Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
aimak a nehéz föladatunk, hogy a mezőgazdaságban, a falun is felépítse a szoeializumst. Rátérek most Vártunk számszerű adatainak ismertetésére Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, melynek alap" ján megállapítottuk, hogy Vártunk jelenleg 13.751 alapszervezetben 802,114 taggal és tagjelölttel rendelkezik. Ehhez a számhoz még hozzá kell venni kb. 20.000 olyan tagot és tagjelöltet, aki egyik szervezetből a másikba való átigazolás alatt áll. Ezekkel együtt Pártunkban valamivel S80.000-e,n felüli tag- és tagjelölt van A statisztikai felvételben szereplők közül párttag 099.088, tagjelölt 102.420. A tagság körülbelül 40 százaléka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten vau összpontosítva u magyar iparban dolgozóknak körülbelül fele. A. tagság nemek szerinti megoszlása: 71,3 százalék férfi, 2S.7 százalék nő. A tagjelöltek között valamennyivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék- Budapesten 37.8 százalék. Ebben már bizonyos fokig kifejezésro jut az irányzat, mely az eddiginél jobban akarja a nődolgozókat Vártunkba bevonni. A korcsoportok szerinti megoszlás: a tagság 12.9 százaléka, számszerim. 111.493 24 évnél fiatalabb, 28.3 százaléka, számszeriot 243.646 25 és 35 év között van. 30—50 között van a tagság 37.2 százaléka 50 éven felüli 186.362, azaz 21.6 százalék. Ezek. a számok azt mutatják, hogy tagjaink között még nincs eléggé képviselve az Ifjúság. Ezzel szemben egészen más képet mulat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 30.2 százaléka 24 éven aluli. Ez az arány majdnem két és félszer akkora, mint a tagoknál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfelelően szerepelnek a fiatalok. Ami a tagság származás szerinti összetételét illeti, 447.323 munkás származású: ez tagságunk 51.9 százaléka, 242.177 dolgozó paraszt, ez 28-1 százalék, értelmiségi 21.066, azaz 2.4 százalék. A többi alkalmazott. kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti foglalkozás szerinti megoszlása a következő: munkás 56.9 százalék, 490.046, dolgozó paraszt Áttérek most Pártunk legfonto- sabo feladataira. Munkánk középpontjában az előttünk álló esztendőkben gazdasági téren ötéves tervünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünknek egyilk legnehezebben megoldható része a munkaerő. 670—680 ezer új munkás és alkalmazott beállítása a termolésbe, szervezett munkaerőtoborzást követel meg. Az új szakmunkások zömét átképzés útján nyerjüik) lervbevesszűk a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelésbe. A kiisiparnan foglalkoztatott munkások is átmennek a gyáriparba. Végül előre láthatjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfelelő számú munkaerőt szabadít fel. Tervünk a termelékenység további növekedését is számbavesai. Lehetőleg minden területen bevezetjük a termelési ösztönző darabbért. Míiszakj kádereink kiképzését minden utódon elősegítjük. Fokozzuk a felelés., egyszemélyes vezetést, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az elleoőrnést és az ellenőrzésije bevonjuk a széles dolgozó tömegeket. Az ötéves terv' tüagábau foglalja a mezőgazdaság szovezetek száma 19, taglétszámuk 1,430.060, amelyben nein foglaltatik a DÉFOSZ-nak körülbelül 300.000-et meghaladó munkásta- gozata A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a múlt év decemberében 647.000 tagot tartott nyilván. A Magyar-Szovjet Társaság taglétszáma 798.000. Ez a szervezet az elmúlt év folyamán megháromszorozódott. A Dolgozó l’a- rasziok és Földmunkások Országos Szövetsége 7G6.000 tagot tarl nyilván. E számok mutatják, hogy nagy és összességükben egész dolgozó népünket átfogó tömegszervezelekkel rendelkezünk. Közülük itt csak a Dolgozó Ifjúság Szövetségének kérdését akaróéi érinteni. A DISZ alakulása óla eltelt háromnegyed év fejlődése még nem volt elég arra, hogy nálunk is Fúrtunk mellett azt a szerepet be tudja tölteni, amelyet példaképe, a Komszomol játszik a Szovjetunióban. Ehhez nemcsak az kell, hogy a DISZ maga tudatában legyen ennek a feladatnak, hanem az is. hogy Pártunkban nöjjön a megértés a DISZ szerep© iránt. Végül, de nem utolsósorban, említést kell tennem a magyar békemozgalomról, mely országszerte, mintegy 27.000 békebizottságot fog összeA béke megvédése a legközelebbi esztendők központi kérdése- és a magyar béke- mozgalomra, mint a Béke Hívei Világmozgalmának magyar osztagára, ezen a téren rendkívül fontos és felelős munka vár. A stockholmi békcnyilatkozat aláírásával kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy ez az a kérdés, amelyben a magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk. Pártszervezeteinknek ezért az eljövendő esztendőkben változatlanul egyik legfontosabb feladata a bekemoz- galoin támogatása, erősítése s fejlesztése. Az itt felsorolt adatok és számok azt bizonyítják, hogy Pártunk a magyar dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete és hogy a tömeg, szervezeteivel együtt átfogja és vezeti az egész dolgozó népet. országnalt szüksége van, hanem azt, amiró'l feltételezi, hogy neki a legnagyobb hasznot hajtja, Ezt mi tapasztalhattuk 1947-ben, amikor annyi paradicsomot termeitek, nogy nagyon leesett az ára. 1948- bam ennek következtében alig termeltek paradicsomot, ellenben annyi volt a káposzta, hogy akkor meg ennek esett le az ára, 1949-ben pedig emiatt úgy a káposztában, mént a paiadicsomban hiány volt. Ugyanez ismiitlődik meg kétévenként a hagymával. (Derültség.) Mindaa különösen akkor érezteti hatását, amikor a rossz termés miatt úgyis hiány van. Nálunk például tavaly a rossz takarmánytermés miatt féketeárak keletkeztek kukoricába^, és árpában. Emiatt sok psraszií előnyösebbnek falába a takarmányt nem az állataival feletetni, hanem elfeketézni, vagy az eme,kediő áraik reményében elraktározol. Ez viszont odavezet, hogy csőikben a piacra kerülő hús, zsír, tej. Nem szorul magyarázatra, hogy ez mennyire zavarja a közellátási és mennyire megnehezíti az élelmezési helyzetet. Tetézi ezt a helyzetet a ku'ák munkája. A legjobn szántóföldek Ili százaléka még a kulá'k kezén van, aki természetes, hogy igyek- sz.ii a népi demokrácia egészséges • j édeset megzavarni. Tudatosan, politikai okokból zavarja a, közeíiátás és a begyüjés menetét. Zavarja két oldalról» egyrészt igyekszik a legkevesebb é.eimet és ipari nyersanyagot adni az államnak, másrészt igyekszik a meglévő közszükségleti cikkekből a lehető legnagyobb mennyiséget felvásárolni, elraktározni, hogy áruhiányt okozzon. Nyugodtan elmondhatjuk, hogyha mezőgazdaságunk már most termelőszövetkezeti nagyüzemekben volna, az olyan aszályos esztcudő, mint a tavalyi, sem okozott volna nagyobb zökkenőt köz- ellátásunkban. Ebben a helyzetben tűztük napirendre a falu szocialista szektorának fokozott növelését. A mezőgazdáságban a szocializmus építését az állami mezőgazdasági gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek segítségévet kezdtük megGépállomásaink száma jelenleg 361, gépeik közöt1 (950. végén 6895 traktor volt; dolgozóik száma 29.000. A mezőgazdasági gépállomások fejlődése miég csak részben váltotta öe a hozzáfűzött reményeiket. Itt még rengeteg a tenni, való, a poűtlkal színvonal emelése, a munkafegyelem, a jobb szervezés, az anyagta. karékosság, felelős egyéni vezetés stb. terén. E kérdésekben kell gyorsan javítanunk, hogy az állami mező- gazdasági gépállomások, különösen az átmenet esztendeiben, a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek. Az állami gazdaságok tavaly 63 százalékkal nőitek, szántóterületük 570.000 hold. Helyzetük hasonló a gépállomásokéhoz: telő vámnak gyermekbetegségekkel s csak lassan birkóznak meg a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csakúgy, mint 3 gépállomásoké, hasonlít azokhoz, melyekkel az ipar államosításánál: kezdetén küzdöttünk. Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gazdaságok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. Ök lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő mintabirtokai, melyek nemesített vetőmaggal, fajállatokkal is támogatják a mezőgazdaságot, új kultúráik, új termelési módok kikísér létezésé vei, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják, mezőgazdaságunk további fejlődését. A termelőszövetkjezetek kérdését napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, mely parancso- lőan megköveteli, hogy minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor egy lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a másik lábunk a falun a sokszázezer egyénileg művelt paraszti gazdaságokon nyugszik. Ennek a helyzetnek nyilvánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az elaprózott, több mint egymillió gazdaságban élő falu szocialista építése nehezebb, bonyolultabb és hosszabb feladat lesz, mint az, amit a uáhányszáz vagy legfeljebb 2—3 ezer nagy- és középüzem államosításával és a szocialista építésbe való beállításával Végeztünk. Dolgozó parasztságunk egyre növekvő része érti meg, hogy ez az egyetlen út életszínvonalának és kultúrájúinak további emelésére. Az elmúlt esztendő folyamán a termelőszövetkezetekbe lépő parasztok szárúi meg kétszereződött és a legújabb adatok szerűit termelőszövetkezetben ez év február 20-ig 118 ezer parasztcsalád több mint 160 ezer taggal, 826.50Ó hojj szántón gazdá kedik, Ezenkívül 559 előkészítő bizottság működik, 11 ezer család 60 per hold szántóval. Az állami; birtokok és 3 szövetkezetek, a mezőgazdaság szocialista szektorának terjedelme szántóterületühknek most már körülbelül egyhetedét fog.alja magúba és éppen az utolsó heiekb.n újra gyors növekedésnek indu l A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében szaporodnak azok a falvak és községek, amelyekben a földműves lakosság többsége már a termelőszövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban dolgozik. Az élre Turkeve város került., ahol a 3200 földműves családból 3177 tagja már a termelőszövetkezetnek. Van már olyan járásunk is, aho-1 a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kezében van a szántóterület több mint 50 százaléka. A magyar termelőszövetkezeti mozgalom és a szocialista épít kezés megkezdése a falun, elválaszthatatlanul össze van kötvo azzal a segítséggel, melyet e téren a Szovjetuniótól kapunk. A kolhozok mutatják az utat a mj mezőgazdaságunk szocialista építésiére. Az ® ikiét nagy parasztdelegáció, mely a Szovjetunióban járt, valamiint a Szovjet-Ukrajná- bút hozzánk ellátogatott magyar tolhozparasztoik felvilágosításai adtak lendületet a mi szövetkezeti mozgalmunknak. A falum, a mezőgazdaságban is megindult tehát a szocializmus építése. Mi a mi teendőnk, hogy előbbre vigyük ezt a, fejlődést» A döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, magától, saját belátásából és meggyőződésből lépjen erre az útra. Meggyorsítani ezt 3 fejlődést csak a meggyé*és és meggyőződés esziközlével lehet. Az erőltetés, vagy éppen erőszak ezen a téren feltétlenül az ellenkező hatást fogja kiváltani. Es megfordítva: a meggyőzés, a jó példa biztos eredményekhez fog vezetni. Ezt mi éppen a kongresszust megelőző heteikben láthattuk, ahol mint Turkevén és egyebütt, & termelőszövetkezetek nagyon jó eredményeiket mutatnak fel, ott a parasztság, benne a középparasztság is, várakozáson felül indult meg a szövetkezés útján. Eziért az első és legfontosabb feladatúink megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket» és gondoskodni róla, bogy ezek a szövetkezetek J6 pél. dóikkal, Jő eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot. Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg, ott ne javasoljuk a legmagasabb^ a III. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, I. számú típussal, melynek előnye az, hogy módot ad a z egyénileg gazdálkodó, míg ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldalait, akkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektív, magasabb formától. Bármennyire kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek mindjárt megalakulásukkor lehetőleg o yan nagy területet öleljenek fel, melyen gyorsan érvényesülhet a mezőgazdasági nagyüzem minden előnye, mégis óvakodnunk kell attól, hogy arra szorítsuk a szövetkezni akaró parasztokat, hogy fel tétlenül a már meglévő cső portokba lépjenek be. Napról-napra látjuk, hogy a jé termelőszövetkezet j csapot to. vonzók és m nden nyomás néki), növekednek. De a tapasztalai a,:i is mutatja, hogy a kisterű e'ű szövetkezeti csoportok gyorsan Pártunk feladatai cialista építésének az eddi. ginéi fokozottabb fejlesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, melyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, s melynek jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további , menete. Mi jelenleg a helyzet? Több mint egymillió gazdaságban dolgozó parasztságunk .zöméinek föld- ' je egy-két holdas, vagy még annál Is kisebb parcellákból' áH. Ilyen kis darabotot a modern nagyüze- mj gazdálkodás eszközeivel ős gépeivel megművelni szinte leheletlen, vagy rendkívül drága. A traktor, amely a mélyszántást végezné, a mi nadrágszíj-parcellámkcin alig tud megfordulni. Még kevásb- bé lehet használni az arató-csép- MgépcAet és egyéD modern gépeket. . Mezőgazdaságunk további fejlődiósét a régi módszerekkel megnehezíti az egyénj kisparaszt kettőssége, 1919-ben icppcn a magyar munkásakhoz írl levelében Lenin hívta fel a figyelmünket erre a kettősségre. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a paraszt, mint dolgozó, az ípafj munkás szövetségese, de amikor a piacon, mint árutermelő, I illetve árueladó lép fel, akkor ke-; reskedő. A piacon megjelenő dől-. gozó parasztnak az a jelszava, hogy minden szentnek magi Uh j hajuk a keze. Ebből iolyik, h:gy nem mindig azt termeli, amur, az' 15.4 százalék, 132.187. Ez a két kategória egyi'dt 72.3 százalék. Értelmiségi 4 százalék, a többi alkalmazott cs egyéb. A tagság jelenlegi foglalkozása szerint a következő összetételű: ipari munkás 34S.C30, azaz 40.5 Százalék, paraszt 100.585, azaz 11.7 százalék, alkalmazott 220.760, azaz 20.3 százalék, a többi érlelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb. Ezekre a számokra érdemes felfigyelni, mert azt mutatják, hogy Pártunkban több mint 100.000 olyan munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államapparátusba, a gazdasági apparátusba ment át. Ez a szám egyik mutatója annak, bogy hogyan vette birtokába a dolgozó nép az államok Itá kell mulatnunk arra, hogy az alkalmazottak közül 112.000, tagságunknak 13.1 százaléka eredetileg is alkalmazott volt, ami ennek a rétegnek bizonyos túltengc- sét jelenti a Farion bejül. A tagság száma a lakosság létszámához viszonyítva természetesen legnagyobb Budapesten, ahol 20.7 százalék, a legkisebb Bács- kiskun megyében, ahol 3.8 százalék. Országos átlagban a lakosság 9.4 százaléka van a Pártban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán valamivel több. mint 30.000-rel nőtt. Ez a szám azt mutatja, hogy pártszervezeteink még mindig nem tartják fontosnak az új ingok felvételét. Mutatja az is, hogy a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők, bányászok, építőmunkások, parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését váltó, zatlanul napirenden kell tartanunk. Pártsajtónk fejlődésére vonatkozóan megemlítem, hogy.a Szabad Nép éppen a IX* kongresszusunkkal kapcsolatban sikeres kampányt vi|t előfizetőinek felemelésére. Egyetlen hónap alatt több mint 280.000 új előfizetőt gyűjtöttünk és most a Szabad Nép hétköznaponként 800.000 példányban jelenik meg. Napilapjaink összes példányszáma 1,228.000. (Nagy taps.) Ami tömegszervezeteink létszámát illeti, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mely a múlt év júniusában alakult, jelegleg C20.000 taggal rendelkezik. A szakszer-
