Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

egyesülni szoktak. Ezért 'ezen a téren is legyünk türelmesek. Gondoskodnunk kel! arról, hogy

a termelőszövetkezetbe betépő birtokos parasztoknak feltétlenül biztosítsák a behozott föld után a földjáradékot.

Minden szövetkezeti tagnak nagyobb a baszna, ha megnagyobbodik a terület és így bőven megtérül a földjáradekért kifizetett összeg. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a szövetkezeti vagyon és terület növekedésével csökken az egyes tagok által behozott föld jelentősége. Viszont kezdetben a földjáradék elutasítása nagyon megnehezíti, visszatartja a szövetkezet nőve. kedését,

Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar kommunfáknak a példamutatása.

A termelőszövetkezeteink létrejöttének vagy fejlődésének sok helyen az a legkomolyabb gátja, hogy a helyi kommunisták egy része, vagy vezetői kívül maradnak.

A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy

párttag iáinktól mint minimumot meg kell követelnünk azt. hogy támogassák o téren Pártunk politikját.

Vonatkozik ez a DEFOSZ elnökökre, a helyi tanácsok elnökeire és titkáraira is.

A mezőgazdaság áttérése a szövetkezés útjára, a nagyüzemi termelésre, hazánk további felemelkedésének és felvirágozásá. nak elkerülhetetlen útja. Éppen ezért támadja tajtékozva a ku- lák és népi demokráciánk minden ellensége. Aki ebben a fontos kérdésben egy követ fúj a kulákkal, az akarva, nem akar. va, dolgozó népünk ellenségeinek kezére jár.

A szövetkezetbe még be nem lépő" kommunista is legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly károkat okoz.

Ma, amikor több mint százezer pártonkívüli paraszt tagja van a termelőszövetkezeteknek, egy. re nehezebb a helyzete a szövet, kezeten kívül álló paraszti kommunista párttagnak. Az ilyen kommunista egyrészt büszkén vallja magát az élenjáró, vezető párt tagjának, másrészt pedig ebben a döntö kérdésben a szövetkezet pártonkívüli parasztjai mögött kullog.

Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy

minden attól függ, hogy a kolhoz szocialista formáját milyen tartalommal töltik meg.

Ezek a megállapítások állnak a mi termelőszövetkezeteinkre is. Ha a Párt és a kormány nem figyeli őket a jövőben is, ha nem támogatja minden téren, nem gondoskodik róla, hogy ellenséges elemek, kulákok, fasiszták bele ne kerüljenek s megelégszik a szövetkezés puszta tényével, akkor természe. tesen nem fogunk célt érni. Ezért

a termelőszövetkezetekkel való gondos és szakadatlan foglalkozás, erősítésük, növelésük, fejlesztésük álljon a legközelebbi esztendőkben Pártunk és kormányunk szakadatlan gondoskodásának központjában.

Végül fel akarom hívni Pártunk figyelmét arra. hogy a termelőszövetkezet kérdése nem Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályunk, vagy a földművelés, ügyi minisztérium szakkérdése, hanem jelenleg egész szocialista építésünk fontos problémája.

Síinél jobban oldjuk meg a feladatot, annál kisebbek lesznek az átmenet nehézsé. gél, annál rövidebb az átmenet ideje.

Remélem, hogy legközelebbi kongresszusunk már a teljes sikerről vehet tudomást. (Nagy taps.)

Uj ötéves tervünk végrenajtá- sában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztő, sében

óriási feladat hárul az állam- apparátusra, elsősorban a községi, járási és megyei ta. nácsokra.

A tanácsokat a falun, a Járásban, a megyében, de még Budapesten is száz szál fűzi a mező- gazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz, gépállomások, hoz. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy

jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz.

Mi a tanácsokat a legszélesebb demokrácia alapján választottuk. A demokráciának ilyen széles és bátor alkalmazása azonban magábanvéve még nem biztosíték arra, hogy a tanácsokat szocialista tartalommal tudjuk megtölteni, hogy a tanácsok már tagjaik demokratikus összetételéből kifolyólag meg fognak felelni azoknak a feladatoknak, melyek a szocializmus építésében rájuk hárulnak. Sztálin elvtárs a szovjet tapasztalatok alapján megmu. tattá, hogy a szovjetek, melyek hez a mi tanácsaink hasonlóak, nem egyszer az ellenség eszközévé váltak, ha a Párt nőm volt elég éber.

Ez a veszély nálunk is megvan. Nemcsak a veszély van meg, de egyes lények azt mutatják, hogy az ellenségnek ez uiár bizonyos fokig sikerült.

Különösen megnőttek a községi és járási végrehajtó bizottságok titkárai között a horthysta elemek.

Ezekm a titkárokra van bírva többek közt a gabona- és élelem- begyűjtés. Meg lehet állapítani, hogy élelmezési nehézségeink éppen a tanácsválaszlások óta fokozódtak.

Mikor közelebbről szemügyre vettük a kérdést, kiderült például, hogy a borsodmegyei tanács belkereskedelmi osztályán, melyhez a begyűjtés is tartozót!, egyetlen kommunista nem volt. Ellenben 27 régi tisztviselő, volt földbirtokos, volt aktív tiszt, nyilas körzetvezető, stb. foglalkozom az élelmezéssel, aminek következtében Borsodban, legnagyobb ipari megyénkben, komoly közellátási nehézségek jelentkeztek.

A tanácsokra is áll az, ami a termelőszövetkezetekre. Fiatal, új szervezetek ezek, melyek a legközelebbi esztendőkben szakadatlanul rá lesznek szorulva a jártunk és a kormány folytonos segítségére, támogatására, tanácsaira. A termelőszövetkezetek is ott, nőttek meg leggyorsabban, ahol a tanácsok teljes erővel támogatták őket.

Ha a termelőszövetkezetet győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a városban és falun egyaránt. A tanácsok kifejlődése és megerősítése a szocialista állam alapjait szilárdítja meg.

Ha ez a két feladat sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait hazánk- i ban.

Amíg ezt a két. feladatot jól meg nein oldottuk, addig elkerülhetetlenek az ingadozások és mindazok a nehézségek, melyek fejlődésünket fékezik. Kongresszusunknak egyik fő feladata, hogy erre n két egymással összefüggő kérdésre ráirányítsa Pártunk és rajta keresztül az egész magyar dolgozó nép figyelmét.

Megnövekedett a új feladatok állanak tehát Pártunk előtt, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeivel.

Erre annál nagyobb a szükség, mert ötéves tervünk megkezdésével a taDáC6ok kiépítésével és

egyéb feladatokkal kapcsolatban sok, a Pártban dolgozó elv|ársun- kát engedjük át más munkára, ami érezhetően gyengítette szervezeteinket, Az előttünk álló nagy célok megkövetelik ezért, hogy figyelmünket újra pártszervezeteink megerősítésére, pártkádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk.

Pártszervezeteink megerősítéséhez tartozik az elméleti színvonal, a példamutatás és áldozat- készség fokozása melleit az új káderek bátor kiemelése és felelősebb munkába állítása.

Különösen a nőket és Ifjakat kell bátran előléptetni;

ezen a téren minden figyelme»- tejésünk és követelésünk dacára még lassú a fejlődés, még vontatottan folyik a női káderek előléptetése.

Legsürgősebben azonban falusi szervezeteinket kell megerősítenünk.

A szocializmus építése a falun, csakúgy, mint a tanács munkájának beindítása és kifejlesztése elsősorban falusi szervezeteinkre hárul.

Egész Pártunknak, de különösen megyei és főleg járási szerveinknek mindent, meg kell tenniük, hogy meggyorsítsák falusi szervezeteink fejlődését, Gondos- íródjanak róla, hogy a falu üzemi és helyi szerveit újra egy erős, egységes szervezetbe fogják össze.

Minden módon erősítsük falusi párttitkáraink tekintélyét, befolyását.

Fel kell erős! lé ni falusi szervezeteinket új tagokkal, a -szocialista szektorban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az cgyéuileg dolgozó parasztoknak a soraiból, akik kiváltak a népi demokrácia szolgálatában, a lenne- lésben és helyeslik szövetkezeti politikánkat.

Meg kell gyorsítani a falun a Dolgozó Ifjúság Szövetségének fejlődését és gondoskodnunk kell róla, hogy a

DISZ ott is minél előbb a Párt jobbkezévé válljon.

A sikerek, a békés fejlődés árnyoldalai a mi Pártunkra is kihatottak. Bár tagjaink zöme ma is jó példát mulat, élenjár a termelésben, a beszolgáitaiásban. az állampolgárt fegyelemben és kötelességteljesítésben, ugyanakkor akadnak szépszámmal Pártunkon belül is olyanok, akik azt mondják: „a dolgok úgyis jól mennek, minek ide külön erőmeg- feszítée, áldozatvállalás, az éberség, az osziályharc fokozása.‘‘ Ez a hang minden helyzetben veszedelmes. de különösen veszedelmes most, amikor élesedik az osztályharc.

Hányszor voltunk tanúi annak, hogy Pártunk tagjai, sőt funkcionáriusai a nehezebb vagy kényelmetlen, rém népszerű feladatok elől kibújtak? A ku- lákelszámoltatás idején hányszor tapasztalhattuk, hogy sok elvtársunk nem lépett fel határozottan, ö maga sem teljesítette beszolgáltatását, nem fizette ki adóját s ezzel rossz példával szolgált. Hány párttagunk van, aki nem teljesíti a normát, aki az üzemekben, állami birtokokon, gépállomásokon tanúja a lógásnak, anyagpocsékolásnak, selejtgyártásnak és nyílt kérte, vésnek s megalkuvásból vagy hanyagságból nem lépett fel ellene. Hányán voltak tanúi áru. halmozásnak, feketézésnek, feketevágásnak, annak, hogy a kulák kenyérrel, búzával etette állatait és szemethúnytak fe. lette. vagy a tetejébe még morogtak a közellátás, az élelme zés nehézségét miatt? Hogyan fogják ezek az elvtlrsak nehezebb. válságosabb helyzetben állni a sarat, amikor szocialista fejlődésünk elkerülhetetlen velejárójaként kiélesedik az osztály, harc s amikor az egyéni példa, mutatás, az áldozatvállalás, a nyílt, bátor szembeszállás az el., lenséggel a döntő?

Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az kritikus

helyzetekben még kevésbbé fogja megállni a helyét s csődöt mond.

összefoglalva megállapíthatjuk: Pártunk vezetésével rövid néhány esztendő alatt korszakalkotó vál. tozásokon ment át a magyar nép. Eltűnt az átkos múlt hagyatéka, a hárommillió koldus, el. tűnt a köpködök, az embervásárok reménytelen, kiuzsorázott szolgahada. Megszűnt a tökás kizsákmányolásnak, elnyomásnak a velejárója, a munkanélküliség. a szörnyű gond, a harc a mindennapi betevő falatért. Gondokban most sincs hiány, de

dolgozó népünk most nyugodtan néz a holnap elé s sikeresen, tervszerűen, a jobb jövő biztos tudatában építi szabad, szocialista ha. zaját.

Befejezésül megismétlem: a Magyar Dolgozók Pártjának I- kongresszusa népi demokráciánk és szocialista építésünk sok si. kerének volt kiindulópontja, Most új nehéz feladatoknak gyürközünk neki. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy II. kongresszusunk munkája nyomán még több eredmény fa liadjon.

Mi, magyar ' kommunisták, rajta leszünk, hogy a lehető, ségekkol jól éljünk dolgozó magyar népünk javára és így szolgáljuk legjobban a béke, a szocializmus ügyét. Azt az ügyet, amelyé a biztos jövő s melynek 800 milliós tábora élén ott halad győzelmesen felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió s mlndannyiunk szeretett, bölcs vezére, a nagy Sztálin!

Szinte még be sem fejezhette jp.ákosl elvtárs beszéde utolsó szavait —- felcsattant, s mint vihar dübörgött végig a termen a taps, éljenzés, a lelkes ováció.

Ebben a forró, határtalanul lelkes, testvéri, elvtársi légkörben lépett a mikrofonhoz Jugyin elvtárs.

P. F. Jugyin elvtárs átadja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét

Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának küldöttel! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azzal bízta meg küldöttségünket, hogy átadjuk a következő üdvözletét:

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja H. Kongresszusának. A munkások, parasztok, és értelmiségiek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagy sikereket értek el a népi demokratikus állam megszilárdítása terén és megteremtették Magyarországon a szocializmus építésének szilárd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja újabb sikereket fog elérni a népgazdaság további fellendüléséért, a nemzeti kultúra felvirágozásáért és a békéért, demokráciáért és szocializmusért küldő népek barátságának megszilárdításáért folyó harcban. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága.”

Jó a népnevelő munka — fokozódik a leemelés a Kecskeméti (Platter) Konzervgyárban

A Kecskeméti (Platter) Kon. zervgyár dolgozói a Kongresszusi Héten újabb, nagyszerű eredményeket vívtak ki. Nagy Gy. Géza például az elmúlt héten még 115 százalékot teljesített. A Kongresszusi Héten azonban 200 százalékot ért e|. — Neiu elégszem meg ezzel az eredménnyel, hanem tovább fo kozom teljesítményemet, mert tudom, hogy ezzel a béketábort és hazámat erősítem — mondja Nagy Gy. Károly.

— En la részese akarok lenni annak a harcnak, ami a béke megerősödéséért folyik, de részese akarok lenni a kongresz- szusi munkaversenyben elért eredményeknek is — így mondja Somodi Miklós vagonberakó. Somod! Miklós az elmúlt hetekben alig érte el a 100 százalékot is, a Kongresszusi Héten azonban megsokszorozta erejét és 127 százalékra teljesítette nor. máját. Ugyancsak 127 százaié, kot teljesített Somodi Vince, Bakos Imre és Németh Ferenc is.

Még szebb eredményt ért el Kiss Mihály kádár, aki az elmúlt héten 140 százalékot teljesített, a Kongresszusi Héten fokozottabb lendülettel kezdett munkához és a napokban elélte a 253 százalékot.

— Sztálin elvtárs szavai adtak nagyobb lendületet munkámhoz. Megértettem, hogy ne. künk a munka frontján kell harcolnunk a békéért. Ezért határoztam el magamban, hogy napról.napra többet termelek, erősíteni akarom a béketábort De lelkesít munkámban a Párt kongresszusi zászlaján alt elnyerésének lehetősége is — mondja Kiss Mihály. —- Hasonlóképpen vélekedik Mócza Pál is, aki 175 százalékot teljesített az utóbbi napokban.

Nagyszerű eredményeket értek el az üzem női dolgoztál is. Például Hajagos Istvánná az eddigi 140 százalékos teljesítményét 202 százalékra, Gábor Julianna ped-g 198 százalékra emelte. Jó.eredményt ért el Domokos Jánosné. aki 118 százalékról emelte fe! teljesítményét és elérte a 179 százal'kol.

Egyre fokozottabb lendülettel folyik, az üzemen belül a Szabadság-, a Testvériség- és a November 7-brigádoK közötti verseny. A versenyben eddig

a Testvériség-brigád került az élre.

második helyen pedig a November 7-brigád áll. A brigádok tagjai naponta korábban mennek munkahelyükre, így időben tájékozódnak az előttük dolgozók eredményeiről, hogy azután még jobban fokozzák munkájukat.

Az üzem dolgozóinak verseny- lelkesedése egyre nagyobb lesz. Naponta várják a-verseny eredményeinek kiértékelését és további jó munkára buzdítják egymást. Az eredmények elérését nagy mértékben a jó népnevelő munka segítette elő- A munka végeztével rendszeresen megbeszélik az elért eredményeket és megbeszélik, hogyan lehetne azt tovább fokozni. Megbeszélik a hiányosságokat js, hogy időben kiküszöbölhessék azokat.