Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-19 / 15. szám

...... .................................HI—1------I-----!--------­...........! "Pf---------------~J . W—pi—- y­M edrei korépislinlni igazgatói értekeüldri í arí of fák ll ces k érnél c n Á megyében a legjobb kmuimányi eredményi az általános gimnáziumokban ériek el Uj, szocialista nevelési módszerek A Moszkvai Nagy Színház művészei vendégségben a kolhozparasztoknál Az elmúlt napokban Kecske­méten megyei középiskolai igaz­gatói értekezletet tartottak, ahol a beiskolázási terv végrehajtá­sát értékelték ki. -----------— S zorosabbak a pártszervezetekkel a kapcsolatok A középiskolák és a pártszer­vezetek viszonya az új tanévben jelentősen megjavult. Az iskolák gyakran fordulnak tanácsért a pártszervezetekhez. Ezek pedig segítik a hozzáfordulókat. Igen ügyesen, tényekkel alá­támasztva világította meg ezt a kérdést Tóth Sándor elvtárs, a DISZ megyei szervezetének kép­viselője. — Középiskoláinkban a DISZ- szervezetek nem működtek meg felelően a tanév elején — mon­dotta, — de a DISZ-t ért kriti­ka helyes útra terelte a helyi szervezetek működését, amit kü­lönösen a vezetőség újraválasz­tása segített elő. Nem véletlen, hogy azokban az iskolákban mű­ködött legrosszabbul a DISZ- szervezet, abol nem volt megfe­lelő az iskola és a Párt viszo­nya. A beiskolázás fény- és árnyoldalai A lemorzsolódás kérdését vizs­gálva, megyénk középiskolái bar. megállapítást nyert, hogy a be­iskolázott tanulók 5 százaléka morzsolódott le, legnagyobb számmal a parasztsza.imtu.asu- ak. Ennek oka: a beiskolázás versenyszerű kampány volt, a jelentkezéseknél kevés gondot fordítottak a meggyőzésre. A fa­lusi és tanyai iskolák elsősorban a nagyszámú jelentkezésre töre­kedtek, hogy így az élen járja­nak. A jelentkezetteknél nem kö­zölték pontosan azt, hogy a vas­úttól milyen távol lakik a ta­nulóotthoni bentlakást kérő ta­nuló. így a Hegyei Iskolabizott­ság (MIB) az esetek tekintélyes számában nem tudhatta helye­sen elbírálni a jelentkezéseket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tanulóotthoni bentlakásos hegyek szükeknek bizonyultak, ezért nem lehetett minden igényt ki­elégíteni. A lemorzsolódáshoz nem utolsósorban hozzájárult egyes szülők áldozatkészségének hiánya is. A szülőknek egy ré­sze még mindig nincsen tiszta ban ázzál, hogy a dolgozók mi­lyen áldozatot hoznak minden egyes tanuló továbbtanulásáért, és a szülök anyagi hozzájárulása csak csekély töredéke ennek. Ebbői azt a következtetést kell levonni, hogy a párt- és tömeg- szervezetek segítségével a neve­lőnek fokozni kell a politikai fel. világosító munkát, mert a lemorzsolódásban kétségte­lenül benne van az ellenség keze is. A gyermekek továbbtanulása el­sősorban a szülök és gyermekeik boldogabb jövőjének kérdése és ehhez segíti hozzá a szülőket és gyermekeiket a magyar dolgo zók államának áldozatkészsége. Milyen a tanulmányi előmenetel? A megye középiskoláiban át­lagban az első negyedévi ellen­őrző értekezlet alkalmával a ta­nulók 32 százaléka kapott intőt és rovót, ez a tanulmányi ered­mény igen gyenge. A legjobb ta. tulmányi eredményt az általános gimnáziumok érték cl, utána következnek a közgazda- sági középiskolák, az ipari tech­nikumok. A tanítóképzőkben, volt a leggyengébb az eredmény. A gyenge tanulmányi eredmény­nek oka a középiskolai tanulok legyeimének lazulása, amely i'ó. ként a tanév első hónapjaiban nyilvánult meg. Az iskolai fegyelem megszi­lárdításához szükséges a szü­lőkkel való • együttműködés. Ezért a megyei igazgatók érte­kezlete után, a középiskolákban mindenütt szülői értekezleteken tárgyalják meg az iskolai fegye lem megszilárdításának és a ta­nulmányi színvonal emelésének kérdését. A szülőknek is első­rendű érdeke, hogy gyermekei­ket az iskola nevelési szempont jai szerint neveljék, fegyelme­zett, szolgálatkész, szüleit meg­becsülő, öntudatos hazafiakká, akik jó tanulásukkal már most készülnek a magyar dolgozó nép és saját boldog jövőjük építésé­re. Új nevelési módszerek A hiányosságok mellett jelen­tős eredményekről is számolhat, tak be a megyei igazgatói érte­kezleten. Több új szocialista ne­velési kezdeményezés került ta­pasztalatcsere formájában, nap. fényre, amely országos elterje­désre is számíthat. így a kiskunfélegyházi I. László-ált. gimnáziumban, Borda László igazgató kezdeményező, sére, az if júsági szervezet közre­működésével megszervezték a „minőségi brigád”-rendszert. A „minőségi brigag” tagja minden diák lehet, aki vállalja, hogy nem zésik az iskolából, feleslegesen nem mulaszt, házi feladatait pontosan elvégzi. Máris nagy te­kintélye van a minőségi brigád tagjainak és ami a legiontosabb, bebizonyította, hogy az I. osz­tályokban is lehet jó eredmé­nyeket elérni. Eddig az országot tapasztalat az volt, hogy a kü­lönböző előképzettséggel a kö­zépiskola I. osztályába lépő ta­nulók általában igen gyengék. Mezőssy Károly, a kiskunfél­egyházi tanítóképző igazgatója pedig bevezette a kettős csenge­tést. Az első óra előtt 5 percce; csengetnek, ekkor már az osz- „álymegbízottak számbaveszik a tanulókat és megállapítják a hiányzókat, így 8 órakor a ne­velők pontosan megkezdhetik az órát. Az időmegtakarításon kí­vül ennek igen jó hatása volt a késések csökkentésére is. Min­den óra befejezése előtt szintén 5 perccel előbb csöngetnek, ez figyelmezteti a nevelőt az óra befejezésére és a jó összefogla­lásra, ami nemcsak az óra taní­tási munkáját javítja, hanem a tanulmányi színvonal emelésére is jő hatással van, de nagy mér­tékben emeli úgy a nevelők, mint a tanulók munkafegyelmét is. Szabó Balázs, a bajai tanító- nöképzö igazgatója pedig a be­járó vidéki tanulók szüleivel lé­tesített szorosabb kapcsolatot, amikor minden hónapban körle­vélben közli a szülőkkel a fonto­sabb iskolai problémákat. Hordós Károly, a kecskeméti középiskolai tanulóotthon igaz­gatója pedig a „minta leckeki­kérdezés” módszerével nagy­mértékben elősegíti a jőtanulás módszerének átadását a tanuló- otthon tanulói között. Megyénk nevelőinek jó mun­kájuk nyomán több és több szo­cialista nevelési és oktatási módszer születik, amely előse­gíti a több és több kiművelt em­berfő nevelését és a szocializ­mus épitését. Visszatárt Moszkvába a Nagy Színház mfiv'-izPinek az a cső* oortja, amely a kemennai sztyep­pe (voronyezsi terület) kolhozait átogatta meg, amelyek fölött kulturális védnökséget vállalt. A színház művészeiből ál’ó brigád >1. Mihajlov. a Szovjetunió nép­művésze vezetésével, 11 nap alatt 23 előadást tartott, amelyet több Az elmúlt napokban megyénk összes mozival rendelkező vá­rosaiban és községeiben film­propagandista értekezleteket tartottak, amelyeken átbeszél­ték a Szovjet Filmhét jelentő­ségét és azokat a feladatokat, amelyeket a filmhét sikeréért végre kell hajtanunk. Katymáron Orsós László vál­lalta, hogy népnevelő értekezle­ten tudatosítja a Szovjet Füm- Uét politikai jelentőségét, hogy a népnevelők házi agitációjuk- ban fel legyenek fegyverkezve azokkal az érvekkel, amelyek­kel a szovjet filmek látogatott­ságát biztosítják. A községben a tömegszervezetek versenyre- hívták ki egymást, hogy minél több dolgozó tekintse meg a be­mutatásra kerülő szovjet filme­ket. Maga a pártszervezet vál­lalta, hogy öt telt házra megin­dítja a szervezési munkát. A Magyar-Szovjet Társaság vál­lalta a tanyavilág beszervezését és a díszítésnek elkészítését. Az egyik termelöcsoport tagja bejelentette, hogy két telt házra való dolgozókat szervez a cso­portból és a környékből. A Sztahánov-termelőcsoport pedig vállalalásában egy telt házat biztosít. Az iskolák ifjúsága is két előadásra veszi igénybe a mozihelyiséget. A Szovjet Film. mípt hatezer kolhozparaszt né­zett végig. A színművészek meg- smerkedtek hat megnagyobbo­dott kolhoz éleiével és megtár­gyalták a kolhozok színjátszó kultúrköreivel a legfontosabb kérdéseket. A színművészek te­vékeny támogatásban részesítet­ték a falusi kultúrköröket és út­mutatásokat adtak jövendő műn. kájukat illetően. » hét tiszteletére pedig zenés fel­vonulást rendeznek. Hercegszántó községben az értekezlet igen lelkes hangulat­ban folyt le. A tömegszerveze- tek képviselői felajánlásukkal oiztosítják a Szovjet Filmhét sikerét. A tanács vállalta, hogy összes tagjai hozzátartozóikkal ogyütt megnézik a szovjet fil­meket. Külön előadást szervez az MNDSZ, a DEFOSZ és a DISZ. Külön előadásra jelent, 'ceztek az iskolák tanulói is, akik itt is zenés felvonulást rendeznek. Kunbaján akkora az érdeklő­dés a szovjet filmek iránt, hogy a „Halló Moszkva” című filmet soronkívül kellett beosztani. A DISZ tagjai felvonulnak, a ta­nács pedig hangos híradón ke­resztül népszerűsíti a filmhetet. Bátya községben a népneve­lők már megkezdték felvllágosí. tó munkájukat. Eddig már 150 személy jelentkezett. Az MNDSZ nőnapon ismerteti a Szovjet Filmhét jelentőségét, a DEFOSZ pedig vállalja, hogy mozgósítja a tanyavilágot. Az iskolák 430 diák részére kértek helyet, de úgylátszik, ez kevésnek bizo­nyul, mert a családtagok is el­jönnek az előadásokra. Dusnokon maga a pártszerve­zet jár elöl a felvilágosító mun­kában. De a termelöcsoport és a DEFOSZ népnevelői sem akar. nak lemaradni. Mindegyik tö­megszervezet egy-egy teltház szervezését vállalta magára. A DISZ zenés felvonulást rendez. Községeink dolgozó parasztsá. ga mindjobban megérti a szov­jet filmek' jelentőségét, mozgó­sító és emberformáló erejét és ezen keresztül mindinkább kö­zelebb kerül a magasabbrendü szovjet szocialista kultúrához, a békéért harcoló, a munkában élenjáró szovjet emberhez. Szia niszlavszki i-vita A Szovjetunió Moszkvai Mű­vészeti Akadémiai Színházában hat napon át tartott a Sztani- szlavszkij hagyományait tanul­mányozó és továbbfejlesztését tárgyaló vita. A föelöadást erről a kérdésről a színház főrendező, je, M. Kedrov tartotta. Előadá­sához a színház művészei közül húszán szóltak hozzá. Hasonló Sztaniszlavszkij-vltákat rendez­tek a Moszkvai Kis Színházban a Központi Gyermekszinházban, az Ulan-Udei színházban és szá­mos más vidéki város színházá­ban. Zene- és ének- kedvelők figyelmébe! A Magyar-Szovjet Társaság kecsktméíi városi alapszervezete népi zene. és énekkar megaLkí'á- sát határozta el. Kérj azokat a népizenekari hangszereken jáiszó tagtár-raknt, valamint a Társaságon kfvül álló zenés-eket is és főkép­pen a jóbangú fiatalságot, akik a zenekarba, vagy az, énekkaiba be­lépni óhaj’anak. l>ogy sliigősen jelentkezzenek L Társaság hivata­los' helyiségében, Koháry-uí:.i 4 íz. alatt. Kommunisták as építkezésnél Alig-alig lézeng már egy-két ember kívül, az épitőállványokon. Csupán a kommunista Taraka­nov minlázó-brigádja igyekszik még befejezni az épület homlokzatának építészeti díszítését. Az építkezés dolgoséi teljesítették vállalt kötelezett­ségeiket és az épületet határidő előtt befejezték. Persze, nem maguktól és nem egyszerre jöt­tek a sikerek. Éveken át tart, míg az építésvezetők és az építészeti dolgozók elsajátítják az igazi mes­terségbeli tudást. Több, mint hat hónappal ezelőtt megérett a helyzet az építkezésen a döntő for­dulatra, Akkor volt ez, amikor a rosztovi újjáépí­tési hivatal első részlegénél pártnapot tartottak, amelyen megtárgyalták a Szovjetunió miniszter­tanácsának az építkezési munkálatok önköltségé­nek csökkentéséről szóló határozatát- A kommu­nisták, az igazi gazdát jellemző körültekintéssel, figyelmesen, aprólékosan mérlegelték a részleg kollektívájának lehetőségeit. Nemcsak az általá­nos feladatokról beszéltek, hanem az úgynevezett ,apróságokról“ is, mindazokról a dolgokról, ame­lyek nélkül elképzelhetetlen a rendszeres anyag- takarékosság. Például a felhasznált anyagok, a tég­lák, a szegek gondos anyag felvételezéséről és fel- használásuk fel jegyzésiről, a gépkocsiknál az üres fordulók megszüntetéséről, az utak megjavításá­ról, hogy szállítás közben a téglák ne törjenek össze. Minden felszólaló értékes és pontosan megfo­galmazott javaslatokat terjesztett elő. Konkrét határozatot is hoztak arra, hogy mit kell tenni az egyes termelési részlegeknél a kormány hatá­rozatának sikeres teljesítése érdekében- A párt- napon megállapították: a pártszervezet általános és legfontosabb feladata, hogy fokozza a tömegek körében a nevelői munkát, tudatosítsa a takaré­kosság jelentőségét a dolgozók körében és szélesítse ki a szocialista munkaversenyt. Ebben látták a dolgozók a termelékenység növekedésének cs az anyagtakarékosság fokozásának zálogát. * A részleg pártszervezete nem valami, nagy: taglétszáma mindössze tizenhat. Az építkezés pedig sok helyen folyik. Egyes építkezéseknél egyáltalán nincsenek kommunisták. Ezért a részlegvezetőtől kezdve minden egyes párttagra rábíztak egy-egy meghatározott építkezést, ahol ezután az ezzel megbízott kommunista egy személyben agitátor és pártszervezö. Például Szmorogyinov, az anyagellátási osztály vezetője számtalan dolga mellett szakit időt arra, hogy ellátogasson „saját” építkezéséhez — egy négy emeletes lakóházhoz —, ahol elbeszélget az épí- tó’munkásokkal a takarékosság fontosságáról, a munkaverseny jelentőségéről. Jó agitáciöja nyo­mán a kőművesek az építkezéseknél versenyt is indítottak a gondos és takarékos falrakás érde­kében. Az épületnél a hulladék jóformán teljesen megszűnt. Minden vonalon megindult a takaré­koskodás, a téglákkal éppúgy, mint a faanyagok és a szegek felhasználásával. A részleg hat kiváló sztahanovistája került első helyre a terület szakmai szocialista munka- versenyében. Elsőnek a mintázó-brigád vezetőjé­nek, a kommunista Tvan Nyikolajevics Tara kanóc­nak nyújtották út a területi szakszervezeti tanács díszoklevelét. — Nekünk, kommunistáknak, mindig a legkivá­lóbbak között keli haladnunk. Te magad is jól tudod, hogy az emberek mirólunk. kommunisták­ról vesznek példát, — mondotta Tarakunovnak az oklevél átnyujtásakor Mirosnyicsenko, a, részleg pártszervezetének titkára. Tarakanov, tetteivel igazolja is egeket a sza­vakat- Nem is olyan régen Tarakanov csgj; va­kolómunkás volt. A kiváló kommunista munkás azonban nem nézhette, hogy a mintázómunkákhoz máshonnan kell hívni hozzáértő embereket és az sok pénzbe került Elhatározta, hogy maga is pró­bálkozik ezzel a munkával. Először bizony csak nehezen tudott ezzel megbirkózni. Hazavitte a for­mákat cs az anyagot, reggel pedig elhozta a kész diszítményekr l. Munkáját végül siker koronázta. A részlegnek nem kellett többe máshonnan hívni mintázókat, a Az újonnan készült épületből — ahol már csak belső munkák folynak —, most jön ki Pro- cenko, a részleg politikai vezetője. Fejből elmond­ja azokat az eredményeket, amelyeket az épüle­ten a legutóbbi hónapok folyamán elértek. Az utolsó három hónapban, a terven felül 112 ezer rubellel csökkentették az önköltséget és a munkások napi keresete 84 rubel 18*kopek he­lyett 86 rubel 76 kopekra emelkedett. Nem is olyan rossz eredmény, de még lehet rajta javí­tani. Proceuko felsorolja azokat is, akik man. Fájukban lemaradtak, akikkel a legközelebbi termelési értekezleten külön beszélni fog. Eze­ket is az élenjárók színvonalára kell emelni, hogy még szebbek legyenek a jövőben az ered­mények. A Hsovetkeseíi mozik a Szovjet Filmhét sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents