Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-24 / 46. szám
Politikai válság Tito fasiszta rendszerében Jugoszlávia dolgozó népének milliói ítélik el a Tito-Rankovica kémbanda bűnös politikád ját. A jugoszláv dolgozók meg mutatták, bogy nem hajlandók a Wall-Street és a City mágná. sainak rabigájában sínylődni és mind erősebb harcot folytatnak a Tito.banda fasiszta rendszere ellen. Tito fasiszta rendszerének politikai válsága most már nyíl tan is beérett. A Tito-banda nemcsak hogy nincs abban helyzetben, hogy rákényszerítse a dolgozókat bűnös rendeletéi végrehajtására, de népellenes politikáját most már az eddig megszokott módszerekkel sem tudja keresztül vinni A Tito-Rankovics kémbanda a dolgozó tömegek fokozódó harcának következtében kény. télén rendkívüli eszközökhöz folyamodni, beleértve az ostrom, állapot bevezetését is. hogy lakosság elleni vadállatl terrort folytatni tudja. A titóisták ,,oí- rósági tárgyalásokat” szervez, nek a hazafiak ellen, akik szervezett harcot folytatnak a Tito- rendszer ellen, szabotázsokat követnek cl és a Tito-féle tér melési terveket megakadályoz, zák stb. Ilyen „bírósági tárgyalások” voltak Belgrádban, Ore kiben és más helyeken. bűnösök szabadó rábocsátását készíti elő, mint többek között Sztepinae püspökét, Lazica Mar- kovicsét, a nagyburzsoázia képviselőjét, Draguljub Ivanoviesét, a knlákok vezérét- Az imperialista sajtó egyik lapja, a Manchester Guardian, Draguljub Ivanorics és a többi bűnöző szabadonbocsátá- sával kapcsolatos kommentárja ban megjegyzi, hogy ezek a nyugattal való együttműködés miatt lettek elítélve, vagyis pontosan azért, amit ma Tito és klikkje folytat. A lap egyben ígéretet tesz újabb kölcsönök folyósítására abban az esetben, ha a Tito' klikk a jelenleg még ,,börtönben“ lévő politikusokkal bővül ki. A Tlto-féle államapparátusban felelős pozíciót foglal el a szaba- donbocsátott Csula püspök, Ak- szamovics és még sokan mások, akik Pavelicsnek ismert munkatársai voltak. A közelmúltban bocsátottak szabadon 11.000 véreskezű bűnöst, akiket a titóisták a rendőrség és államapparátus felelős pozícióiba helyeztek el, hogy ilymódon a nép elleni harcra használják fel őket. Nemrégiben a City mágnásai 500 királyi tisztet küldtek a Tit0' bandának, akik a jugoszláv had" seregben és Kankovics rendőrségében elfoglalták a vezető pozíciókat Megingott helyzetük megerősítésére és a háború előkészítésére Nyugat-Németországból különböző bűnözőket hoznak ..specialista“ cégér alatt, hogy 'ezek segítségére legyenek a Tito-ban- dának a nép ellen folytatott harcban. 1951 január 6-án az USA és a belgrádi kormány között megkötött szerződés alapján az amerikaiak Jugoszláviát de facto hat ellenőrző zónára osztották fel és elhelyezték a gazdasági és államapparátusban úgynevezett ..tanácsadóikat*'A jugoszláv hadsereg megbízhatatlan egységeinek „megerősítésére“ Újvidék közelében káderképző tábort szerveztek, ahol több mint 30.000 német hadifoglyot speciális kiképzésben részesítettek. A Tito-kllkk fasisziat/uralmá- nak megmentésére utolsó kivezető útnak a háborús kalandot tartja. Ennek keresztül vifelezését abban látja, hogy az országot teljesen alárendeli az amerikai imperialista háborús gyujtogatők- nak. A Tiio-klikk fasiszta rend szere a mindinkább fellépő és erősbödő politikai válságokat nem képes megakadályozni, mert azok csak még jobban elmélyítik azt a hatalmas szakadékot, amely a dolgozó tömegek és az uralmon lévő fasiszta banda között tátong, Ezek a válságok szélesebb lehetőségeket teremtenek a felszaba űí|ó harc gyorsabb kifejlődésére, a Tito-banda végleges megsemmisítésére. Az amerikaiak és Uszlnmanista bábjaik állati kegyetlenkedése nem ismer határt Koreában. A képen egy koreai hadifogoly vallatását látjuk. Ez is élő bizonyítéka annak, hogyan bánnak az Imperialisták a koreai hazafiakkal. A dolgozó tömegek hatalmas ellenállása következtében a Tito. félé gazdasági tervek — a rablás és kiszállítás tervei —, szégyen teljes kudarcot vallottak. A Tito-féle mesterkedések, ame lyek az úgynevezett „dolgozó kollektívák” vezetésére bízták a vállalatokat, csúfosan megbuktak. Még a titóista-fasiszta pártban, az úgynevezett „Nép- front”.ban és a többi fasiszta szervezetekben is káosz uralko. dik. A titőista vezetők, a „párt”, a „front” és egyéb szervezeteit „rossz munkájára” és ,.általános szervezetlenségére" panasz, kodnak. A hatósági szervek sem hajtják végre a Tito-féle utasításokat. A titóista sajtó például megemlítette, hogy az eszéki járás 45 párttitkára közül 43 nem olvassa a titóista-fasiszta sajtót. A Jasztre.Barszkí járás, ban a Rankovlcs-féle UDB leváltotta „rossz munkájáért” a fasiszta párt járási titkárát és ugyanakkor letartóztatta Zde. csiu Cvetkovics Kalj és Kras tanács-tagjait. A múlt év folyamán az UDB 120.000 alkalma- zottat dobott ki az utcára. A bűnös Tito-banda teljesen elvesztette befolyását a mun. kásosztályra. Most azon dolgozik, hogy likvidálja a szak- szervezeti mozgalmat, mindamellett. hogy teljesen megfosztotta azt funkciói gyakorlásától, a munkásosztály érdekelnek védelmétől, A titóista-fasiszta rendszer politikai válságát többek között az Is nyilvánvalóan igazolja, hogy magában a titóista ural. kodó klikkben is megindult a bomlási folyamat. Nagyon sok, tegnap még hü tltőista.szolga megtagadja, hogy a Tito-Rankovics fasiszta rendszerrel a biztos pusztulásba rohanjon. Brkity, Zsigity, Opacstty miniszterek és még sokan mások meg. tagadták a Tito.klikk rendele telnek végrehajtását. Voltak olyanok is, akik öngyilkosságot követtek el, mint például Fgics ,. miniszter” is. A Tito-Raníkovics kémbanda, hogy megszilárdítsa megingott hatalmát, arra törekszik, hogy a legreakciósabb monarchista eleinek és a hitlerista megszállókkal rgyüt;működők barátságát megnyerje és ugyanakkor a régi nép- c/lenes burzsoá 'politikusokkal roló kapcsolatait erősíti. Éppen ezért a Tito-banda olyan háborús Titóék hazndozásal azt célozzák, liogj uiegbosszabbflsák azt a rabló világot, amelyben testvéreinket odaát tartják — mondja Petrich Stijmnné bácsalmási délszláv asszony de mind a hármójuknak agyában egyetlen egy gondolat fész- kelödött be: az asszonynak Igaza van. Stipan Petrichék aztán egy napon elégedetten hallották, hogy mind a két Berberovics és Jakab Jaszenovits is * csoport — A felszabadulás a dolgozó nép boldogabb és örömtelibb életét hozta, — mondja Stipán Petrich felesége, a bácsalmási Lenin- termelöcsoport tagja. Fejkendőjét feljebb tolja a homlokáról. Mosolygós két szeme visszatükrözi mindazt az elégedettséget, melyet lelkében érez- Középparasztok voltak, 13 hold földjük volt. Stipan Petrich felesége lelkesedéssel beszél megváltozott életük gondtalanságáról, nyugalmas békességéről. Mikor Bácsalmáson a Lenin-termelŐcsoport szervezési munkálatai folytak, férjével együtt elsőkinek jelentkeztek a csoportba való belépésre. Négy gyermekük van. Va’.ame<n>ny.re szüksiég volt az egyéni gazdálkodásban. Szükség volt munkaerejükre, ha azt aikarták, hogy a munkálatokat időre teljesíthessék, ha azt akarták, hogy a terme.es eredményei b.ztosíthassák megélhetésüket. Mikor beléptet a Lenin-csopart- ba, Stipan Petrich azt mondotta odahaza a feleségének: — Nekünk most. mint csoporttagnak tízszer, százszor különbül kell majd gazdálkodnunk, mint a csoporton kívül állóknak. Mert, ha most pré- dálunk, nemcsak a magunkét, hanem a közösségét Is elprédá.juk. Stipan Petrich és felesége azon is voltak hogy jó munkájukkal mindenkor megmutassák, hogy nemcsak jövőjükért, fel- emelkedésükért harcolnak, hanem a csoport erejének gyarapításáért, gazdagodásáért. Azzal, hogy a csoportba beléptek Stipan Pet- ricbék, gyermekeiknek életo Is jelentősen jobbra fordult. Stipan Petrich felesége erről a megváltozott életről mondja: — A csoportba való belépésünk tette lehetővé, hogy fjaink tovább tanulhatlak. Mikor az Iskolát kényszerűségből abba keljeit hagyniuk, sok tépelődés, sok könny és még több sóhaj kísérte a hosszú éjszakákat. Azóta az egyik fiam, Petrich József az egyik állami gazdaság raktári és szállítási felelőse. A másik fiam, Pelrich István, a DÉVART-nal van alkalmazásban. A harmadik fiam, Petrich Jakab mérnöknek készül. Most végzi a dolgozók gimnáziumának harmadik osztályát. A negyedik fiam míg csak hefedik illa.ánososzlá.yú tanu.ó. Ö is tanulni fog, hogy a szocia.lzmus építésének jól- képzett szakembere legyen. Stipan Petrich felesége a délszláv anyanyelvű iskola Szü.ö. Munkaközösségének, elnöke. Azt tartja, hogy nem elég csatit nevelni és tanítani, ha mi magunk, szülők, nem tanulunk 'és nem képezzük magunkat. — Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink munkájának iendü.ele tovább növelje elért eredményeinket és sikereinket a szocia.izmus építésében, akkor minden szülőnek a fla.alok sorsát, fejlődését szívén kell viselnie. Ök jelenük a jövőt. Stipan Petrichék a csoportban mindenkor példamutatóan irányt mutattak azon az úton, mely a további eredményekhez, sikereikhez vezet. Stipan Petnlchnek így lett az elmúlt esztendőben 3-9 munkaegysége. Nem sokkal Kevesebb pedig a feleségének. A végső elszámoláskor a készpénzen kívül 10 mázsa kukoricát, 5 mázsa krumplit, 480 liter bort, 2 mázsa árpát, 60 kg cukrot, 15 kg zsírt, szénát, szalmát, zöldséget és egész éven át 300 liter tejet kaptak. Stipan Petrich felesége mosolyogva teszi lel a kérdést: — Tizenhárom holdas egyéni gazdaságunkban mikor jutott ennyi a számunkra? Maga adja meg a feleletet a kérdésre: — Soha. Nyugodt és boldog életet élnek. Nincs a jövőtől mif tartamok. A múltból jtt maradt minden félelmet: amikor az igaz szióért még. könnyen betörték az ember fejét, — már az emlélkükből is kí- törü.ték. Ma már a becsületnek, az elismerésnek egyetlen tokmérője van, a munka. A tekintélyt is ez növeli. Stipan Petrich feleslége örül, hagy férjével arra a döntő elhatározásra jutott, hogy Csoport- tagak lesznek. Mikor beléptek, még ne«m is tudták, hogy . elhatározásuk hány délszláv anyanyelvű dolgozó társuk figyelmét keltette fel. Csak mikor be-betértek portájukra,, hogy elbeszélgessenek velük és a beszélgetés során ráte- relödött a szó a csoport életére és munkájára, — akkor látták, hogy a csoporton kívülállók érdeklődése mint fokozódik. Stipan Petrich és felesége elhatározták, hogy meggyőzik délszláv anyanyelvű dolgozó társaikat további boldogulásuk egyetlen és járható útjáról. Most már hosszabban és bővebben be. szélgettek csoportjuk mindennapi életéről, elért eredményeiről id. Berberovics Istvánnak, ifj. Berberovics Istvánnak és Jakab Jaszenovitsnak. Egyik este történt, hogy Stl. pan Petrich felesége azt találta mondani: \ — Hogyan akarjátok ti a békét védeni, amikor görcsösen ragaszkodtok maradi- ságotokhoz. Valahogy úgy vagytok ti is, mint az egyszeri ember. Üres erszény- nyel megy a piacra és üres kosárral jön vissza. Érdeklődtök, nekünk adtok igazat, magatok ismeritek be, hogy mennyivel jobb és szebb az élet a csoportban és még sem tudjátok elhatározásotokat dűlőre vinni. Petrichék vendégei összenéz tek. Nem szóltak egy szót sem, tagjai lettek, Stipan Petrich felesége férjé, vei együtt azóta Is azon van, hogy minél több délszláv anyanyelvű dolgozótársát győzze meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről az egyéni parcella- gazdálkodással szemben. — Nekünk, délszláv anyanyelvű dolgozóknak, — mondja Pct- rlchné — a felszabadulás nemcsak szabadságot hozott, hanem az egyenjogúságot Is az évtizedes mesterségesen felszított nacionalista és soviniszta elnyomatás alóL Boldog és örömteli életünk minden nappal szebb lesz. Gyér. mekeink jövó'jéért már nem kell aggódnunk. Aztán egy pillanatra elgondol, kodlk. — Tudjuk ml valamennyien, mit hazudnak nem messze tőlünk a határon túl Titóék. Tudjuk nagyon jól, hogy hazudozásalk mit céloznak. Meghosszabbítani azt a rablóvilágot, melyben odaát élő testvéreinket tartják. Most bizonyosodik csak be igazán a közmondás: — A kutya ugat, a karaván halad. Mi tovább fogunk haladni azon az úton, melyet a Szovjetunió világító fáklyája mutat számunkra. Mert csak ez az út biztosíthatja békénket, nyugodt fejló'désünket, nyugodt életünket, gyarapodásunkat. Gyermekeink biztos és örömteli jövőjét. Egy nyugalmazott angol tengerészparancsnok megcáfolja Tito rágalmait a népi demokráciák ellen _ A New York Herald Tribune című amerikaj párisi kiadásának február 15-j száma közli Edgar P. Young nyugalmazott angol tengerészparancsnak levelét, aki a lap egy régebbi számára hivatkozva, Tito nyilatkozatával foglalkozik. Tito ebben a nyila'kozatáoan nagy buzgalommal csatlakozott az angol-amerikai imperialistáknak ahhoz a rágalmazó állításához, hogy Bulgária, Magyarország és Románia túllépik a békeszerződésben előírt katonai létszámot. ..Áttanulmányoztam ezeknek az országoknak a költségvetését — írja Young — és úgy látom, hogy a hadikiadások a költségvetésnek igen kis részét teszik ki- En magam nemrégiben Utazást • tettem ezekben az országokban és sem jelét nem láttam a felfegyverzésnek. Ezért nehezen fogadom el ennek ellenkezőjét.'’
