Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-14 / 37. szám
Buján középparasztok állottak élére as új I. típusú termelőcsoport megszervezésének Késő esto van. Az ívlámpák imho ygó fénye vi'ágit ja Baján a Sza- bachág-útja szélső házsorait. A Batához közel, széles nagy ház áll esti szürkületben. Ablakaiból fótiy lopakodik kj. Ahogy betekint az ember, beszélgetők csoportjál látja. Pár lépcső vezet a házba. Üvegajtó nyb k a szobába, ahol egy aszta’ körül többen ü nek és beszélgetnek. Dolgozó parasztok, va- iamenny en. Baján a Vili. körzetben a'aku'ó 1. típusú termetőszö- vetkezett csoport előkészítő bizottságának tagjai. Csov oríszcrvexésről tárgyalnak Kovács Sándor 8 holdas paraszt volt az első, akj elhatározta, hogy a Vili. körzet dolgozó parasztjainak ós kőzépparaszfjainat sorá ból 1 Hpusú termelőcsoportot szervez. Elhatározását közölte Hobler József 14 holdas köaépparaszttal. Hobler rögtön kijelentette, hogy ö js belép. Még aznap felkeresték Járosi Lajost, Fürst Sándor-utca 27. szám alutti házában. Leültek, e beszélgettek vele, majd elmondották, miért js keresték fel. Járosi is kijelentette, hogy kész velük tartani. Az alakuló új csoport három lagja most hozzálátott a munkához. Első útjuk Hajnal Jánoshoz vezetett. Hajnal Jánosról tudták, dolgos ember. 5 holdján szorgalmasan gazdálkodik. Mikor beállítottak hozzá, Hobler József részletesen és alaposan megvilágította, miről is van tulajdonképpen szó. Arról — hogy közösen szántanak és veinek, arról, hogy a kormáry közös munkájukat segít). 20 százalékos jövedelemadó-kedvezményt nyújt a osoporttagoknak. A gépállomások pedig 30 százalékkal olcsóbban végzik a talajművelést. Hajnal János figyelmesen hall. gáttá a szavakat, ott állt mögötte « felesége is. Hajnal János tekintete összetalálkozott a feleségével. Annak bíztató tekintete Hajnal Jánosban végleg e'döntötte az elhatározást. — Veletek tartok, En is cso- porttag leszek. Most már Hajnal Jánost is bevonták a további agitációs munkába. Mega'akították az előkészítő bizottságot, melynek mind a négyen tagjai lettek. A megalakulás után rögtön megbeszélésre ültek össze és felosztották a területet, melyet meglátogatni szándékoztak. Az előkészítő bizottság két-kiét tagja együttesen indult a munkára. Jól felkészültek, A bájakba betérve, paraszt- . társaikkal elbeszélgetve, megmagyarázták, hogy’ a közös szövetke. zet) gazdálkodás kérdése szakítás a régi, • maradj és elavul! felfogással. A szövetkezet) gazdálkodás már a megindulás pillanatában könnyítést jelent valamennyi parasztcsatádnál. Az életszinvona. lat pedig emeli. A jóivégzett munka, az egyérji meggyőzés ereje, a működési szabályzat alapos ismertetése eredményezte aztán, hogy Gllián András Lőkert-sor 20. szám atatt lakó 5 holdas dolgozó paraszt, Janics Lászlóik: Cserkész-utca 10. szám atatt lakó 4 és fél holdas parasztasz- szony és Heffner József tanyai 13 hold3« középparaszt is tagjai lettek a most alakuló i, típusú termelöcsoportnak. Janics Lászlón«, mikor az előkészítő bizottság tágjai előad ák jövetelük céljá',. csak enny f mondott; — örömmel lépek a társas- gazdálkodás áljára. Éppen tegnap haltoltam szomszédomtól, hogy csak » vak nem alkarja látni. milyen más és boldogabb élet v3n a csoportokban. Hát ezt a boldogabb életet akarom én is. Hobler József, az előkészítő bizottság tagja most is arról beszél, hogy a dolgozó paiasztság és tsö- zépparasztság figyelme és érdeklődése menny re megnövekedőt! a termelőcsoportok iránt. Az ellenség megpróbálkozik ugyan cselvetéseivel megakadályozni a Szövetkezeti mozgalom kiterehélyesedését, de süket fülekre ta'ál. Járosi 'Lajos helyesel Hot)ler- nak. — Úgy van, ahogy mondod. Ezen a héten sorainkat 10 főre növeljük és utána megalakulunk. Megválasztjuk az intézőbizottságot és hozzákezdünk a munkához. A Vili. körzet dolgozó paraszt- ja! máris egy újabb I. típusú termelőcsoport megszervezését tűzték ki maguk elé. A munkaerőgazdálkodás új feladatai Nagyot alkottunk az elmúlt évben — de még több az, ami most áll előttünk. Soha ilyen nagyszerű építő feladatok nem lelkesítették még a magyar dolgozókat, mint az ideiek. A számok, a százalékok szinte nem is adnak elég érzékelhető képet a feladatokról. Gondoljunk csak arra, hogy 1949-ben 6.8 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra. A népgazdaság beruházásai 1950-ben már 9.5 milliárd forint volt 1951-re előirányoz. Kolákportré Hajóson Cryalogsági fegyvert, feileres kocsit, S2 xsak vegyesterményt, 40 mázsa csöves tengerit rejtett el a „fordulatra“ készüld Fischer József kólák Hajóson sokat beszélnek ma Fischer József kuláltről. A falu minden becsületes dolgozója a gyűlölet és a megvetés hangján tárgyal ennek a kuláimak a gaztetteiről. Fischer aljasságai világosan mutatják, hogy belső ellensége, ink, mint a sarokba szorított patkányok, nem válogatnak az eszközökben és mindenre képesek, hogy meggátolják szociális, ta építésünket. Valamikor a Fischer család „nagyon rázta a rongyot”, ahogy a hajósiak mondják. Fischer Jó. zsef 1919-ben mint horthy-testör szolgálta a rémuralmat. Később hazajött és zsírosodéit a dolgozó nép nyakán. A 35 hold főidből tellett kocsist és cselédet tartani. Nagyon fennhordták az orrú- Irat abban az Időben Fischerák. Szegényemberrel nem igen álltak szóba, Fischer Józsefnek a lánya a Bundot szolgálta. A veje a faluban levő Bund-szervezet. nek volt a vezetője, ök irányították a faluban a soviniszta mé. tely elterjedését és állandóan új tagokat szerveztek be ebbe a hazaáruló szervezetbe. Mikor megfordult a történelem kereke és a szabad világ köszön, tött az országra. Fischerélmél ts más lett a helyzet. Fischer Jó. zsef a kitelepítés! listára került 1947-ben, mivel annakidején né. met nemzetiségűnek vallotta ma. gát. Megszökött és egy évig búj- kált a környéken. . Később, mikor kezdett „tisztulni” a levegő, visszajött és visszatért a házába. 1949_ben hä. zának felét a Maxim Gorkij-ter. melöszövetkezet vette igénybe. Az épület másik felét az öreg vak Fischer Jánosnak, Fischer József apjának és testvérének, Arnold Antalnénak hagyták meg. Fischer Józsefnek tehát ki kel. lett mennie a házból. A kulákot azonban nem hagy. ta nyugton a kapzsisága. Minden eszközt megragadott arra, hogy vissza tudjon menni ismét a házba. Addig-addig piszkálódott, még ez sikerült is neki. Itt aztán alkalmat keresett arra, hogy népgazdaságunkat megkárosítsa. Az istállóban egy elrejtett szobát épített, ahová a padlásból vezetett a lejárat. Hogy mit dugott ide, az még máig sem derült ki. Majoros Béla, a termelőszövetkezet üzemi párttitkára azonban szemfüles volt. Már régóta gyanakodott a kulákra. Fischer ugyanis mindig ezt hajtogatta: — Nincs nekem már semmim, nem tudom teljesíteni beszolgál, tatás! kötelezettségem. Majoros ..elvtárs azonban a padláson úgy tavaly ősz táján észrevett egy csomó terményt. Azonnal értesítette a rendőrséget és a tanácsot. A kutatás alkalmával 52 zsák vegyes termény került elő. Tavaly szeptemberben azután, amikor már testvére, Arnold Antalné nem birta tovább bátyja aljas viselkedését, felajánlotta a megmaradt házrészt is a Maxim Gorkij termelőszövetkezetnek. Fischer József tehát rosszul számított. Ki kellett költöznie az épületből mostmár végleg. Tér. mészetes, hogy nem tetszett neki a dolog. Aljas fondorlattal igye. kezett az időt húzni. Arra hivatkozott, hogy nem tud elköltözni, mert nincs meg a költözéshez ,,a megfelelő segítsége.” Persze, az egész liuza-vona csak ürügy volt arra, hogy „biztonságba” tudja helyezni az eldu- gott holmikat. Azonban itt is rosszul számított a kulák. — Majd mi segítünk neked költözködni — gondolták maguk, ban a termelőszövetkezet tagjai. — Csak minél előbb tűnj el a közeliinkből, mert már eleget rontottad a ház levegőjét. Most sültek ki a disznóságok. A költözködés fényt derített arra, hogy mire „készült” ez a gazember. A csoport ugyanis a költözködéssel egyidejűleg megkezdte a kulák kocsiszínjének és az istái, lójának lebontását. Amikor a kocsiszín szalmate. tejét kezdték leszedni, a villa egy nehéz tárgyba akadt. Egy frissen olajozott és zsírozott gyalogsági fegyverre bukkant. A puskára nagy gondot fordí- tott a gazdája, mert egy olajos rongyba még gondosan be is tekergette, Szóval Fischer József maga is elhitte a barátai és a maga aljam híreszteléseit és el ikart készülni az általa hőn óhajtott „fordulatra”. A továbbiak során a széna alá rejtve két kocsit találtak is azonkívül különböző gazdasági eszközöket. Az egyik egy fé- ieres kocsi volt, a másik egy cözönséges parasztszekér. A fé- ieres kocsin Simon Károly úszó. li kulák kocsmáros neve szerepelt. Mikor ugyanis Fischer a kitelepítési listára került, minden mozgatható tárgyat igyekezett széthordani barátai között, hogy az illetékesek ne találják meg. Később azután visszatérve, ismét összeszedte ezeket a holmi, kát és mostmár ő maga dug. ta eh A kocsikon kívül találtak még vasekét, jármot stb. eldugva a széna alatt. Ez még nem minden. A kuko. ricaszárkúpok alatt a költözködés alkalmával egy elrejtett góréra, akadtak, ahol 40 mázsa csöves tengeri volt eldugva. Ezzel még nem fejeződött be a bünlajstrom. Az Istálló lebon. tása alkalmával rábukkantak egy 4 méter hosszú és 2 méter széles titkos szobára. Innen már sikerült elvinni mindent a kuláknak. Alig 25 kg kukorica szerénykedett még. Ezt úgy látszik már nem tartotta érdemesnek elvinni népünknek ez az ádáz ellensége. íme, mindezek alapján képet tudunk alkotni az ellenség igazi arcáról. Fischer gaztetteiről is. mét egy tanulságot vonhat le a hajósi pártszervezet és a tanács. A jövőben még fokozottabb éberséggel kell figyelni az ellenség tevékenységét. Ki hinné mégis, hogy ezt az embert évekig alkalmazta a helyi földmüvesszövetkezet, igaz mint napszámost, de mégl3 alkalmazta, pedig nem nagyon volt rászorulva Fischer arra, hogy napszámba járjon. Van 4 és fél hold bérlete, ezt mondják a faluban. Persze, hogy nem jelentette be a tanácsházán. Hízói is minden évben vígan röfögtek az ólakban. Kaptak elég takarmányt, meg volt elég búza is a ku!álmái. Még talán a teheneknek is jutott tae- ,öle. Természetes az, hogy a hábo. rús gyujtogatók ilyen fálusi ciin- ooráitől a legnagyobb megvetésjel fordul el minden becsületes lolgozó. Az Ilyen és ehhez hasonló gazemberek tevékenységébe azzal válaszol Hajós dolgozó lépe, hogy újabb termelőcsoportot alakit és a régiekbe is nap- íap után újabb és újabb tagok épnek be. Egyetlen egy napon fájóson 40 új belépővel gazda, jodtak a termelöcsoportok. Magyar Vöröskereszt felhívása A -Magyar Vöröskereszt minden hónapban indít háromhónapos önkéntes ápolónői tanfolyamot. Azok az asszonyok és leányok, akik dolgozó társaik egészségéért harcolni akiarnak, jelentkezzenek a Magyar Vöröskereszt helyi szervezeténél. állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok dolgozói, jelentkezzetek minél többen a tanfolyamra és így emeljétek csoportotok egészség- ügyi színvonalát! Munkás- és parasztlányok! A Magyar Vöröskereszt önkéntes ápolónői kollégiumában lakást és teljes ellátás) kaptok s ott nyugodtan tanulhattok) Termelő- munkátok mellett, munkahelyeteken a Vöröskereszt aktívái lesztek I Segíts te Is megvédeni a dolgozók egészségét és jelentkezz a Magyar Vöröskereszt önkéntes ápolónői kollégiumába. Jelentkezz a Vöröskereszt helyi szervezeténél! tunk 12.6 milliard« t. Ezek a be. ruházó sok lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelést 27 százalékkal növeljük a multévi- hez képest. A nemzeti jövedelemi növekedése 1950-beu 17.8 száza, lék volt. 1951-ben 25.1 százalék lesz. Gyáriparunkban a munkás, létszám növekedése 19.7 százalék az 1949-hez képest. Fejlődő népgazdaságunknak tehát az 1951. évben jelentékeny mértékben nő a munkaerőszükséglete. Figyelembe véve az évközben történő kiöregedést, az 1951. év folyamán — a mezőgazdaságot nem számítva — közei 160 ezer új munkaerőt keli munkába állítani. Az 1951. évi munkacrőszük- ségletet a munkaerőgazdálkodás eddigi eszközeivel fedezni nem lehet. A Horthy .rendszertől örökbekapott munkanélküliséget már 1950 folyamán munkaerőhiány váltotta fel, 1951-ben pe. dig ez a hiány még élesedni íog. Ezért az 1951. évben rá keil térni arra, hogy az építő ipar, a bányászat cs a nehézipar mun- kaerőszükségietét részben a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók szervezett toborzása útján fedezzük. Foltoznunk kell elsősorban a nők munkábaállítasát és ezért meg kell tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az eddig háztartásban dolgozó nők és az ifjúság köréből kell a termelésbe bekapcsolódjanak. Síivel az tlzemek nem tudják többé egyedül a munkásfelvéte! régi módszerével, a gyárkapu, uál jelentkezők felvételével műn1. aeröszükségletüket biztosítani, ezért a munkásszükséglet blzto. sítására a minisztertanács határozatot hozott a munkaerő toborzásról. A határozat érteimé, ben az ipar új, állandó munkásai jelentős részben a mezőgazda Ságban felszabaduló dolgozók, » nők és az ifjúság köréből kell toboroznL Az 1951. év első felében 63.100 főt kell toborozni. Ebből Bács-Kisknn megyére 3.508 fő jut. ötéves tervünk számos előírása Is gondoskodik a népgazdaság várható fejlődésével kapcsolatos kádsrszükséglet biztosításáról, így például 1951-ben az egyete. mek és főiskolák összes haliga. tóinak száma 30.980-ról 39.200 ra, a középiskolai tanulók számú 91.500-ról 105.600-ra, a nagyipari iparostanulók száma pedig 49.800-ról 57 ezerre fog nőve. kedni. Mi tette szükségessé azt, hogy ilyen nagy feladatok megoldása, ra vállalkoztunk? Először is: Megakarjuk gyorsítani hazánk ban a szocializmus felépítését. Ezért gyorsított ütemben ke*) végeznünk hazánk szocialista iparosítását, fejleszteni állami gazdaságainkat, gépállomásainkat és termelőszövetkezeteinket. Nagyobb feladatok vállalását követeli meg népünktől a nemzetközi helyzet. A háborús uszí. tók vér- és lángtengerbo bori. tották Koreát, a háborús uszítás szennyes hulláma magasra csapott. Veiül; szemben azonban még szilárdabb lett a népeknél; az az elhatározása, hogy megvédik a békét. Az imperialisták kezét nem a szép szó, vagy Kérlelő», hanem egyesegyedül a nagyobb erő képes lefogni, visszarettenteni az esztelen háború próbálgatásától. A feladat tehát: növelni a béketábor erejét. A munkatoborzásról szóló minisztertanácsi határozat ezt a célt szolgálja, mert biztosítja ötéves tervünk ütemét, lehetővé teszi, hogy minden üzem egy-egy erődítmény, minden üj gép, új traktor egy-egy üteg legyen a béke front magyar szakaszán- A mi Hisztérián ácsi határozat számi fásba veszi, hogy minél gyorsabb a gazdasági fejlődésünk, annál erősebb az ország, annál szilárdabb alapra támaszkodik vedel, mi erőnk.
