Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

gazdasági gépek használatára. Ez! a parasztság ás kezdi elismerni a ezért vesz irányt a termelőszövetkezetekre.

Bels» helyzetünk kérdéseivel kapcsolatban végül rá kívánok mutatni, hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerűleg az osztályok.

A munkások és tisztviselők száma most 1 millió 750 ezer körül jár- A fejlődés menetére jellemző, bogy a múlt évhez kiépest 223 ezer lő az emelkedés. A 3 éves tervünk megkezdése, 1947 augusztus elseje óta a munkásak és tisztviselők száma — mint mondottuk — kb. 6000 fűvel, majdnem 50 százalékkal emelkedett. Három év alatt teljesen kiszorítottuk a régi tőkéseket az iparból, a nagykereskedelemből, a bankokból. A munkásság csekély kivétellel már nem kizsákmányolt proletár, mert a saját államának üzemeiben magának dolgozik. Leomlottak mindazok a politikai és egyéb korlátok, amelyekkel a régi tőkés rend kizárta a jogokból, a politikai hatalomból, a közigazgatásból, a hadseregből és iskolákból. Ez már a felszabadult munkásosztály.

A mezögazadaságban a fejlődést a következő számok mutatják. A falun jelenleg több mint 1 millió 200 ezer körüli gazdaságot tartanak számon, ebből 200 ezer tulajdonosa mezőgazdasággal nem életbjvatásszerűn foglalkozik és 63.000 kulák. Ha szembeállítjuk az 1941-es számlálás adatait az 1949-es népszámlálással, a következő változások képét kapjuk. A teljesen nincstelen, bérmunkából élők (napszámosok, állandó munkások és mezőgazdasági alkalmazottak) százalékaránya, a mezőgazdasági népességből 45.9 száza

lék volt', szóval a földműves lakosságnak majdnem a fele; ez leesett 1949-re 17.1 százalékra; az 1—25 bőidig terjedő birtokok. 1941-ben 47 százalékát képviselték, 1949-ben *z a földosztás eredmé- nyeképen 78.6 százalékra nőtt. Es ez a parasztság sem a régj már,

A népi demokrácia megszüntette a kapitalista kizsákmányolás annyi parasztnyúzó formáját: meg. szűnt a bankuzsora, és a kiszipolyozás száz más módja. A dolgozó parasztság előtt Is megnyílt minden pálya, amelyből azelőtt az uralkodó osztály kizárta.

A néj>l demokrácia állama őket Is minden módon támogatja. (Nagy taps.)

A nagybirtok felosztása óta legfontosabb változás a falu életében az, hogy megkezdődött a mezőgazdaságban a szocializmus építése. A szocialista szektor a mező- gazdaságban már több, mint egynegyed millió dolgozót öle! fel és gyorsan növekszik.

Rákost elvtárs ezután arról beszélj hogy a mezőgazdasági proletariátusnak fele .az utolsó .kiét esztendő alalt a mezőgazdaság szocialista szektorában, mintegy negyede az ipar, bányászat, építkezés területén helyezkedett el.

A kulákok száma — mondotta — két évve! ezelőtt 63.000 volt. Ez a szám csak azokat fog'a'ja magában .akiknek több, mint 25 lio’.d földjük van, vagy több, mint 350 kataszteri aranykorona után fizet adót. Majdnem.2 millió hold földterülettel rendelkeztek s ebből 1949 július 1 óta 22.000 kulák felajánlott az átiamnalk 662.500 hold földet; a felajánlásból már 17.000 kuláktól át is vettek 340.000 hold szántót. A kulákoknak maiadf

éz év elején a szántóterület kb 13 százaléka. Ez a 13 száza.Jk adja a begyűjtött gabonaneműes 15 százalékát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kulákokat kor- látoizó intézkedéseknek fannak eredményei, hogy a kulák már nem a régi, hegy defenzívába szorítottuk

A kulákok ereje jelentékenyen nlagyobb -annál, mint amit « puszta számot mutatnak. A mi kujáksta- tisztikánkban például nem szerepelnek azok a kulákok. akiknek 15—25 hold földjük és ugyanakkor korcsmájuk, kereskedésük, cséplőgépük, traktoruk, vagy egyéb vállalatuk van, kupeckednek, spekulálnak, stb. Ezeknek, a Száma tízezrekre rúg és a kimutatott kukkokkal együtt biztosan több, mint százezer család.

Kézenfekvő — mondotta a továbbiakban —, hogy a kulák. gazdasági ereje és mindjárt hozzátehetjük, politikáé befolyása, ma ás sokkal nagyobb, mint ahogy számaránya vagy szántóterülete után gondol nők.

A tőkés osztályok maradványa'- ról nincs statisztika, de még mindig elég sziéloson vannak képviselve államapparátusunk középső funkcionáriusai, a vidéki vállalatok alkalmazottjai között és újabban a tanácsok apparátusában is. Támogatja őket az egyházak funkcionáriusainak egy része, különösen a katolikus egyházban Ezek <a.z elemek abban a pillanatban, amikor velük szemben lanyhul a.z éberség, azonnal működisbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokratának. Ezérí

fokoznj kell az éberséget és

lankad-attenui folytatni kell a

tőkés rendszer minden maradványával szemben a harcot.

IÍL

Pártunk helyzete és fejlődése

Pártunk fejlődésének és eredményeinek hatása tükröződik v»sz, sz» népé demokráciánk minden eredményében és sikerében. A kettő elválaszthatatlanul összefügg.

Amit elértünk: a magyar népi demokrácia gazdasági cs Szociális felemelkedése, sikerei a kultúra terén, belépése a szabad nemzetek megbecsült családjába — mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja jó munkájának köszönhető.

Mi a múltban, csakúgy, nrint a jelenben bőven éltünk a kommunista önkritika és kritika fegyverével, mert nagy tanítónk, Lenin és Sztálin útmutatása nyomán, valamint, példaképünk, a Bolsevik Párt gyakorlata és elmélete alapján tisztában voltunk azzal, hogy

a hibák és bajok őszinte, kendőzetlen feltárás« Pártunk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele és 1é. nyezője.

Ez mared a jövőben is. Ezért éltünk a kritikával és önkritikával és élünk vele a kongresszuson is, De amikor nemcsak sikereinkről, liánom kudarcainkról is beszámolva, megvonjuk a. mérleget, túlzás és d.csekvés nélkül elmondhatjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem végzett rossz munkát.

A magyar népj demokrácia szocialista fejlődése és felemelkedése különösen azóta vett gyors iramot, mióta 1948 júniusában szervesén is létrejött a munkásegység és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával egyetlen hatalmas politikai párt mögé tömörülhetett a dolgozó nép. Münden reményünk, amit az egyesüléshez fűztünk, egésaében valóra vált.

Ebből az alkalomból újra elismerései kell megemlékeznünk azoknak a szociáldemokrata párttagoknak és fűnk. cionáriusoknak ííz- és tízezreiről, akik 1948- tavaszán és nyarán, lelkesen, meggyőződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá

és evvel elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak a szerves

mtinkásegység megteremté''ében.

E szociáldemokrata lömegik ír- aemébűl semmit sem von le, hegy vezetőinek egy részéről azóta kiderült, hogy az ellenség szolgálatában állottak. A Szociáldemokrata Párt zöme a döntő hónapokban osztályának és népének hű La volt és ezt a hűséget a kommunistákkal való becsületes és őszinte egységgel pecsételte meg. Ennek az egyesülésinek gyümölcse r.z ogységesi töretlen, Len,,n »is Sztálin zászlaja, alatt küzdő, kommunista szellemtől fűtött nagy pártunk, a Magyar. Dolgozók Pártja.

Az egyesülés után azonnal tapasztaltuk, hogy bajok vannak a Párt káderei, tagsága szociális összetétele ikörül. Rákosi elvtárs beszámolt a párttagság felülvizsgálatáról, utalt .arra, hogy az- is előfordult, hogy a Pártba' befurakodott ellenség tudatosan, tagságunk csökkentése céljából nem vont be a felülvizsgálatba és ezzel mechanikusán kihagyott rendes párttagokat, Ilyesm' nagyobb számban fordult elő Somogy megyéiben, da másutt is, különösen a tanyavilágban.

Ez a párttagfelülvizsgálat nehéz és fáradságos munka volt. Hónapokon keresztül foglalkoztatta Pártunk legjobb erőinek tízezreit, de végeredményben megérte a fáradságot.

A tagfelülvizsgálat idejére tagfelvételi tárlatot rendellünk el és utána abból a célból, hőgy Pártunk egészséges növekedését megfelelően szabályozzuk és a, nemkívánatos elemek újrafelvételénefc gátat vessünk, egy sor szigorító rendszabályt foganatosítottunk. Erek az intézkedések magukban- véve helyesek voltak, de fiataal és tapasztalatlan pártszervezeteik egy részénél elhomályosították a Párt egészséges növekedésének kérdését és odavezettek, hogy a rendszabályokat gyakran gépiesen hajtották végre és ezzel további egészséges növekedésünknek, az új tagok felvételének gátlóivá váltak.

Különös súllyal éreztettek hatásukat a tagfelvétel körül

elkövetett hibák a íalvakonSzocialista fejlődésünk egyik ve- lejárójaj hogy a falusi szegénységből kikerült kommunistáim 4 jelentékeny része elment .,car' munkásnak, vagy beállt a Szocialista szektorba, a gépállomásra, az állami birtokra, a termeiőcsoporl- ba. A termelőszövetkezetbe lépett át például több mint 40.000 párttagunk és tagjelöltünk. A szocialista szektor pártszervezetei kiváltak a falu területi pártszervezetéből. Ez a kiválás gyakran azt is jeientette, hogy nem a ía'uonn maradt a szervezet, mert a g'p állomás, az állami birtok, vagy i szövetkezet .központja gyakran a falun kívül esett. Emiatt a r'gente egységes falusi szervezet száz és száz községből két-három, síit négy szervezetre vált .szét, melyhez gyakran még valamely újonnan felállított ipaq vállalat szervezete is járult.

Ezeknek a. különböző szervezeteknek az összefogása új feladat, amellyel még sok helyen nem tudtak kielégítően megbirkózni ős ezért ez a fejlődés átmenetileg egy sor falusi szervezetünk komoly meggyengülését eredményezte. A falusi szocialista szektor építésének megkezdése óta elterjedt ezekben a szervezeteinkben, az a nézet, hogy minden figyelmet a szocialista részre kell összpontosítani. Ebbfil adódott .azután- az a tendencia, hogy meg a nép' demokráciát mindenben támogató, a termelésben, a szerződéskötésben, a ternvsbeadásban kitűnő, a termelősizövetkezeti mozgalommal szemben nem álló középparaszlo- kat sem .igyekeztek bevonni a Pártba. Mi felléptünk ezzel az eljárással szemben, amely

komoly károkat okozott nekünk

és kétségkívül meglassította a falusi szövetkezetj fejlődést. Ennek a kérdésnek egészséges megoldása jövendő feladataink egyike a falun.

Pártunk szociális összetételének megjavítása mellett,

az egyesülés ténye fokozottan előtérbe állította Pártunk

Ideológiai színvonalának emelését.

Az 1048—49-os oktatási évadban már kétszerannyi tagunk tanult pártiskolán és az eS[i tanfolyamokon, mint a mrse’ő/ő évben- Azó a propagálnia munkánk évröh vi e szélesedik és nemcsak uieuy- nyisége, de minősége és színvonala is megjavult. Jelenleg 300.000 tagunk tanul esti tanfolyamokon, ami párttagságunk egyharmada.

Gyorsan fejlődött pártiskolai rendszerünk is, melyben most évente 29.000 elvtársunk tanul. Létrehoztuk «a egy- és kétéves pártfőiskolát, melyeken 260-an tauulnak. Ebben az évben majdnem kétezer párttagunk végzi el a három- és öthőnapos pártiskolát. Pártiskolán tanul állandóan több mint 5000 tagunk.

Pártunk elméleti folyóirata, a ,,Társadalmi Szemle“, 44.000 példányban jelenik meg- A ..Pártépí- lés“ 176.000 példányban, a „Népnevelő'' 246.000 példányban. Kiadtuk Marx-Engels válogatott müveinek két kötetét, Lenin válogatott műveinek 2 kötetét, azonkívül megjelent Lenin összes müveinek magyar kiadásából az első kőiét. Szlálin elvtárs összegyűjtött müveinek 6 kötete jelent meg, egyenként 100.000 példányánn, s ezzel Szlálin elvtárs magyar nyelven kiadott könyvei három milliónál nagyobb példányszűraban forognak közkézen. (Nagy taps.)

A marxizmus-leninizmus tanításának .további kiterjesztésére az állami egyetemeken és főiskolákon is bevezettük a marxizmus leninizmus tani. tását.

\z eddigi eredmények azt mutatják, hogy főiskolai hallgatóink lihez a tantárgyhoz jól viszonyullak és jó eredményeket érnek el.

E hatalmas politikai nevelő munkánk eredményeként jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiai színvonala. Amikor ezt így leszögezzük, rá kell mutatni, hogy az, eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentkezett e téren, melyekkel szemben Pártunk veze|5ségének külön ha- ározatban kellett fellépnie- A pártoktatás gyakran inkább a mennyiségre, a nagy számra, mint a minőségre törekedett.

Pártiskoláinkon az elméletet nem agyszer a gyakorlattól elválasztva és elvonatkoztatva tanították. Elhanyagolták az agitáoiót, a tömegekre való közvetlen hatás és apelláld* e nélkiilözheietlen mőd- ,zérót. Az agitációt, a felmerülő aktuális kérdések népszerű, közérthető helyi érvekkel valő gift- ámnsztását, az érvelés helyi vi" zonyokra való alkalmazását sok" zor állalános propagandával, "agy szervezéssel akarták póitolai.

Ez a hiba azzal is összefügg, hogy pártfunkcionáriusaink tekintélyes része nem ismeri se kultúránk, se népgazdaságunk konkrét kérdéseit, sem a saját területén, sem országosan. Nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb párt- és minisztertanácsi határozatokat, azokat sem, melyek a napi sajtóban Jelennek meg. Emiatt munkájuk középpontjában gyakran, nem e határozatok konkrét, helyi alkalmazása és végrehajtása áll. hanem valami elvont „mindenhol és mindenkor érvényes“ agiláció, nropaganda és szervező munka. Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat Jól tudják végezni, az általános elméleti ismére, tek mellett rendelkezniük kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális konkrét ismeretekkel és jártassággal

a Párt és a kormány határozatai- ban, hogy a maguk területén végre tudják hajlani és ellenőrizhessék azokat.

Amikor Pártunkban fölmerült a szocializmus épí[óse a falun, lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg a kommunista pa- rasztpolltikának azt a leninisztálini alapelvét, mely megköveteli, hogy minden erővel támaszkodjunk a szegényparaszi- Ságra, tegyük szövetségesünkké a középparasztságot és harcoljunk kímélellcnül a kulákok ellen. Nagyon sok falusi szervezetünk néni ezt a politikát folytatja, inkább az ellenkezőjét. Ahelyett, hogy a középpafaszlokut igyekeztek volna elválasztani a kulákoktól, vagy kivonni őket a kupik-befolyás alól, a választóvonalat a szogénvpnrasztság és a középparasztság közön vonták meg.

Ez természetesen gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, a munkások és dolgozó parasztok összefogását és megnehezítette a kulákok elleni harcot- Központi Vezetőségünk ezért a falu szocialista átépítésének egyik fontos előfeltételeképpen 1949 márciusában tartóit ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel s ráirányította PártuDk figyelmét falusi politikánk hibáira.

Amikor a szocialista szektor a falun növekedésnek indult, újabb zavarok jelentkeztek. Pártszervezeteink jelenté- . kény része kezdte elhanyagolni a parasztságnak a szocialista szektorban nem dolgozó részét,

azzal az indokolással, hogy must már a szocialista szektor a legfontosabb. Ezzel eltereltek figyelmüket a 85—90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztságról, ami végeredményben odavezetett, bogy az egyénileg dolgozó parasztok közt nem folyt megfelelő felvilágosító munka a termelőszövetkezei ok kérdésében.

Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt, sok szervezetünkben kezdett elsikkadni a párt demokrácia;

ez azzal is összefüggőit, hogy az ellenséget megvertük, kiszorít öltük a nyílt porondról.

A pártdemokrácia, az egészséges partéiét hiánya és vele kapcsolatban az egészséges pűrtkritika elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, melyekkel szemben fel kellelt lépnünk.

E jelenségek láttára Pártunk Központi Vezetősége a múlt év február 10-1 teljes ülésén felfedte ezeket a hl. báltat és kiküszöbölésükre elhatározta, hogy országszerte újra választja a ve. zetsségeker.

A határozat célul azt tűzte ki, hogy a vezetőségi választások folyamán a pártdemokrácia és a kritika teljes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat és helyükbe új, friss, fiatat erők kerüljenek.

Ezt a célkitűzést Jelentékeny részben el is tudtuk érni, mert a párttagság széles (öniegcinek aktiv részvételével megválasztott alap- szervezeti vezetőségekbe és pártválasztmányokba- nagy számmal kerültek új, fiatal, fejlődők épe® erők.

Az összes alapszervi vezetőségi tagok 55-9 százalékát újonnan választották. Egy részük már azon ifjak és nők közül került ki, akik az utolsó esztendőkben Jó munkájukkal kitűntek, Az alapszervi vezetőségek felfrissülése az egész pártmunkán éreztette Jó hatását

A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek újraválasztására azt is célul tűzte ki, bogy a vezetőségek összetételét megjavítsák, hpgy a bennük lévő kispolgári elemek számaránya csökkenjen. A határozatnak ez a része már nem került megfelelően végrehajtásra. Ítészben enpek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban újra gyakran tapasztaljuk a páridemokrácia megsértését, a tagsághoz való formális, bürokratikus'viszonyt. Néhány béltel ezelőtt például Borsod megyében megállapítottuk, hogy 360 párttag-felvételi Jap fekszik a járási pártbizottságoknál. amelyekkel hónapok óta senki sem törődött. A miskolci járási pártbizottságnál az ellenőrzés száz darab régi keltezésű felbontatlan, levelet talált. Nem egy vidéki funkcionáriusunk ajtaján ott lóg a figyelmeztetés: „Csak hivatali ügyben lehet belépni.“ (Derültség.)

A pártdemokrácia biztosítása és a bürokrácia elleni harc nem olyan kérdé*. mint egy egyszeri konkrét feladat végrehajtása, hanem állandó, szerve« része párt. életünknek

és különös jelentőséget nyer most. amikor Pártunk nekigyürkőzik