Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-19 / 15. szám

HALADÉKTALANUL FEL KELL BONTANI A TERVEKET A MAGASÉPÍTŐ vállalat IZSÁKI-ÚTI építkezésén Lenin — a Szovjetunió békés külpolitikájának megalapítója A terv feladatainak elvégzésé­hez h-gfontosabl) az, hogy a dol- smzók kivétel nélkül ismerjék a maguk egyéni munka, a ,;ak ter­vét. A Kecskeméti Magasépítő Vállalat elkészítette ezéví ter­vét, kidolgozta azt minden egyes építkezésre, ami az alapja annak, hogy minden építkezés szétbont­sa a tervet úgy, hogy minden nap, egész Héten, hónapokon át * brigádok, az egyes dolgozók világosan lássák, mit kell elvé­gező tök. Az Izsáki-úti építkezés is meg­kapta tervét. Azonban annak szétbontását felületesen, mellé­kes kérdésként kezelték és még a mai napon is vaunak olyan bri­gádok,'amelyek — terv híján — nem a tervnek incgfelelöeu dol­goznak. Ez a lazaság megengedhetet­len liberal,zmus, a tervek fel- bontá ánál íékezj a dolgozók munkalendüíetét és veszélyez­teti az egész terv batáridőre való megvalósítását. Miinek a kérdésnek különösen ta-st, a pártkongresszus sikeré­ért váló nagy" munkaversenyzés szakaszában van nagy jelentősé­ge. A.dolgozók mindenütt fel­ajánlásokat tettek, hogy tervüket túlteljesítik, bogy minőségi mun­kát végeznek, takarékoskodnak anyaggal, idővé], hogy csökken­tik a 100 százalékon alul telje­sítő dolgozók számát. Ezeknek a vállalásoknak azonban komoly, feltételei vannak, amire az épít­kezés és a műszaki vezetésnek elsősorban figyelemmel kell len­nie. A feltételek között legfonto­sabb a terv felbontása, az, hogy minden dolgozó, minden nap Jós­sá. mit kell elvégeznie, vagy, hogy mit véig tuti el A brigádok terv nélkül dolgosnak A téglaszálll tó-brigád ok a na­pokban kapták meg tervüket, ad­dig w-m. tudták, hogy mennyit kíl. naponta elvégezniük és a tejesí menyüket uem volt mihez viszonyítani. A Vnnotiy-br'gád, de a Tamás- és Parádi Dezső" brigádok sem kapták meg még tervüket. A dolgozók felfigyeltek erre a hiányosságokra és a legutóbbi ér­tekezleten felvetették n lerv fel­bontásának késlekedését. De fel­vetettek egyéb hibát is. A normá­itok a teljesítményeket nem ve­szik fel minden nap. Egyik nap­ról a másikra halogatják. Sok­szor összekeverik az egvik mun­káját ä másikéval. így azután a bérek kifizetésénél is eltérések mutatkoznak. A dolgozók nem először vetik fel ezeket a dolgo­kat, de változás eddig nemigen itörtént. A brigádok munkaszer­vezése feietten. Például a Ver­seny-brigád tagjai a napokban 0 óráig deszkarakáson dolgoztak, majd leállították őket és a mun­kát egy másik brigád vette át. A Verseny-brigád átlagos tel­jesítménye decemberben 130 és 150 százalék között moz­gott, de a* ilyen huza-vona következtében a teljesítés leg­utóbb már 100 százalék alá zuhant. A dolgozók azt is felvetették, ho*r- Lédeei József munkavezető mindennel törfld'k, csak éppen a munkával kapcsolatos problé­mákkal a legkeveeebbet A munkaszervezés így Igen alacsony fokon áll. Ezért fordult elő az, hogy a Krizsán- brigád pénteken anyaghiány mi­att csak 10 órakor foghatott mun­kába. akkor is csak annyit dol­gozhattak, hogy két sor téglából i méte.r 40 centi hosszú falat kö­sz5 tettek. Nincs kellő éberség a gépek kezelésénél íern. Sok a gon- datlinság és ezt z vállalat ve­zetősége minden esetben el­nézi A hanyag gépkezelés sok esetben áramszünetet okoz és előfordul, hogy hosszú órákon keresztül nem tudnak megindulni a gépek. Ez különösen nagy kiesést okoz a maiterkeverésnél ós a tégla- hordó elevátor működésében. Ha az ilyen hibák előfordulásának a lehetőségét az építkezés vezetősé­ge — a dolgozókkal közösen — ele­jét vennt, akkor nem fordulna elő. hogy hosszú ideig ál.Jon a munka hogy éppen ezért alacso­nyak legyenek a teljesítmények, hogy bizonyos esetekben megfe­szített fizikai munkával lehet csak a falak emeléséhez a szük­séges anyagokat biztosítani Az anyagíakaréhosság ve „ Ián is van mit tenni ezen az építkezésen. Az építkezés terüle­tén az tűnik legjobban az ember s. ~'le. hogy a darab-tégiali.i- iom majdnem akkora, mint gr egész téglából lévő rakás. Nagy gondatlanság van ezen a téren A téglákkal megrakott csillé­ket csak felfordí-ották és mint a vizet iintöt.ék Isi belőle. A fióa-.ók pedig alig mutatnak hajlandóságot arra, hogy a da­rab téglákat bedolgozzák, sőt a ti- számú építkezésnél, ha darab- téglára van szükség, szívesebben törnek —.él egészet, minthogy felhasználnák a törmeléket. A vállalat központi tervoszlályn Üzemünkben, a Bajai Gyapjú- Vzövc,gyárban, fokozódó munka- lendüleUel készülnek , dolgozóink, pártiagok és pártonkívüiiek egyaránt, február 24-ére, a párt­kongresszus napjára. Üzemi párt­szervezetünk irodája előtt már na­pok óla csoportosan gyülekeznek a dolgozók. Mindegyiikük ajkán mosoly és elégedettség. Innen né­zem, üzemrészlegem ablakából és magam is ott szeretnék lenni so- raikoan. Nem is bírtam kiállni. Pár pillanatnyi gondolkodás , után leszaladtam, egyenesen Horváth György elvtáishaz, az üzemi párt­szervezet titkárához Bent az iro­dában csillogószemű, egymás ke­zét szorongató dolgozókkal talál­om mag3m szembe. Horváth elv- 'árs amikor meglátott, szeretet­tel fordult felém, •— Guzsvány oivtárs^ te mit ajánlsz tel a pártkongresszus tisz­teletére? Büszke határozottsággal, felel­tem; A jánoshalmi tanács kiérté­kelte a termény begyűjtés eddigi eredményeit. A jánoshalmi dol­gozó parasztság uagyrésze ezt megértette, mert tudta : elsőran­gú^ kötelessége beszolgáltatási kö­telezettségének eleget tenni, mert ezzel biztosítja az ipari munkásság ellátását. Tudta, hogy csakis igy várhat uiég nagyobb segítséget, csakis így kaphat kor­szerű talajmegmunkáló gépeket s egyéb háztartási eszközüket, me­lyekkel jobban meg tudja mun­kálni földjét és ezáltal növelni tudja terméshozamát, ami magá­val hozza életszínvonalának to­vábbi emelkedését Maguk a tanácstagok eleget tettek beszolgáltatási kö^lezetf ségüknek. Jó példával irányt mutattak a többi dolgozó pa­rasztoknak. Akik a begyűjtésben lemarad ak, azokhoz népnevelők látogattak cl. A népnevelők nép­szerűsítették azobat a dolgozó pa­rasztokat, akik yvIUO százalékig, vagy ezen felül eleget tettek be­szól;;'’ „tási kötelezettségeiknek. Élenjártak a beszolgáltatásnál: r~ torvet adó'-«- ki az I. számú építkezéshez a betonozóknak. Ké­sőbb ezt a lebetonozott részt szét kellett bontani, ami azon­kívül, hogy hónapokig tartó mun­ka volt, igen sok cementet és só­déig emésztett fel. Mindebből arra kell következtén!, hogy a váilv’atvczetőség nem tanú Írná nyo.ta át a minisztertanács taka rékossági határozatát. A munka szervest tlensége, a terv felbontásának hiánya azt vonta maga után, hogy a dolgo­zók közül még igen sokan 100 százalékon alul teljesítenek. A kőműveseknél 34-en, a se­gédmunkásoknál 151-en, az ácsoknál 7-en dolgoznak a normán alul Ez is azt indokolja, azt teszi méginkább sürgőssé, hogy a ter­vet haladéktalanul fej kell bon­tan: és a dolgozók kezébe kell juttatni. A vállalatvezetőségnek min­den eszközzel azon kell lennie, hogy a műszaki feltételek bizto­sításával a lerv egy emberre me­nő részletezésével segítségükre legyen a dolgozóknak, akik min­den erejükkel arra készülnek, hogy jó munkával, az eddiginél nagyobb e; dménvekkel ünnepel­jék Pártunk V. kongresszusát. — Termelőmunkám fokozását, a tanulásban eddig elért eredmé­nyeim növelését és negyedévi ter­vemnek Itatom nappal előbb való teljesítését. Máris búcsúztam és szaladtam vissza munkahelyemre, hogy hoz­zákezdjek vállalásom teljesítésé­hez, Amint visszafelé tartottam az üzembe egy pillanatra még be­tekinthettem az üzemi bizottság »zónájába, Odor elvtárs rámveletle a tekintetét. — Felajánlást tettem — mon­dottam — a kongresszus tisz­teletére. Odor elvtárs kezet nyújtott és úgy felelte: — így is kell, elvtárs. Va­lamennyiünknek itt, az üzemben részt kell vállalnia a kongresszus minél nagyobb sikeréért. Hozzám, hasonlóan készülnek dolgozó társaim is a nagy napra. Ifj. Guzisvány János, a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója Tóth Kálmán 150 százalék, Ka­szába Péterié 124, Kovács Sán­dor 135, Mondovics György 140, Csőké Jánosné kenyérgabonából 150 százalékot, takarmánygabo­nából 320 százalék, > Dági Jőszef 118, Rabb Márton 117, Zaáravecz Merenc 110 százalékig teljesítette beszolgáltatás! kötelezettségét. De nem így tettek a falu ki- zsákmányolói. a község kulákjai, akik a legfondorlatosabb módon igyekeztek kibújni beszolgál látá­si kötelezettségük teljesítése alól. Bossz termésre és egyebekre hi­vatkozva terményeiket elrej let­ték, hogy azt feketeáron értéke­sítsék. Egymásután kerültek fel­színre az elrejtett készletek: a be nem szolgáltatott gabona. Minden siló után egy forint Pénz. bírságban részesítették azokat a kulákokat, akik elszabotálták a termésbeadást: Sdrjodi András 13.202 fori[j;ot, íázulcsán János­né 20.465 forintot, Kagy Pongrác 3310, üónodi Vince 4003 forintot, Komáromi Istvánná 4108 forintot, Kecskés András 413S forintot, Zsebi " Mhály 3750 forintot füze­teit ki. A Szovjetunió békés külpoli­tikája, amelyet az emberiség legnagyobb lángelméje, a Bol­sevik Párt és a szovjet állam megalkotója és vezére. Lenin alapozott meg, a népek békéjé­nek, barátságának és együtt­működésének politikája. Lenin már a szovjet hatalom megteremtésének legelső nap­jaiban rendkjvül fontos, hatal­mas jelentőséget tulajdonított, a szovjet állam külpolitikája kidolgozásának, hogy e külpoli­tika a népek biztonságát és bé­kéjét szolgálja. Lenin már a lágy Októberi Szocialista For­radalom második napján, no­vember 8-án, a szovjetek má­sodik kongresszusa elé terjesz­tette „a békéről szóló dekrétu­mot’’, amelyet saját maga írt. H3z volt a szovjet állam első dekrétuma, a békés szovjet külpolitika első megnyilvánulá­sa. Az emberiség történelmében ez a nagyjelentőségű okmány fogalmazta meg elsőízben az igazságos és demokratikus béke alapjait. E dekrétum kiinduló -rontja lett annak a következe­tes harcnak, amelyet a szovjet állam a népek közötti békéért, folytatott és folytat. A szovjet kormány egyszer és minden­korra elvetette a titkos diplo­mácia régi, burzsoá módszereit és hatályon kívül helyezte a ré­gi cári Oroszországnak más or­szágokkal kötött megalázó szer­ződéseit. A szovjet kormány lerántot­ta a leplet az imperialisták al­jas szerződéseiről és ez mély együttérzésre talált a világ szé­les dolgozó tömegeinél. Az a lenini eszme, amely sze­rint minden nemzetnek jogában all. önállóan, szabadon megha­tározni sorsát és a más jogai­nak tiszteletbentartásával . ügy rendezni be életét, ahogy éppen neki tetszik — a szovjet állam külpolitikájának az alapja és ez lett a szovjet külpolitika egyik legfőbb irányító elve. Lenin és Sztálin a szovjet ál­lam fennállásának kezdeti idő­szakában rendkívül bonyolult nemzetközi és politikai helyzet­ben alakították ki a szovjet kül­politikát. Lenin és Sztálin láng­elméjére volt szükség ahhoz, hogy leküzdjék az összes aka­dályokat, közöttük a kapitaliz­mus restaurálására törekvő trockistíubuharinisták gyaláza­tos összeesküvéseit, biztosítsák a bresti béke megkötését Né­metországgal és szövetségesei­vel, hogy ilyen módon megte­remtsék a szovjet országnak azt az átmeneti szünetet, amelyre szükség volt a hadse­reg megszervezéséhez, Október vívmányainak megvédéséhez. A Szovjetunió külpolitikájá­nak alapja Leninnek és Sztálin­nak az az útmutatása, hogy feltétlenül lehetséges a Szovjet­unió és a kapitalista országok Január 15-éu megalakult Kecs­keméten az Ingatlanközvetítő Vállalat. A közvetítés terén ed­dig igen sok visszaélés voll. A dolgozók sokszor kerültek lelki­ismeretlen ügynökök, zugközve- fítők kezébe, akik a tájékozatlan dolgozókat kizsarolták. Különö­sen nagy volt a zugforgalom a bérleti lakások terén. A dolgozók hónapokon keresztül nem tudtak lakáshoz jutni, mert a lakásokat legtöbb cselben nehéz lelépési díjakért közvetítették ki lakás­uzsorások. A létrejött vállalat békés és tartós együttélése és gazdasági együttműködése. „A két rendszer együttműködésé­nek gondolatát — mondotta Sztálin —, elsőnek Lenin fej­tette ki. Lenin — a mi taní­tónk, mi szovjet emberek, pedig Lenin tanítványai vagyunk. So­ha nem távolodtunk és nem tá- volodunk el Lenin útmutatásai­tól”, A szocialista és kapitalista rendszer békés és tartós együtt, élése és gazdasági együttműkö­dése Lenin és Sztálin tanításai, ból következik. A lenini-sztálini elmélet szerint lehetetlen a szo­cializmus győzelme valamennyi országban, mivel az imperializ­mus győzelme először csak egy, vagy néhány kapitalista ország­ban lehetséges. Lenin rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonított a nemzetek közötti kölcsönös megbecsülés­nek, a különböző nemzetek élet­érdekei és nemzeti szuverénitá auk tiszteletbentartásának. Meg. követelte, hogy a nemzetközi együttműködés a kölcsönösség ís az egyeniogúság elvein épül­jön fel. Az ilyen együttműködés szükségszerűségére többízben rámutatott Sztálin is, aki a Szovjetunió külpolitikáját a le nini úton, a népek közötti tar­tós béke biztosításának, a békc- szeretö nemzetek baráti együtt működésének útján irányítja, Amint Sztálin kifejtette, a Szov. jetunió kormánya azon a véle­ményen van, hogy a gazdasági rendszerek és az ideológia kü lönbözősége ellenére a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések békés megoldása nemcsak lehetséges, hanem az általános béke érde­kében feltétlenül szükséges. Az Egyesült Államok vezető körei azonban ellentétes pollti kához ragaszkodnál« — az ag­resszió és a harmadik világhá­ború kirobbantásának politiká jához. A nép félrevezetésével, a legkülönbözőbb katonai szövet, ségeket tákolják össze a Szov­jetunió és a népi demokratikus országok eilen, A világháborús előkészületek azonban általános és határozott ellenszegüléssel találkoznak a békeszeretö népek részéről. Az amerikai imperializmus világ uralmi céljainak megvalósítása elé leküzdhetetlen akadályt gór. dít a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas, össze, forrott és legyőzhetetlen tábora amelynek élén a nagy Szovjet unió áll. A világ népei nem akarnak háborút. A béke hívei az egész világon hatalmas arc- vonalat alkotva, a nagy Szov­jetunió vezetésével törhetetlen egységben harcolnak a békés együttműködés elveinek lenini­sztálini megvalósításáért, a vi­lág békéjének megszilárdításá­ért. feladata, hogy a dolgozók lakás­igényeit a helyi lakásviszonyok­hoz mérten a leggyorsabban és pontosan kielégítse. A vállalni nagymértékben elősegíti a lakás- liivatalok munkáját is a megfe­lelő lakások felkutatásával, va­lamint megfelelő új lakrészek ki­termelésével. A vállalat működése az egész megyére kiteljed- Vá­rosokban és járási székhelyeken kirendeltségeket létesít. Az első kirendeltség Baján már a hét'fo­lyamául megkezdi működését; NépneveioinK munKajat segíti eló a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Vállalóin negyedévi tervemnek liáront nappal előbbi teljesítését — ***,/« Bujáról Gussvuny János üzemi dől f osó Pénzbírsággal sújtották azokat a jánoshalmi kulákokat, akik elrejtették gabonájukat Ingatlanközvetítő Vállalat alakult Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents