Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

I, V. Sstc

A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól az imperialista intervenció győzelmes visszaveréséig’,• a polgárháború győzelmes befejezéséig — ez a kerete annak a valamivel több, mint hároméves időszaknak 41917 novemberétől 1920 decemberéig), melyben a 4. kötetben foglalt Sztálini müvek keletkeztek.

A kötet megnyitó cikkében Sztálin elvtárs leszögezd:

..Megtörtük, a földesúri jármot... megtörtük a tábornokok hatalmát... megzaboláztnk a kapitalistákat. Az egész országosa városokat és falvakat, a hátországot és a frontot belepik a munkások, katonák éa parasztok forradalmi bizottságai1' — a szovjetek végrehajtó’ bizottságai —- „amelyek saját kezükbe vették a kormány gyeplőjét“*.

Az Októberi Felkelés győzelme azonban csak kezdete volt egy nagy világtörténeti harcnak- A proletárdiktatúra megteremtése. a munkásosztály uralkodó osztállyá emelkedése egy országban megnyitotta a proletár forradalmak korszakát. Megkezdődött a döntő harc az imperializmus és a szocializmus közölt.

„A világ — írja Sztáiin elv- táfs a kötet egyik cikkében — visszavonhatatlanul éa megmár sítbalaliánul két táborra szakadt, a? imperializmus és a szocializmus táborára...

E két tábor harca a tengelye a ma, egész életének, ez az egész tartalma a régi és az új világ mai bel- és külpolitikájának.*4

E két tábor közti döntő harcok három esztendejét tükrözik a 4. kötetben olvasható sztálini

müvek.

A kötetet befejező cikkei egyikében, amelynek címe ,,A proletárdiktatúra S éve*“. Sztálin elvtárs visszatekint a lefolyt S esztendő harcaira és eredményeire.

A Bolsevik Párt fejlődésére visszatekintve, Sztálin elvtárs a Pártnak azt a sajáiosságát emeli ki, amelynek megszerzésére és megőrzésére kell ma is. mindig is törekedni , a világ minden marxista-leninista munkáspártjának: „kis Kommunista Pártból — mondta Sztálin elvtárs — három év elmúltával, annyi vir bár és vész után olyan hatalmas Párt lett, amely acélból van kovácsolva“... „olyan Párt, amely olyan példátlan rugalmasságra tett szert, hogy bármely pillanatban —- a Központi Bizottság egyetlen intésére át tudja csoportosítani sorait és bármely nagy munkára tudja felsorakoztatni ős összpontosítani tagjainak százezreit anélkül, hogy soraiban zavartól kellene tarta- nia,‘‘

A proletárdiktatúra három éve

Ilin Művei

alatt „kialakult a nemzetközi szocialista mozgalom magva — a Kommunista Internactonálé, amely szétverte a H. Internacio- uálét“*. „Keleten pedig már egész sor szabadságmozgalom in. uult meg az Antant és az impe- tiu,izmus ellen“.

A, Szovjeiország „ezalatt az idő alatt —■ írja Sztálin elvtárs

— viharban, vészien, tüzön-vizen át, a viág óriási szocialista hatalmává sovácsolódotl.“*

A proletárt! UMutúra három éve alatt meglett útját és elén eredményeit átfogó visszatekintését • Sztálin elvlárs a nagy és igaz ügy győzelmébe veteti hitet, a megingathatatlan meg győződés, a törhetetlen, szikla- szilárd akaraterőt kifejező szavakkal végzi: „Mindezek a tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy forradalmi tekintetben mennyire szegények voltuuk három évvel ezelőtt és milyen gazdagok lettünk most, mindezeti a tények feljogosítanak annak a kijelentésére, hogy Szovjet- Uroszoi’szág élni fog, fejlődni íog. és le fogja győzni ellenségeit,

A projetáriálus első három éve, a küiső és belső ellenforradalom felett aratott győzelem időszaka, egyheti az új típusú szovjet állam megszilárdmúsá- npk, a nemzeti szovjet köz társaságok megalakulásának, a Vörös Hadsereg megteremtésének időszaka volt. A 4. kötetben egyesített sztálini müvek tükrözik a Bolsevik Párt és a Szovjet állam, óriási építő és katonai munkáját. Ezek a művek nagyszerű történelmi dokumentumok, amelyek megvilágítják Katalin elv- társnak, Lenin legjobb tanítványának és legközelebbi fegyver- társának haluimas államépítő és katonai tevékenységét.

Sztálin elvtárs 9 lloleplezfe, hogy a nemzetiségi területeken alakult s az imperialisták aktív támogatását élvező burzsoá- uaeionaiista, úgynevezett „nemzeti kormányok“ harca a'szovjet hatalom ellen nein egyéb, mint a burzsoá ellenforradalom harca a szocializmus elleu. Kimutatta, hogy a végvidékek különválásának követelése a szocialista szovjet ország és az imperialista Antant élet-halálharCa közepette teljesen ellenforradalmi követelés, mert a végvidékek előtt csak két út áll nyitva:

„vagy együtt Oroszországgal

— és akkor a végvidékek dolgozó tömegei felszabadulnak az imperialista elnyomás alól;

vagy együtt az Antanttal — « akkor .elkerülhetetlen az imperialista járom, — Harmadik út nincsA 4. kötetben egyesített művek nagyrésze — megannyi dokumentuma annak, hogy közvetlenül Sztálin, volt a Vörös Had4. k ö í e i

sereg és a Vörös Hadseregnek a intervenciósokon és fehérgárdis tűkön aratott legdöntőbb győzelmeinek szervezője.

Sztálinnak a különböző frontokról Leninhez intézett számom levélben és távirati jelentései, melyekben a hadihelyzetei elemzi és javaslatait kifejti, mutatják, hogy Sztálin volt Lenin fő támasza a Szovjetország védelmének megszervezésében és vezetésében.

Sztálin volt teliát a legfontosabb stratégiai tervek szerzője és a döntő jelen tőségíi hadműveletek vezetője. Cáriéin atat;, Perm alatt. Peirográd alatt és Gyeuyikln ellen, végül nyugaton a földesúri Lengyelország ellen és délen Vrangel ellen — mindenütt Sztá,iu vasakaraia és stratégiai lángesze biztosította a forradalom győzelmét.

A 4. kötetben olvasható Sztálini müvekből, napnál világosabban kitűnik, hogy az országon belüli szovjetolleues ellenforradalmi elemek erőfeszítései akár- rnifélo demagógiával, akár nacionalista-, akár inensevik- és eszer-jelszavakkai folytatott lá- zításai nem öltőitek a szovjet hutnlom létét, akárcsak egy pillanatra is komolyan veszélyeztető arányokat mindaddig, amíg ezeket a belső ellenforradalmi erőket, amelyek a nép óriási többségének érdekeit képviselő szovjet hatalommal szemben erőtlenek voltak, Bem vette védőszárnyai alá az imperializmus s amíg a belső ellenforradalmi erőkkel nem egyesült, azokat nem hatványozta meg a szovjetellenes külső ellenforradalmi erő, az imperialista burzsoázia intervenciója, katonai beavatkozása.

A polgárháború lényegében az imperializmus első uagy hadjárata volt a szovjet halalom ellen, az első nagy háborús összeütközés az imperializmus és szocializmus erői között.

A szovjethatalom ebből qz ösz- széütközösből győztesen került ki.

Sztálin elvtárs müveinek 4. kötete, amely feleleveníti a szov- jetbatiiloni történetének azt a nagyszerű időszakát, amikor a szocializmus erői a mainál hasonlíthatatlanul nehezebb körül-: menyek között legyőzték az im-j periaUzmus erőit és Sztálinnak, a lebteatheteilen forradalmár- j nak, a bölcs államférfiúíiak, a; zseniális hadvezérnek új meg iíi, vonásait mutatja meg — még-j jobban megerősít bennünket ab- hau a meggyőződésben, hogy a békéért, a demokráciáért, a nemzeti fiiggeilenségért harcoló tábor ügye a szocializmus ügye. a Uagy Sztálin ügye legyőzhetetlen.

A sztálini út —•’ a győzelem útja.

Jobb tanulásunkkal harcolunk mi is a békéért

A Rádján keresztül hallgatom a híreket, melyek beszámolnak, mint erősödik a világ dolgozóinak soraiban o béke utáni vágy. a béke- mozgalom. A varsói Bókekon- gresszus azzal íejeződött oo: —- Békét a világnak, de nem a zsarnoki önkénytől, hanem a szabadság íei.zemeU közéből. — De a Rádión keresztül azt is hallottam, hogy 5 éves tervünk első tervevét sikeresen befejeztük.

Udörő pajtások! A mi szüléink apáink, anyáink munkaverseqnyel harcolnak a mennyiségi és minőségi termelésért, a bányákban, az ütemekben és kinn a földeken. Tegyünk mj is munka- és verseny- íelajánlást, jobb tanulásunkkalFelhívlak benneteket a versenyre.

Igyekezzünk valamennyien jobb tanulásunkkal meghálálni nép: de. mokráciánknak mindazt, amit eret. lünk tett Aki középreadü az előmenetelbe^ javítsa jó rendűre, akj jó rendű, javítsa jeles rename. Pajtások, érdemes tanulni, mert regi igazság, hogy a tudás habi- iont ás a hatalom ma a miénk, dől gőzöké és a mieciké lesz Akik 32 iskola padjaiból kikerülünk és ugyancsak dolgozók leszünk. Do azért is éfdemés tanulni pajtások, mert a mi jobb tanulásunkkal is a békét védjük.

Babity János, Baja,

IV. osztályú tanuló, őrsvezető.

i askúton a tanács kultúr» bizottsága szín fát szó csoportút és állandó zenekart szervezett

Megnyílt a kultúrház 800 kötetes könyvtára

A bajai járás községeiben, így Vaskűtón is a kuUürmunka jelentősen fokozódott. A tanácsok megválasztása kapcsán megalakult kultúibizottságok kiküszőoöl-sék a kulturális munka fokozáséi gátló hibákat és hiányCKsSágokat, mc-iyek komoly veszélyt rejtettek magukban. A hibák és hiányosságok különösen az egyes színjátszó csoportok alacsony művészi színvonalú előadásaiban mutatkoztak meg, amelyek nem egy helyen a daram választások körül megmutatkozó poijiíkai képzettség hiányosságaival is párosultak. A színjátszó csoportok egy része kevés próbával és gyengén felkészülve állt a közönség elé. Ez a feikészüleÜenség gyengítette és erölleníiette a már politikailag ugyan helyes irányba mutató, de aránylag alacsony művészi azinvömaiú műsorok annyira kívánatos nevelő hatását,

Elkészült a színpad

Váskútoo a tanács kulturális bizottsága az elmúlt ünnepek során avatta fel a kultúrliázá&an még. épült új színpadot. Közel 15-000 forintos költséggel készült, el ’ a kultúrház színjátszó tenne, színpadával és berendezőiével. A tanács kultúrbizoUsága színjátszó csoportéit szervezett .és állandó zenekart kéltett életre. Az ünnepek során aztán itt mutatkozott ba a knit árbizottság színjátszó tóo. portja az átdolgozott. Mágnás Miska című Operett előadásává]. Há. rom estén került színre az operett, mindenkor zsúfolt házak előr. a három előadást a község, több, mim ezer dolgozója nézte . végig, lelkes örömmel fogadva a tanács kulíúrbizűttságának áldozatkész és odaadó munkáját. A három elő- adá.cn kívül a kultúrbizottság színjátszó csoportja külön előadást

rendezett a DórSa-terniolőszSvetkezet tagjai számára is. ,

Hzeleseaö kultúr- munka

A tanács kultúrbizoítsága azonban más vonaton is szélesítette a község dolgozóit biztestó kulturális felemelkedést. Az új és módéra kultúrházhao helyezte el a közsegj könyvtárak A könyvtár, mely közel 800 kötetből á!!> rövid fennállása alatt az érdeklődés középpontjába került. Átlagos havi forgalma máris elérj a 300 kötetet, Főleg az ifjúság látogatja sűrűn o könyvtári napokat, hogy tanulási vágyát ismereteinek kiszélesítését gyarapíthassa, az élenjáró szovjet irodalom és a népi demokratikus országok haladó szellemű íróinak alkotásain keresetül.

Harc a Szabad Föld

Teli Esték s.heréért

‘k tanács kuUiirblzottsígánaiv lelkes munkája így növeli és igy fokozza a községben a kultúrtntin- kát. A Szabad Föld Tél; Esték azonban a hiányos szervezési munka és a rojsa időbeosztás miatt nem tudják niegmozgAíni a község dolgozó tömegeit, akiknek kul- túr-szomja és tanulási vágya pedig örömmel fogadja a kultúr- megnyilvánulásokat. A kultúrbj- rotfc.ág még idejében felismerte a Szabad Föld Telj E3'ék sikerének gátló körülményeit és in'ózikcdé- s ej vei már is oda hatott, hogy a dolgozók számára alkalmas időpontra való áthelyezésével az estéknek és a tadatósftó mimika to- váDbíokozásávci! biztosítsa azok sikerét is. De elhatározta a tanács kultűrbizottsága, hogy a Szabaa Föld Téli Esték keretét is kiszé. IesFi, megrendezésre kerülő kultúrműsoraival. i

#VNAAAAAA/WV>AAAÍWWWW> v/WWVW* ^jnvAatWWWWVXAAAAAAAAAAA/

Mikszáth Kálmán:

1. örvény és köztörvényhatását?

A tanácsok felszámolják a bürokráciát. Hogy ez milyen korrupt volt, — arról szól Mikszáth Írása:

Ez a történet pedig ott kezdődik, hogy tekintetes Berkessy János megyei főjegyző úrnak a szűz dohánya elfogyott.

Am nem azért „vármegye ura”, hogy sokáig legyen nélkülözésben. Czányuga Marci, a híres dohánycsempész paraszt éppen most oson be a vármegyeház kapuján s az egyik hónalja tömöttebb a másiknál. Nyilván- való tehát, hogy ott egy pár csomó dohány melegszik és érik addig is, míg a tekintetes úrhoz beviszi.

Csakhogy, ha a gondviselés éber, még éberebb a finánc. Két tlnánc ballagott a főpiacon és észrevették a dohánycsempészt; az se kerülte ki figyelmüket, hogy duzzadt a hónalja. Utána loholtak nagy sebbel-lobbal.-— Hova ment fel? Kihez ment fel az derék ember? — kérdezték a megyeház udvarán összegyűlt panaszosoktól.

Egyik a főjegyző ajtajára mutatott

A fináncok tehát a főjegyzőhöz rohantak.

De tekintetes Berkessy úr éppen le talált nézni az ablakon és észrevette őket. Nosza, betuszkolta Czanyugát hirtelen az Írnokok szobájába. Mire benyitottak a fináncok, ő tekintetessége már bele volt merülve az aktákba, észre sem vette őket, fel sem pillantott, csak Irt, egyre írt, mintha a megye százéves restanciáit egy nap alatt akarná földolgozni.

— Mi tetszik? — kérdő hanyagul.

Elmondták, hogy dohánycsempészt keresnek. Bocsánatot kérnek, látják, tévedtek, egy gaz paraszt utasította őket ide tévesen. De hogy a csempész a megyeházába jött, azt a tulajdon szemeikkel látják,, hova ment be, az most a nagy kérdés.

— Alkalmasint az árvaszéki elnöknél van — utasítá őket a főjegyző, hogy azalatt kiszöktethesse előlük Czanyugát a megyeházából. (Az árvaszéki elnök úgyse dohányos, annál nem' találhatnak semmit.)

Hanem a fináncoknak is van eszük.

Mielőtt bementek volna az ar- vaszéki elnökhöz, az az ötletük támadt, hogy jobb lesz, ha egyikük lemegy és oda áll a kapuhoz, hogy a csempész el ne mehessen; a másik meg bemegy az árvaszéki elnökhöz.

Az árvaszéki elnök bőbeszédű ember volt. Nagy feneket szeretett Icanyaritani mindennek és mindenkivel szívesen elbeszélgetett, kivévén az árvákkal.

Egy félóráig, tartotta szóval a fináncot, csak aztán kérdezte meg: hogy mit akar?

I— Egy dohánycsempészt Keresek itt a tekintetes úrnál.

Az erre borzasztó dühbe jött.-— Micsoda? En nálam? Soha életemben nem csináltam semmit; még csak nem is dohányoztam, Arvaszéki elnök is csak azért lettem, hogy nem dohányzom, mert a hivatali elődöm bokkokat szítt az árvák pénzén.

Erre aztán nem volt mit tennie á másik fináncnak, mint hogy ö is lemenjen a kapuhoz az egyik finánc mellé, ahol nagy morogva méltatlankodának:

— Np. minket csúffá tettek...

— Hiába, ilyen a megye! Azzal bajós kikezdeni.

Pedig mégis mi volnánk a

hatalmasabbak, mert ml az állam vagyunk.

—Igaz, mi az állam vagyunk,

ne hagyjuk magunkat.

— A csempésznek okvetlen bent kell lennie.

— Várjuk meg itt.

— Helyes, várjuk meg. A siker bizonyos.

S a rendületlen férfiak megtámasztották a két márványos kapuoszlopot és ott álltak dél- elöttől kezdve egész esti szürkületig .., azaz, hogy ott álltak azok nagy makacssággal még éjjel ts.

A főjegyző írnokai egyre sűrűbben, nagyobb szorongással jártak ki cemírozni a helyzetet, dq mindig azzal a szomorú jelentéssel tértek vissza a főjegyzőhöz:

— Aa állam még mindig ott áll.

Módjukban volt, mert ketten valának

Ha az egyik finánc kiéhezett, avagy megssomjazott. etmehe- tett inni-eani és felválthatta aztán a másikat, de Czanyuga uram egyedül lévén, ilyen váltó- rendszert nem folytathatott; meglehetős kényelmetlenül érezte magát és türelmetlenül sürgette a tekintetes urat, hogy

eressze ki, ö rezignál, történjék

Isten akarata, még akkor is, ha a fináncokkal tart.: Ámbár nem egészen szép tőle, (Ezt tudniillik Czanyuga uram gondolta.)

A főjegyző sehogy sem akart beleegyezni, mert hát az ő reputációja is valami s tanácskozván a megyei urakkal, végre is abban állapodtak meg, hogy Czanyuga uramat felöltöztetik huszárnak.

Úgy Is lett. Lehányták ö kegyelméről a rongyos ködmönt, feladták rá a cifra dolmányt, a aaikantyús csizmát feldlspntáL ták a lábára, a cifra tarsolyt éa a kardot az oldalára kötötték, aztán kifenték a bajuszát rangosra.

Ezalatt előállott az udvaron a prüszkölő paripa. Felült rá Czányuga uram kevélyen 9 bajszát pödörve vágtatott lel nagy patkócsattogás közt, roppant porfelhőt verve fel a .piacón,

A két. állami ember nagy sóhajjal nézett utána, amig láthatta. Aztán csökönyösen újra nekidőltek az oszlopnak, hogy azért is kílesik a dohánycsempészt. Pedig hol járt az már akkor...

Hiába no, vármegye a vármegye. Van ott ész bőven.