Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

császárt, segítik az angolok ma Ifiji gyarmati háborúját. ezért mozgósítják mindenütt ötödik

hadoszlopukat, titkos segédcsapa fáik t, az áruló szociáldemokra fákat, az egyházat, a. régi, meg vert, reakciós rend híveit.

A német fasiszták felfegyver zésének terve felháborította azok nak az országoknak a torséit amelyek 1939-től Jöáő-ig annyit s/envedtek Hitler hordáitól*

A japán fasizmus felfegyverzésének terve különösen Ázsiában kelt megfelelő ellenhatást

Magában az, imperialista tá borban is zavar keletkezett, mert az európai imperialisták attól fól nek, hogy nz Egyesült Államok minden erejét leköti, ha túlságosan lielekevcrednck a távolkelctl háborúba.

A koreai vereségek hatása alatt az amerikai tömegek hangulata is megváltozott. Egyre többen követelik, hogy hozzák vissza az amerikai katonákat. ítészben ennek a hangulatnak a hatása alatt vetette fel egy sor amerikai reakciós politikus. hogy nem volna-e helyesebb, ha Amerika saját határai mögé vonulna vissza.

Ezeknek a fellépéseknek tenné szetesen az is a céljuk, hogy csatlósokra nyomást gyakoroljanak.

Ellentéteket támaszt az impe rialista táboron belül az a tény, hogy az Egyesült Államok a feg.v verkezés biztosításának ürügyével világszerie felvásárolta a legfontosabb nyersanyagokat úgy annyira, hogy Anglia. Fran ciaorßzäg és a többi marshal Üizált országok ipara kezd ilyen nyersanyagok hiányával küzdeni. Ezzel kapcsolatban új munkanélküliség jelentkezik nem csak Angliában, Franciaországba és Nyugat-Németországban, de magában az Egyesült Államokba is. A munkásokat a fegyverkezés jelszava:

„Több ágyút, kevesebb ke. nyeret” létérdekükben támadja meg.

A háború előkészítésének elke rülhetetlen velejárója a dolgozó tömegek elnyomása.

A tőkés országokban e fasizá lódás, a dolgozók életszínvonal; és jogai elleni támadások napi renden vannak. A dolgozó ijöme gok természetesen védekeznek és a fokozódó harc mutatói azok a hatalmas sztrájkok, melyek a kapitalista országokban fellángolnak. Ezekben a harcokban min deniitt a Kommunista Pártok jár nak az élen.

Minket az imperialista tábor bél különösen két olyan ország sorsa érdekel, amelyekkel évszá Padokon keresztül kölcsönhatás ban éltünk. Ez Jugoszlávia és Németország. A jugoszláv szóin széd nép sorsa évszázadokon át hasonló volt a magyarokéhoz: el nyomta a török hódító, a német Habsburgok, saját földesúri és tőkés rendjük. Az elnyomók év századokon át felszították a rég gyűlölködést, egymás ellen uszították a két népet. Annál nagyobb volt a magyar demokraták a magyar kommunislák öröme annak a szabadságharcnak láttán, melyet a hős jugoszláv nép a fasiszta elnyomókkal szemben a második világháború alatt f°ly fatott. Hitlerék szátzúzása utát a magyar dolgozó nép abban az örömteljes várakozásban élt, bog; a régi keserves idők egyszer é mindenkorra lezárultak s hogy a jugoszláv néppel a jövőben békésen, testvérien, vállvetve építhetjük a Szojetuniő vezetésével szocialista jövőnket. Minél nagyobb volt a várakozás,* annál mélyebb volt népünk megdöbbenése, amikor 1948 nyarán a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozatával kapcsolatban felismerte a Jugoszláv vezetők helytelen és bűnös politikáját, Titónak és bandájának ebben az időben sikerült megtéveszteni a jugoszláv népet, Erösködtek. hogy a Szovjetunió vezette béketábor és köztük csak félreértések vannak. Fogadkoztak, hogy tovább építik a szocializmust és álnokul úgy állították be a Tájékoztató Iroda helyes kritikáját, mint támadást a jugoszláv nép elten.

A Ttajk-ügy 1949-ben bizonyos fokig megmagyarázta, hogy mi ért sikerűit a Titó-bandának c?

a manőver:

kiderült, hogy Tito, Ranko- Vlcs, Gyilaaz és a többiek régi rendörspiclik, Gestapo- kémek, provokátorok, akiknek a megtévesztés, a tömegek megcsalása a kenyerük, második természetük volt.

Megértjük, bogy a jugoszláv tö megek egy része «zavarodottan, sőt hitetlenkedve fogadta a Rajk- per leleplezéseit, mert valóban párját ritkítja az az eset, hogy egy hősi, harcos nép vezetését ilyen aljas söpredék tudja magá hoz ragadni. Sok jóhiszemű jugoszláv hazafi neiu hitte cl neküuk akkor, hogy Tito és bandája már azelőtt is az ellenség szolgálatában állt és hogy álnokul vissza akarják lökni a jugoszláv népet abba a reakciós, népellenes. Szovjetunió-ellenes táborba, amely ellen vívott harcokban a jugoszláv uép annyi bős fia pusztult el.

Az események mindenben minket igazoltak.

Titóék azóta segítettek vér- befojtani a görög szabadságharcot cs nyíltan össze, fognak a görög monarchofa- sisztákkal; Titóék éles harcot folytatnak a győztes kínai forradalom, a koreai nép szabadságharca ellen. Sajtójuk, rádiójuknak egy szava sincs a nyugati imperialisták ellen, viszont tajtékoz- va és aljasságban nem egyszer felülmúlva az imperialistákat, nap-nap után támadja felszabadítóját, a Szovjetuniót és a szomszéd népi demokráciák békés dolgozóit.

Azóla Tito és bandája megnyitotta a börtönöket a jugoszláv fasiszták előtt, likvidálta az ötéves tervet és a jugoszláv hadsereget is átjátszotta az amerikai, imperialisták kezére. Ez annyira nyilvánvaló. hogy Truman alig néhány hete kifejezetten és nyíltan segélyt küldhetett a jugoszláv hadsereg, mint az amerikai imperialisták segédcsapala részére, Jugoszláviát két és fél év alatt átvezették az imperialistáiig’! dalára, oda. ahol áruló vezető már régen állottak.

Azoknak a jugoszláv hazafiak nak, akik másfél, vagy két évvel ezelőtt nem hittek nekünk, e té nyék alapján be kell lálniok hogy igazunk volt. Emellett Titó-banda még mindig igyekszik elfátyolozni valódi lényét, mert nagyon jól tudja, hogy az igazság teljes kiderítésével még inkább mozgósítaná maga ellen a jugo szláv dolgozó nép zömét.

Az amerikai imperialisták is kénytelenek szakadatlanul szem előtt tartani, hogy az áruló Tito banda helyzete a jugoszláv dolgozó nép ellenállása miatt ingatag-.

Mi tudunk erről az ellenállásról tudjuk, hogy a jugoszláv nép egyre növekvő része látja elkeseredve és felháborodva, vezetőinek árulását, hogy gyűlöli a nyugati imperialistákat, hogy szimpátiája a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béketábor, felszabadult Kína, Korea hős katonáinak oldalán van. Minden rokonszenvünk a Tito-banda ellen harcoló jugoszláv hazafiaké és számunkra nem kétséges, hogy ez a harc előbb vagy utóbb, de biztosan Tito és bandája megsemmisítésével végződik. (Nagj taps.)

Ami Németországot illeti, hazánk szinte ezer esztendőn keresztül célja és áldozata volt a német hódító törekvéseknek, a Drang nach Osien“-nak Négyszáz esztendeig uralkodtak a magyar népen a Habsburg-elnyomók. Az utolsó emberöltő alatt kétszer lökték az országot a német imperializmus vesztes háborújába. Hitler megszállta és kirabolta hazánkat. Ezek után a magyar dolgozó nép a legnagyobb várakozással és reménységgel tekintett a néme’t demokratikus fejlődés felé. amelyre Hitler szétzúzása után megnyílt 33 út. Minden magyar hazafi lelkesen üdvözölte a Német PemekratikUi Köztársaság

etrejdf (t abban n reményben h>2.v (.z kiinduló pontja annak fejlődésnek, amely egész Német országot a demokrácia és a hala dás vágányára viszi.

Annál nagyobb elégedetlenséggel láttuk azokat a kísérleteket, amelyekkel a nyugati imperialisták és a há borús gyujtogatók új életre akarják kelteni Nyugat-Németország hon a német mill tarlzmust és fasizmust.

e»V.a + "M demokrácia részér

mán--,-1 Dí"n eírys7e'rn diplo mácial aktus volt, amikor a múlt

év októberében Prágában a Szov letunió és a népi demokráciák képviselőivel együtt tiltakozót a nyugati imperialisták m-mcíor szaKi űzőiméi ellen.

ez a tiltakozás nemcsak "f-fünk, hanem a Dynga|né metek legjobbjainak Ugye is. az, mutatja az a mozgalom, amely a imperialisták aljas terveivel szemben magában Nyugat-Német országban keletkezett. Ismeretes hogy Heinomann. a l>o„ni ],áb.

kormány belügyminisztere (itta Hozásul az imperialisták fetfe-v 'érkezési Javaslatával szemben lemondott. Ismeretes az a harc amelyet Nicmoller, a lutheránus egyház egyik vezetője folytat- A nyugatnémet munkásság is a Kommunista Párt vezetésével egyre élesebben száll szembe e tervvel, mely a német fasizmus feltámadásának logikus folyományaképpen a dolgozók legelemibb életérdekeit is veszélyezteti.

A nyugat-német fasiszta hadse r« még csak illegálisan szenez- kedik de dr Lehr, a bonni bábkormány belügyminisztere, már n~V nepgyülésen elmondotta • Nekünk nemcsak a Kelet, elleni’ vé dekezésre van szükségünk liadse- egre, de a szakszervezetek túlzott béi-M,vete|Csri ellen is.“ Fi-fhoiő Uog.v ilyen viszonyok mellett Gro- tewnh1 .elvtárs. a Német Demo kratikus Köztársaság miniszterelnökének ismételt fellépése, mely- nz elégés, demokratikus, békés Németország megteremte . X .javasolja az amerikai Jmpe- rialista tervekkel szemben, mély maradandó visszhangot keltett k*’tetőn és nyugaton egyaránt a nemet népben.

Ebben a nemzetközi helyzetben amikor az imperialisták teljes gőzzel fegyverkeznek, amikor déli határainkon Tito amerikai zsoJd- uan álló bandái csörgetik fegyvereiket. a magyar népi demokráciának kötelessége, hogy honvéd- segól, a békeszerződésben megjelöl határok között, fejlessze.

Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a honvédségnek nincsenek egyébb feladatai, mint hogy védje hazánk függetlenségét és szabadságát. Dolgozó népünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hogy a népi demokráciánk vívmányait megvédje. Ezért olyan népszerű fiatal honvédségünk és ezért támogatja szíweUé- lekkel, mint békénk és biz tonságunk őrét, az egész dolgozó nép.

A béke megvédéséért folyó küzdelemben felmérhetetlen jelentősége van annak a békproozgalotn- nak, melynek élén a Szovjetunió áll, melyet elszán!,au támogatnak a népi demokráciák s rajtuk túl menőleg szerte a világon a dől gozó, haladó emberek százmillióiEz a békemozgalom, mely az ö( világrész minden haladó emberét egy táborba fogja össze, olyan széles cs hatalmas, amilyenhez hasonlót még nem látóit a történelem, Ez 3 mozgalom szóval és tettel leplezi le, nehezíti meg a háborús gyujtogatók terveit. Ennek a mozgalomnak erejét nap róhnnpra világszerte növelik azoknak az anyáknak feleségeknek, gyermekeknek a tíz" és százezre akik éppen a koreai agresszió lü- zében az amerikai imperialisták szörnyű embertelenségeinek hatása alatt ismerik fel nz imperializmus igazi arculatát és éppen ezért a béke, az emberi haladás híveinek oldalára lépnek áf.

Es a világ ugyanakkor tanúja annak is, hogy a Szovjetunió minden lehetőséget felhasznál, minden eszközt megragad, hogy megvédje a bekét a nekivadult háborús gyűj fogatúkkal szemben. Abból, ami a Nemzetek 8zÖ* vétségében a koreai agresszió óta történik, újra kiviláglott, hogy mennyire igaza volt Sztálin elvtársnak, amikor az angol-amerikai imperial Istákról azt mondot. ta: „Nekik nem megegyezésre

és együtt?-* üködésré van szükségük, hanem csupán megegyezést együttműködést illető szólamokra] hogy meghiúsítsák a megegyezést.”

Ezt éppen ezekben a hetekben tapasztalhattuk, amikor az amerikai imperialisták és csatlósaik az ENSZ.bea keresztülerösza- kolták a Kínai Népköztársaságot megbélyegző javaslatukat, bár a javaslattal szembehelyez, kedő országok lakossága a földkerekség lakosságának több mint felét teszi ki s a megegye, zést követelő határozatot támo- ató országok lakosságának száma pedig egymilliárü négyszázmillió.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondotta joggal Sztálin elvtárs —, amelyet úgy alakítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirobban, tásának eszközévé változik.

A dolog lényegét tekintve, az Egyesült Nemzetek Szervezete most nem annyira vi. lágszervezet, mbit az amerikaiak szolgálatára álló szervezet, az amerikai agresszorolt szükségleteinek megfelelően működő szerve- ■ zet.”

Az Amerikai Egyesült Államok népe eddig közvetlen tapasztalatból nem ismerte a háború borzalmait és ezért kevésb- bé értékelte Európa és Ázsia dolgozó százmillióinak békevá. gyát és békeakaratát. Ma azon. ban itt, is változik a helyzet. Az amerikai imperialisták koreai kudarcainak hatása alatt az amerikai anyák, feleségek, nővérek, gyermekek fokozódó tömege áll át a béke oldalára é3 egyre sokasodnak azok a hírek, melyek ‘ azt bizonyítják, hogy éppen a koreai agresszió

II.

'következtében ugrásszerűen nő a békemozgalom és a békekövetelések magában az Egyesült Államokban is.

A béke megvédéséért és az imperialista háborús gyujtogatók ellent harcban mindenütt, élenjárnak a kommunista pártok.

A békemozgalom minden híve új erőt merít Sztálin elvtárs szavaiból: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek ve. szik kezükbe a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetek lenné válhat, ha a háborús uszi lóknak sikerül hazugságaikkal behálőzniok a néptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket.

Ezért a széleskörű békekam- pánynak — amely eszköz a háborús uszitók bűnös mcsterke. (léseinek leleplezésére —, ma elsőrendű jelentősége van.“

Mi, a Magyar Dolgozók Fártja s velünk az egész, magyar dolgozó nép ígérhetjük, hogy lankadatlanul, liüen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott le szünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.

Beszámolómnak a nemzetközi helyzetről szóló részét nem fejezhetem be, mielőtt nem méltatnám a Kommunista és Mun. káspártok Tájékoztató Irodájának működését. A Magyar Dolgozók Pártja büszke arra, hogy tagja ennek a fontos nemzetközi szervezetnek, mely segít koordinálni a kommunista és munkáspártok működését, segíti tapasztalataik kicserélését és elterje. dését. Külön meg kell emlékez, nem a „Tartós békéért, népi demokráciáért” című lapról, a Tájékoztató Iroda, hetilapjáról, mely 16 nyelven, köztük magya. rul is, és több mint egymillió példányban jelenik meg. Jelentékenyen hozzájárul a kommunista és munkáspártok problémáinak ismertetéséhez, a felmerülő hibák kijavításához, a proletár nemzetköziség eszméjének terjesztéséhez, megerősítéséhez és mindenek előtt a tartós békéért folyó harc fokozásához, az imperialista háborús gyujtoga. tók leleplezéséhez.

Összefoglalva: a nemzetközi erőviszonyok mérlege azt mutatja, hogy szakadatlanul nőrek a béke, a haladás, a szocialista építés erői és csökkennek az imperijjlsta háborús gyujtogatók kilátásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell minden erővel tovább küzdeni ellene.

De ha a háborús uszitók új világháborút kezdenek, tapasztalni fogják Malenkov elvtárs megállapításainak helyességét: „Ha az Imperlalis. ták harmadik világháborút robbantanak ki, az már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz.”

A Magyar Népköztársaság belső helyzete

Belső helyzetünket a magyar dolgozó nép egysége jellemzi.

Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes Népköztársaságunk minden döntő kérdésében Egységesen helyesli azt a baráti jóviszonyt, mely hazánkat fel. Szabadkánkhoz, a nagy Szovjet, unióhoz és a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes demokra. tikus vívmányaink megvédésében, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben.

Ezt a nemzeti egységet, melynek politikai szervezete a Függetlenségi Népfront, Pártunk vezetésével a munkásosztály hozta létre, szoros, őszinte szövetségben a dolgozó parasztsággal, Ez az egység a régi kizsákmáma — mondotta — 83.3 száza. Iákkal magasabb, mint az utolsó békeévben volt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majanem háromszorosa annak, mint 1938-ban volt. 1950-ben 63 millió példányban jelentek meg a könyvek és brosúrák 1950-ben a népoktatásra és népművelésre fordított beruházások értéke 100.5 százalékkal haladta meg az 1949 évit. Ennek a fejlődésnél-; eredményeképpen kultúránk minden területén megjelentek az ÚJ szocialista hajtások. A fiatal ma. gyár filmtermelés rövid idő alatt nemzetközileg is figyelemreméltó sikereket tudott felmutatni Irodalmunkban sorra jelentkeznek fiatal szocialista íróink Képzőművészetünk, színházunk egyre inkább rátér a szocialicta

nyoló rend maradványaival szemben vívott hosszú és kö. vetkezetes harcok eredménye.

Ez a harc csak úgy sikerülhetett, hogy meg tudtuk valósi, tani Pártunk vezetése alatt a nemzeti demokratikus erők ösz- szefogását.

Ezután Rákosi Mátyás elvtárs elemezte a magyar dolgozó nép legutóbbi esztendők során szer- zett tapasztalatait. Beszélt sikereinkről, az egyház palástja mögé rejtőzött reakcióra mért csapásról, az Imperialista ügynökök: a Rajk-banda és a jobboldali szociáldemokraták leleple. zéséről. Beszélt alkotmányunkról, hatalmas kulturális fejlődésünkről.

Középiskolai hallgatóink szá-