. Uj cso­portok alakultak, a meglévők megerősödtek. Példa erre a kis­kunfélegyházi kórus, amely 40 taggai Indult a körzeti versenybe és a megyei döntőn 120 taggal vett részt. A kuitúrcsöport-mun' kában nagy számban vesznek részt pártonkívüliek. Azt lehel mondani, hogy a bemutató épp úgy, mint a verseny egésze, a párttagok és a pártonkívüliek megmozdulása volt- A csoportok munkájába bekapcsolódtak a fia­talok, az idősek is. A tataházi és kunszentmiklósi énekkarban több idős paraszt volt• A bácsalmási délszláv tánc-szólót egy 50 éves dolgozó paraszt táncolta. A szín­játszó csoportok szereplői közöt:, a csoportok irányítói közölt, ott vannak az idős dolgozó parasz­tok. Ez bizonyítja azt, hogy dol­gozóink látják a kultúrmnnka je­lentőségét, hogy ma már nem­csak szemlélői, hanem aktiv rész­vevői és alakítói az új szocialista kultúránknak. Nagy színvonalemelkedés a tánc vonatán A megyei döntőn részlett kul- túrcsoportok nagyarányú fejlő­dést értek el a politikai és mű­vészi színvonal emelése lerén. Ez a fejlődés legszembetűnőbb a tánc vonalán. Húsz tánc-csopori vett részt a bemutatón. Szebb­nél szebb táncokat mutaitak be A verseny nézői sokszor szűnni nem akaró tapssal adtak tetszé­süknek kifejezést. Legtöbb cso­port saját községe táncával jött, melyet művészi színvonalon ad­tak elő. Kiemelkedő volt az ér- sekcsanádi a katymári délszláv és a szeremlei csoport tánca. Emellett a többi tánccsoportok is jől szerepeltek. A zsűrinek nehéz volt kiválasztani a legjobbat és a legszebbet. A bátmonostoriak a csárdás különböző vábozatál hoz­ták eredeti táncukban. A térfor­mák különböző művészi változa­taival kiemelkedő volt, a keceli DISZ-csooort verbung-f kidolgo­zás a. Az énekkarok is sokat fejlőd­tek. A műsor-összeállításuk visz- szatükrözte népünk háláját és szeretetét Sztálin elvlűrs iránt. Visszatükrözte a Párt és Rákosi etvtárs iránti szereietet. a ma­gyar nép békeakaratát. A mű­sorban szerepeltek szovjet népda­lok, a testvéri népi demokráciák dalai, a sok szép magyar népdal mellett. Az énekkarok a dalokat általában nagy lelkesedéssel és űiérzéssei adták elő. Színjátszás terén eredménye­ink nem érik el azt a színvonalat, melyet a másik két művészi tárgyban elértünk Az előadott darabok, a mai problémáinkat ve­tették fel- Kiemelkedő a tisza- kécskei csoport, akik saját szer­zeményű darabjukkal szerepel­tek. Sok új tehetség A megyei bemutató a csoporto-1 kon belül művészi tehetségeket hozott felszínre. A tisztkécskei színjátszók közt Módra Irén. a szakmári színjátszók közt Fekete Ferenc, a jánoshalmi csoportban Gergely Dezső emelkede:t ki mii- vészi alakításával. Táncosok kö­zit / az öregcsertői Vén László, a keceli Böndör János, a, dávodi Horváth József emelkedett ki. Az énekkarokpan is sok kitűnő énekes került felszínre. Az eredmények mellett azon­ban a felszínre kerültek hiányos­ságaink is. melyeket további fej lődés érdekében ki kell javítani. A táncokban, sok helyen niegta■ látható a múlt rendszer müma gyarkodása. A csdtaljai és a ha­lói ai állami gazdaság iánicsa- pottja műsorában egy egy tánc teljesen mümagyar volt, ami helytelen és nincs is rá szükség. Ezt bizonyítja maga a megyei be­mutató gazdag erodt-ti népitáncai is és az is, hogy a bolotai ál.ami gazdaság csoportja második lánca iiszla népitánc volt, melyet vidá­man, teli életkedvvel táncoltak. Táncukon látszott lelkes munká­juk Helytelen a népitáncokal műdalra táncolni- Például az öregcsertől és a szeremlei cso­port ».Julcsa sosem teszek a ma- gáé‘‘, „Petőfi Sándor azt mond­ta“ kezdetű müdalra láncoltak. A solti tánccsoport népitánc-feldol- gozást táncolt „Ég a gunyhó‘‘ dal­lamára és emeilelt mütánc-befe- jezést csináltak. Több csoport a tépitáncokat mereven táncolja. Nincs meg éppen ezért a kellő vidámság, íendület, mely a táne ér léké, kiemelje. A zenei kísé­retnél szintén sok hiba van még. Az énekkarok javítanivalói Az énekkaroknál legtöbb javí­tanivaló a karvezetőknél van. Még az első helyezést elért cso­portoknál is a hangvételre jobban kell vigyázni. A jánoshalmi ének­kar művészi leljesüménye ellené­re a „bogolyai táucdaios“ elő­adásánál ritmikus hibák csúsztak be. A mandrugál szólamai szét­estek. A kiskunfélegyházi kórus «zélső szólamait erősíteni kell A taiabázl karvezető nem tudja eléggé kihozni a kar tudását- Egyes előadott művek hangula­tát, szélességét csökkentette a túllassá tempó, A sollvadkerti énekkar vezetője a hangvételre sokkal jobban vigyázzon, meri nem mindegy egykét hanggal lejebb, vagy feljebb kezdeni egy- egy dalt. Színjátszóink munká­jába is mindenütt megtalálhatók a rendezés hiányosságai. A dara­bok eszmei mondanivalói nincse- uek kellően tisztázva. Nincsenek az egyes alakok jellemei, társa­dalmi helyzetük, a darab többi szereplőihez való viszonyuk tisz­tázva. Előfordult olyan is több esetben, hogy a negatív figurák kidolgozása jobb volt, mint a po. zitiv szereplőké. A szegénypa­raszt ábrázolásánál hiba volt az, ami tapasztalható volt a jános­halmi színjátszó csoporiban, hogy őzt a szerepei elhanyagolt kül­sejű, esetlen alaknak ábrázolta, A rendezőknek és a szereplőknek is meg kell taldlniok a szereplő alakok tipikus jellemző vonásait. Ez csak úgy lehet, ha a rendező és a szereplők is alaposan tanul­mányozzák a darab mondanivaló­ját. az egyes jellemek körülmé­nyeit a társadalmon belül, figye­lik a mindennapi élelet Egy jó előadás csak alapos, az egész cso­portot egybefogó politikai és mű vészi munka eredménye lehet- A színjátszás vonalán nagyon sok tennivalónk van. Éppen ezért a verseny további szakaszán sok­kal több gondot fordítsunk a cso­portok po’itikai és művészi kép­zősére. Használjuk fel a Szovjet­unió gazdag tapasztalatait, me­lyek rendelkezésünkre állnak. Búi ran mprítsünk be'őlo és javít­suk meg munkánkat- Mind e mel­lett sokkal gondosabb körültekin­téssel válogassuk meg a ruhákat, hogy azok a darab egészébe bele­illeszkedjenek. Fokozott gondot fordílsunk a maszkok készítésére. Az egész megyei döntőt érté­kelve, megállapíthatjuk, bogy a hiányosságok ellenére, nagy ered­döntőjének mények mutatkoztak. 'A békéért, a szocializmusért folyó haro, fel­szabadítónk, a nagy Szovjetunió Sztálin elvtárs iránti hdla és sze­retet, ragaszkodás Pártunkhoz és Rákosi elvtárshoz, sok szereplő­ben a versenyen keresztül mély gyökeret vert. S játékukkal ezeket a gondolato­kat továbbfej'esztették a nézők­ben is. Ezeken keresztül mozgó­sította a verseny a több terme­lésre, fokozottabb munkára, ál­dozatkészségre, igazi hazaszere­tetre és ami mindezeknek kifeje­zője, Pártunk II. kongresszusára való minél jobb felkészülésre A verseny nem ért még véget A bemuta.ó versenyek után a tel­jesítményi verseny tovább folyik, még azoknál a csoportoknál is, melyek az első körzeti versenyben kiestek a további bemutatókon való részvételből. Minden erőnk­kel igyekezzünk az eddigi ered­ményeket megszilárdítani, tovább­fejleszteni. Állandósítsuk a meg­lévő csoportokat, e mellett erő­sítsük is és alakítsunk újakat. A teljesítményi versenyben segítsük dolgzoó népünk előtt állő felada­tok megvalósítását. Készüljünk fel a Kongresszusi Hét méltó megünneplésére, melyet jobb, több, eredményesebb mun­kával tudunk elérni. Döntő fel­adat legyen kultúrcsoportjalnk- nak megyénk területén az egyre erőteljesebben kibontakozó sző vetkezeti mozgalom segítése. — Egyéni példamutatással, a mű­vészet eszközeivel. Segítsük az új kultúrotthonok felállítását, új népkönyvtárak létesítését. Segí­tenünk kelt fokozottan a szocia­lizmus építését, a bikehareot. Hozzá kell járulnunk a kultúr- forradalmunk győzelméhez, az új szocialista kultúra kialakításához. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha komolyan felvesszük a harcot a kultúrvonalon megbújó ellensé­ges elemek ellen, a burzsoá ideo­lógia és esztétika minden meg­nyilvánulása ellen Keményen fel kell venni a harcot a nacionalis­ta» kozmopolita megnyilvánulás ellen is- Harcolnunk kell az ön­célú pártatlan kultúra, rothadt burzsoá-elmélet minden megnyil­vánulásával szemben. A hibák kijavításával, látva A bajai járás dolgozó népe tu­datában van annak, hogy a Szov­jetunió megismerésén, a szovjet nép példaadásán kérésziül lokoz­hatja békeharcát. A járás közsé­geiben az MSZT-szervezelek tag­sága egyre növekedik. Bizonyítéka ez annak, hogy a dolgozók az MSZT munkáján keresztül is szeretetüknek és hálájuknak akar­nak kifejezést adni a felszabadító Szovjetunió iránt. Az utóbbi napok­ban -Bácsborsódon »z MSZF tag­sága 158 tagra növekedett, közöt­tük 51 a nő- Sülkösdön 51, Felsö- szentivánon 68, Csávolyön 93, Bátmonostoron 86, Garán 81, Ne­mesnádudvaron 86, Hercegszántón pedig 21 tagja van már a községi szervezeteknek. Az MSZT-szervezetek a közsé­gekben máris megkezdték társa­dalmi munkájukat. Bácsborsódon orosz nyelvtan-folyam indult 20 hallgatóval. A csávolyi szervezet feladatainkéi, fokozni kell mun­kánkat, hogy azt a fegyvert, me­lyet a kultúrmunka jelent, alapo­san ki tudjuk használni, Mun­kánkban érezzük azt, hogy kul- túrtevékenységühk aktív részese annak a harcnak, melyet Pár- tunk, Rákosi elvtárs vezet jobb életünk, tartós békénk biztosítá­sáért, a szocializmus felépítésé­ért. Részesei vagyunk annak a ha­talmas békeharcnak, melyet a vi­lág do'gozöinak nagy és megdönt­hetetlen bástyája a Szovjetunió és a népek naüli barátja és taní­tója, a nagy Sztálin vezet. Szabó Lajo< taglétszámát kultúrgárdát szervez, színjátszó és tánccsoportot. A megyei pártkonferencia lel­kesítő hatására Temesvári János vállalta, hogy Érsekcsanádon, Sü- kösdön és Nemesnádudzaion &z MSZT-nek már meglevő 300 főnyi tagságát a kongresszus napjára 600-ra növeli. Ugyancsak ezt vál­lalta Felsőszentivánon Vörös Já­nos ]S: a felsőszen ti váni szervezet 68 főnyi tagságának a kongresszus napjára való 200 főre való növe­lését. Vállalta ezenfelül Vörös János azt is, hogy az MSZT-szer- vezeten belül orosz nyelvtanfolya­mot szervez. Verzunk Ivánka, * Bajai Gyapjú­szőve tgyár dolgozója lelkes szer­vező munkával vállalta, hogy feb­ruár 24-ig az üzem dolgozóinak 60 százalékát az MSZT bajai szer­vezetének tagjai sorába beszer vezi. Népnevelőt mii munkáját segíti elő a WÉPMEVBLiŐ­füzet olvasása A magyar-N/ovjet barátság! szerződés évfordulójára A BARÁTSÁG ÉS GYŐZELEM ÚTJA f rta: Savllugin, Sztálin-díjas szovjet kffmfives A háború utáni időben ellátogattam Európa északi és déli részére. Jártam Finnországban és Magyarországon. Lehetőségem nyilt megismer­kedni ebben a két országban a dolgozók életével és összehasonlítást tenni köztük, hiszen ezek az országok a hitleri hordák megsemmisítése után tellesen különböző útra tértek. Finnországban jelen voltam az építőmunkások szaKszervezble­nek kongresszusán. Több építkezéshez ellátogat­tam és módomban volt többé-kevésbbé teljes ké­pet alkotni az északi kőművesek és egyéb építő- munkások helyzetéről. A finn fővárosban az embert mindenekelőtt az építkezések jelentéktelen mennyisége lepi meg. Azután szembe ötlik az elmaradt építési tech­nika. Sehol nem láttam toronvdarukat, felvonó, kát. vagy habarcskészltő központokat és azt a sok más gépet, melyek nálunk, a Szovjetunióban megszokott jelenséggé váltak. Ezzel szemben lát. tam Helsinkiben olyan munkásokat, akik a hátú. kon cipelik fel az épStöáüványra a táblát. Leg­gyakrabban nők végzik ezt a munkát, akiknek büntetlenül lehet 30—10 százalékkal kevesebbet fizetni, mint a férfiaknak. Elbeszélgettem na­gyon sok munkással és megállapítottam, hogy nemcsak a női. de a férfi építömunkás is alig keres annyit, amennyi kenyérre elegendő. Ilyen hclj Kuíbe juttatták a dolgozókat Finn. ország jelenlegi vezetői, akik szövetséget kötőt, tek az imperializmus sötét erőivel, ráléptek az amerikai monopóliumok alázatos kiszolgálása, nak útjára. Ez az út máris nyomort hozott Finn­ország dolgozó népe számára és ez új háború megszámlálhatatlan nyomorúságával fenyegeti. Egészen más, szivet megörvendeztető képet láttam a Magyar Népköztársaság városaiban és falvaiban tett utazásom alkalmával. Láttam azt az országot, melyet magával ragadott a békés te- remtő munka nagyszerű lendülete. Találkoztam az. zal a néppel, melyet a szocializmus építésében el­ért első sikerei, lelkesítettek és győzelmébe vetett szilárd hittel tekint a jövőb». Ui. éjHI-öffiia« if sok lépünk elsőnek arra a területre, ahol rövidesen új gyár, iskola vagy la­kóház fog emelkedni. A jövőért dolgozunk. Az épülő ház tetejéről, az építés magával ragadó képe, e végtelen láthatár tárul ki előttünk. A KO_ műves figyelmes szemével néztem az új Magvar ország arculatát. Fölmentem az építöáüványra. elbeszélgetnem az emberekkel. Mindenfelé láttam az építő munka kétségbevonhatatlan, tényleges ‘sikerét, a dolgozók eredményeit, akik kezükbe vették saját sorsuk irányítását. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, bogv megismertessem a magyar építőmunkásokat a félszáz élenjáró sztahanovista módszereivel, me­lyeket a Szovjetunióban alkalmaznak. Bemutat, tam a Szovjetunióban széles körben alkalmazott „ötös” munkáját. Örömmel láttam, hogy a szovjet „ötös” a szabad szocialista rendszer szü­lötte. a munkának Ilyenfajta módszere csak ott lehetóges, ahol nincs munkanélküliség és hiány­zik a munkások egymásközti konkurenciája. Ez­zel szemben megtalálható a munkás nagyfokú ér dekeltsége a közös ügy sikerében. Figyelemmel Kísérem az új Magyarország dolgozóinak életét és jóleső érzéssel vettem tudó másul, hogy „ötös”.ünkröl nem feledkeztek meg a köztársaság építkezésednél, s az egyre nagyobb mértékben elterjedt. Ennek az apró kis epizódnak számomra, szov­jet munkás számára mélységes értelme van. Ar­ról tanúskodik, hogy az új szocialista átalakulás elemei behatoltak Magyarország dolgozóinak népi öntudatába, megváltoztatják az embernek a mun­kához való viszonyát, gyökeres változásokat Je­lentenek az emberek közötti kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság dolgozóinak sikerei őszinte örömet szereznek a szovjet embernek. A szovjet és magyar nép barátsága akkor kelet­kezett, mikor a szovjet hadsereg katonái a hit. lerista horda megsemmisítése közben elhozták Magyarország népének a régvárt szabadságot, szétzúzták a fasiszta rabság bilincseit. Ez a ba. rútság nagymértékben megerősödött a háború utáni békés építés éveiben. Vz egész lilát dot), ismeretes, hogy he. gyan támogatta a Szovjetunió a magyar álla­mot a békeszerződés tárgyalásai alkalmával, mi. lyen szívélyes érdeklődéssel fogadta a szovjet nép Magyarország dolgozóinak azt a törekvését, hogy a demokrácia és a békés építés útjára lép- jenek. A szovjet nép döntő jelentőségű segítséget nyújtott a magyar népnek, mikor az ország, 8 háború okozta rombolás és káosz után felemelke. dőben volt. Az országaink között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez-, meny megkötésének hároméves évfordulója alkal­mából Magyarország népe összegezi a békés épit. kezés nagyszerű eredményeit Ezeket a sikereket a Magyar Népköztársaság mindenekelőtt annak köszönheti, hogy maradék nélkül követte a Szov jetunió népeivel kötött barátság megszilárdítá­sának útját, tántoríthatatlanul hü maradt a béke híveinek táborához. Magyarország népe ezen a? úton újabb és még nagyobb sikereket fog elérni a békés építkezésben. A Szovjetunió iránit megmutatkozó hála és szeretet növeli a bajai járás MSZT szervezeteinek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents