Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-14 / 37. szám

Forgott, kavargóit a sok ncvi tánc a Kecskeméti Színház színvadán „Szőlőtaposás“9 „párna“- és „üvegtánc“ a megyei kultúrverseny döntőjében „Knltúrversennye! a békéért, szabad, virágzó búzánkért.'1 Ez- /< I a felírással hirdeiik a p kaká­tok megycszerte a kongresszus t bztelotére rendezett knltúryer. M-ny megyei döntőjét. A járási knltárverscyek győztes csoportjai eljöttek Kecskemétre, hogy meg mutassák tudásukat, egy-egy fa­lunak népi Viselő,ét, nép; táncait. Eljöttek aj öregek, hogy gyer­mekeik táncában a maguk fia­talságát felidézhessék, de az ő ajkukon nem száll olyun vidáman az ének, mert a műit rendszertől csuk nyomorúságot és verést Uap.ak. X megyei kuHúrversenyt Xóka Bé a elvtárs. a megyebizottság ágit prop. titkára nyitotta meg, Megnyílójában kihangsúlyozta, hogy a jelenlévő kul|úrcsoportok számot adhatnak eddig végzett munkájukról, arról, amit a Szov­jetuniónak és vezérének, a nagy Sztálinnak köszönhetünk, mert inegteremtelték számunkra a sza­bad, boldog éleiet. Mind n tá­mogatást megad a Szovjetunió bogy Pártunk vezetésével, gazda­sági, po’ilikai és kulturális té­rét; továbbfejlődhessünk. Tanulnunk kell 3 Szovjetunió kultúrájából. Búr nyugaton szemünkre hányják ezt- Mi nyugat felé az( mond- juk. nemcsak gazdasági és poli­tikai, hanem kulturális téren is a Szovjetuniótól akarunk tanul­ni, X szocializmus építését nem Londonban, vagy New Yorkban tanítják, hanem Moszkvában, biz a szocializmus épiiéséqck meg­felelő, az új és fejlődő, valósá­got tükröző, a dolgozó népeket oevolő, harcukat és munkájukat segítő szocialista kultúrára, amelyre a magyar nép is áhíto­zik, színién nem Now Yorkban (auítjáfc a népet, hanem Mosz­kvában. Hazánk felszabadítása után hatalmas politikai és gazdasági forradalmunkat követte a kulturális forradalom. fejlődésünk törvényszerűsége ér­vényesül itt is abban, hogy a kultúrforradalom a politikai és anyagi feltételek megteremtése utáa bontakozik ki a maga tel­jes nagyságában. Erre jellemző, hogy az -v 1946—í7-es költség vetés évi KulturRlis kiadásait 100 százaléknak véve — a kul­turális kiadások színvonala 1948- bon 207 százalékra, 49-ben 201! százalékra, s 1050-ben 402 szá zalékra emelkedtek. Kuitúrcso* portjainkra nagy feladat vár. Segítségünkre lehetnek a urna kék elvégzésében. Kultúresoportjaink száma racg nőtt, munkájuk eszmei, politikai színvonala Jelentékenyen emel kedotL a délszláv anyanyelvű dolgozók Is velünk vannak a kul­túráiét munkájában- ■ A dolgozó tömegeink kulturá lis tevékenységében elért eredmé­nyek megszilárdítására és tovább­fejlesztésére az országos néproü vetési bizottság téli falusi orszá- íj>s kultúrverseny megrendezését határozta el- Ez a verseny a béke védelmét szolgálja, erősíti né­pünk politikai, erkölcsi egységét a Magyar Dolgozók Pártja és annak vozére, Rákosi elvtárg iiftnti ragaszkodását. A verseny mozgósít jobb és több munkába, fegyelemre, áldo­zatkészségre ötéves tervünk megvalósítása érdekében. Erősíti a vcrsen.v a Szovjetunió iránti hűséget és szeretett, nz együtt­érzést a világ békeszerelő népei­vel. Innen küldjük üdvözletünket Kim ír Szen-nek, a szabadságá­ért küzdő bős koreai nép vezé­rének­Aa a feladat, hogy kUltúrmun- káok még jobb jegyen, mint ed­dig," minél szélesebb körben az, új és klasszikus magyar kultúra jlkotásán«k elterjedését, e Szov­jetunió szocialista kultúrájának népszerűsítését ismertesse meg. Szolgaija a verseny továbbra Is népi kultúránk további fejlődé" séf, segí;ee új népi alkotások megszületését — fejezte be Zó- ka elvtárs megnyitóját. Elsötétül a nézőtér, kezdetét veszi a megyei kultúr verseny, hogy a megyében leg­jobban szereplő tánccsopoflokar, énekkarokat és fczinjátszó cso­portokat elbírálják, bogy melyik érdemes arra, hogy résztvegyen a Budapesten tartandó országos ver$eny«ín. A közönség morajlása elhal!- gátolj. Felgördült a függöny ét u színpadon Ikü DISZ-fiatalt látunk. Mozgalmi Colokat éne­kelnek,. „Uj élet lüze lángol'1 B-záil az ének. Dalukban benne van a bizakodó reménység. Fia­taljaink már megtanullak Szívből énekelni. Tudják, hogy biztos jövő vár rájuk. Magukévá feszit taz ének sorait- „Nagy munka ár toreád is, építsd az új hazát-1 Ezek a szavak a k.skuntélegyházj L>ISZ-fja!alok szájából szinte géreiként untnak. Az énekszámok ulán helyi kis knnsági táncokat adnak elé nagy sikerrel. A következő szám nagy rí dámságot hoz. A kiskőrösi MNDSZ színjátszó csoportja „A Gomba NV“ círuü darabot ad ja e'ő. Meséjo tanulságos. Gon dós eivfárs, a gyermekotthon bo szerzési felelőse nagy kavaro­dást Idéz e'ő. Jóváhagyás ulúr szaladgál és mire sok bonyodn lom után végre megkapja, kid« rill, hogy sokk«! egyszerűbben is elintézhette volna- Nem lett vol­na szükséges elrontani a Com- ba'ezáTóbnn pihenő dolgozók pi­henő napját. Mesterházi elvtárs keresésével, hanem annak he­lyettesével 5 perc alatt elintéz­hette volra. A darab szereplői dicséretei érdemelne* játékukért- Gondos szerepét játszó elvtárs játéka nyomán nem egyszer barsant fe! a kacagás a nézőtéren. A többi eivtársak is élethűen játszottak. >A da nb végén nagy tapsot ara’ top a színjátszó csoport- Nagy tetszést váltott ki a keceli DlbZ fiataljainak szőlőt anosó-tánca. Színes képet mutatott a so'cráneos szoknyák tarkasága. A fala.ok ar­cát pirosra festette az izgal m. Könnyedén, kecsesen, fegyelme­zetlen láncol ak. Táncuk nyom'n úgy tűnt, m'dtha valóban Iá né; az ember a szőlő taposását. A szőlőtapos á után n'Sy DISZ. ifjú lép a színpadra, sapnatáncol, majd sziktáncot járnak. ütemesen dobbantuk a lábak és a szcü.ck a zene hangjára. A szünet perceiben felkerestük Szömörödi K ára DISZ-titkárt, akj kérdésünkre azt felelte; —- So­káig nem volt a DISZ-b:n, aki ve­zette volna a ikul úrmu..kát Ke- colen. A vezetőség újraválasz ása után megjavult a DISZ murvája. Az új vezetőség nagy lendület-e látott a munkához. A DÍSZT ata'.ek megkértc-k Böndör János tanítót, aki már Öregcsertön is tanítót népi táncot és csoportjával az or­szág különböző részein sikerrel szerepelt, —- hogy tanítsa a k:cell fiatalokat is népi táncokra. Bordűr János szívesen vállalta a munkát és hozzáfogott a tánc.aníláshoz. Hogy milyen eredménnyel dolgo­zott. arra élő bizonyíték a ma kuUúrversenyen való szereplés. A keceli DISZ példaképül a hős lenini KomszomO.t állítja maga elé. Fiataljait ennek szellem ben akarja átnevelni, hogy bátor, áldozatkész, helytálló embereket adjon országunknak. Kiveszik ré­szüket nemcsak a kgltijrmuntkibó! a keceli fiatalok, hanem a nép. nevelő munkából is. Segítik a pártszervezetet a fe áde pk megoldásában. A kongresszus 1isz‘e'ctére tagtoborzást indítottak be és terjesztenek, légbSlkapottak és mind csak azért taIá Iák ki, hogy a pa, asz lokal visszarettentsék 3 erme őszövetkezet slakílásáról. Nagy sikert aratott a szeremlei ánccsopori is. Gyöngyös sok- ráncú, tarka ruhájukban, gyöngy díszes tejkö'övel táncoltak a ,a- nyok, a f ük árva ányhajas kalap­pá , piiykés mellényben, bö ingujj- oan. A lánc érdekessége az volt, hogy a lányok fején szalaggal dí­szített üveg volt és így tánco.tak Ügyesen, könnyedén pörögtek.lo- togtak, szoknyájuk alól elő-etóvii- lant a hófehér a.só. A verseny kiemelkedő száma a jánoshalmi énekkar szerep’ése. Impozáns jelenség volt a hosszú pasztelszínű ruhákban pompázó én°kkar. Énekszámaikat művészien adták elő. Legszebb volt a ,.Sztálini aratás“ című dal, ame.ynek hallatán szinte megje­lent előttünk a korahajnal-tájban menő aratók csoportja 3 ringó búzavetésben. A ktptúrverseny utolsó száma a jánosha mi ku tűi csoport lako­dalmas jelenete volt. Énekeltek, táncosak, mulattak, megelevenít­ve a jánosha mi lakodalmat, A je­lenet végén a szereplők kiosztot­ták a maradék lakodalmi kalácsot, ahogy a faluban is szokiák. Ez a ku'-túi verseny bizonyítéka annak, hogy népi kultúránk fejlő­dik, köze'obb kerül a falu a vá­roshoz. A hivatásos színjátszók a műkedvelő vidéki színjá .szókhoz, hogy együttesen, egymást segítve, mé.yitsék el hagyományos népi művészetünket. A többi csoportok ■is jó munkát végeztek. Nehéz feladat kiválasztani a sok szép tánc közül, énekszámok, színdara­bok közül a legszebbeket. A bírálóbizottság a verseny Mü­gével kiértékelte a kultúrcsopor- tok munkáját és a helyezéseket 3 következeképpen állapították meg; Szín játszóé söpörtek; 1. Tiszakécskei DISd. 2. Szerem ei szín játszócsoport. 3. Szakmán' állami gazdaság 4. Tassi DISZ. 5. Kunszá ás. 6. Kiskunhalas, Dobó-telep. 7. Baja, X. köizet, 8- Jánoshalma. 9. Madatas. 10. Matkópuszta Ili Dunavacse, 12. Apostag. 13. K „kőrös. 14. Dávcd. A birálóoizottság egyik csoport játékát sem találta azonbjn művé­szileg megfelelőnek arra, bogy az országos versenyre javasolja. Énekkarok: 1- Kiskunfélegyháza. 2. Jáoosha'tna. A Tataháza. 4- Kiskunhalasi KIOSZ.. 5. Kunszentmiklós, Katymár dtót. szláv. 6. Bá'ya. 7. Tompa. 8. Soltvadkert. 9. Dunalelétlen. 4z énekkarok közül a ilskün- télcgyhá.i énekkart javasolja a bíráló bizottság 1az országos ver­senyre. Tánccsoportok: 1. Érsekcsanád. 2. Kalymár délszláv. 3. Szeretnie. 4. Bácsmonostor, öregcsertő, Dávcd, Kecel. 5. Gara^ Bácsaijnás délszláv Küisobaliószög. Jánoshalma, Szakmár. 6. Kiskunhalas, Balota AG, Mélykút, Kiskunfélegyháza. 7. Szabadszállás Tiszafoécské, Csátalja. 8. Harta. Sóit. A tánccsoportok közül a bíráló­bizottság az országos versenyre az érsekcsanddi tánccsoportot Javasolja. hírek a ní:PI demokráciákból Német DemoI:victUiiis\>A-2 alapok" és Wilczek ,,A l6 os [felszeretést kapnak dljmeateeen.. Ií öxtursaság Thomas Mann a német egysé­gért. Jehannes R. Becher, Ber- íhold Brecht, Anna Seghers és Arno d Zweig írók valamennyi né­met íróhoz te .hívást in'u.ztek, liogy müköejenek közre Német­ország egysegének helyreállításá­ban. Most Thomas Mann, a világ­hírű író, a köve.kezd választ kü dle a felhívásra; „Minthogy már hosszabb Jdé óta nem élek Né­metországban. nem tartom magam a.ki.Jmasnak arra, hogy az egysé­gért foly.atzndó tárgya áso^on résztvogyek. A Majna mellet.i Franktur.ban cs VVeimarban tett átogatásaim azonban tisztár. megmutatták, bogy a zánsháfáro- kat n-m tartom ellörülhe.ellenek- netk. Roméljük, hogy a nemzetközi he.yzet nemsokára msgangedi a- egységes Németországnak -:z ey.sz ember seggei való együd működését egy tisztességesebb ét észszerűbb vi.ág íelépitésére.“ H tmuni Egy fogyasztási szöve'fccze sikere. A fogami körzet G-lat községiben a fogyasztási szőve.- kezet vezetősége felajánlót.,-! hogy a idézi 5 vegén főző.éknél is töbuet fognak szállítani a városi munkásságnak a tavasz 3 és fé vagon helyett, cserébe a.ért, ur-r- a munkások js egyre több iparcik­ket kü.denek a fa.uba. A dolgozó parasztok e cél érdekében s.erző didst köjö.tek a szőve.kezettel a vélemény termelés emelése érdeké­ben. , Lengyehirsság Népszerűek a lengyel könyvek a Szovjetunióban. Az utóbbi idő­ben számos lengyel könyv jelent meg a, szovjet könyvpiacon. A lengyel klasszikusokon kívül sok modern lengyel szerző' könyvét is megjelentették oroszul, vala­mint' a, Szovjetunió népéinél: több más nyelvén. Nagy sikert aratott Boleslaw ITus „Latliá”. jának új kiadása, Pytlakowski szám termel” új regénye. A szov. jet sajtó nagy elismeréssel ír ezenkívül Kraszewski „Régi kői. teruény’’ című könyvéről, ante, lyst orosz nyelven 30 ezer pél­dányban jelentettek meg. CsrhsBíaváhia Fiatalok a bányában. A bar. madik tervévben a bányáknak fokozott feladatokat kell megva. lósitaaiok, s ezért megindult 8 toborzás további munkaerőkért. A bányák főképpen 17—-2ö éves fiatalokat hívnak bányamunká­ra, akik félév alatt megtanulják a bányászmesterséget. Az osztja, va-karlini medencének mintegy ezer fiatal bányászra van szük­sége. A fiatalok az el8ő két hét alatt megismerkednek a bányá­val, majd heti 40 órát dolgoznak a bányákban és 8 órát szakokta­tással töltenek. Az oktatás Ideje alatt pótlékot kapnak. A meden­ce vezetősége nagyszerű szállást biztosított a bányásztanulóknak. 11 ezer korona értékű ruházati Az első tanfolyam már dúlt. roegin. Albánia A kereskedelmi hajózás fejlő­dése. A felszabadulás óta roha­mosan fejlődött az albán keres, kedelml hajózás. Az 1938. év fo­lyamán az albán kereskedelmi hajók által szállított árumennyi, séget 100 százaléknak véve, a a 1943-os teljesítmény 215 száza­lék, az 1947-es évé 372, az 1948. as évé 447 százalék, 1950 végé­re az albán tengert szállítás el­érte az 1520 százalékot- A két­éves terv keretében a népi hata­lom közel 128 millió leket fordí­tott a kereskedelmi hajózás fej­lesztésére éa korszerűsítésére, 1949—1950 folyamán jelentősen kibővítették és korszerűsítették a durreszi hajóépítő vállalatot, amelyben már 200, S00, sőt 500 tonnás motoros gőzhajókat ia építenek. Az első 500 tonnás ha. jót 1950 folyamán bocsátották vízre. \ HÉT KÖNYVEI SZIKRA Rákosi Má.yás: A Pártról és pártjpllésről. Pártépítiás Kiskönyv- ára 24. szám. Rákosi Mátyás; A fordulat éve, III. kiadás. Partunk parasjtpolitíkájának végrehajtásában mutatkozó e-haj. iások és ferdítések. Előadói Iro„a előadásai, 3. sz. Érdiéi Ferenc; A termelőszövet­kezeti mozgalom helyzete és perspektívái. MDP Pártfőiskola előadásai, 9. sz. Szolovjov: A SZUK(o) Pártjár m'.csurini biológiában. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Csokonai: Dorottya. Csokonai; Tempefői, Tardos Tibor; Gyár] belépő, II. jav. és büv. kiadás. Lu Hszin; Szülőföldem (Elbeszé­lések), UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ Szlmoriov; Gyalogosok. (Elbe­szélések). Szabadságharcos Kiskönyvtár 3, IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Nagy Zsuzsa; Nem hőstett? (Úttörő regíny). Gajdar: Távoli vidékek. Osztrovszkijc Az aeíít maga cl zik. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Kudrjavcev: A molekulák . moz­gása. (Term. Tud. K skönyvtár, vekről. V agq ríova alapjai. A klasszikus, balét! ISO ifi beszervezést vál'alták. Az első napon 40 új tagot toboroz ak a régi 60 taghoz. Marmon.ika hangja hallaiszik. Zenije újszerű, elierő a miénktől. Nagyiózsás, hosszú bársonya, jjk, basszúaljú febérb.úzok. perdülnek a színpadra. A Hatymóri délszláv táncegyüttes forog, kavarog, népi láncot jár a színpa­don. Mosoygóarcú .ányok és le­gények lopják könnyedén nemzeti • áncifkat. Uj csoport jelenik meg a szín­padon. Kispárnái hoz az egyik dny. Tánconak körbe, majd .0- .eszi az egyik’ legény oki a pár­nál, mindketten té.térdre eresz­kednek és megcsókolják egymást. Ez a jálúk kőiül megy. Dübörgü -apsoikán fejezi ki a közönség tet­szését. A múltban nem használ­hatlak nemzed nyelvüket, most gyermekek anyanyelvükön t„nul- hamak az új iskolákban. Most maik ki, hogy ehetünk testvéri ügyeiéi lésoon. Élethűen festette le a szeveintei szín já szócsoport a ku ákok mes­terkedéseit. ,,A kakasszéki háború’' című darabban a falu ku ákja;, kupacéi összebeszélnek, hogy meg­akadályozzák a termelőcsoport a a. kításái. Varga Péter kovácslegény, aki a termelőszövetkezet alakítá­sán tál adózott, az úttörők segítse, gével tudomást szerez az össze­esküvésről, Házába hivatja a még -.ngadozú kés- és köz-épparaszíokii, hogy saját íü.ükkel hallják, hogy azok a hírek, amikot a kp! áttol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents