Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-04 / 2. szám
Az eddig elvégzett munkáról, hiányosságokról, a további feladatokról tárgyalt a megye állami gazdaságainak értekezlete Megyénk állami gazdaságai, nak párttitkárai és gazdasági vezetői értekezletet tartottak Kecskeméten és egésznapos megbeszélésen értékelték ki az 1950- es gazdasági év munkájának eredményeit, hiányosságait és a l'árt Központi Vezetőségének, a minisztertanács határozatainak alapján megjelölték az új tervév feladatait. Az értekezleten megjelentek a megyei pártoi- zottság részéről Habas Mihály és Sarok Antal elvtársak. Az állami gazdaság megyei központjának vezetői és politikai munkatársai, a DEFOSz megyei titkára, a DISz és az MNDSz képviselői. Az értekezletet Kreil Vilmos, az Állami Gazdaságok Megyei Központjának vezetője nyitotta meg. Üdvözölte a párt- és a tömegszervezetek képviselőit, majd felkérte Habas Mihály elvtársat, a Megyei Pártbizottság káder- titkárát, hogy tartsa meg a beszámolóját. Hó'mas feladatHábas Mihály elvtárs bevezetőjében rámutatott állami gazdaságaink hármas feladatára, arra, hogy valamennyi állami gazdaság feladata az hogy a nagyüzemi gazdálkodás iskolájává legyen. Nemesített vetőmaggal kell ellátni a termelőszövetkezeti csoportjainkat. Az állami gazdaságoknak példát kell routatniok a termelőszövetkezeti csoportoknak, ugyanúgy, mint az egyénileg gazdálkodóknak a nagyüzemi gazdálkodás terén. VégUl az állami gazdaságoknak gabonagyárakká kell válni és főleg árutermeléssel kell foglalkoztok, A pártszervezetek munkájáról — Megyénk területén ■— mondotta Habaa elvtárs, — az állami gazdaságaink igen gyorsan megnövekedtek. Ma már 26 gaz. daság van a megye területén, ezen belül három tangazdaság és ezek összesen 55 ezer holdon gazdálkodnak. Meg kell mondanunk azonban, hogy ezek az állami gazdaságok kevés luvétellel még nem teljesítik a Párt és a kormány által meghatározott feladataikat. Ahhoz, hogy a fejlődés egészséges legyen, hogy állami gazdaságaink mindinkább betöltsék feladataikat, szükséges az, hogy erős, ütőképes párt- szervezeteket hozzunk létre az állami gazdaságunkban. Tény az, hogy eredményeink közé sorolhatjuk azt is, hogy ma már valamennyi állami gazdaságban pártszervezet van, de ezek a pártszervezetek még egy kevés kivétellel nem jól funkcionálnak. Munkaversenyekkel és az újítő- mozgalom széles körben való kiterjesztésével kell az állami gazdaságok dolgozóinak harcolni az önköltség csökkentéséért, a termelési eredmények túlszárnyalásáért. A gazdaságok dolgozói vegyenek példát az üzemek munkásaikról és a bányászaink nagyszerű munkája lelkesítse őket az újért való harcukban. Beszámolója további részében Habas elvtárs határozati javaslatot tett az értekezletnek, amit az állami gazdaságok vezetői egyhangúan elfogadtak. A beszámolóhoz úgy a párttitkárok, mint a gazdasági vezetők hozzászólásaikban feltárták azokat a hiányosságokat, melyek az elmúlt évben akadályozói voltak a jó munkának. Majd Sarok Antal elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője értékelte az állami gazdaságok munkáját. Egy sor javítani való Beszéde bevezető részében fog. talkozott az állami gazdaságok eddig elért eredményeivel. Rámutatott arra, hogy az állami gazdaságaink komoly erőt képviselnek a mezőgazdaság terüle. tén. 38—39 ezer kttlömbözö állatfajtával rendelkeznek és 135 traktoruk van. A tavaszi mező- gazdasági munkákat példaniuta. tőan már április 4-e előtt elvégezték és úgy a növényápolás, mint a soronkövetkező mezőgazdasági munkákat a minisztertanács határozata alapján határidőre, illetve határidő előtt teljesítették. A továbbiakban beszélt Sarok elvtárs az állami gazdaságok feladatairól, majd rámutatott azokra a hiányosságokra, melyeket a következő gazdasági évben haladéktalanul ki kell küszöbölni. Rámutatott arra, hogy az átlagtermés a beruházási összegek mögött van és az áruellátás helyett egyes állami gazdaságok önellátó gazdálkodást kezdtek el, amivel veszélyeztették a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését és lemérhető károkat okoztak népgazdaságunknak. Rossz az állami gazdaságaink gépének elosztása is és hibák vannak ugyanakkor a takarmányozás terén is. Hiányos a munkáié ellenőrzése, amit mutat az is, hogy az egyik" állami gazdaságba befurakodott ellenség hosz- szú időn keresztül többsr.áz tojást lophatott el az állami gazdaságból anélkül, hogy azt más is észrevette volna. De ugyanolyan nagy a hiányosság a munka megszervezése terén is. Egyes állami gazdaságok nem gondoskodtak idejében megfelelő munkaerőről, és amikor a munka a létszám növelését követeli meg, akkor ide-oda kapkodnak. Vagy pedig olyan eszközökhöz nyúlnak, amellyel mélyen megsértik Pártunk paraszt- politikáját, amellyel nagymér. lékben akadályozzák a szocialista mezőgazdaság építését. Erre példa az is, hogy az egyik állami gazdaság, amikor már nem tudott a területén munkaerőt beszervezni, a kérdés könnyebb oldalát választották és úgy akarták megoldani munkaerő- szükségletüket, hogy a mellettük lévő termelőszövetkezeti csoportot igyekeztek beszervezni az állami gazdaságba. Ez is alátámasztja az állami gazdaságaink másik nagy hiányosságát, még pedig azt, hogy rossz az állami gazdaságok viszonya a termeló'- szövetkezeti csoportokhoz, nem látogatják meg és nem* segítik közvetlenül tanácsokkal a csoportot, pedig tudnia keli minden állami gazdasági vezetőnek, hogy az állami gazdaság kell, hogy elsősorban segítséget adjon a termelőszövetkezeti csoportjainknak, melyeknek nincsenek nagy gyakorlati tapasztalatai a nagyüzemi gazdálkodás terén. Járcsi pártbizottságok felelőssége Beszédének további részében Sarok elvtárs foglalkozott a járási pártbizottságoknak a gépállomásokhoz való viszonyával és rámutatott arra, hogy a járási pártbizottságok elhanyagolták az állami gazdaságainkat és azok pártszervezeteit, ami lehetővé tette azt, hogy a gazdaságaink elkövessenek olyan hibákat, melyeket máskülönben a járási pártbizottság segítségével nem tettek volna. Beszédének oefejezö részében Sarok elvtárs határozati javaslatot tett az értekezlet tagjainak a munka megjavítására vonatkozólag. A határozati javaslat elfogadása után megindultak a hozzászólások, melyek felszínre hozták a még fel nem tárt hiányokat, bírálták a megyei központ munkáját. Az értekezlet részvevőinek valamennyi hozzászólása azt bizonyította, hogy érzik feladataik fontosságát és feltárt hibáik kijavításával kezdik meg az új évet. A hozzászólások visszatükrözték azt, hogy az állami gazdaságok vezetői, és párttitkárai megértették az V. Pártkongresszus jelentőségét és a pártszervezetek megerősítésével kezdik meg a munkát az árutermelő nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításáért. Éppen ezért szükséges az, hogy a pártszervezeteink hiányosságait fölszámoljuk, képessé tegyük őket a további nagy feladatokra — mondotta Habas elvtárs — és a továbbiakban rámutatott az egyes gazdaságok eredményeire, feltárta a hibákat és kiértékelte a gazdaság vezető- és a, pártszervezetek közös munkáját. Rámutatott arra. hogy az ebben a kérdésben mutatkozó hiányosságok gátolják a gazdaság egészséges fejlődését. Beszámolójának további részében foglalkozott a munkaverseny, az önköltségcsökkentés, a termelékenység kérdéseinek jelentőségeivel és rámutatott arra, hogy elsősorban az állami gazdaságaink dolgozóinak kell az újért, magasabb termelésért harcolniok, mert ők kell, hogy legyenek a nagyüzemi, a szocialista gazdálkodás élharcosai. A Kecskeméti Cipőgyár dolgozói felkészülnek a Pártkongresszusra Párt szervezeteink készülnek az Országos Pártkongresszusra. Eimek jegyében folynak a taggyűlések. A Kecskeméti Cipőgyár taggyűlése is a Pártkongresszus gyözelemrevltelc érdekében zajlik le. A taggyűlést megelőzően a pártaktívák tudatosították a kommunisták között a Pártkongresszus nagy jelentőségét. A fel- világosító munka, a jó előkészítés megmutatkozott a taggyűlésen, ahol a kommunisták hozzászólásaikban, felajánlásaikban ezt kifejezésre juttatták. Az elvtársak vállalták a kongresz- szus tiszteletére, hogy egyenként foglalkoznak a pártonki- viili dolgozók felvilágosításával. Minden párttag vállalt egy-egy pártokívüli dolgozót, hogy politikailag őket is előkészítsék. így Szabó Mária elvtársnö Tóth Antal pártonkívüli dolgozónak kép. zásét, Tercsi Imrénó az MNDSz munkájának segítését és Kanyó József nevelését vállalta. Ba- binczki István Gyulai Sándor politikai oktatását eszközli. Verdiink Imréné Kazi Margitot vállalta oktatásra. De a Cipőgyár dolgozói a politikai nevelömunka felajánlása mellett , még vállalták, hogy munkájukat .minőségileg még jobbá teszik, csökkentik a se- lejtjüket. Az anyagmegtakari- tásl mozgalomban a kommunisták járnak az élen. Varga Sándor szabász vállalta; hogy még jobban kihasználja a bóranya- got és a megtakarított hulladékból cipőt készít a dolgozók gyermekeinek. * A minisztertanács rendeleté csapás a spekulációra A minisztertanács a tegnapi napon rendeletét adott ki, amelyben szabályozza a cukor- és finomlisztéi!á'tást, biztosí'ja mindkét cikkből hatósági áron a szükséges mennyiségeket, de ezenkívül magasabb áron lehetővé teszi a szabad vásárlást is. A dolgozó tömegek számúra nem lehet vitás a miniszter- tanács rendelkezése, világosak azok az okok, amelyek szükségessé tették. Mégis meg kell vizsgálni, hogy azok is, akik ingadoznak, nem tisztázták ál" lóspontjukat ezzel a kérdéssel kapcsolatban, helyesen lássanak. Minden dolgozónak közvetlen tapasztalata van arról, hogy az utóbbi Időkben népünk belső ellenségei: a kulákok, a .régi rendszer megmaradt elemei, spekulánsok, a háborúra uszító imperialisták egyenes utasítására erős aknamunkát kezdtek közoMátásunk vonalán. A nemzetközi helyzet éleződése felbátorította az osztályéi- lenséget, zavarost akart teremteni. hogy azután abban halászhasson- Válogatott módszerekkel, rémhírekkel, háborús vásárlási Ház fel szításával, áru- halmozással, sorban állás szervezésével igyekeztek akadályokat gördíteni óruelosztá- sunk, közellátásunk zavartalan menete elé. Héjjas István kecskeméti kulák lakásán 200 kiló 'lisztet és 50 kiló cukrot találtak. Skultétí László 35 holdas kulák kél év óta, két személy helyett hat személyre tartotta fenn a fejadagot és 7 mázsa búzát, 220 kiló lisztet rejtett el a lakásán. Zakupszkj Gyula 70 holdas mélykúti kulák a földmű vesszővé tkezet rakta rá’ ból nagymennyiségű búzát lopott el, annak egyrészét félretette állalaival. a többit pedig fekete áron eladta. Banász József szintén mélykúti kulák is — sok egyéb mellett — 55 kg cukrot rejtegetett befalazva. Mire mutat mindez? Arra, hogy az ellenség minden szándéka az vált és még ma is az, hagy frontot nyisson Gőzellátásunk vonalán, hogy elterjessze a ..nincs“ hírét, hogy a dolgozókat a sorbanállás mesterséges szemezésével elkedvetlenítse, tossz, panaszkodó hangulatot keltsen. Pártunknak és népi demokratikus rendünknek ilyenek láttán miit kellett tennie? Megakadályozni a feketéiéit, spekulációt, a dolgozók számára za- varlaiattnl biztosítani ezeket a legszükségesebb cikkeket és ezzel csapást mérni az ellenségre, mely a legszükségesebb áruk vonalán akart tüzet nyitni fejlődésünkre. nagyiramú munkánkra. Kormányzatunk akkor, amikor rendeletét meghozta, dolgozó népünk érdekei szerint cselekedett, mert a cukor- és u finomliszteladás .szabályozásával akadályt eme! az ellenség zava elkeltő kísérletéi elé. Az ellenség nem tudod eredményt elérni, célkitűzése semmivé vált- Azonban a fogyasztás mennyiségének számai egészségtelenül alakultak és arra mutattak, hogy az ellenségnek sikerült elrejtenie komoly készleteket. Cukorból éj finomlisztből lényegesen több fogyott él- a szokottnál; az üzletekben az eladást átlag ezekből a cikkekből merészen emelkedett. A megjeleut rendelet bizlo* sítja a dolgozók, a lakosság cukor- és lisztellélását, megszünteti a sorbanáUást és egyben azt a lehetőséget is, hagy az ellenség áruspckuláció- Jáonl busás összegeket vágjon zsebre s megszünteti a pánikkeltés 'lehetőségét i«, mely az .imperialisták malmára hajtaná a v.zet. .4 hatósági jegyre kiadott mennyiség cukorból és finomlisztből egyaránt megfelel az 1946—1950-cs évek tényleges fogyasztási átlagának, lie. any- tiyit jelent, hogy a vásárolt mennyiséget tekintve egyáltalán nincsen változás. Előnyös és kedvező abból a szempontból, hogy nincsenek kitéve annak, hogy az ellenség felvásárlása nyomán — még ha átmenetileg is —* ezekből a legfontosabb cikkekből hiányt kelljen szenvedniük. .V rendelet mindenképpen hátrányos a feketézőknek, az árurejlcgetök- nok, mert ezzel a kö'zellútáa frontján újabb nagy csapást mértünk rájuk. A rendelet igen körültekintően vesz figyelembe fontos körülményeket. Elsősorban tekintettel van az ipari központokra, .a n éhéz testimun'kásókra, sztahanovistákra, műszaki gazdasági vezetőkre, tudósokra, írókra, művészekre. A rendelet megbecsülésben részesíti azokat, akí-k hatalmas műnkét végeznek a szocializmus építése érdekében. A 12 éven aluli gyermekek 75 dekás, a teriies" és szoptatós anyáik 45 dekás p óta da got kapnak cukorból. A dolgozó parasztság a szükségleten felül lesz ellátva cukorral. Ezév augusztusában a falusi családok átlagos fogyasztása egy kiló nyolcvan deka volt. Ezzel szemben a jegyre kiadott mennyiség egy négytagú falusi családnál havi két kiló negyven deka. Ez felbontva annyit jelent, hogy a Család három felnőtt tagja fejenként 55 dekát, egy gyermek pedig 75 dekát kap. Ha a cukor és finomliszt tekintetében a hatósági áron m eg vásárolható .menu yisége k- ről beszélünk, akkor nem árt megemlékezni a kapitalista államokban uralkodó helyzetiről. Angliában decemberben újra leszállították a húsfejadagot, Belgiumban nyár óta lSMYo-lrd emelkedett a megélhetési költség: 20%-kal a sertéshús s duplájára a tojás ára. Az Egyesült Államokban a dolgozó parasztság vásárló ereje a háború befejezése óta 30 százalékkal csökkent. Jugoszláviában, öböl n Tito-banditák a „szocializmus építéséről“ zengenek, a dolgozók teljesen a feketepiacra szorultok és szegényes szükségletüknek S3 százalékát onnan kénytelenek beszerezni. A rendelet megszületett, a sor mostrnár a végrehajtáson van. Ezzel- kapcsolatban dolgozó népünk részéről nagyfokú fegyelmezettségre és éberségre van szükség. Le kell lepleznünk a kártevőket, kik legjobb „gondjuknak“ népünk egységének megbontását tartják. Szívós felvilágosító munkával minden területen magyarázzuk meg, hogy mit céloz n reridrjct, hogy mennyire a dolgozók érdekében von és mennyiben veresig az ellenségre. A rendelet, újabb győzelmünk, de ugyanakkor véreség a belső bitaugokrg és megbízóikra, az új háborút kirobbantani akaró imperialista usziiókra.
