Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

realizmus sikeres alkalmazási, ra. Mindenütt biztató kezdetnek vagyunk tanúi és rajta leszünk, hogy ezen a téren is megfelelően biztosítsuk a kezdeti sikerek egészséges továbbfejlődését.

A belpolitikai sikerekkel járt a jó külpolitikai munka. Olyan nemzetközi politikát folytatunk, mely világszerte megszilárdítot_ ta sokat szenvedett népünk tekintélyét és néhány év alatt lehetővé tette, hogy emelt főve) léphettünk he a Szovjetunió vezette békés, haladó nemzetek nagy családjába.

Rákosi Mátyás elvtárs ezután rámutatott, hogy a dolgozó nép helyesli és támogatja politikánkat. Ezt bizonyítják az 1949-es országgyűlési választások és a tanácsválasztások eredményei.

A tanáesválasztás újra iga. zolta — folytatta —, hogy dolgozó népünk helyesli a nemzeti demokratikus erők összefogását és egy emberként áll ezt az egységet képviselő Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront mögött.

Ebből viszont következik, hogy tovább is változatlanul folytatni kell a helyesnek bizonyult, annyi sikert eredményező népfront-politikát. •

Az egységes, dolgozó nép Pár. tunk vezetésével megvívott har. rainak folyományaképpen jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, melynek segítségé, vei a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen és a Szovjetunióra támaszkodva, a dolgozó nép a munkásosztály vezetése alatt halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra.

Ennek az államnak a fel. adata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátított földbirtokosok és kapitalisták ellenállását, hogy meghiúsítson minden kísérletet, mely a tőke hatalmának visszaállítására irányul, hogy a szocializmus építésében a gazdasági és kulturális felemelkedésnek céljai- ra a proletáxiátus köré tömörítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szemben megfelelő honvédelmet hozzon létre.

Az a népi egység, melynek párját hiába keresnők történelmünkben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és klzsákmányolókat. Ezek a politikai győzelmek tét. ték lehetővé, hogy fokozatosan kiszorítottuk őket államunk, gazdaságunk legfontosabb terű. létéiről és megnyithattuk az utat szocialista építésünk előtt.

Gazdasági fejlődésünkről és problémáinkról kongresszusunk második napirendjének keretén belül Gerö elvtárs fog részlete, sen beszámolni. Ezért itt csak röviden ismertetem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat é§ tényeket.

Amikor jó két és fél évvel ezelőtt a Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusán eredményeinkről beszéltem, büszkén hivatkoztam arra, hogy gyáriparunk már csak 3 százalékkal termel kevesebbet, mint I93S-ban. Az azóta elte't 30 hónap alatt gyáripari termelésünk az 1938-as évinek körülbelül a duplájára nőtt: a pontos számítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan ipar. cikket gyártunk, melyet a fel. szabadulás előtt Magyarországon nem készítettek.

Szocialista iparunk tér. melése tavaly 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Többet fejlődött egy évben, mint a kapitalizmus idején 20 esztendő alatt.

Első kongresszusunkon, mint jelentős Sikert említettem, hogy á munkások és tisztviselők színvonala elérte ftz 1938.as év 97 százalékát. Most viszont arról számolhatok be, hogy a Piunkások és alkalmazó Ltak

béralapja az 1950-es év folya. mán több mint 3 milliárd forinttal nőtt és hogy a munkások átlagbére 1950 decemberében havi 59 forinttal volt magasabb, mint egy év előtt. A nemzeti jövedelem tavaly, 5 éves tervünk első esztendejében 20 százalékkal nőtt, többel, mint Horthy idejében két évtized. alatt. 1948-ban, mint nagy eredményt jelentettem be, hogy 3 éves tervünket, melynek beruházásai meghaladták a 10 milliárd forintot, előreláthatólag 2 év és 5 hónap alatt be fogjuk tudni fejezni. Arra is rámutattam, hogy 3 éves tervünk számait milyen kételkedve, sőt gú. nyolódva fogadta a polgári kritika. Viszont az 5 éves terv első esztendejében a beruházások összege megközelítette az egész 3 éves tervét.

Mi 1949-ben, mikor az 5 éves tervej kidolgoztuk, azt tűztük ki célul, hogy e terv megvalósításává] lerakjuk a Szocializmus alapjait s ezzel kapcsolatban hazánk fejlett ipari termeléssel rendelkező mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező iparj országgá váljék. Ennek a tervnek megvalósítására 5 évalait ól milliárd forintot szántunk beruházásokra.

Az elmúlt év tapasztalatai meggyőztek berniünket arról, hogy ezek a célkitűzéseink alacsonyak és ezért új tervet készítettünk, mely 80—85 milliard forint beru. házast igényel, H5—70 szá. zalékkal többet az eredetinél.

S hogy ezek a tervek reálisak, annak egyik bizoDyítéka az 1950- es év, melyben a megemelt tervet 109.G százalékra teljesítettük. 1-éggyorsabban fejlődött építőiparunk, mely tavaly 110 száza- lékkai termelt többet, mint 1949- ben. 20 százalékkal nőtt meg a munka termelékenysége: ez az eredeti 5 éves tervben egy évre előirányzott növekedésnek a duplája. Mindez a tény »zt mutatja hogy alábecsültük a szocialista ipar lehetőségeit s tartalékainkat, melyekkel rendelkezünk s melyeket most kezdünk mozgósítani.

Mit jelent az új, megemelt 5 éves terv? Elsősorban azl, hogy ez az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen bellii a vas, az acél, a szén és a villamos- energia termelésbe. Számszerűleg ez úgy jelentkezik: 37—38 milli- árdot kívánunk beruházni a nehéziparba, az eredeti tervnek több mint kétszeresét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk SG.4 százalékkal emelkedik: az új terv szerint a gyáripar itermelése hozzávetőleg háromszorosára, mintegy 200 százalékkal nő s bonne a nehézipar csaknem megnégyszereződik. A könnyűipar az eredeti terv 72-9 százaléka helyett mintegy 150 százalékkal nő. A múlt évben a nehézipar termelésének értéke csak 2.2%-kal volt nagyobb, mint a könnyűiparé: az 5 éves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70 százalékos lesz, a könnyűiparé 30 százalék.

A mezőgazdaság beruházását az új terv 40 százalékkal emeli meg. 11 milliárd forintot szán az ój lerv több mezőgazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26—28.000 ret kap a mezőgazdaság, az öntözött területet nem 118.000 holddal, hanem 323.000 holddá] fogjuk növelni- Mindezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelésének több mint 50 százalékos emelése.

Város- és községfejlesztésre 33 százalékkal irányoz elő -többet a terv: 10 miliiárdot, amely összegből többek között 220.000 lakást építünk. A közlekedés beruházásait is megfelelően növelni kell: itt is egyharmaddai többet, 11 milliárdoj állít be az új terv.

Ezeknek a megnövekedett célkitűzéseknek megfelelően megnő a végrehajtásukhoz szükséges munkások és alkalmazottak száma is. Eredeti 5 éves tejünk megvalósításához 480.000 új munkást és alkalmazottat tartottunk szükségesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkal több. 000— fiáŰüQÖ iaufikáa és alkalmazott

szükséges, köztük 11.000 új mérnök, több, mint amennyi mérnökünk öléves 'tervünk kezdetén volt és 17-000 új technikus.

Végül, de nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 03 százalékos növekedése helyet' több mint 120 százalékos növekedést ír elő, ami dolgozó népünk életszínvonalának, kultúrájának további emelkedését teszi lehetővé.

Tervünk megvalósításának megvannak már á legfőbb előfeltételei. Iparunk, a kisipar kivételével a szocialista állam kezében van. A közlekedés, a nagykereskedelem, a bankszervezet 100 százalékig szocialista szektorhoz tartozik. A kiskereskedelem 70 százalékát is a szocialista kereskedelmi szervek bonyolítják le. A mezőgazdaságban is megindult a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy népgazdaságunk minden téren fokozódó tervszerűséggel tudjon dolgozni és kitűzött tervein meg Is valósítsa.

Dolgozóink között egyre többen értették meg, hogy a munka nálunk ma már nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult, dől. gozók becsületének és dicsőségének ügye.

A szocialista munkamódszerek elterjedésének az a felajánlás adott lendületet, mellyel a magyar dolgozó nép a nagy Sztálin 70-ik születésnapját ünnepelte. 10z a íuuukufelajáulás magával ragadta a dolgozókat, megtörte a jeget és szabaddá tette nálunk Is mindazoknak a munkamódszereknek elterjesztését, melyeknek a Szovjetunió annyi gazdasági sikerét köszönheti.

A Szovjetunió segít legmodernebb üzemeink építésében, átadja nekünk legjobb gépeit. legújabb gyártási eljárásait, de ami nem kevésbbé fontos, nagylelkűen rendelkezésünkre 'bocsátja legjobb tudósait és élmunkásait.

Köztudomású, hogy a szovjet sztahanovistáknak közvetlen mun- kamúűszerátadása alapján hatalmasan megnőtt a magyar sztahanovista-mozgalom. Az ő tanítványaik Muszka lüife vasesztergályos, a Rákosi Máiiyás-művek munkamódszerül adója, Picker Ignác gyalus, az Egyesült Izzóban, Kugler István hengerész Diós- győrben, akinek a brigádja a legjobb az országban. Szuezei Sándor Kossuth-díjas kovács. Ormai Árpádné Kossuth-díjas szövőnő, Molnár Jánosné. a Magyar Pamutipar 1G gépen dolgozó szövőnője, Piszkei Erzsébet, ifjúmunkás, aki Győrben 12 automata gépen dolgozik. Vai'ga Barnabás, tatabányai vájár, aki kitűnő munkájáért Kossuth-dtjat kapott, Dietrich József, sztahanovista vájár, Tajkov András, Tatabánya legjobb vájára, Pozsonyi Zoltán, Kossuth-díjas építőmunkás, Lengyel József, a legjobb mozdonyvezető és százai meg ezrei azoknak a sztahanovistáknak, akik a magyar szocialista ipar élcsapatát képezik.

A szovjet sztahanovisták és a magyar élmunkások közölt eleven és termékeny összeköttetés keletkezőit. A Szovjetunióban a szocialista verseny már a munkások természetévé vállott. Mi még nem tartunk itt,

de nálunk Is kezd nieghono- nosodni az a jó szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy évfordulóját, vagy fontos eseményt munkafelajánlással ünnepel. Ezt tapasztalhattuk most Is, ml. kor Pártunk kongresszusára hatalmas munkafel. ajánlásokkal, a munka, verseny soha nem látott kiterjesztésével mutatja ki hűségét és szeretetét Pártunk iránt a város és falu dolgozó népe.

Nincs olyan területe népgazdaságunknak — és hozzáteheiem: egész szocallsta életünknek, — mely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól. Most kezdünk rátérni, hogy tapasztalatainknak azt a mérhetetlen tárházát, amely a szovjet szakirodalomban van lefektetve, a Mi szociálisig építésünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. Az elmúlt évben, de különösen az utolsó hónapokban valóságos roham indult meg a Szovjetunió szak- irodalma leié. El lehet mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a ml technikai értelmiségünk — és rajta túlmenően az egész magyar intelligencia — a Szovjetuniót. Most fogják csak fel. hogy mennyire élenjáró és mennyire termékenyítő hatású Számukra a Szovjetunió kiinerít- heietlen tudományos és tapasztalati fegyvertára. Alá kell bűzni és tudatosítani kell, hogy a magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindez a baráti segítség, melyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtársnak. Előre látható, hogy ez a támogatás a következő években még növekedni fog ée 5 éves -tervünk jó végrehajtásának, egész, jövőnk építésének ez a segítség a legbiztosabb záloga.

Rá kell mutatni arra, hogy a tapasztalataink kicserélése és a külesüuös segítés terén hasonló viszony kezd kialakulni a baráti népi demokráciák orstágaival is.

Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, s az a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fokozódó része bonyolódik le a Szovjetunióval és a baráti tervorszdgokka].

Araikor a magyar népi demokrácia eredményeit ismertetjük, a legnagyobb elismerés és díeséret hangján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály toljesfimé- nu'iről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját.

Ez a ■munkásosztály Pártunk vezetésével megmutatva, hogy méltó arra a történelmi szerepre, mely hazánkban a szocializmus építésének minden szakaszán reá hárul. Hála és dicsőség a magyar munkásosztálynak.

Sikereink aláhúzásánál ugyancsak méltatnunk kell az értelmiség jó munkáját, melynek zöme őszintén és becsülelesen támo- afjja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki keli emelnünk a magyar technikai értelmiség érdemeit. Az a körülmény, hogy ipari termelésünk az 5 éves terv első esztendejében ilyen imponáló eredményeket tudoLt, felmutatni, azt bizonyítja, hogy technikai értelmiségünk megfelelt í ráháruló fokozott feladatoknak és zömében lojálisán, helyeslőén, po- zilíve viszonyuk a népi demokráciánkhoz és szocialista célkitűzéseinkhez.

Az eredmények azt is igazolják, hogy a munkásigazgatók többsége, akiknek működését kezdetben régivágású mérnökeink kétkedve és kritikusan nézték, beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket.

Jövő fejlődésünk egyik biztató záloga az, hogy egy csomó pozitív tényező még csak ezután fogja éreztetni hatását. A munkásokból és parasztokból jövő értelmiség, a szocializmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés po. rondján.

Amikor a szocialista ipar eredményeit és sikereit ennyire kihangsúlyozzuk, rá kell mutat, nupk még arra a rengeteg nehézségre és hibára, amely ugyanakkor e téren mutatkozik.

Meg Ítéli említenünk a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem hiányait. a nagy munkásvándorlást. Különösen a munka- fegyelem még meglévő lazasága az, amely rendkívül hátráltatja fejlődésünket.

Lépten.nyomon tapasztalható az anyagpazarlás, az állami javak felelőtlen kezelése, a takarékosság hiánya. A Nép-köztársaság kormányának takarékos- sági intézkedései még távolról sem adtak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az egyéni felelősség hiánya és az egyén! felelősség áthárítása a rengeteg ülésező különböző kollektívákra Az üzemek és intézmények szinte szakadatlan és gyakran feleslegen átszervezése ú idetartozik. Mindennapos az éber. ség hiánya az ellenséggel szemben. A terv általános túlteljesítésén belül egész iparágak van. nak, melyek nem teljesítették a felemelt tervet, köztük olyan fontosak, mint a forgácsoló szerszámgépek, a DíeseJ-anoto- rok, a nagy vülamos forgógépek gyártása. Az alapanyagok, vas, acél, szén termelése gyorsulás sának üteme is elmaradt az egész ipar termelése gyorsulásának üteme mögött.

Ezek a hibák és bajok rendkívül megnehezítik szocialista fej. lödésiinket. Kiküszöbölésük a mi jó munkánktól függ és külö. nősen Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának jó munkájától.

A mi civtársaiuknak még mindig nem ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők egyénenként és kollektive felelősök mindenért, ami munkaterületükön, az üzemben, hivatalban, tér. meiőszövetkezetben történik. Még mindig nem szokták meg, hogy jó, vagy rossz munkájuknak legbiztosabb mutatója a termelés, a termésbcszolgáltatás, az adózás stb. emelkedése, vagy csökkenése.

Még mindig sokan vannak, akik joggal magukénak vallják ugyan az országot, de nem érzik ezzel kapcsolatban a jó gazda felelősségét. Ezen a téren Pártunk még alaposan le van ma. radva és a munka neheze még előttünk áll. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának egyik feladata, hogy e bajokra ráirányítsa a figyelmet és kidolgozza e bajok kiküszöbölésének leghatásosabb és legeredményesebb módszereit.

Szocialista fejlődésünk meggyorsításának. legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete. Mindjárt hozzáteszem, hogy mezőgazdaságunk a hábc-rűokozta szörnyű károk dacára a múlt évben lényegében elérte az utolsó békeév termelését, sőt egy sor területen túl ás haladta, A tavalyi búza- és rozstermésünk átlaga 9.2 százalékkal volt nagyobb, mint a háborút megelőző ti* békeévben.

Ma már ez azonban nem elég és a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egiész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a, követelmények sokkal gyorsabban nőnek* mint a mezőgazdaság termelése. Büszkén hivatkozhatunk .életszínvonalunk növekedésére, arra, bogy

a város és a falu dolgozói ma jobban élnek, jobban táplálkoznak, ruházkodásit. Életszínvonaluk ezen egészséges megnövekedése a réginél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állit mezőgazdaságunk elé.

A népi demokráciában megszűnt a munkanélküliség és mint már rá-i mutattunk , három és fiél év alatt a munkások és tisztviselők száma 600.000-reI nőtt. A munkabléralap csak a tavalyi év folyamán* mint említettük, 3 milliárd forinttal lett nagyobb és ezen összeg jelentékeny nészét fokozott élelmiszer- vásárlásra és hasonló, jórészt » mezőgazdaságból származó árukra! fordították.

De nemcsak a város él jobban, a falu ás. E'tünt a szörnyű nyomor, amely a falut Horthy idejében: fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgazdaság termékeiből. Emiatt sókkal több mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt.

Ez a rendkívül megnövekedett kereslet paráncsolóan előírja, hogy sokkal többet termeljünk, mint a Horthy-ldőben és hogy emeljük meg minden téren termés-átlaga, inkát, melyek rendkívül alacso. nyak. Amikor az össze: itt voltak Szovjet-Ukrajnábó! a magyar kolhozisták, egyik legnagyobb meglepetésük a mi mezőgazdaságunk alacsony terméshozama volt. A terméshozamot csak úgy lehet megemelné, ha a magyar mezägaz- daság is rátér a modern nagyüzemi gazdálkodásr.ai a üagy mezü*